A kegyesség szó az 1908-as átdolgozott Károli Bibliában jelent meg először olyan mértékben, mint ahogyan találkozunk vele. Előtte ez a szó csak ott szerepelt, ahol a szó valóságos jelentését is tükrözte, tehát valaki kegyes volt valakihez, kegyet gyakorolt. Az 1908-as revízió során azonban egy szócsoportot szerettek volna vele kiváltani. Míg például a Káldi féle 1626-os Bibliában az Új Szövetségben elő sem fordul, az 1685-ös Aranyos Bibliában 6-szor szerepel a kegyes szó, addig az 1908-as kiadásban 36-szor. És onnan terjedt el az azt követő kiadásokban.
A probléma érzékeltetésére itt most csak néhány újszövetségi helyet, tehát csak a görög előfordulást, tárgyalok. Szóval az 1908-as átdolgozás során, a görög eusebia, eusebes,eulabes szavakat szándékoztak kiváltani egy magyar szóval. Valószínű, hogy a korábbi Bibliákban ez a szó azért nem jelent meg így, mert félrevezető lehet.
Nézzünk néhány konkrét példát:
1Tim 4,7
KAR 1908 – A szentségtelen és vénasszonyos meséket pedig eltávoztasd. Hanem gyakorold magadat a kegyességre:
Váradi 1661 – Az alkalmatlan beszédeket pedig és a hijába-valókat eltávoztasd: hanem gyakoroljad magadat az Isteni szolgálatban.
Var-Kar 2016 – A szentségtelen és vénasszonyos meséket pedig eltávoztasd. Hanem gyakorold magad az isteni szolgálatban:
A kegyesség szó nem értelmezhető itt és hasonló szövegkörnyezetben sem igazán, mert a kegyesség egy tulajdonságot fejez ki. Mégpedig azt, hogy mások iránt jószívű, jóindulatú, jóakaró, irgalmas. (lásd a teljes szótári szócikket az írás végén) Az ujszov.hu oldalon található szótár szerint is itt ez a görög szó istenfélelemmel van fordítva. De a Vida Sándor és a Csia Lajos féle Újszövetségben is istenfélelemmel van fordítva, ezért került ki a Váradi-Károli Bibliából is a kegyesség. Mivel a Váradi-Károli kiadással nem titkolt szándékunk a Váradi Biblia felé közelíteni újra a szöveget, ezért meghagytuk az ott szereplő kifejezést. Amennyiben megmaradnánk a kegyesség szó eredeti jelentésénél, és úgy szeretnénk értelmezni ezt a mondatot, akkor Pál „csak” a jóindulatra szólítaná fel Timótheust, de a Biblia nem „jóembereket” akar, hanem ettől sokkal többet vár az embertől.
1Tim 3,16
KAR 1908 – És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe.
Váradi 1661 – És minden versengés nélkül a’mi hitünknek nagy titka ez; Az Isten megjelent a’ testben, megigazíttatott lélekben, megláttatott az angyaloktól, prédikáltatott a’ pogányoknak, hittek ö benne e’ világon, felvitetett a’ ditsöségbe.
Var-Kar 2016 – És minden versengés nélkül nagy az istenfélelem eme titka: Isten megjelent hústestben, megigazíttatott Szellemben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe.
Ismét abban a helyzetben vagyunk, mint az előző igehelynél. A kegyesség magyarázata nem lehet a mondat második felében leírt eseménysor. Az Váradi Biblia sokkal érthetőbbé teszi, mivel elmondja, hogy a hitünknek mi a titka. Mégpedig az, hogy Isten megjelent húsban, és ezért hiszünk az Ő bizonyságaiban.
2Tim 3,5
KAR 1908 – Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.
Váradi 1661 – Kik az Isteni szolgálatnak képét mutatják, de annak erejét megtagadják; ezeket eltávoztassad.
Var-Kar 2016 – Kiknél megvan az istenfélelem látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.
Ez egy kényes és nehezen érthető igehely. Mert kik is a kegyes emberek? Ha a szó eredeti jelentését nézzük, akkor ezek a kegyes emberek lehetnek nem hívő emberek is, mert ők is lehetnek kegyesek. Ez vitán felül áll. Amit azonban Pál itt mond, az leszűkíti a kört a hívőkre. Tehát a vers előtti felsorolás, ami csupa rosszat mond, az a keresztényekre (is) vonatkozik; vagy talán csak rájuk? Hiszen Pál mondja:
Azt írtam nektek ama levelemben, hogy paráznákkal ne társalkodjatok. De nem általában e világ paráznáival, vagy csalóival, vagy ragadozóival, vagy bálványimádóival; mert hiszen így ki kellene e világból mennetek. Most azért azt írom nektek, hogy ne társalkodjatok azzal, ha valaki atyafi létére parázna, vagy csaló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy ragadozó. Az ilyennel még együtt se egyetek. Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívül valókról is ítéletet tegyek? avagy ti nem a belül lévők fölött tesztek-e ítéletet? A kívül valókat pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki azért a gonosz embert magatok közül. (1Kor 5,9-13)
Tehát nem a kívülvalókat (az egyházon kívüli embereket) sorolja fel a Timótheushoz írt levélben, hiszen azokról tudni lehet, hogy ilyenek. Sok hasonló lista van, de ott egyértelmű, hogy a meg nem tért emberekről mondja a Biblia ezeket a cselekedeteket vagy tulajdonságokat. A Timótheushoz írt levélben szereplő lista, véleményem szerint csak az egyház tagjaira vonatkozik. Bár úgy kezdődik a felsorolás, hogy az emberek lesznek ilyenek, de ez az Isten nélkül élő embereknél ez semmi újat nem jelentene. Így viszont egy igen erős figyelmeztetést olvasunk ki belőle, hogy az egyház berkein belül lesznek ilyenek az emberek, és ez nem mond mást, mint hogy a képmutatás fog igencsak megerősödni. A névleges keresztények fognak elszaporodni az egyházban, hiszen az istenfélelem látszata meg van náluk, de nem adják oda arra az életüket, mert annak erejében nem hisznek.
2Pét 1,3
KAR 1908 – Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, a ki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott;
Váradi 1661 – Miképpen hogy az ö Isteni ereje nékünk mindeneket ajándékozott, mellyek az életre és a kegyességre valók, annak isméreti által ki minket hivott a’ditsöségre és a’jóságos cselekedetre.
Var-Kar 2016 – Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami életre és isteni szolgálatra való, Annak megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott;
Ez az igehely összecseng az 1Tim 4,7-tel. Bár a Váradi Bibliában itt a kegyesség szó áll, de a Vizsolyiban, a Hanauban, az Aranyosban, isteni szolgálat áll, ezért lecseréltük arra. A Biblia nem jó embereket akar, hanem Istenfélő, Istenben hívő, Isten „normái” szerint élő, Istent szerető és az ebből az isteni szeretetből másokat őszintén szerető, de legfőképpen Isten Szelleme által vezetett embereket szeretne. Itt ismét nem a kegyes tulajdonságon van a hangsúly, hanem azon, hogy Isten mindent megadott számunkra, hogy Őt szolgálni tudjuk. Ez egy sokkal tágabb kör, mint a kegyesség. Emiatt egyik gyermeke sem mondhatja, hogy neki nincs meg valami, ami a szolgálatához kell. Az Úr tudja, hogy kinek mit adott, és ha minden gyermeke az Ő vezetése alatt él, akkor amit tennie kell, ahhoz már megkapta a szükségeset.
A példákból látszik, hogy a változtatások által egyértelműbb lett sok igehely. Van, ahol csak annyi változott, hogy a kegyesség helyett kegyelmesség lett. A Váradi-Károli kiadásban 7 helyen szerepel a kegyes szó, amelyből az Új Szövetségben csak egy található. Az Új Szövetség utáni Függelékben található megváltoztatott versek listájában természetesen mindegyik igehely fel van sorolva. (A lista része az elektronikus változatnak is nem csak a PDF-nek. Mindkét változat letölthető a blogról.)
Jegyzet
A Magyar nyelv szótára (1862) szerint:
(kegy-es-ség) fn. tt. kegyesség-et, harm. szr. ~e. 1) Tulajdonság, melylyel az bir, ki mások iránt jószivü, jóindulatú, jóakaró, szelíd, irgalmas, kegyes. V. ö. KeGYES. 2) Vallási ajtatosság, buzgóság, jámborság.
(kegy-es) mn. tt. kegyes-t v. ~et, tb. ~ek. 1) Gyöngéd, finom, nemes érzelemből jóakaró, jótevő. A mi urunk igen kegyes. 2) Kegyet jelentő. Kegyes tekintet, pillantás. Kegyes arc, mosoly. 3) Erkölcsi, és vallási tekintetben jámbor, ájtatos, vallási kötelességeit hiven és buzgón gyakorló. Kegyes nők. Kegyes szerzet, kegyes oskolák. Kegyes alapítványok, melyeknek célja a vallást és erkölcsiséget előmozdítani. 4) Törvényes ért. kegyes biró, ki a vádlottban az emberi gyarlóságot, valamint jó tulajdonságait tekintetbe veszi, s nem fölötte szigorú. Kiki kegyes biró magának. (Km.). 5) A nyájas társalgási nyelvben am. jó, szives, valamit más kedveért tenni hajlandó. Kérem, legyen oly kedves. Ön igen kegyes. 6) Molnár Albert szerént hajdan jelentett hőst is; kegyes személy am. heros, heroina. Vajjon nem-e a pius Aeneas lebegett előtte, midőn a kegyes szónak ezen értelmét is adá?