Átmenet a modernkori bibliákhoz – az 1908-as Károli Biblia

Mivel oldalunk elsősorban egy Bibliával foglalkozó oldal, ezért már többször írtunk ezen a blogon a Biblia történetéről, és többször írtunk már a különböző kiadások közötti eltérésekről. az 1908-as kiadású Károli bibliával is többször foglalkoztunk már, de az Istent kereső embernek nagyon fontos, hogy „mi van megírva”.

Ő pedig felelve, mondta: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik. (Mt 4,4)

A mai világunkban egyre inkább csak a Biblia igazsága marad meg objektív igazságnak. A mai kort már úgy is nevezik, hogy poszt-igazság kora. Ez azt jelenti, hogy minden embernek megvan a maga igaza, ezért nincs EGY objektív igazság, hanem minden igazság relatív, hiszen amit mondunk az csak egy vagy több adott nézőpontból lehet igaz. Amikor Jézus azt mondta a Sátánnak, hogy „meg van írva”, akkor a Sátán nem kérdezett vissza, hogy hol van megírva, de azt sem mondta, hogy ez nála másképp van megírva. Ez azt jelenti, hogy Isten igéje létezik, és valóságos igazságot hordoz, amely megdönthetetlen! Ezért fontos, hogy mi van megírva. A Sátán folyamatosan dolgozik Isten Igéjének megrontásán. Ezért hitünk védelmének is egyik igen fontos pillére az Ige védelme. A gonosz az ige megrontásának munkáját már az apostolok idején elkezdte, hiszen erről ír Pál is:

Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se szellem által, se beszéd által, se nekünk tulajdonított levél által, mintha közel volna már a Krisztusnak ama napja. (2Th 2,2)

Már az ő korában hamisították a leveleit, ezért figyelmeztet arra, hogy ne higgyenek olyan levélnek, amelyet neki tulajdonítanak. Óvintézkedésül minden levelét a saját kezével írta alá (1Kor.16,21; Kol.4,18)

A köszöntést én Pál írom a saját kezemmel, ami ismertető jegye minden levelemnek. Ezért írom ide is: (2Th 3,17)

A gnosztikusok kora után, az Ige elleni támadás a 19.században kezdődött el szervezetten újra. Ennek iránya lehet, hogy akkor még nem látszott olyan tisztán mint ma, de mára látszanak a „gyümölcsei”. A mai Bibliák olvasásánál mindig felmerül a kérdés, hogy valóban az volt odaírva? Hiszen több változatot is bemutatnak a szövegből, szavaknál több jelentést is odaírnak, valamint a lábjegyzetekből még azt is kiolvashatjuk, hogy adott szövegrészek sok kéziratban nem is szerepelnek. Ezeknek megfelelően úgy néz ki a helyzet, hogy ma már azt gondolhatjuk, hogy Isten Igéje nem lett tisztán megőrizve. De ez nincs így. A reformkor Bibliáinak a gyümölcse is tisztán látszik ma már, a reformáció után 500 évvel, még ha ez az évforduló már a reformáció végét is jelenti. Sokan fordultak oda Istenhez, javultak a közerkölcsök, visszaszorult a bűnözés, lelepleződött a katolikus egyház sok tévtanítása. Isten Igéje megcselekedte azt, amit mond:

Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldtem. (Ézs 55,10-11)

Ezért foglalkozunk most újra a Biblia történetének ezzel a pontjával, mégpedig a Károli Biblia 1908-as revíziójával. Ennek a revíziónak az eredményeként ugyanis sok olyan „új” elmélet magja került bele az igébe, amelyek korábban nem voltak ott. Ezek a magok ma már sokkal erőteljesebben és nyilvánvalóbban látszanak a modern fordítású Bibliákban. Vágjunk is bele.

A 19.században erősödött meg az úgynevezett tudományos élet. A tudomány, mint egyfajta új vallás tört be a nyugati társadalmakba. Azért mondható egyfajta vallásnak, mert ma is szinte megkérdőjelezhetetlen, ha valamire kimondják, hogy tudományos alapokon nyugszik. Ez a 19. században nem volt másképp a Biblia, illetve a kereszténység környékén sem. 1881-ben adták ki az új Westcott-Hort Újszövetséget, amely túlnyomórészt az alexandriai szövegeken, azon belül a Vatikáni kódexen alapul, és természetesen „tudományosan” lett összeállítva. Állítása szerint kiküszöbölve a múltbeli hibákat.

Magyarországon a Károli Biblia volt az a Biblia, amely már évszázadok óta országszerte eltejredt volt. Mikorra az 1607-ben befejezett jezsuita Káldi György féle katolikus fordítást 1732-ben másodszor adják ki, addigra a Vizsolyi Biblia már tizenkétszer lett kiadva. Sok szólás is a Károli Bibliából került át a köznyelvbe. A Biblia ügyét a 19. században a Brit és Nemzetközi Bibliatársaság vette gondjaiba. Az ő tevékenységüknek köszönhetően 1832-ben és 1835-ben Sárospatakon nyomtatták ki a Károli Bibliát, majd saját nyomdát nyitottak Kőszegen, ahol 1838 és 1848 között nyomtatták és onnan terjesztették a Károli Bibliát. Közel 60,000 teljes Bibliát, és 70,000 Újszövetséget. A bukott szabadságharc után 1851-ben bezératták ezt a nyomdát, és közel 58,000 kész Bibliát kiszállíttattak Berlinbe. A Bibliatársulat munkáját 1861-ben engedélyezték újra, és ettől fogva ismét terjesztették a Károli Bibliát. 1885 és 1895 között az évente eladott Bibliák száma a 60-70,000 között ingadozott. Ez a szám 1908-ban elérte a 100,000 eladott példányt.

A Károli Biblia revízióját a Brit és Nemzetközi Bibliatársaság finanszírozásában 1885-ben kezdték el, mivel a Társaság kötelességei közé számította az általa kiadott Bibliák szövegének időnkénti javítását. A revízió szempontjai között meg is találjuk a tudományosság szempontját.

A revízió szempontjai:

1. Ne új fordítás kívántassék,

2. hanem a Károli szövegének pontos átnézése,

3. nyelvének a mai kor kívánalmaihoz alkalmazásával, de ódonszerűségének és bibliai zamatának megóvásával

4. a bibliai tudomány és kritika már megállapítottnak vehető eredményei figyelembevételével,

5. de minden, a protestáns egyházak hitelveivel és szimbolikus könyveinek tanaival ellenkező új tudományok mellőzésével,

6. a bevett s máig általános használatban levő fordításból csak a helyes és nyelvtani szabatosság követelte elétérések engedtetnek meg,

7. minden felesleges, megütközést, vagy éppen botrányt okozható újítások gondosan kerültessenek,

8. oly közmondásszerűvé vált mondások, amelyek bementek a köznyelvbe,hagyattassanak meg ott is, ahol az exegéta különben nem tudná elfogadni a Károli fordítást.

(forrás: Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai 105.oldal)

A 4. pontban az akkori korszellemnek megfelelően ott látjuk a revízió egyik fontos szempontját, mégpedig azt, hogy a revízió során figyelembe kell venni „a bibliai tudomány és kritika már megállapítottnak vehető eredményeit”. A tudományosság zászlóshajója abban az időben pedig  elsősorban a Westcott-Hort féle Újszövetség volt, melyet 1904-ben a Társaság is kiadott saját költségén. 

A felvilágosodás és spiritualizmus mozgalmai nem maradtak kivül az egyházak falain. A liberális nézetek is egyre nagyobb teret nyertek a protestáns egyházakban. Több olyan egyházi személy is részt vett a Károli Biblia revíziójában, akik liberális nézeteket vallottak. Ezek miatt az új irányzatok miatt lett más a Károli Biblia 1908 után. Az addigi javítások nem hoztak ekkora változást a Biblia életében, mint ez a revízió. Az 1590-es kiadást követően Szenczi Molnár Albert javította, majd adta ki 1608-ban, majd 1612-ben, majd 1661-ben komoly revíziót követően jelent meg a Váradi biblia. 1685-ben Tótfalusi-Kis Miklós egy újrafordított változatot adott ki, amely sajnos nem tudott elterjedni. A Váradi Biblia szövege maradt meg „Károli Biblia” név alatt, egészen 1873-ig, amíg el nem kezdődött a revízió.

Több csoportba olyan lehet gyűjteni a változtatások irányát, amelyek ma már nem csak „csírájukban” látszanak, hanem „kiteljesedtek”. Ezért mondjuk azt, hogy az 1908-as Károli Biblia egy átmeneti kiadás a reformkori Bibliák és a modernkori Bibliák között.

A változtatások irányai:

– Jézus egyidejű Istenségének és emberi mívoltának a szétválasztása

– A testi feltámadás elrejtése

– A cselekedetekből való megigazulás hírdetése

– A szenvedések általi megtisztulás

– A megvilágosodás és tudás magasztalása

Ezekről az irányokról már sokat írtunk, ezért itt csak egy-egy példát hozok fel. Részletesebben a korábbi írások foglalkoznak ezekkel a változtatásokkal.

Jézus egyszerre Isten és ember

Zsid.1,3

                               Váradi-Károli                                                                    1908-as Károli

3 Aki az ő dicsőségének fényessége, és az ő személyének bélyege, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől önnmaga által megtisztítva, ült a Felségnek jobbjára a magasságban, (Zsid 1,3) 3 A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban, (Zsid 1,3)

Az egyik ige, ahol Jézus Istenségét „visszavették”. Abból, hogy Jézus maga az Isten fényessége, a revízió után már csak annyi maradt, hogy „a dicsőségének visszatükröződése”. Hiszen amennyiben egylényegű az Atyával, és Ő maga tartalmazza az egész Istenséget testileg (Kol.2,9), akkor Ő maga nem csak visszatükrözi a dicsséget, hanem hordozza is!

A szenvedések áltai megigazulás

1Pt.4,1

                               Váradi-Károli                                                                    1908-as Károli

1 Minthogy azért Krisztus hústestben szenvedett értünk, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki hústestben szenvedett, megszűnt a bűntől, (1Pt 4,1) 1 Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől, (1Pt 4,1)

A buddhizmus egyik tanítása az, hogy a testi szenvedés megszabadít a bűnöktől, és az újjászületéskor ez már beszámít, valamint a buddhizmusban a szenvedés kulcsfontosságú szerepet játszik a megvilágosodás elérésében. (forrás: karuna.hu – A buddhista alaptanítások)

A Bibliában a megigazulás hitből, mégpedig az Úr Jézusba vetett hitből lehetséges. Ezt cselekedetekkel és szenvedéssel nem lehet kiváltani.

Panteizmus

Kol.1,17

                               Váradi-Károli                                                                    1908-as Károli

17 És Ő mindenek előtt van, és mindenek Ő általa állnak fenn. (Kol 1,17)17 És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn. (Kol 1,17)

A panteizmus keleti eredetű tanítás, és azt jelenti, hogy Isten része a teremtésének, és minden teremtményében benne van Isten egy része. Az összes virág, fa, állat, stb. mind-mind tartalmaz Istenből egy-egy részt. Ez még megfelel a yin-yang-nak is, hogy minden jóban van egy kicsi rossz is, illetve minden rosszban van egy kicsi jó is. Ezzel viszont azt mondanánk, hogy a Sátán benne él Istenben, ami maga is istenkáromlás lenne.

Ez teljesen ellentmond a Biblia tanításának! Isten nem része a teremtésének, ráadásul Istenben nincs semmi rossz, vagy gonoszság! (1Jn.1,5; Jak.1,13; 1Pt.1,16; Zsolt.47,9; Ézs.48,11) Isten Szent! Tehát ez az ige úgy helyes, hogy „mindenek Ő általa állnak fenn”, és nem úgy, hogy „őbenne”! Sajnos azonban a rossz változat végigkísér minket egészen a modern korig, mert ezt találjuk meg a Katolikus fordításokban, és a RÚF-ban is.

A tudás magasztalása

Ef.5,9

                               Váradi-Károli                                                                    1908-as Károli

9 (Mert a Szellemnek gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van), (Ef 5,9) 9 (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van), (Ef 5,9)

A tudás megvilágosít. Ezt hírdette a felvilágosodás mozgalma is, az értelem diadalát. Itt helyesen azonban a Szellem szó áll, mert a Szellemtől nyerünk bölcsességet és világosságot, nem a világosság ad nekünk gyümölcsöt. Ez az irány könnyen továbbcsúszik a fény imádata felé.

Ismétlésként egy álljon itt egy témánkénti összefoglaló lista a modernkori Bibliák változtatásairól:

Jézus Istensége

Jn.3,13

1Tim.3,16

Jn.1,18

Jn.6,69

Jel.1,8

Jel.1,11

Jn.6,65

Ef.3,9

Ef.3,14

Isten megjelent testben

1Tim.3,16

1Kor.15,47

Csel.2,30

1Jn.4,3

Jézus a megváltó

1Kor.9,1

Lk.9,56

Mt.18,11 (EFO)

Jézus Isten Fia

Mt.8,29

Ef.3,14

Jn.6,69

Jn.9,35

Jn.12,41

Lk.4,41

Jézus hatalma

Jel.6,17

1Kor.5,5

Róm.14,10

Ef.3,9

Jel.19,1

Zsid.2,7

Zsid.3,6

1Kor.10,28

Ef.3,14

Hamis Tanok

Hamis kegyelem

Mk.2,17

Jn.12,47

Róm.8,1

1Jn.3,5

Zsid.1,3

Jel.21,24

Jel.22,21

Megigazulás cselekedetekkel

Mk.10,24

Mt.6,1 [Mt.5,16; Jn.3,21]

1Pt.2,2

Jel.19,8

Jel.22,14

Róm.11,6

Isten személyének elmosása

Jel.15,3

Jel.14,5

Jel.19,1

Jel.20,12

Jel.5,14

Ef.3,14

Fontos elhagyások

Róm.1,29 – paráznaság

Róm.13,9 – hamis tanú

Róm.14,6 – ünnepek

Róm.1,31 – összeférhetetlen

Gonoszságok kisebbítése

Mk.6,11

Lk.11,54

Lk.20,23

Lk.22,64

Jn.8,9

Lk.11,44

Jn.5,16

Csel.23,9

1Pt.4,14

Bibliai hitélet csorbítása

Mt.5,22

1Jn.4,19

Mk.9,29;1Kor.7,5; Csel.10,30 – böjt

Mk.10,21

Lk.4,4

Lk.11,2 és 4

Csel.4,24

Csel.9,6 !

Csel.15,24

1Tim.6,5

1Tim.5,16

Korábbi írások ebben a témában a 2018. június-augusztusi írások között találhatók, valamint konkrétan az 1908-as Károli Biblia változtatásairól:

Eltérések az 1908 előtti és utáni Károli bibliakiadásokban