A 82.zsoltár (Váradi-Károli kiadás szerint – ahol nincs külön jelölve a fordítás, ott ezt a Bibliát használjuk)
1 Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között. 2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? Szela. 3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot! 4 Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki. 5 Nem tudnak, nem értenek, sötétségben járnak; a földnek minden fundamentuma inog. 6 Én mondtam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan: 7 Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember. 8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert neked jutnak örökségül minden népek.
EFO (Egyszerű fordítás – kiadja: World Bible Translation Center)
1Isten áll az istenek[a] gyűlésében, mint Bíró ítél a bírák között: 2 „Meddig fogtok még igazságtalanul ítélkezni?! Miért pártoljátok a bűnösöket?! Szela 3 Szolgáltassatok igazságot az árváknak és a szegényeknek! Mentsétek meg a nyomorultakat és a szűkölködőket! 4 Szabadítsátok meg a szegényeket és a nincsteleneket! Mentsétek ki őket a gonoszok kezéből!” 5 De nem tudják, mi történik, nem értenek semmit! Nem tudják, mit tesznek, s közben már a Föld alapjai is omladoznak körülöttük.[b] 6 Szól Isten a bíráknak: „Bár istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan, 7 mégis meghaltok, mint minden ember! Lehullotok, mint minden uralkodó!” 8 Kelj fel, ó, Isten! Tarts ítéletet az egész Földön! Uralkodj a nemzetek fölött!
[a]. Zsoltárok 82:1 istenek Ez a szó az eredetiben jelenthet „királyokat”, „vezetőket” és „bírókat” is. A 6. versben is.
[b]. Zsoltárok 82:5 Ez a vers valószínűleg az „istenekre”, vagyis a vezetőkre, bírókra vonatkozik, akik nem értik, hogy igazságtalan tetteikkel pusztítják a világot.
A 82-es zsoltár több érdekességet is feltár a minket körülvevő világról, és annak hatalmi rendjéről. Ennek a zsoltárnak a lényege végighúzódik az egész Biblián, és Jézus megváltó munkájának komoly hatása van az itt lejátszódó jelenet folytatására.
De kezdjük az elején.
Az első versben szereplő istenek, valóban, ahogyan az EFO lábjegyzete is mutatja, több szót is jelent a héberben. Királyokat, vezetőket, és bírákat is. De itt azonban mégis isteneket kell, hogy jelentsen, és erre nem én adom meg a magyarázatot, hanem héberek és Jézus maga is.
A János evangéliumában van idézve ez a vers, Jn.10,34-35 „Felelt nekik Jézus: Nincs-e megírva a ti törvényetekben: Én mondtam: Istenek vagytok? Ha azokat isteneknek mondta, akikhez az Isten beszéde lett (és az írás fel nem bontható)”.
Ha követjük János idézetét, aki zsidó volt, és anyanyelvén ismerte a zsoltárokat, és ő idézi Jézus szavait szóról-szóra görögül, akkor a szó jelentése, ami héberül több jelentéssel bír, már leszűkül az isten jelentésre. Hiszen az egész szakasz, a 22. verstől a 38. versig éppen ennek a szónak a jelentése körül bonyolódik. Ha Jézus azt mondta volna magáról, hogy ő egy bíró, akkor nem akarták volna megkövezni.
Ezen a gondolatmeneten továbbmenve, a Septuagint Biblia, amely Krisztus előtti 2.-3. században keletkezett, és amelyet 70 zsidó írástudó fordított, szintén a görög isten szót használja itt, de még egy nagyon fontos helyen. Ugyanis a 82.zsoltár történetének megvan az eleje is, az 5Mózesben.
5Móz.32,8 Mikor a Felséges örökséget osztott a népeknek; mikor szétválasztotta az ember fiait: megszabta a népek határait, (Isten) Izrael fiainak száma szerint,
Mi csak zárójelben jeleztük itt azt amit a görög Ószövetség egyenesen így fordít „megszabta a népek határait az isten fiainak száma szerint”.
De miért is érdekes ez? Azért mert így nyilvánvalóvá válik, hogy hogyan néz ki a szellemi hatalmasságok rendje a népek felett. És ezt tudva, már Jézus áldozata is más hangsúlyt kap.
Szóval, az Istennek fiai. A Jób könyvéből is tudhatjuk, hogy kik az Istennek fiai. „Lett pedig egy napon, hogy eljöttek az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt; és eljött a Sátán is közöttük.”(Jób.1,6) Vagy, „És látták az Istennek fiai az emberek lányait, hogy szépek azok, és vettek maguknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedveltek.”(1Móz.6,2) Tehát az igében, legalábbis az Ószövetség idejében, az angyalokat nevezi Isten fiainak. Az angyalok szolgáló szellemek, akiknek megadott területük van arra, ahol a maguk szolgálatát teljesíteniük kell. Ezt tudjuk, hogy némelyek elhagyták, és nem engedelmeskedtek tovább Istennek. „És az angyalokat is, akik nem tartották meg fejedelemségüket, hanem elhagyták az ő lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartotta.”(Júd.1,6)
Azt is egyértelműen tudjuk, hogy minden nép fölött van egy uralkodó angyal, vagy fejedelemség, aki azért a népért felel. Dán.10,20-21 „És mondta: Tudod-e, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a perzsa fejedelem ellen; és ha én kimegyek, íme Görögország fejedelme jön elő! De megjelentem neked, ami fel van jegyezve az igazság írásában; és senki sincs, aki én velem tartana ezek ellenében, hanem csak Mihály a ti fejedelmetek.” Ez az igevers kimondja, hogy a népek felett uralkodók mind elhagyták az Isten igaz szolgálatát, csak Mihály, a Zsidó nép angyala van a helyén. Azt is tudhatjuk, hogy pontosan hányan vannak. Az 1Móz.10-ben felsorolt családfa alapján tudjuk, hogy 70 nemzet lett a földön. Ezek közül választott az Atya egyet magának.
„Mert szent népe vagy te az Úrnak, a te Istenednek, és az Úr választott téged, hogy légy neki tulajdon népe minden nép közül, amelyek a föld színén vannak.”(5Móz.14,2)
Összegezve, a 82.zsoltár eleje már mindjárt érthetőbb. Az Atya kiválasztott magának egy népet, és a többit más angyalokra bízta, akik végül nem hűségesen igazgatták a népeket, és ezért kérdőre vonja őket. Ebből a szakaszból megérthetjük azt is, hogy miért keletkeztek az Ószövetség írásai is relatív későn. Azért, mert a szolgálatukat elhagyott angyalok annyi hamis történetet mondtak el Istenről, hogy az Úr azt mondta, hogy elég, megmondom, hogy igazán ez hogyan volt. És rábízta a zsidó népre, hogy őrizzék meg.
Innen az Ószövetség idejéből, most lépjünk át Jézus korába. Mindjárt látni fogjuk, hogy ő is kényesen ügyelt a területi határokra. Mt.15,24 „Nem küldettem, csak az Izrael házának elveszett juhaihoz.” Jézusnak a halála előtt, a népéhez volt elsősorban szolgálata, ezért is küldte ki a tanítványait „Ezt a tizenkettőt küldte ki Jézus, és megparancsolta nekik, mondva: Pogányok útjára ne menjetek, és Szamaritánusok városába ne menjetek be; Hanem menjetek inkább Izrael házának eltévelyedett juhaihoz.”(Mt.10,5-6) Figyeljük meg, hogy 12 tanítványt küld ki a zsidó nép, 12 törzséhez. Később, bővíti a szolgálatát és a tanítványok szolgálatát is. „Egyéb városoknak is hirdetnem kell nekem az Istennek országát; mert azért küldettem.”(Lk.4,43) Ezek után kiküld 70 tanítványt „Ezek után pedig rendelt az Úr másokat is, hetvenet, és elküldte azokat kettőnként az ő orcája előtt, minden városba és helyre, ahová ő ment.”(Lk.10,1) Most már értjük, hogy mit is jelent ez a 70. Először elküldött a zsidók törzseinek száma szerint tanítványokat, majd pedig a népek száma szerint. Ezt erősíti meg a feltámadása után, hogy menjenek a tanítványok és hirdessék minden népnek az evangéliumot.
Mt.28,19 „Elmenve azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében,”
De akkor itt nem állhatunk meg a gondolkodásban, mert ha más nemzetek fölött más angyalok az urak, akkor kell valaminek lennie, ami Jézust erre a kijelentésre felhatalmazza, illetve felhatalmazza arra, hogy átvegye az uralmat más népek fölött is.
„nekem adatott minden hatalom mennyen és földön.”(Mt.28,18)
„Aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítva, ült a Felségnek jobbjára a magasságban, Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál. Mert kinek mondta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szültelek téged? és ismét: Én leszek neki Atyja és ő lesz nekem Fiam?”(Zsid.1,3-5)
Tehát, Jézus az ő áldozatával kivívta azt a dicsőséget, amelyet az Atya neki szánt kezdetektől fogva. Ezért kaphatott meg minden hatalmat.
„Amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az egyháznak fejévé, Mely az Ő teste, teljessége Ő neki, aki mindeneket betölt mindenekkel.”(Ef.1,20-23)
Tehát Jézusé minden hatalom, ezért átveheti a népek fölött is az uralmat, de ezt az uralmat nekünk embereknek adta, hogy harcoljuk meg érte. Erre nekünk hogyan is van jogunk? Úgy, hogy egy test vagyunk Krisztus Jézussal. Tehát a hatalom nem osztódik tovább Jézuson kívül, hanem csak és kizárólag őbenne. Ez nagyon fontos. Ezért szólít fel minket az ige, hogy legyünk őbenne. Tehát egy test vagyunk vele, és ez úgy lehetséges, hogy Jézus emberként, hústestben adta magát áldozatul. „Mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel. Annak okáért mindenestől fogva hasonlónak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő legyen és hű főpap az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért.”(Zsid.2,16-17) Ezért létfontosságú tudnunk, hogy az Ő testének részei vagyunk. Az úrvacsora lényege ez, hogy amit az újjászületéssel (Jn.3,5) megkaptunk, azt megerősítsük egy folyamatos kijelentéssel a szellemvilág számára (Jn.6,56-57). Így válik valósággá, „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;”(1Pét.2,9)
Ez a szent nemzet, egy új nemzet, Jézus Krisztus nemzete az, amelyik a Dániel könyvében 2.fejezet 34. és 44.versében szereplő kő, amely minden más birodalmat összezúz, majd betölti az egész földet és örökké fennmarad. Erről tesz bizonyságot az Ószövetség sok más prófétája is, hogy a föld ezután a korszak után az Isten szentjeinek adatik, és többé tőlük el nem veszi senki. (pl.: Dán.12,3; Ézs.60,21)
Az egy külön nagy téma, hogy miért fontos az, hogy Jézus hústestben jelent meg, mint ember, és az úrvacsora gyakorlása hogyan tesz minket eggyé vele. Ahogyan férj és feleség is lesznek egy hústestté. Külön kell választani – ahogyan az eredetiben is külön van választva – a test két megjelenését. Hústest görögül sarx, és test (alak) görögül soma. Csak ennek a két test fogalomnak a megértésével lehet tisztán látni, hogy hogyan vagyunk egyek együtt Krisztussal és egymással. Csak az, aki egy Jézussal, és a Szent Szellem vezeti, az tudja Isten Királyi Uralmát képviselni a földön.
Felhasznált irodalom: Michael S. Heiser: Elohim of Ps82 Gods or Men ET2010