A föld, ahol élünk

A föld, ahol élünk

Nehéz egy ilyen nagy horderejű témáról beszélni, mert a természet-tudományok területén mindenki a „szakemberek” és a tudósok munkáját tartja hitelesnek. Ezért annak, aki egyszerű civilként keresi az igazságot, egy ilyen „apparátussal” szemben kell megvédenie az álláspontját. A téma első hallásra mindenkit tagadásba visz, aki szembesül vele. Először én is azt mondtam, hogy ilyen nem lehet, mert kisiskolás korunk óta tudjuk, hogy milyen a föld, és a minket körülvevő univerzum. Az erre vonatkozó bizonyítékokat már meg sem kérdőjelezzük, mert azok olyan régiek, és annyira elfogadottak, hogy fel sem merül azoknak valótlansága. Ezért nekem is az első reakcióm az volt, hogy ez butaság, és ilyen hiábavaló dologgal nem is érdemes foglalkozni. De ahogyan az ember elkezd a tények után nyomozni – hangsúlyozom, hogy a tények után nyomozni! – akkor egyre több olyan területe lesz megkérdőjelezhető a körülöttünk lévő világnak, amelyet eddig teljesen magától értetődőnek gondoltunk, mert kiskorunk óta “betanították” nekünk, hogy az úgy van és nem is lehet másként. Aki túl van az első sokkon, annak azt javasolom, hogy próbálja meg megdönteni azokat az állításokat, amelyek a bibliai világképet támasztják alá, és keressen ellenük bizonyítékot. Valódi bizonyítékot, nem olyat, amelyet hivatalosan elénk tárnak, hanem saját, civil bizonyítékot. A dolog egy bizonyos fokig roppant egyszerű, mert amennyiben a bibliai világkép igaz, akkor azt kell látnunk magunk körül is. Arról nem is beszélve, hogy ha a mindenség Teremtője, a mi Atyánk bizonyságot tesz Jézusról, mint Fiáról, azzal, hogy feltámasztotta a halálból, és mi ezt elhisszük Neki, akkor azt miért nem tudjuk elfogadni, azt, ahogyan elmondja, hogy milyen a teremtés.

A téma természetesen nem üdvösség kérdése. Egészen 2015 augusztusáig jómagam is azt gondoltam, hogy olyan a világ, amilyennek hivatalosan bemutatják, és ez nem gátolt meg a hitemben. De a téma kritikus abból a szempontból, hogy a Biblia szavahihetőségét támasztja alá, vagy éppen annak mond ellent. Ez pedig hatalmas felismerés lehet olyan embereknek, akik eddig másik „valóságban” éltek.

Miért kell ezzel a témával foglalkozni? Mert mindannyian itt élünk a földön, és nem tudjuk függetleníteni magunkat a körülöttünk lévő világtól. Vagy igaz a Biblia minden szava, és akkor ez az egyetlen ember által lakott terület a teremtésben, amelyet valóban Isten teremtett meg minden létező részével együtt. De ha nem igaz, csak részeiben, akkor hitelt adhatunk olyan elméleteknek, hogy UFÓK által máshonnan ideszármaztatott életet kaptunk, vagy ami még rosszabb, akár véletlen is alakulhatott így a dolog. Amennyiben a Biblia igaz ebben a tekintetben is (amely számomra nem kérdés, mert Aki erről tesz bizonyságot, ugyanaz tesz bizonyságot Jézusról is – Zsid.6,18; illetve Jézus is bizonyságot tesz az igéről), akkor nagyon sok embernek el kell gondolkodnia, hogy a vallás az nem csak egy kultúrtörténeti jelenség és egyszer számot kell adnia az életéről az Istennek.

Az-e a valóság, amelyet mindannyian megtapasztalunk magunk körül, vagy valami egészen más, amelyet nem érzünk, nem látunk? Amit érzékelünk, az csak optikai csalódások sokasága, és kell valaki, aki meg tudja mutatni nekünk, hogy mi is igazán a valóság? De ennek az igazságát nekünk, civileknek kell kikaparni, mert a hivatalos források ezt nem fogják támogatni. És még egy darabig biztosan nem áll érdekükben támogatni, ha már 500 éve azon dolgoznak, hogy az iskolai legyen a világképünk, és ne a bibliai.

Próbáljuk meg úgy olvasni ezeket a verseket, mintha nem ismernénk a körülöttünk lévő világot, hanem engedjük meg az igének, hogy leírja mindezt.

A föld alakja

Mikor készítette az eget, ott voltam; mikor felvetette a mélységek színén a kerekséget; (Péld 8,27 – Váradi-Károli Biblia)

בַּהֲכִינ֣וֹ ba·ha·chi·No When he prepared שָׁ֭מַיִם ma·yim the heavens שָׁ֣ם sham was there אָ֑נִי ‘A·ni; he בְּח֥וּקוֹ be·Chu·kov I [was] there when he set ח֝֗וּג Chug, a compass עַל־ ‘al- on פְּנֵ֥י pe·Nei upon the face תְהֽוֹם׃ te·Hom. of the depth  of the (Péld 8,27 – Héber/Angol interlinear Biblia)

When He established the heavens, I was there; When He set a circle upon the face of the deep, (Péld 8,27 – Tanakh, 1917, Leningrádi Kódex)

 amikor az eget felállította, már ott voltam, ​amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé. (Péld 8,27 – Káldi, Vulgáta alapján 1626)

Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört megvonta, (Péld 8,27 – Katolikus Biblia, Szent István Társulat)

Ott voltam, mikor az Örökkévaló a Mennyet teremtette, mikor kimérte az óceán partjait. (Péld 8,27 – Egyszerű Fordítás 2015)

Az EFO kivételével, mindegyik fordítás körről beszél. Sajnos az EFO készítői már megfeleltetik az írást a mai ismereteknek. Az idézett Leningrádi kódexben is kör szerepel, és a Héber/Angol verzióban is. Az itt szereplő szó, az a Strong szótár szerint a H2329:

H2329 – Original: חוּג – Transliteration: Chuwg – Phonetic: khoog – Definition: 1. circle, circuit, compass 2. (BDB) vault (of the heavens)

Magyarul: Kug,                
1. kör, körbezárt vonal, körbefog, körülkerít;
2. boltív, boltozat (az égbolt boltozata)

Nézzük meg, hogy hol fordul még elő ez a szó a Péld.8,27 mellett:

Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra; (Ézs 40,22)

Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég kerületén jár. (Jób 22,14)

Ézsaiásnál egyértelmű, hogy a föld kereksége fölött ül az Úr, és nem a föld gömbje fölött. A Jób.22,14-ben a kerület szó is egy körívre vonatkozik, és nem egy gömbre. A Biblia különbséget tesz a kör és a gömb között. A Septuaginta is, amely Krisztus előtt 300-200 között készült, körrel adja vissza az ég kerületét.

Job 22.14

Latin betűkkel írva, a gyros szó jelenti a kört, körívet, ahogyan a szótárból is láthatjuk.







De ugyanez a vers a héber eredetiben is kört jelent:




Ésaiás nem véletlen írt a 40,22-ben kört, mert ismerte a különbséget a kör és a gömb között.

Hempelygetve hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda mennek dicsőséged szekerei, te, urad házának gyalázata! (Ézs 22,18)

Ahogyan itt látjuk, a labdát lehet hempelygetni, vagyis görgetni. A kört nem, mivel a kör az egy síkidom. Itt az eredetiben a Strong szótár szerint a H1754 szó áll, amelynek jelentése labda.

H1754 – Original: דּוּר – Transliteration: Duwr – Phonetic: dure – Definition: 1. ball, circle

Magyarul: dúr; 1. labda

De a magyar nyelvű Bibliákban sok helyen egyértelmű különbség van a kerek és a gömbölyű között:

Tudniillik a két oszlopot és a kerek gömböket, amelyek a két oszlop tetejére tetettek, és a két hálót a két kerek gömb befedezésére, amelyek az oszlopok tetejére tetettek. (1Kir 7,41)

És csinált egy öntött tengert, mely egyik szélétől fogva a másik széléig tíz sing volt, köröskörül kerek, és öt sing magas, és a kerületeit harminc sing zsinór érte körül. (1Kir 7,23)

Ezek alapján a föld a Bibliában nem gömbként szerepel, hanem kerek, vagyis lapos. Egy kerek világot ugyanúgy körbe lehet utazni, mint egy gömbölyűt, gondoljunk csak egy lemezjátszóra, amely a korongon körbe-körbe megy. Ha valaki ugyanazon a szélességi fokon hajózik, vagy repül, akkor potosan oda érkezik vissza, ahonnan elindult. Tehát a kerek földet is ugyanúgy körbejárhatjuk. De ha ennyi nem gyűzött meg minket, akkor nézzük tovább, hogy hogyan alkotta meg az Úr a föld alapjait.

A föld alapjai

Dávid zsoltára. Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai. Mert ő alapította azt a tengereken, és a folyókon megerősítette. (Zsolt 24,1-2)

Aki kiterjesztette a földet a vizek fölé; mert örökkévaló az ő kegyelme. (Zsolt 136,6)

Mikor felvetette a tengernek határait, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatát, mikor megállapította e földnek fundamentumait: (Péld 8,29)

Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy az egek régtől fogva az Isten beszéde által vannak, és a föld is, mely vízből és vízben áll; (2Pét 3,5)

Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké. Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek álltak. Egy kiáltásodtól eloszlottak, és mennydörgésednek szavától szétriadtak. Hegyek emelkedtek fel és völgyek szálltak alá arra a helyre, amelyet fundáltál nekik. Határt vetettél, amelyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására. (Zsolt 104,5-9)

Aki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek. (Jób 9,6)

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegletkövét; (Jób 38,6)

És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a földkerekség fundamentumai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fúvásától. (Zsolt 18,16)

Felemeli a porból a szegényt, És a sárból kihozza a szűkölködőt, Hogy ültesse hatalmasok mellé, És a dicsőségnek székét adja nekik; Mert az Úré a földnek oszlopai, És azokra helyezte a föld kerekségét. (1Sám 2,8)

Rettegjen az egész föld az ő orcájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzon. (1Krón 16,30)

Nem tudnak, nem értenek, sötétségben járnak; a földnek minden fundamentuma inog. (Zsolt 82,5)

Uralkodik az Úr, méltóságot öltözött fel; felöltözött az Úr: hatalmat övezett magára; megerősítette a földet is, hogy meg ne induljon. (Zsolt 93,1)

Mondjátok a népek között: Az Úr uralkodik; megerősítette a földet, hogy meg ne induljon; ő ítéli meg a népeket igazsággal. (Zsolt 96,10)

Rettegjen az egész föld az ő orcájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzon. (1Krón 16,30)

Ezekből a versekből láthatjuk, hogy a szárazföldet Isten vízekre alapozta meg, és oszlopokon megerősítette, hogy az soha meg ne mozduljon. Ahogyan 2Pét.3,5-ben olvassuk, a szárazföld vízben áll. De nem csak a körülvevő tengerek között, hanem a mélységben is vízek vannak, mert Noé idejében is a mélyben lévő források fakadtak fel, helyesebben mondva törtek fel.

Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadtak ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyíltak. (1Móz 7,11)

H1234 – Original: בּקע – Transliteration: Baqa` – Phonetic: baw-kah’ – Definition: 1. to split, cleave, break open, divide, break through, rip up, break up, tear

Magyarul: baka; 1. hasítani, repeszteni, áttörni, feltörni, tépni

A 82. zsoltárból láthatjuk, hogy a gonoszság miatt ingadozik meg a föld fundamentuma, vagy ahogyan a Jób.9,6-ban látjuk, hogy Isten maga rengeti meg úgy, hogy oszlopai megrepednek. Egyértelmű, hogy a föld nem mozog. Amikor földmozgásról beszél a Biblia, akkor azt egészen egyértelműen rengésnek, remegésnek mondja, és nem olvasható ki belőle sem a saját tengely körüli mozgás, sem a nap körüli mozgás. A földmozgások sokkal kisebb jelentőségűek, hogynem megmozdítanák a földet. És ezek az igehelyek egyértelművé teszik, hogy földrengésről beszél a Biblia.

És a földindulás után tűz jött, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszott. (1Kir 19,12)

H7494 – Original: רעשׁ – Transliteration: Ra`ash – Phonetic: rah’-ash – Definition: 1. quaking, rattling, shaking a. earthquake b. quaking, trembling (of person) c. shaking, quivering (of dart)

Magyarul: rahas; 1. rázkódni, remegni, reszketni; a. földrengés, b. (személy) reszketése, remegése, c. rázkódni, (nyílvessző) remegése

Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlettek; a mélységek is megrázkódtak. (Zsolt 77,17)

H7264 – Transliteration: Ragaz – Phonetic: raw-gaz’ – Definition: 1. tremble, quake, rage, quiver, be agitated, be excited, be perturbed a. (Qal) to quake, be disquieted, be excited, be perturbed b. (Hiphil) to cause to quake, disquiet, enrage, disturb c. (Hithpael) to excite oneself

Magyarul: ragaz; 1. remeg, rázkódik, reszket,

Összegezve, a föld alapjai vízben állnak, és oszlopokon nyugszik a teljes föld. Stabilan áll, és nem mozdul.

A föld határai

Mert ő ellát a föld határaira, ő lát mindent az ég alatt. (Jób 28,24)

Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig. (Jób 37,2)

Hogy belefogózzon a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla. (Jób 38,13)

És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izrael elszéledt fiait, és Júdának szétszórt lányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól. (Ézs 11,12)

És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig. (Mt 24,31)

Ezek után láttam négy angyalt állni a földnek négy szegletén, a földnek négy szelét tartva, hogy szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se semmi élőfára. (Jel 7,1)

És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, akiknek száma, mint a tenger fövenye. (Jel 20,8)

Az én fejem látásai az én ágyamban ezek voltak: Láttam, hogy íme, egy fa állt a föld közepette, és annak magassága rendkívüli volt. Nagy volt a fa és erős, és magassága az égig ért, és az egész föld széléig volt látható. (Dán 4,7-8)

És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig. (Mt 24,31)

Mert ő ellát a föld határaira, ő lát mindent az ég alatt. (Jób 28,24)

Mikor készítette az eget, ott voltam; mikor felvetette a mélységek színén a kerekséget; Mikor megerősítette a felhőket ott fenn, mikor erősekké lettek a mélységeknek forrásai; (Péld 8,27-28)

A Biblia szerint egyértelműen meghatározható szélei vannak a földnek. Még Jézus is teljesen egyértelműen kezeli a föld határait, amikor az övéinek egybegyűjtéséről beszél. De a Nabukodonozor álmában szereplő fa is a föld széléig látszott el. Ez mind azt erősíti meg, hogy mindenki egy véges, kerek, lapos földben gondolkodott. A Péld.8,27 egyértelműen beszél a kerekség „kijelöléséről”, amely határt szab mind a vízeknek, mind a föld teljességének.

Az ég

És mondta Isten: Legyen erősség a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől. Teremtette tehát Isten a kiterjesztett erősséget, és elválasztotta a kiterjesztett erősség alatt való vizeket, a kiterjesztett erősség felett való vizektől. És úgy lett. És nevezte Isten a kiterjesztett erősséget égnek: és lett este, és lett reggel, második nap. (1Móz 1,6-8)

Aki fenn az égben építette az ő boltozatát, és annak íveit a földre alapította; aki előhívja a tenger vizeit s kiönti azokat a földnek színére: az Úr az ő neve. (Ámósz 9,6)

Vele együtt terjesztetted-e ki az eget, amely szilárd, mint az acéltükör? (Jób 37,17)

Reszket előttük a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényüket. (Jóel 2,10)

Aki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos. (Jób 9,8)

Ő terjeszti ki az égnek kerekségét az üregen, és a földet mint a semmin úgy függesztette fel. (Jób 26,7)

Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendültek, mert haragudott Ő. (2Sám 22,8)

Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra; (Ézs 40,22)

Mikor készítette az eget, ott voltam; mikor felvetette a mélységek színén a kerekséget; Mikor megerősítette a felhőket ott fenn, mikor erősekké lettek a mélységeknek forrásai; (Péld 8,27-28)

Aki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot; (Zsolt 104,2)

Így szól az Úr, megváltód és alkotód anyád méhétől fogva: Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem, aki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól; (Ézs 44,24)

Az ég a Bibliában kerek, ívelt alakban a föld szélére letéve van megalapítva (Ámós.9,6), és szilárd halmazállapotú, ahogyan a Jób.37,17 is állítja. A héber szó olyasmire vezet vissza, mint valami szilárd anyagból kikovácsolt felület.

Teremtette tehát Isten a kiterjesztett erősséget, és elválasztotta a kiterjesztett erősség alatt való vizeket, a kiterjesztett erősség felett való vizektől. És úgy lett. (1Móz 1,7)

H7549 – Original: רקיע – Transliteration: Raqiya`– Phonetic: raw-kee’-ah – Definition: 1. extended surface (solid), expanse, firmament a. expanse (flat as base, support) b. firmament (of vault of heaven supporting waters above) 1. considered by hebrews as solid and supporting ‘waters’ above

Magyarul: rakia; 1. kiterjesztett felület (tömör), kiterjesztés, megerősítés; a. kiterjedés (lapos mint egy alap, támasz) b. erősség (boltív, az egek boltíve, amely megtámasztja a felette lévő vízeket) 1. a héberek tömörnek tekintették és ez támasztja a fölötte lévő vízeket

Dicsérjétek őt egeknek egei, és ti vizek, amelyek az ég felett vagytok! (Zsolt 148,4)

Dávid is így mutatja be nekünk, hogy vannak az ég felett vízek. Ha pedig vannak, akkor egy szilárd felületnek kell lennie, amelyek azokat ott tartják. Ezen a szilárd felületen nyíltak meg a csatornák az özönvíz idején, hogy onnan felülről is még jöjjön le víz, hogy el tudja borítani a teljes szárazföldet. Az özönvíz idején nem csak hétköznapi eső esett a felhőkből. De ebben a témában is határozottan megkülönböztethető az eső az ég megnyílt csatornáitól. Az egek csatornái mindig jól különválaszthatóan jelennek meg az igében, és nem az esővel kapcsolatban (Mal.3,10; Ézs.60,8; 2Kir.7,19; 2Kir.7,2; 1Móz.8,2).

Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadtak ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyíltak. (1Móz 7,11)

H699 – Original: ארבּה – Transliteration: ‘arubbah – Phonetic: ar-oob-baw’ – Definition: 1. lattice, window, sluice 2. (CLBL) chimney (lattice opening where smoke escapes)

Magyarul: aruba; 1. rács, rostély, ablak, csatorna, zsilip, 2. kémény

És lesz, hogy aki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és aki kijön a veremből, megfogatik a tőrben, mert az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai. Recsegve ropog a föld, darabokra összetörik a föld, mindenestől megrendül a föld; Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kalyiba, és rá nehezedik bűne és elesik; és nem kel fel többé! (Ézs 24,18-20)

Az ég sátor formában veszi körül a földet, mint egy kupola, ahogyan a boltozat szóból is megérthetjük. De nézzük meg, hogy mit mond erről a szóról, illetve ezekről a szavakról a magyar nyelv szótára:

BOLTOZAT (bol-t-oz-at) fn. tt. boltozat-ot. 1) Boltalakú födözet, ívded kömives- vagy ácsmű. Pince, szoba boltozata. Erős, magas, kúpidomú boltozat. 2) Az egész bolt terjedelme; vagy 3) bolthoz hasonló alakzat. Menny boltozata.

BÓLT, (bol-t vagy ból-t) fn. tt. bolt-ot. Némely tájak kiejtése szerint: bót. 1) Hajlást képező ívezet az építésben, mely különféle szögű és alakú lehet. Félkörű bolt. Hegyes szögű bolt, stb. Magas, széles, keskeny bolt. Boltra építeni a pincéket, szobákat. V. ö. ÍV. 2) Terem, szoba, melyben a kereskedők, kalmárok áruikat vásárra kiteszik, mennyiben eredetileg és jobbára biztosság végett boltos tetejüek. Fűszeres, posztós bolt. Boltot nyitni. Jár föl-alá, mint görög az üres boltban. Km. Gyöke azon bol vagy ból, melyből hajlásra vonatkozó szók származnak, és így alapfogalomban a hajlék szóval rokon.

MENNYEZET (menny-ez-et) fn. tt. mennyezet-et, harm. szr. ~e. 1) Az ég boltozata, mely a föld fölé emelkedni, s azt ívded alakban körülvenni látszik. 2) Szövetből készült födél az ágyon, széken, stb. Ágy mennyezete, királyi szék mennyezete. 3) Ilyetén födél, mely alatt bizonyos egyházi vagy polgári innepélyeken a főszemélyt vezetik. Templomi, püspöki mennyezet. A fejedelem fényes mennyezet alatt tartotta a bemenetet. 4) A teremnek, szobának belső födele, bevakolva, festve, vagy holmi szövetekkel diszesitve.

Az ige alapján teljesen érthetővé válik a föld jelen korszakának végén bekövetkező jelenség, amikor mint egy tekercs, az ég nagy robajjal feltekeredik.

Elporhad az ég minden serege, és az ég mint írás egybehajtatik, és minden serege lehull, miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb. (Ézs 34,4)

És az ég eltakarodott, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik; és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttatott. (Jel 6,14)

Akik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, amelyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! (2Pét 3,12)

Az Úr napja pedig úgy jön majd el, mint éjjeli tolvaj, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek. (2Pét 3,10)

G4500 – Original: ῥοιζηδόν – Transliteration: Rhoizedon – Phonetic: hroyd-zay-don’ – Definition: 1. with a loud noise

Magyarul: Roizedon; 1. nagy zajjal

Ez a nagy zaj nem keverendő össze a mennydörgéssel, ahogyan azt egy légnemű égbolt esetében gondolnánk, mert azokat a Biblia egyrételműen megkülönbözteti, mint mennydörgéseket.

És megnyilatkozott az Isten temploma a mennyben, és megláttatott az ő szövetségének ládája az ő templomában; és lettek villámlások és szózatok és mennydörgések, és földindulás és nagy kőeső. (Jel 11,19)

G1027 – Original: βροντή – Transliteration: Bronte – Phonetic: bron-tay’ – Definition: 1. thunder

Magyarul: bronte; 1. mennydörgés

Ézsaiásnál egy versben mindkettőt megtaláljuk, és nála is egyértelmű a különbség a nagy zaj, és a mennydörgés között.

A seregek Urától látogattatik meg, mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és emésztő tűzű lánggal; (Ézs 29,6)

H6963 – Original: קל קול – Transliteration: Qowl – Phonetic: kole – Definition: 1. voice, sound, noise a. voice b. sound (of instrument) 2. lightness, frivolity

Magyarul: kol; 1. hang, zaj; a. hang, b. (hangszer) hangja, 2. fényesség

H7482 – Original: רעם – Transliteration: Ra`am – Phonetic: rah’am – Definition: 1. thunder

Magyarul: ram; 1. mennydörgés

Az ige szerint tehát amikor a mostani ég „eltakarodik”, akkor azt nagy zajjal fogja megtenni, de nem mennydörgéssel.

Az égi testek

– A nap és a hold

Teremtette tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjon nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjon éjjel; és a csillagokat. És helyeztette Isten azokat az ég kiterjesztésére, hogy világítsanak a földre; (1Móz 1,16-17)

H1419 – Original: גּדל גּדול – Transliteration: Gadowl – Phonetic: gaw-dole’ – Definition: adj 1. great a. large (in magnitude and extent) b. in number c. in intensity d. loud (in sound) e. older (in age) f. in importance g. great things h. haughty things i. greatness n pr m

Magyarul: gadol; melléknév; 1. nagy, a. hatalmas (terjedelemre és kiterjedésre) b. számban, c. erősségre, d. hangos, e. öregebb, f. fontosságra, g. dolgokban

H6996 – Original: קטן קטן – Transliteration: Qatan – Phonetic: kaw-tawn’ – Definition: 1. young, small, insignificant, unimportant a. small b. insignificant c. young d. unimportant

Magyarul: katan; 1. fiatal, kicsi, jelentéktelen, nem fontos

A Biblia szerint mind a napnak, mind a holdnak saját fénye van, és a hold nem a nap fényét tükrözi vissza. Az itt szereplő „kisebbik” szó jelentése inkább arra utal, hogy jelentőségében kisebb a hold, mint a nap, és nem méretében. Ha bibliai világképpel szemléljük a napot és a holdat, akkor azt láthatjuk, hogy a hold azért tud napfogyatkozást okozni, mert ugyanakkora méretű, mint a nap, és mindkettő az ég boltozatán belül kering a föld fölött.

A magyar Bibliák úgy fogalmaznak, hogy „rá” helyezte az égboltra a napot és a holdat. Az angol nyelvűek inkább azt mondják, hogy „bele” helyezte a kiterjesztésbe. Sajnos a hébert nem tudtam kinyomozni, de a Septuagintában lévő görög elöljáró szó (görög: en) mindezeket magában foglalja (Strong G1722), sőt még sokkal több variációt is. De az ég bemutatása után, már könnyebb elképzelnünk, hogy arra a szilárd erősségre helyezte a csillagokat, valamint a napot és a holdat pedig bele helyezte a kiterjedésbe.

Visszatérve a hold és a nap fényére, a Biblia mindkettő fényét külön kezeli.

És mikor eloltalak, beborítom az eget, s csillagait besötétítem, a napot felhőbe borítom, és a hold nem fényeskedik fényével. (Ezék 32,7)

Ezt mondja az Úr, aki adta a napot, hogy világítson nappal, aki törvényt szabott a holdnak és a csillagoknak, hogy világítsanak éjjel, aki felháborítja a tengert és annak habjai zúgnak, Seregek Ura az ő neve: (Jer 31,35)

A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényüket; (Jóel 3,15)

De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, (Mrk 13,24)

A negyedik angyal is trombitált, és megveretett a napnak harmadrésze, és a holdnak harmadrésze, és a csillagoknak harmadrésze; hogy meghomályosodjon azoknak harmadrésze, és a nap az ő harmadrészében ne fényljék, és az éjszaka hasonlóképpen. (Jel 8,12)

És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány. (Jel 21,23)

De nem csak a fényüket kezeli külön, hanem a mozgásukat is, hiszen a föld maga, a tengerekkel és a szárazfölddel nem mozog.

Akkor szólt Józsué az Úrnak azon a napon, amelyen odavetette az Úr az Emoreust Izrael fiai elé; ezt mondta pedig Izrael szemei előtt: Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megállt a nap, és vesztegelt a hold is, amíg bosszút állt a nép az ő ellenségein. Avagy nincs-e ez megírva a Jásár könyvében? És megállt a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig. (Józs 10,12-13)

A nap és hold megállnak helyükön cikázó nyilaid fényétől és ragyogó kopjád villanásától. (Hab 3,11)

Íme, visszatérítem az árnyékot, azokon a fokokon, amelyeken az Akház napóráján a nap már átvonult, tíz fokkal; és visszatért az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már átvonult. (Ézs 38,8)

A tudósok szerint, nagyobb kárt okozna a föld forgásának megállása, mint egy atombomba. Józsué történetének tanúsága szerint azonban csak annyit vettek észre, hogy az a nap hosszabb volt. Ézsaiás történeténél pedig még ennyit sem, hanem csak az a nap egy picit hosszabb lehetett a föld más tájain is.

– A csillagok

És kivitte őt, és mondta: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és mondta neki: Így lesz a te magod. (1Móz 15,5)

Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi. (Zsolt 147,4)

A csillagok két nagy csoportra oszthatók a Bibliában. Az egyik csoport egyértelműen angyalokat jelöl, míg a másik csoport az égen lévő fényességeket. Sajnos a Bibliából nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a fényességek is angyalok-e, vagy ők „testek”, ahogyan a nap és a hold is. Mindenesetre a számuk igen jelentős, mindkét vonatkozásban.

Csillagok, mint angyalok:

Az égből harcoltak, A csillagok az ő helyükből vívtak Siserával! (Bír 5,20)

Mikor együtt örvendeztek a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadoztak? (Jób 38,7)

Miként estél alá az égről, Lucifer, fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál! (Ézs 14,12)

És megnőtt mind az ég seregéig; és a földre vetett némelyeket ama seregből és a csillagokból, és azokat megtapodta. (Dán 8,10)

Az ötödik angyal is trombitált, és láttam, hogy egy csillag esett le az égről a földre, és adatott annak a mélység kútjának kulcsa. Megnyitotta azért a mélységnek kútját: és füst jött fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje; és meghomályosodott a nap és a levegőég a kút füstje miatt. (Jel 9,1-2)

És a farka után vonszolta az ég csillagainak harmadrészét, és a földre vetette azokat; és állt az a sárkány a szülő asszony elé, hogy mikor szül, annak fiát megegye. (Jel 12,4)

Néhány hely, ahol nem egyértelmű, hogy melyik csoportra vonatkozik a csillag megnevezés:

Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve. (1Kor 15,41)

És az ég csillagai a földre hullottak, miképpen a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit, mikor nagy szél rázza. (Jel 6,13)

Csillagok, mint az égen világítók:

Aki teremtette a göncölszekeret, a Kaszás-csillagot és a Fiastyúkot és a délnek titkos tárait. (Jób 9,9)

Hát nem olyan magas-e Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak! (Jób 22,12)

A hajnalcsillagot előhozhatod-e az ő idejében, avagy a göncölszekeret forgathatod-e fiával együtt? (Jób 38,32)

Ők pedig a király beszédét meghallva, elindultak. És íme a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük ment mind addig, amíg odaérve, megállt a hely fölött, ahol a gyermek volt. (Mt 2,9)

A csillagokkal kapcsolatban is láthatunk egy igen érdekes dolgot. Mégpedig azt, hogy ők mozognak, és megint csak nem a föld. Ez azt jelenti, hogy vagy az éggel együtt, amennyiben az égen vannak, vagy magukban mozognak egy Isten által megszabott törvény szerint.

Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek az Urat az égből; dicsérjétek őt a magas helyeken! Dicsérjétek őt angyalai mind; dicsérjétek őt minden ő serege! Dicsérjétek őt: nap és hold; dicsérjétek őt mind: fényes csillagai! Dicsérjétek őt egeknek egei, és ti vizek, amelyek az ég felett vagytok! Dicsérjék ők az Úrnak nevét, mert parancsolt és előálltak ők. Örök időre állította fel őket; törvényt szabott és nem tér el attól. (Zsolt 148,1-6)

Ebből a zsoltárból látjuk, hogy az Úr törvényt szabott minden „elemnek”, amelyről most a föld kapcsán szóltunk (Jób.38,33; Jer.33,25; 1Móz.8,22). Ezek a törvények a végső időkig fenn fognak maradni, amikor a föld tűz által elpusztul (Jel.20,11). Azt mondja az Úr, hogy sem a föld alapjait, sem az egeket nem fogja tudni az ember bejárni, megmérni, és az ég és a föld előbb elmúlik, mint az Ő beszédei. Ez azt jelenti, hogy amit a Bibliában olvasunk, az igaz, és megáll a föld idejének végéig. Itt most nem minden igét soroltam fel, amelyek alátámasztják a földdel kapcsolatos világképet, de úgy érzem, hogy a felsorolt igék is elegendő bizonyítékot adnak arra, hogy milyen világot ír le a Biblia. Amit mindnyájunknak észre kell vennünk, hogy a Biblia az elejétől a végéig következetes ebben a dologban is, mint minden más témában. Az első könyvtől az utolsóig ugyanazokat a leírásokat találjuk, amely több ezer év távlatában is bizonyságot adhat, hogy valóban isteni ihletésű az ige.

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak. (Mt 24,35)

Ezt mondja az Úr: Ha megmérhetik az egeket ott fenn, és itt alant kifürkészhetik a föld fundamentumait: én is megutálom Izraelnek minden magvát, mindazokért, amiket cselekedtek, azt mondja az Úr! (Jer 31,37)

A szellem érzései

Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez. (2Kor 7,10)

Mostani témánkkal is szeretnénk bemutatni, hogy miért is fontos a szellem és a lélek közötti különbségtétel. Ha nem tudunk mi magunk különbséget tenni e két részünk között, akkor jelentősen csorbul a Krisztussal való együtt járásunk, mert nem tudjuk, hogy hol és mit tapasztalunk magunkban az írásoknak megfelelően. Nem szeretnék külön kitérni azokra a bibliai helyekre, ahol a magyar fordítások túlnyomó többsége a lélek szót használja a szellem helyett, hanem inkább példákon keresztül fogjuk érezni, hogy a két fogalom különbözőségének a megértése mekkora hatással van a hívő életünkre.

Akkor mondta Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, És örvendez az én szellemem az én megtartó Istenemben. (Lk 1,46-47)

Mai fogalmaink szerint Mária egy átlagos hívő ember volt. Mivel nő volt, ezért nem járhatott hittudományi iskolába, hanem ismereteit azokból az igehírdetésekből szerezte, amelyek a szombati istentiszteleteken elhangzottak. Mégis, számára két külön dolog volt a lelke és a szelleme, sőt mi több, még különbséget is tudott tenni a két „szerve” között jelentkező érzések között. Ezek szerint abban az időben egy hétköznapi asszonynak teljesen természetes volt tudni, hogy hol milyen érzése támadt.

Elcsügged bennem a szellemem, felháborodik bennem a szívem! Megemlékezem a régi időkről, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem. Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy eped utánad. Szela. Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én szellemem. Ne rejtsd el orcádat előlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz. Korán hallasd velem kegyelmed, mert bízom benned! Mutasd meg nekem az utat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet! Szabadíts meg engem ellenségeimtől, Uram; hozzád menekülök! Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó szellemed vezéreljen engem az egyenes úton. Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkem a nyomorúságból a te igazságodért! (Zsolt 143,4-11)

Tudjuk, hogy Máriához képest Dávid sokkal több kijelentést kapott Isten Szent Szellemétől, ezért nála nem is meglepő, hogy különbséget tesz a saját lelke és szelleme között. Elcsügged a szelleme, és eleped a lelke. Elfogyatkozik a szelleme, de az Úrhoz emeli a lelkét. Ebben a zsoltárban végig „váltogatja” a szelleme és a lelke dolgait az Úr előtt. Tudja, hogy nem a lelkében csüggedt el, hanem a szellemében, és az Úr Szelleme vezeti, nem a lelke. Viszont azt kéri, hogy az Úr a lelkét vigye ki a nyomorúságból, ne a szellemét.

Én sem tartóztatom hát meg az én számat; szólok az én szellememnek fájdalmában, és panaszkodom az én szívemnek keserűségében. (Jób 7,11)

Jób szenvedéseit olvasva gondolhatjuk, hogy ő mind testében, mind lelkében szenvedett. Testében az őt borító fekélyek miatt, lelkében pedig a vígasztalására érkezett barátai miatt. De itt szelleme fájdalmában szól. Jób könyvét tartják a legrégebben írott könyvnek a Biblia könyvei közül. Nincs megemlítve, hogy a könyvben szereplő emberek honnan szereztek ilyen mély ismeretet mind magukról, mind Istenről, mind a teremtésről, de a beszélgetésből látjuk, hogy mindezekről igen mély ismerettel rendelkeztek. Jób külön említi a szívét (más fordításban lelkét) és a szellemét, ahogyan ezt a 143.zsoltár idézetből Dávidnál is látjuk.

Úgy, hogy inkább választja lelkem a megfojtatást, inkább a halált, mint csontjaimat. (Jób 7,15)

Jób lelke is el van keseredve, mert a lelkében inkább a halált választaná. A lelke jobban átéli a teste szenvedéseit, mert közelebb állt a testhez a lélek, mint a szellem. Ezek szerint a példák szerint, már az Ószövetség idején is tisztában voltak a szellem és a lélek különbözőségével, de nézzünk néhány újszövetségi példát is.

Athénben pedig, mikor azokat várta Pál, szelleme háborgott ő benne, látva, hogy a város bálványokkal van tele. (ApCsel 17,16)

Pál apostol szelleme háborgott a sok bálvány láttán, és nem a lelke. Mivel neki már az Úr Szellemétől újjászületett szelleme volt, amely egybe volt kötve a Szent Szellemmel, ezért ahogyan a Szent Szellem felháborodott a sok bálvány láttán, úgy az ő szelleme is átvette ezt az érzést. Egyértelműen kivehető a Szent Szellem jelzése az ember felé, amelynek kapcsán „megindul” az ember szelleme is.

Mikor pedig Troásba mentem a Krisztus evangéliuma ügyében és kapu nyittatott nekem az Úrban, nem volt szellememnek nyugalma, mivelhogy nem találtam Tituszt, az én atyámfiát; (2Kor 2,12)

Pál szellemének nem volt nyugodalma amiatt, hogy nem találja Tituszt, és nem a lelke nyugtalankodott. Ismét egy érzés, amely a szellemben keletkezik, és nem a lélekben. És most nézzük végig Jézus esetében hogyan jelent meg a szellem és a lélek érzésének különbsége:

Jézus azért, amint látta, hogy az sír és sírnak a vele jött zsidók is, elbúsult szellemében és igen megrendült. (Jn 11,33)

Mikor ezeket mondta Jézus, igen nyugtalankodott szellemében, s bizonyságot tett, és mondta: Bizony, bizony mondom nektek, hogy egy ti közületek elárul engem. (Jn 13,21)

Ebben a két esetben azt látjuk, hogy Jézus a szellemében búsult, illetve a szellemében nyugtalankodott. A szellem állapota azonban „átjött” a lelkére is, amikor Mártát és a többieket látta sírni, akkor ő is könnyekre fakadt. De a helyzetben végig megőrizte a határozottságát, és csak az együttérzése csalta elő a könnyeit. Amikor Júdás miatt nyugtalankodott szellemében, akkor is mindvégig megőrizte a lelke nyugalmát, vagy másképpen mondva a lélekjelenlétét. Amikor azonban a lelkében háborog, akkor nézzük meg mi is történik:

Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára. (Jn 12,27)

És mondta nekik: Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és vigyázzatok. (Mrk 14,34)

Végigolvasva az evangéliumokat, csak egy helyen találkozunk olyan helyzettel, amikor Jézus a lelkében háborog, és ez az egyetlen eset az elfogatása előtti időszak a Gecsemáné kertben. Minden más esetben a szellemében „keletkeznek” az érzései. Amikor a lelkében háborog, akkor látjuk, hogy az egész személye megroppan. És ez a legfontosabb különbség a lélekben és a szellemben való érzelmek hatásának az emberre. Ahogyan Pál is hiába nyugtalankodott szellemében Titusz miatt, azért a cselekvőképességét, a lelke nyugalmát tudta őrizni. Amikor a szelleme háborgott a bálványok miatt, akkor is mindvégig ura maradt a helyzetnek, és lelkében természetesen tudott viselkedni a külvilág felé. Jézus is, amikor a szellemében érezte az érzéseket, akkor a külvilág felé mindvégig megőrizte a határozott cselekvőképességét. Amikor azonban a lelkében „tört össze”, akkor elkeseredett, és az egész ember megtört. Ahogyan Jób példájából is láttuk, hogy a lelke inkább már a halált választaná, de a szellemének fájdalmában még szól. De Dávid is, amikor a lelke nyomorúságáról beszél, akkor el van keseredve, de az elcsüggedt szelleme mellett a szíve még meg tud bátorodni. Ez az alapvető különbség a szellemben és a lélekben támadó érzések hatása között. Amikor a lelkünk kavarodik fel, akkor az egész ember viselkedése, hozzáállása, hangulata, életszemlélete változik meg. Ezt lehet a Szent Szellemtől újjá nem született embereken jól megfigyelni, hogy szinte minden érzelmi állapotuk közvetlen hatással van a külső viselkedésükre is, hiszen a szellemük a lelkük hatása alá van rekesztve. Aki azonban újjászületett és tapasztaltabb szellemben, az meg tudja különböztetni a szellemétől jövő érzelmeket, és a lelke cselekvőképessége megőrzése mellett tudja „felszínre hozni” azokat. Mivel a szellemünk van a lényünk legmélyén, ezért az ott megjelenő érzelmek és gondolatok, ahhoz, hogy cselekvéssé vagy más kifejeződéssé lehessenek, át kell jönniük a lélek szintjére, hogy a külvilág felé ki tudjuk fejezni.

A bevezető ige is erről szól, hiszen a világ szerinti megszomorodás, az a lelki megszomorodás, amely a kétségbeesébe visz, és a halál felé vezet. Az Isten szerint való megszomorodás azonban a Szent Szellemtől jön a szellemünkbe, és az megtérésre indít. Közelebb visz az élethez, nem pedig elcsüggeszt.

A férfiú szelleme elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört szellemet ki viseli el? (Péld 18,14)

Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, akinek nincsen birodalma az ő szellemén! (Péld 25,28)