Egy újabb kiadvánnyal gazdagodott a Váradi-Károli Biblia család. Kiadásra került a Stephanus-féle görög Új Szövetség.
Miért is érdekes az Új Szövetségnek ez a változata?
Az Új Szövetség kéziratainak megírását követő időszakban sok másolat készült, és ezek kezdtek el terjedni a Földközi-tenger partvidékén. Ahogyan korábbi írásainkban foglalkoztunk vele, hogy melyik új szövetségi kézirat csoport a hitelesebb és régebbi, meggyőződésünk, hogy az egyház által hagyományosan megőrzött ma sok helyen bizáncinak vagy többséginek nevezett kéziratcsoport tartalmazza az eredetihez legközelebb álló szöveget.
A kéziratokat különösen a gnosztikus csoportok megjelenése idején, és főleg az alexandriai területen meglehetősen szabadon kezelték, és “korrigálták” a saját elképzeléseik szerint. Ennek egyik éllovasa maga Origenész volt. Sokszor megváltoztatták a verseket, elhagytak részeket, illetve beleírtak olyan szöveget, amely nem volt része az eredeti kéziratnak. Ez a 4.századra olyan mértéket öltött, hogy akkor az egyház élesen elhatárolódott ezektől a szövegektől, és a ma bizáncinak nevezett szövegek mellett állt ki. Ezeket a szövegeket őrizték meg, és másolták tovább. Erről tesz bizonyságot a számtalan ma is meglévő másolat.
Nyugaton a katolikus egyház dominanciája miatt a görög kéziratok a feledés homályába vesztek, és a latin fordítás lett a meghatározó. A latin fordítások számosságából és különbözőségéből is jól látszik, hogy milyen becsülete volt Isten beszédének az egyházban.
A reformáció egyik “előszele” volt Erasmus görög-latin Új Szövetség kiadása. Az ő munkássága révén került újra a nyugati egyház látókörébe a hagyományos görög Új Szövetség. Az évek során egyre tisztább lett a görög szövegek gyűjteménye, és a reformáció egyik vívmányaként ezekből a tiszta görög szövegekből készültek a nemzeti nyelvű fordítások. Nálunk is Károli ebből a ma Textus Receptus néven ismert szöveggyűjteményből készítette a fordítását. Így került vissza közel 400 évre a hagyományos szövegeken alapuló görög Új Szövetség használata a protestáns egyházakba.
Stephanus 1550-es görög Új Szövetsége volt az első, amely tartalmazott szövegváltozatokra vonatkozó jegyzeteket, és ő volt az első, aki ellátta a szöveget a ma ismert versszámozással. Bár ma is kapható könyv alakban Textus Receptus kiadvány, és ez Scrivener 19.századi szövegét tartalmazza, de mivel a munkánk Károli fordításához kapcsolódik, ezért határoztuk el, hogy a Stephanus-féle 1550-es görög Új Szövetség kiadását gondozzuk. Ennek további magyarországi jelentősége az, hogy magyar jegyzetekkel (tudomásunk szerint) még nem jelent meg görög Új Szövetség.
Tisztában vagyunk vele, hogy ma már a szövegek mélyebb tanulmányozása sokkal jobb elektronikus módszerekkel, mint könyv formában. Rögtön ott vannak kéznél a szótárak, rögtön össze lehet hasonlítani a szövegváltozatokat, rögtön lehet látni a fordításokat, azonnal lehet látni a konkordanciát, stb. Ennek tudatában készítettük el ezt a verziót, reménykedve az isteni kegyelemben, hogy talán egyszer megnyílik az út a nyomtatott változat kiadása felé is.
Eközben készül egy interlineáris változat is a Várad-Károli Bibliából, mely egymás mellett (pontosabban egymás alatt és felett) tartalmazza a görög szöveget, a Strong számokat és a magyar fordítást. Ez a munka rendkívül időigényes, ezért nem tudunk közelebbi időpontot mondani az elkészültére.
Ez a mostani kiadványunk azonban már letölthető, olvasható és terjeszthető.
Mert az Isten beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a léleknek és szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. (Zsid.4,12)
VKB Görög Új Szövetség – PDF