A hústest szó alkalmazása a Váradi-Károli Bibliában nem az első a Bibliák között. Vida Sándor fordításában, és Csia Lajosnál is megjelenik, bár ő teljesen helyesen a hús szót használja. Lényeges különbség van az egyszerű test szó és a hús, vagyis a hústest szó jelentése között, ezért fontos megértenünk a jelentését. A szó igazi jelentése hús, de a Váradi-Károli Bibliában a hústest kifejezést alkalmaztuk, hogy felismerhetőek legyenek azok az igehelyek, ahol korábban az egyszerű test szó állt. Ez a fajta megkülönböztetés jelen van a német és angol Bibliákban, a body és flesh, valamint a Leib és Fleisch szavakkal.
A magyar Bibliákban két-két szót fordítanak testként, melyek jelentése jelentősen eltér.
TEST
görög Soma (G4983), héber Govijja (H1472) jelentése:
1. Emberek és állatok teste
– halott test, vagy holttest
– az állatok élő teste
2. Égitestek
3. Emberek kis vagy nagyszámú testületbe való tömörülése, mintha egy család lennének; társadalmi, etikai, misztikus test, mint az Újszövetségben a gyülekezet
4. Valami, ami árnyékot vet, de maga tisztán elkülöníthető az árnyéktól
HÚS/HÚSTEST
görög Sarx (G4561), héber Bászár (H1320) jelentése:
1. Hús (az élő test lágy részei), mind az embernél, mind az állatnál
2. A test
– ember teste
– természetes vagy fizikai származásra használt, generáció vagy kapcsolat, egy természetes generációból született
– az ember érzéki természete, az „állati természet”
– minden negatív szinezet nélkül
– az állati természet vágyakozásai, amelyek bűnre visznek
– az ember fizikai természete, amely ki van téve a szenvedésnek
3. Élő teremtmény (akinek húsból való teste van), legyen az ember vagy állat
4. A hús jelöli az ember földi természetét, amely nélkülözi az isteni befolyást, ezért elmerül a bűnben és ellenáll Istennek
Jól látható, hogy a test szó, az inkább az alakra, formára, megjelenésre vonatkozik, mint a megtestesülő dolog természetére. A hús, viszont inkább a fizikai megjelenés természetére utal.
Remek példa a test jelentésére a kérubok leírása Ezékielnél:
És ezek az ő orcáik. És szárnyaik felül kiterjesztve voltak, mindegyiknél két szárny összeért, kettő pedig fedezte testüket. (Ezék 1,11)
A kéruboknak szellemi testük van, mert ők szellemi lények. Ezért a testüket nem a hússal nevezi meg a Biblia, hanem a test szóval. De a test szót találjuk Jézus halála után is, amikor az Arimathiából való József elkérte Jézus halott testét:
Ez odamenve Pilátushoz, elkérte a Jézus testét. (Lk 23,52)
A lélek nélkül a test „csak” az emberi forma, alak, ezért ezzel fejezi ki a Biblia holttestet is.
Az ember kezdetben élő lélekként lett megalkotva (1Móz.2,7), és csak később lett a testi vágyait beteljesíteni akaró lélekké, vagyis hústestté, másként mondva hússá (1Móz.6,3). Kezdetben a bűnbe esett ember nem élt ilyen életet, ez csak Noé idejére teljesedett ki, amikor azt mondja az ige, hogy az ember szívének minden gondolata kizárólag gonosz (1Móz.6,5).
Sajnos csak a szövegkörnyezetből látszik, hogy a hústestnek éppen melyik jelentését kell értenünk, ezért nézzük meg konkrét példákon keresztül, hogy mikor melyik jelentésével találkozunk.
1. Hús, a test lágy részei
Mert nem az a zsidó, aki külsőképpen az; sem nem az a körülmetélés, ami a hústesten külsőképpen van: (Róm 2,28)
És minden versengés nélkül nagy az istenfélelem eme titka: Isten megjelent hústestben, megigazíttatott Szellemben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe. (1Tim 3,16)
És az Ige hústestté lett és lakott mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. (Jn 1,14)
A felavatási kost pedig vedd, és főzd meg annak húsát szent helyen. (2Móz 29,31)
A körülmetélés egyértelműen a húson van végrehajtva külsőképpen. Krisztus is húsban született meg, nem más anyagban, és ebben a jelentésben elsősorban az anyag megjelenése a fontos, ahogyan a 2Móz 29,31-ben látjuk, ott szintén húsnak van fordítva.
Ma már fontos megjegyezni, hogy Jézus egy teljesen emberi testben (hús-vér testben) jött el. Az ige hússá lett, vagyis teljesen emberivé, anyagivá. Ezt támadja a gnosztikus és New Age irányzat. Ezért ez ma kulcsfontosságú az igazság szempontjából. (Erről szól egy korábbi irás: A hústest és a test közötti egyre fontosabb különbség)
2. Az egész test
Én vagyok az az élő kenyér, aki a mennyből szállt alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én hústestem, amelyet én adok a világ életéért. (Jn 6,51)
Mert az én hústestem bizony étel és az én vérem bizony ital. (Jn 6,55)
Minkét héber (bászár-govijja) és görög (sarx-soma) szó jelentheti a teljes emberi testet is, csak annyi a különbség, hogy a hús elsődleges jelentése nem az egész testre vonatkozik, hanem az anyagra. Jézus a tömegek előtt a hús (vagy hústest, ahogyan a Váradi-Károli Bibliában szerepel) kifejezést használja, de egyértelműen az Ő egész testére utal, mert amikor a tanítványokkal van együtt (Mt.26,26; Mrk 14,22; Lk.22,19), akkor a test szóval fejezi ki a mondanivalóját, és ott érthetjük meg, hogy Ő az egész testét odaadta váltságul miértünk. Ebben az esetben tehát a sarx (hústest, a megjelenési forma anyaga) és a soma (test, a megjelenési forma) jelentése megegyezik. A tömegből akik ezt nem így értették, azok sokan mondták, hogy ez már kemény beszéd, és többen nem is követték tovább.
3. Az egész ember, mint élő teremtmény, a lélekkel együtt
Mert soha senki az ő tulajdon hústestét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképpen az Úr is az egyházat; Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő hústestéből és az Ő csontjaiból valók. Annak okáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy hústestté. Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok. (Ef 5,29-32)
Ahogyan látjuk, az Ő testének vagyunk a tagjai, amely a test szó 3. jelentése, vagyis nem a hústestének, mert itt a test jelentése az emberek tömörülésére, társulására (egyház, házasság) vonatkozik. De az Ő húsából és csontjából valók vagyunk, mert a testvérei vagyunk Krisztusnak az újjászületés és az úrvacsora révén.
Mind a házasság példájában, mind Krisztus és az egyház példájában a teljes ember, vagyis az emberek testi-lelki egyesülése látható. Krisztus testében is, és a házasságban is fontos a lelki egyezőség, fontos, hogy ugyanazok legyenek a testi szövetséget alkotók lelki vágyai is, mert enélkül nem járhatnak egy úton (Ámós 3,3). Krisztus testében ez azt jelenti, hogy Krisztusnak, mint a fej vágyainak kell átjárnia az egész testét, vagyis a földi egyházát. Egyesülve vele az Ő vágyaiban, látásában, érzéseiben, céljaiban, munkájában, ítéleteiben, stb.
Hasonlóan a házastársaknál meglévő testi-lelki egyesüléshez, a parázna testi kapcsolat sem marad meg testi szinten, hanem a lélek is részt vesz benne.
Avagy nem tudjátok-e, hogy aki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy hústestté. (1Kor 6,16)
A paráznaság bűne ezért más, mint a többi bűn, mert abban az ember az egész lényével vesz részt, és emiatt egy kis része sem marad bűntelen.
4. A bűntől megrontott gyenge, ferde ember, elmerülve a bűnben
A hústest jelentései közül a bűntől megrontott gyenge ember a leggyakoribb előfordulás a Bibliában, abban az értelemben, hogy a lélek nem a szellemi dolgok felé fordul, hanem az anyagi világ felé, és a testnek (a földi tagjainknak) kívánságait akarja kielégíteni. Ebben a jelentésében mondhatjuk, hogy a hústest, a test (földi tagjaink) felé forduló lelket jelenti, és semmilyen anyagi tartalma nincs ebben a jelentésében. Csak a test és a hústest fogalmának a különválasztásával lehet megérteni helyesen a Róma levél üzenetét.
Mert tudjuk, hogy a törvény szellemi; de én hústesti vagyok, a bűn alá rekesztve. (Róm 7,14)
Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a hústestemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. (Róm 7,18)
Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által. Azért jóllehet én az elmémmel az Isten törvényének, de hústestemmel a bűn törvényének szolgálok. (Róm 7,25)
Hogy testben (soma, govijjá, body, Leib) vagyunk, azzal szemben nem tehetünk semmit, mert ebbe az anyagi világba testben érkezünk és az anyagi létezésünkhöz szükségszerű, hogy anyagi testünk legyen. De ettől még nem kellene hústestinek lennünk, vagyis a lelkemnek nem kellene a testi kívánságokat kielégíteni. A hústestiség fő jellemzője, hogy a bűn szolgálata alatt van, ezért nincs a hústestben semmi jó, mert az nem az Isten dolgaira figyel, hanem az anyagiakra. Ha pedig azokra figyel, és azoknak szolgál, akkor a világ fejedelmének uralma alatt van és a bűnös test kívánságainak szolgál, semmiképpen sem Istennek. Ezért volt lehetetlen a törvénynek lelkiismeret szerint megváltoztatnia az embert, mert nem érinthette meg a belsőnket, a lelkünket, és nem tudta kezelni a hústest problémáját.
Mert ami a törvénynek lehetetlen volt, mivelhogy erőtlen volt a hústest miatt, az Isten az ő Fiát elbocsátva bűn hústestének hasonlóságában és a bűnért, kárhoztatta a bűnt a hústestben. (Róm 8,3)
Mivel Jézus Istentől született, és nem volt meg benne a bukott természet, ezért jelenti ki a Szent Szellem, hogy „a bűn hústestének hasonlatosságában” jött el. Teljesen emberi lelke volt (1Tim.2,5), de bűntelen, vagyis Ő nem élt hústestben, ezért tudta megtenni, hogy nem a test kívánságait szolgálta ki, hanem az Atyának szolgált. Így tudta megtenni, hogy nem zavarta ha éppen nem evett (Jn.4.fej.), vagy éppen nem volt otthona (Lk.9,58, Mt.8,20). De még a tanítványok hústesti kívánságait sem volt hajlandó kielégíteni, mert a bűn a kívánságban van (Mrk 10,37). Ezért forog a Róma levél a kívánságok körül, és nem szükségletek körül. Éles különbség van a test szükségletei és kívánságai között. Az Úr ígéretet tesz azoknak, akik őt követik, hogy betölti a szükségleteiket (Mt.6,25-26; Lk.12,29-31; Zsolt.37,25). A kívánságban van a romlottság (2Pét.1,4; 2Pét.2,10) ebben a világban, ráadásul a világ kívánságai (hatalom, hírnév, gazdagság, stb.) és a földi tagjaink kívánságai (lustálkodás, tobzódás, kényelem keresés, stb.) tudják eltéríteni az embert az Úr követésétől.
Mert a hústest gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti. (Róm 8,7)
Annak okáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a hústestnek, hogy hústest szerint éljünk:
(Róm 8,12)
Mert, ha hústest szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a szellemmel megöldökölitek, éltek. (Róm 8,13)
Ha a test (földi tagjaink) kívánságainak élünk, akkor az a halálra vezet, mert a hústest (a testi kívánságokra figyelő lélek) csak a test kívánságaira figyel, és nem törődik az isteni, szellemi dolgokkal. Ezért ha a testi kívánságoknak élünk, akkor meghalunk (Róm.8,13), mert annak vége bűn, és a bűn zsoldja halál. A Róm.8,13-ban látszik tisztán, hogy a test cselekedeteit kell megölnünk szellemmel, és nem a hústestet kell megölnünk, mert a test halott a bűn miatt. Ebből az igéből is látható, hogy a hústest jelentése nem az anyagra vonatkozik, hanem a test kivánságait kielégíteni vágyó lélekre, más szóval az óember.
Tudva azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtlenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek: (Róm 6,6)
Ezenképpen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. Ne uralkodjon tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek neki az ő kívánságaiban: (Róm 6,11-12)
Hanem az a zsidó, aki belsőképpen az; és a szívnek szellemben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; amelynek dicsérete nem emberektől, hanem Istentől van. (Róm 2,29)
Elérve hitetek célját, a lélek üdvösségét. (1Pét 1,9)
A keresztségben nem a lélek hal meg, hanem az óember, vagyis a hústest. A test (soma, govijja, Body, Leib) már amúgy is halott a bűn miatt, mert akik igazak voltak, azok is meghaltak ebben a testben, hiába nem vétkeztek (Róm.5,14). A lelkünk mindvégig élő, és a hitünk célja is a lelkünk, vagyis a személyiségünk üdvössége (1Pét.1,9). Ezért metéli körül Isten a mi szívünket, hogy az többé ne legyen a test (földi tagjaink) kívánságainak rabságában, hanem szabad legyen arra, hogy ismét a Szellem vezetése felé forduljon, és a szellemen keresztül valósággal uralkodhassunk a test kívánságain. Nekünk magunknak kell elfordulnunk a test (földi tagjaink) kívánságaitól, ezért figyelmeztet bennünket az írás, hogy ne éljünk hústest szerint, mert azt továbbra is megtehetjük.
Sajnos sok mai Biblia levágja a Róm.8,1 vers végét, hogy kiknek nincs kárhoztatásuk Isten előtt. Ez ismét a világvallás felé vezető antikrisztusi propaganda egyik építőköve, hogy levegye az emberek válláról a bűntudatot, és meghagyja őket a bűnükben. De el kell fordulnunk a testi élettől, mert az nem lehet kedves Isten előtt (Mal.1,3).
Nincs azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem hústest szerint járnak, hanem Szellem szerint. (Róm 8,1)