Mivelhogy a fundamentumok is elrontatnak: az igaz mit cselekedhet? (Zsolt.11,3)
….Tudom a te dolgaidat, hogy az a neved hogy élsz, pedig halott vagy. (Jel.3,1)
Jézus pedig tudva az ő gondolataikat, mondta nekik: Minden ország amely magával meghasonlik, elpusztul; és egy város vagy háznép sem állhat meg, amely meghasonlik magával. (Mt.12,25)
Igen megszomorodtam az elmúlt napokban hozzám eljutott hírek miatt. Megpróbálom elmondani mindazt, ami ilyen mély elkeseredést hozott a szívembe.
A pápa újabb nyilatkozata
Egészen friss, augusztus 27-én a pápa a következőket nyilatkozta ministráns fiataloknak:
“A pap kezében, és szavaira: „Ez az én testem, ez az én vérem”, Jézus ma is életét adja az oltáron, ma is vérét ontja értünk. Kedves ministránsok, „oltárszolgák”, a szentmise ünneplése ma is megvált minket! Üdvözíti a világot ma is! Ez a legfontosabb esemény a keresztény életében és az Egyház életében, mert ez az a találkozás, amelyben Isten szeretetből, újra és újra odaadja magát nekünk. “
(Forrás: https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2025-08/papa-francia-ministransok-zarandoklat-szentmise-szolgalat-oltar.html)
Vagyis felzárkózott az új pápa Ferenc pápa mögé, aki azt mondta, hogy minden vallás Istenhez vezet. Megtagadva ezzel a Szentírás kijelentését (Jn.14,6), hogy egyedül Jézusban van a megváltás, és nincs más út Istenhez. Most elhomályosítva Jézus egyszeri és tökéletes áldozatát, azt mondja a pápa, hogy az eukarisztia (oltáriszentség, úrvacsora) és a szent mise váltja meg a világot. A szentmise ünneplése vált meg minket! Nem tudom, hogy mit kellene még mondania a katolikus egyháznak, hogy a protestáns egyházak felháborodjanak, és ismét elforduljanak a katolikus egyháztól, mint nem keresztény egyháztól!
De már nem kell csodálkozni azon, hogy nem tesznek semmit, amikor a protestáns egyházak, beleértve a szabadegyházak képviselőit is, mind behódoltak a katolikus egyháznak, és elfogadták mindazt, amit tesznek és nyilatkoznak. Itt van például a református világszövetség nyilatkozata: https://azeloigeeve.reformatus.hu/documents/1043/JDDJ_csatlakozasi_nyilatkozat_HU_FIN.pdf
Számomra az ökumenizmus egyébként is érthetetlen, hiszen a katolikus egyház sohasem vonta vissza egyetlen korábbi hittételét sem. Lásd például a Tridenti zsinat nyilatkozatát, amely kiátkozza azokat, akik azt mondják, hogy az oltáriszentség nem közvetít kegyelmet. Ugyanez a zsinat az, amely isteni ihletettségre emelte az apokrif írásokat is, amelyeket a protestánsok nem fogadtak el isteni ihletésűnek (erről még később szólunk). Emiatt is kiközösítést, kiátkozást (anathema) mondtak ki rájuk.
Szóval ezek az egyházi határozatok nincsenek visszavonva, ahogyan Mária társmegváltó rangra emelése sem keltett felháborodást a protestáns körökben. Emiatt merem állítani, hogy a megigazulásról szóló nyilatkozathoz való csatlakozás szellemi köteléket is létrehozott a protestáns és katolikus egyházak között, mégpedig úgy, hogy a protestáns egyházak alárendeltjei lettek a katolikus egyháznak. Ez logikus is lehet, hiszen a katolikus egyház semmit sem vont vissza abból, ami miatt kiszakadtak onnan a protestánsok. Vagyis azzal, hogy elismerik a katolikus egyház tevékenységét, mint az övékével megegyezőt, akkor részesei lettek a bűnének.
10 Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, azt ne fogadjátok be házatokba, és azt semmiképpen ne köszöntsétek; 11 Mert aki köszönti azt, részes annak gonosz cselekedeteiben. (2Jn.1,10-11)
Ezért lett igaz a protestáns egyházakra a fent idézett vers, amelyet Jézus mond, hogy amelyik ház meghasonlik önmagával, az nem állhat meg. Vagyis a szemünk előtt fog még tovább gyengülni mind a kereszténység, mind azon belül a protestáns és szabad egyházak vonala. Feladták a hitvallásukat, és ezzel maguk mondták ki magukra az ítéletet. “az a neved, hogy élsz, de halott vagy.”
Ökumenikus bibliafordítás
Egy újabb példája annak, hogy hogyan bontja le saját magát a protestáns egyházközösség. Elindult Magyarországon is az ökumenikus bibliafordítás. Ez egy újabb lépés afelé, hogy megtagadja a múltját a protestáns egyházi közösség. A reformáció idején nem volt kérdés, hogy az apokrif írások nem Istentől ihletettek. A fentebb is említett Tridenti zsinat azonban az ihletett könyvekkel egy szinte emelte ezeket, és azt mondta, hogy legyen anathema, aki nem fogadja el ezeket az apokrif írásokat is mint a Szentírás részeit. A katolikus egyház pedig kijelentette, hogy csak olyan Bibliák kiadásában vesz részt, amelyek tartalmazzák ezeket a könyveket, ráadásul minden megjegyzés nélkül. Szóval itt is megtagadják magukat a protestáns egyházak. Legalábbis a múltjukat. Nem tudom, hogy mennyire lehet még eltávolodni attól, amiben kezdetben hittek. De már talán nem is érdekes. Hiszen itt is csak emberek döntik el, hogy mit csináljanak, és nem Isten parancsát követik. Korábbi írásaimban bemutattam, hogy már mindenki olyan Bibliát csinál, amilyet akar. A két biblia két vallás írásban pedig megmutattam, hogy az új Bibliák milyen irányba vitték el a tiszta keresztény hitet. Fenntartom, hogy aki egy modern fordítást olvas, az már egy másik evangéliumot olvas, és más vallásban hisz, mint a korábbi egyházi emberek a reformáció idején.
Ezt már nem lehet kimagyarázni. Az Ige pedig azt mondja, hogy mindentől őrizkedjünk, ami tisztátalannak látszik (1Thessz.5,22).
(forrás: https://szemlelek.net/martos-levente-balazs-es-pecsuk-otto-az-okumenikus-bibliaforditasrol/)
Jézus vére
Megjelent egy tanítás, amely arról szól, hogy Jézus vére, mint minden normál ember vére, kb. 5 liter volt. Ennyi vér pedig nem elég annyi ember meghintésére, amennyien a földön élünk. Állítása szerint Jézus vére nem elég, hogy legalább egy csepp jusson mindannyiunknak, hogy “meghintsen a vérével”, és ezáltal megtisztítson minket. Amellett, hogy ez egy teljes tévtanítás, még ostobaság is.
Hová lehet még süllyedni? Az bizonyos, hogy nem Isten Szent Szelleme sugallta neki ezt a tanítást. Újabb példája az egyház jelenlegi tévelygésének, és az Isten nélküli kereszténységnek.
Jentezen Franklin videója:
The Blood, The Water and the Name
Keresztények és a Mesterséges Intelligencia
Közvetlen közelemben is egyre többen fordulnak a Mesterséges Intelligenciához (továbbiakban: MI), hogy egy-egy kérdésre választ kapjanak. Nemrég tanulmányokat folytattam, és az iskolatársaim is a MI-t kérdezték meg, hogy milyen témát ajánlana nekik a dolgozatukhoz, és írja meg a vázlatot is. Az látszik, hogy a világban most megy a “beetetés” időszaka, hogy mindenki megszeresse és bízzon a MI-ban.
A másik oldalon pedig az látszik, hogy a MI “nem ismer lehetetlent”. Nincs olyan, hogy azt mondaná, hogy ezt nem tudom, vagy valami már túl van a képességein. Vagyis egy mindent tudó képében jelenik meg.
Ezt még talán le is nyelhettem volna, de utána jött, ami “kiverte a biztosítékot”.
Egy keresztény a MI-val tart együtt bibliaórát. Vele beszéli meg az igehelyeket. Ez a vége a kereszténységnek. Isten Szent Szelleme helyett egy gép mondja meg, hogy hogyan kell értelmezni Isten Szavát. Szinte egészen biztosak lehetünk benne, hogy lelkészek és pásztorok is használják a MI-t, hogy felkészüljenek egy-egy igehirdetésre. Túl könnyű használni, és csábító.
Egy kis kitérő gondolatot szeretnék itt tenni. Egy nálam sokkal okosabb személy, elgondolkodva, hogy hová vezethet a MI használata, oda jutott, hogy ezzel az eszközzel az emberiség kiengedi a kezéből az alkotást. Egészen a legújabb korig az alkotás jellemezte az emberi nemet. Most azonban már egyre többen a MI-t kérik meg, hogy írjon helyettük könyvet, dolgozatot az iskolába, készítsen képet, filmet, stb. És kérdezik meg a legalapvetőbb dolgokban. Le fognak szokni az emberek mind az alkotásról, mind a gondolkodásról, és nem fognak tudni enélkül a mankó nélkül élni.
De visszatérve a kereszténységhez. Ez már nem a hústesti, Isten nélküli ember szintje az egyházban, hanem Isten teljes kizárása az életből. Ez a folyamat vége, amikor valóban nem Istent, Jézust kéri meg majd az ember, hogy segítsen neki, hanem a gépet. A gép fogja tanítani, és nem az alkotója. Itt fordul vissza a kereszténység a varázslás, boszorkányság, jóslások bűneihez, amikor nem azt keresem, hogy mi az Isten akarata, hanem az én kicsinyes emberi kérdéseimmel és problémáimmal kapcsolatban a gépet kérdezem, és úgy tekintek rá, mint aki mindent tud. Nem elég, hogy mára már az egyházakban a szentség felé vezető utat nem hirdetik és nem beszélnek a megtérésről, a bűnbánatról, hogy egy felvizezett evangéliumot hirdetnek, hogy szinte csak Isten szeretetét emlegetik, meg azt, hogy Isten úgy szeret, ahogy vagy, stb. Hanem már valóban és a szó szoros értelmében is kikerül Isten a kereszténységből.
Nem is beszélve azokról, akik akár a politikai elitben, akár a “művészvilágban” magukat keresztényeknek mondják, de sokuk olyan gonoszságban leledzik, hogy leírni sem merem. (Tit.1,16) Ma már az istenkáromlás a művészet. És még sokan kereszténynek mondják magukat.
Ez már rég nem kereszténység, rég nem keresztényi. És a mocskos titkok egyre csak jönnek fel a felszínre. Hol van ennek a vége? Vajon tényleg talál még hitet Jézus amikor visszajön? Remegve kérdezem.
Ebben csak az a vigaszunk lehet, hogy Isten ismeri az övéit, és mindig van “maradék”, aki Őt keresi és az Övé. Ahogy Illés is azt hitte, hogy egyedül van, de Isten megnyugtatta, hogy nem, vannak még rajta kívül. Így hisszük mi is, hogy ahogyan Isten nem hagyta elveszni a tiszta Igéjét, úgy Krisztus teste sem fog elfogyni a világból egészen addig, amíg ki nem veszi Jézus az övéit innen a földről. De az biztosnak látszik, hogy Krisztus testét már nem a szervezet egyházban találjuk, ahol Isten nélküli kereszténység van.
Egyre inkább látszik, hogy Krisztus valódi teste kezd egyre jobban eltűnni a nyilvánosság elől. Ha még ehhez hozzászámítjuk, hogy lassan már az internetet sem lehet használni a kontroll, cenzúra és mocsok miatt, akkor valóban egyre inkább el fog tűnni a hívek közössége a világ szemei elől. Maradni fog a személyes evangelizáció, amikor a hívők környezete látni fogja a különbséget, és rákérdez az okokra. Jézus azt mondta, hogy addig munkálkodjunk, amíg világosság van, mert eljön a sötétség, amikor már senki sem munkálkodhat. Akkor mindenki magára lesz hagyva, és egyedül a Szent Szellemmel lehet közössége.
Nekem annak dolgait kell cselekednem, aki elküldött engem, amíg nappal van; eljön az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhat. (Jn.9,4)
17 És azon a napon, azt mondja a Seregek URa, amelyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvezek nekik, ahogyan ki-ki kedvez a maga fiának, aki engedelmes neki.18 Akkor megtérve meglátjátok, hogy különbség van az igaz és az istentelen között, aközött aki szolgál Istennek és aki nem szolgál neki. (Mal.3,17-18)