Blavatsky

Heidelbergi káté részlet:

18. Ki az a közbenjáró, aki egy személyben valóságos Isten, és valóságos, tökéletesen igaz ember is?

A mi Urunk, Jézus Krisztus,¹ akit az Atya teljes váltságul és igazságul adott nekünk.²

¹Mt 1,23; 1Tim 3,16; Lk 2,11 • ²1Kor 1,30

19. Honnan tudod ezt?

A szent evangéliumból, amelyet Isten már kezdetben, az Édenkertben kijelentett,¹
majd a pátriárkák és próféták útján hirdetett,² az áldozatokkal és a törvény előírta más szertartásokkal kiábrázolt,³ végül pedig az ő egyszülött Fia által beteljesített.⁴

¹1Móz 3,15 • ²1Móz 22,18; 49,10; Róm 1,2; Zsid 1,1; ApCsel 3,22–24; 10,43 • ³Jn 5,46; Zsid 10,1 • ⁴Róm 10,4; Gal 4,4–5 (forrás: https://regi.reformatus.hu/mutat/6216/)

A református hit alapjait lefektető Heidelbergi káté az Ige alapján elmagyarázza a hívőknek, hogy mit hiszünk, és miért. Ahogyan itt is olvassuk, honnan tudod, hogy Jézus egy személyben valóságos ember és valóságos Isten? “A szent evangéliumokból” – hangzik a válasz. A káté kijelentéseinek az alapját pedig az képezi, hogy mi és hogyan van megírva. Minden kijelentésüket az Igével támasztják alá.

A Váradi-Károli Biblia függelékében már taglaltuk, hogy miért, és mennyire fontos számunkra az, hogy mi van megírva. A reformáció kezdetén is erre támaszkodtak a hittársaink, hogy elfordulva az igére rátelepített egyházi magyarázatoktól, odaforduljanak Isten Igéjéhez, és megnézzék, hogy mit mond pontosan Isten Igéje.

Mivel ma már a Bibliatársaságok által többé nem fog olyan Biblia készülni, amely a hagyományos szövegeken, más néven a többségi szövegeken alapulna, ezért készítettük el a Váradi-Károli kiadást, hogy ezt a hiányt pótoljuk. Nem számítom ide az 1908-as revideált Károli Biblia újabb kiadásait, mert azok megtartják az akkori revízió változtatásait, amelyek már a mai kritikus szöveg, vagy más néven kisebbségi szövegek felé vitték el Károli munkáját.

De most nem is igazán ezen a vonalon szeretnék tovább gondolkodni, hanem azon, hogy elhiszem-e, hogy Isten Igéje hiteles-e, vagy sem. A reformáció korának hittudósai nem kételkedtek abban, hogy Isten Igéje igaz, és az valóságosan Istentől ihletett. Ezért készek is voltak feláldozni az életüket azokért a tanításaikért, amelyeket az Igéből olvastak ki.

A mai kritikai héber és görög szövegek itt okozták a legnagyobb kárt a hívők között. Ma már nagyon kevesen vagyunk, akik hiszünk az Ige tévedhetetlenségében és ihletettségében.

Vessünk egy pillantást arra az időre, amikor elkezdődött Isten Igéjének a “revíziója”, vagyis amikor a nyilvánosság is megismerhette Westcott és Hort munkáját, az új görög és angol Új Szövetséget.

“Westcott és Hort, mivel képtelenek voltak összeegyeztetni az ige bizonyos részeit a saját elképzeléseikkel, hogy minek kellene ihletett szövegnek lennie, még akkor sem, amikor semmi kérdés nem merült fel a létező dokumentumok helyességét illetően, ők akkor is kihúztak szakaszokat, mint nem ihletett részeket, és nem hagytak nekünk mást, mint egy töredezett Bibliát, amelynek ezért azt a címet lehetne adni, hogy Isten könyve, revideálva és javítva az ember által.” (saját kiemelés, forrás: The Scripture of Truth, by Sidney Collett 1905)

C.H. Spurgeon mondta: Nem létezhet kereszténység egy ihletett és mértékadó Biblia nélkül. “A csatának, amely azok között zajlik, akik tartják magukat “a hithez, amely egyszer a szenteknek adatott”, és ellenfeleik között a Szent Írások igaz és valós ihletettségén fog megfordulni. Ez a kereszténység Thermopülai szorosa. Ha Isten szavában nincs tévedhetetlen objektív igazságunk, akkor olyanok vagyunk, mint akik iránytű nélkül hánykolódnak a tengeren, és semmi külső vihar nem ér fel azzal a veszéllyel, amit a belső elveszettség jelent. Ha “a fundamentumok elrontatnak, az igaz mit cselekedhet?” És ez az alapok elvesztésének a legrosszabb módja. (forrás: Les Garrett, Which Bible can we trust, 7.oldal)

A Biblia revíziója nem maradt kommentár nélkül az okkult és a spiritualista körök részéről sem. És igen meglepő véleményt mondtak ki az újonnan elkészült Bibliáról.

H.P.Bavatsky-t talán nem kell bemutatni (de ha mégis, akkor itt lehet róla olvasni: https://hu.wikipedia.org/wiki/Helena_Blavatsky), de a teozófiai társaság oldalán biztosan részletesebb bemutatást lehet róla találni. A könyvei olvasását keresztényeknek nem ajánlom, mert tele van káromlással.

Szóval ő, vagyis azon keresztül akit csatornázott, ezt mondta a Bibliáról:

“De a keresztényeknek, akik bölcstelenül elfogadják a Biblia történeteit mint valóságos történelem.[…]A Teremtés könyvének bevezető fejezetei sohasem szándékoztak még távolról sem bemutatni a földünk teremtését. A teremtés egy helytelen szó, mert egy vallás sem, még az indiai visita advaita sem hisz a nihilből (semmiből – a ford.) való teremtésben, ahogyan a keresztények és a zsidók teszik, hanem már létező anyagok evolúciójában. […] Hogyan kerül a fizikai testünk a tökéletesség állapotába, amelyben most van? Természetesen évmilliók evolúcióján keresztül. (forrás: Isis unveiled, vol.2., 240.old. és vol.1. 14, 238, 555 old., valamint The secret Doctrine, vol.1. 211,232, 246, 257, 274, 277, 600 old.)

“A King James verzió, ahogyan le van fordítva, semmilyen hasonlóságot nem mutat az eredeti szövegekhez”. (forrás: The secret Doctrine, vol.2, 504.old.)

“Végül hozzáfűzhetjük, hogy a modern bibliakritika [Westcott és Hort] most általánosan elfogadja, hogy Markion szövege, az egyetlen evangéliumból, amelyről valamit tudott – név szerint Lukácsé – sokkal kiválóbb, és sokkal helyesebb. “Ezért adósai vagyunk Markionnak az Úr imájának a helyes változatáért.” (forrás: Isis unveiled, vol.2. 160, 161, 162, 168 old.)

Ha valaki nem ismerné a valaha élt talán legnagyobb eretneket, azt kérem, hogy nézzen utána, hogy ki is volt Markion, akinek az okkult világ ilyen nagy tiszteletet ad. Lukácsban egy igen megcsonkított változatot hagyott csak meg az Úr imájából, amit ma “Miatyánknak” nevezünk. Ezt üdvözölte az okkult világ. Gondolkodjunk el rajta, hogy ha valaki jobbá akarja tenni Isten Igéjét, de annak igazán csak a gonosz erők örülnek, akkor az hogyan sikerült? Jó lett? Isteni lett?

Váradi-Károli: Lk.11,2-4

2 Mondta pedig nekik: Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod. Legyen meg a Te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen e földön is. 3 A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. 4 És bocsásd meg nekünk a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk mindenkinek, akik nekünk adósok. És ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg minket a gonosztól.

Revideált Új Fordítás: Lk.11,2-4

2 Ő pedig ezt mondta nekik: “Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. 3 A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. 4 És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vigy minket kísértésbe.”

A fenti idézeteket olvasva el kell gondolkodnunk, hogy hová is vezetett az 1881-ben kiadott görög Új Szövetség. Mennyi változtatást hozott a Bibliába, és azok a változtatások milyen irányba vitték a szöveget is, és ezen keresztül a hívőket is. Mára már általánossá vált, hogy akik magyarázzák a Bibliát, gyakran tesznek olyan kijelentést, hogy “az eredetiben ez nem így van”, a “legjobb szövegtanúk szerint ez másképp van”, satöbbi, satöbbi. Egyre többen mondják, hogy nem kell szó szerint olvasni a Bibliát, hanem a szimbólumokat kell megértenünk. Ez is ismerős dolog, ugyanis ezt hirdette Origenész is, hogy csak azok a megvilágosultak tudják helyesen érteni a Bibliát, akik a másodlagos üzeneteket megértik. Minden kijelentés mögött szimbólumokat és mögöttes jelentést keresett. Nahát, nem éppen erre felé megy a kereszténység? Csak ezt ma úgy mondják, hogy a Szent Szellem ad “mélyebb” kijelentést a szövegről.

De induljunk el egy másik irányba is, amely szintén a Biblia hitelességét vonja kétségbe, és pont ebbe az irányba vinne minket. Ez pedig az a kísérlet, hogy megpróbáljuk a világi tudományok eredményeit belemagyarázni a Bibliába. Ez pedig ugyanabból a forrásból táplálkozik, mégpedig abból, hogy a Biblia nem ihletett, hanem látszik rajta az emberi befolyás. Gondolkodjunk el egy picit a világi és a bibliai kozmológián. Lehetséges lenne, hogy Isten nem az igazat íratta volna le a prófétáival, hanem engedte volna, hogy úgy írják le az üzenetét, ahogy a szűk rálátásukkal megérthették? A mai iskolában tanított világkép nem egyeztethető össze a bibliai világképpel. Bár korokon keresztül ezt megpróbálták a hívő emberek megtenni, hogy igazolják a világiak felé, hogy mégiscsak jó a Biblia, de ez igen sok új és szokatlan igemagyarázatot hozott.

Vegyük a fáradságot, és röviden nézzük meg, hogy mit is találunk ebben a témában.

Kezdjük ismét egy Blavatsky idézettel:

“A tudomány lassan, de biztosan közelít a mi okkult felségterületünkhöz. A saját felfedezései kényszerítik, hogy elfogadják a mi kifejezéseinket és szimbólumainkat.” (forrás: The secret doctrine, vol.1, 549, 550 old.)

Fentebb már idéztük, hogy az evolúció igencsak összeegyeztethető a spiritualista körök világnézetével. Ehhez zárkózott fel a katolikus egyház is, amikor helyt adott az Ősrobbanás elméletnek, amely tőlük, pontosabban egyik papjuktól származik. Ferenc pápa is megerősített minket abban, hogy egészen addig rendben van a dolog, amíg Istent nem zárják ki teljesen a dologból.

Azt tanuljuk az iskolában, hogy a föld forog a nap körül. A Biblia viszont arról tesz bizonyságot, hogy a nap kerüli meg a földet, és a föld nem mozdul meg.

12 Akkor szólt Józsué az ÚRnak azon a napon, amelyen odavetette az ÚR az emoreust Izrael fiai elé; ezt mondta pedig Izrael szemei előtt: Állj meg nap Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! 13 És megállt a nap, és vesztegelt a hold is, amíg bosszút állt a nép az ellenségein. Vagy nincs ez megírva a Jásár könyvében? És megállt a nap az ég közepén és nem sietett lenyugodni majdnem egy teljes napig. (Józs 10,12-13)

11 A nap és hold megállnak helyükön, fényénél nyilaid leszálltak, és annak fényességénél a Te villanó kopjád. (Hab 3,11)

5 És a nap felkel, miután lenyugodott a nap; ismét a helyére siet ahol felkel. 6 Siet délre és átmegy észak felé; az ő elforgásával körüljárva siet az ég, hogy az ő keringése szerint visszatérhessen az ég. (Préd 1,5-6)

5 Ő fundálta a földet az oszlopain, amely soha örökké meg nem mozdul. (Zsolt 104,5)

Egyértelmű az Igében, hogy a föld áll, és a nap és a hold és a csillagok mozognak. Ez következetesen végigvonul az egész Biblián. De a tudomány vajon tényleg annyira biztos a föld mozgásában? Mit mond Einstein:

“Soha egyetlen fizikai kísérlet sem bizonyította, hogy a föld mozgásban van.” (forrás: Lincoln Barnett – The universe and Dr Einstein, 73.oldal)

Vagy mit mond Stephen Hawking:

„Hogy melyik valós, a kopernikuszi, vagy a ptolemaioszi rendszer? Bár nem ritka, hogy az emberek azt mondják, hogy Kopernikusz bebizonyította, hogy Ptolemaiosz tévedett, ez nem igaz. Mint a mi nézőpontunk és az aranyhal nézőpontja esetében, bármelyik nézőpont használható, mint az univerzum modellje, mert a megfigyeléseinket magyarázhatjuk úgy is, hogy a föld áll, és úgy is, hogy a nap áll.” (forrás: Stephen Hawking: The grand design 41.-42.oldal)

Engedtessék meg, hogy néhány más fizikust is megemlítsek, a pontos idézetek nélkül. (ennek egy oka van, hogy a fordítások igen időigényesek, és késleltetnék a cikk megírását.)

Neil DeGrass Tyson szerint, a kozmológiában 4% az ismeretünk, és 96%-ban tudatlanok vagyunk. Michio Kaku, aki az egyik legismertebb elméleti fizikus, az egyik interjúban azt mondta, hogy a kozmológia áll a legtávolabb a valóságtól. Szerinte ez a 10¹⁷⁰ hatványon, vagyis a tíz után 170 nulla következik. Ilyen messze van a kozmológia a valóságtól. De mi egyszerű haladók, akik csak az iskolai tanulmányainkra támaszkodhatunk, már azt gondolhatnánk, hogy ez egy lefutott dolog, és már mindent tudunk, hogy milyen is az univerzum. De akkor vessünk egy pillantást arra, hogy mi alapján gondoljuk is ezt.

A naprendszerünk képe sokunkban így nézhet ki.

De aszerint, ahogy tanuljuk, mármint hogy a mi napunk is kering az univerzumban, ennek valahogyan így kellene kinéznie.

Szóval a nap megy elől, és a gravitációjával húzza maga után a másik kilenc bolygót.

De akkor kezdjünk el a józan ésszel gondolkodni.

A föld egy év alatt 924 375 700km utat tesz meg, és nem csak egy éven belül, de még évezredek alatt sem változnak a csillagképek. Miközben a nappal együtt, ugye állandó mozgásban vagyunk. A sarkcsillaggal a középpontban készített felvételeken a sarkcsillag nem mozdul a középpontból, és körülötte szép kör alakban elfordul az ég. Ez hogyan lehetne lehetséges, ha az univerzumban minden mozog? És még a piramisban lévő lyukon át is az Orion övének a csillagait lehet látni több ezer év elteltével is. Nem is beszélve arról, hogy azt mondják, hogy a földnek van precessziója, vagyis az északi sark körül nem egy pontban forog, hanem van egy kis kilengése. Ennek ellenére mégis minden több ezer éve ugyanúgy látszik a földről? Hogyan lehet ez?

Meg itt van a gravitáció is. Hogyan lehet, hogy a napnak akkora a gravitációs ereje, hogy még a Plútót is maga mellett tudja tartani, ami 5966 millió km-re van tőle, de a Merkúrt meg nem “szippantotta” magához, ami csak 57,9 millió km-re van tőle? De ugyanígy, mi holdunkat sem, pedig maga mellett tartja a sokkal nagyobb tömegű Jupitert (1,90*10²⁷kg), vagy a Neptunuszt, aminek a tömege 17-szerese a földének. Miért nem vonzza magához a holdunkat?

De ne is menjünk olyan messze. A föld keringési sebessége 29,783km/s. Ezzel a sebességgel “magán” tartja azt a hatalmas tömegű víztömeget, és a gravitáció ereje az óceánokat olyan szinten mozdulatlanul tartja, hogy szélcsendes időben meg se rebbennek. De ezt a hatalmas gravitációt legyőzi egy kisgyerek, amikor egy pohárban lévő italt a szívószállal megiszik. Hogyan lehet ez?

A hold is magához tudja vonzani a víztömegeket, de miért csak a víztömegeket? Tudtommal a gravitáció nem válogat, az mindenre hatással van, aminek tömege van. De akkor mondjuk egy teliholdas éjszakán miért nem mozdulnak meg a földön lévő falevelek? Azokra miért nincs hatással a hold gravitációs ereje? Pedig egy könnyed fuvallattal el tudom mozdítani azt a levelet. Nem értem.

A világűrről most külön nem szeretnék szólni, de ha a puszta tényeket nézzük, akkor az ember még egy csillagnál sem járt, és csak távcsövön keresztül látja őket. Esélyünk sincs egyet is közelebbről, megnézni. Ezért ha szigorúan vesszük, akkor csak fényeket látunk a távcsőben, és abból vonunk le messzemenő következtetéseket.

Itt egy hivatalos példa arra, hogy mit is látnak a távcsövekben:

Odatettem mellé a rajzokat is, amiket nekünk mutogatnak, hogy hogyan is néznek ki azok a bolygók. A felső középső kép az, amit látnak. Egy rossz pixeles valami. A jobb alsó sarokban van az, amit adatoknak neveznek, vagyis azt látják, hogy egy csillag fénye adott időre elhalványul. Ez számukra azt jelenti, hogy egy bolygó mozog előtte a maga körpályáján. Ebből lesznek azok a szép festmények, amelyek elhitetik velünk, hogy azok a bolygók így néznek ki. Holott semmit sem láttak, csak azt, hogy valahol az égen elhalványult egy fénypont egy rövid időre. Ezután mindenkire rábízom, hogy hogyan értékeli ezeket.

Ezzel szemben a Biblia azt mondja, hogy az ég kiterjedésén vannak a csillagok.

Több fordítást is megnézve, azt látjuk, hogy Isten a világító testeket “az ég mennyezetére”, a “boltozatra”, stb. helyezte. Vagyis nem arról beszél, hogy milliárd fényévekre. Még az 1908-as Bibliában is úgy szerepel, hogy Isten a mennyet teremtette, és a mennyezetet, amelyre elhelyezte a csillagokat. Az 1862-es Czuczor-Fogarasi Magyar nyelv szótára szerint a mennyezet szó jelentése:

(menny-ez-et) fn. 1) Az ég boltozata, mely a föld fölé emelkedni, s azt ívded alakban körülvenni látszik. 2) Szövetből készült födél az ágyon, széken, stb. Ágy mennyezete, királyi szék mennyezete. 3) Ilyetén födél, mely alatt bizonyos egyházi vagy polgári innepélyeken a főszemélyt vezetik. Templomi, püspöki mennyezet. A fejedelem fényes mennyezet alatt tartotta a bemenetet. 4) A teremnek, szobának belső födele, bevakolva, festve, vagy holmi szövetekkel diszesitve.

Vagyis azt látjuk, hogy a Jób könyvében található kijelentéssel összhangban (37,17), már a teremtéskori boltozatot is szilárd boltozatként értelmezték a fordítók. És ezen a boltozaton vannak a csillagok, amelyek akkor nem lehetnek nagyobbak, mint a föld.

Jézus azt mondja, hogy:

29 Mindjárt pedig azoknak a napoknak a nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok lehullanak az égről, és az egek hatalmasságai megrendülnek. (Mt 24,29)

És ezt látja János:

13 És az ég csillagai a földre hullottak, ahogy a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit mikor nagy szél rázza. (Jel 6,13)

Ha a tudomány állítása szerint a legkisebb csillag is sokkal nagyobb mint a föld, akkor hogyan lehetne lehetséges, hogy az ég összes csillaga a földre hullik?

A több milliárd csillag mind ide hullik a földre? Az hogyan lehetséges?

Jézus egyértelműen nem meteoritokról és nem üstökösökről beszél, hanem az ég minden csillagáról. Egyértelmű, hogy Jézus nem vallotta a mai kopernikuszi kozmológiát. Ő pedig egy az Atyával, és Őáltala teremtetett minden. Akkor Ő bizonyosan tudja, hogy hogyan is néz ki a teremtés. Kinek hiszek, Jézusnak, vagy a világi tudománynak, ami az okkultisták szerint is egyre jobban közelít hozzájuk?

Itt kell ismét szembesülnünk az eredetileg feltett kérdéssel. Akkor ihletett-e Isten Igéje, vagy sem? Én azt állítom, hogy igen. Nem lehet másképp. Bár sokszor, sokan nem értették, hogy mit írnak le, de mégis azt írták le, amit Istentől kaptak.

Megtanulva először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. (2Pt 1,20)

Nyomozva, hogy melyik vagy milyen időre jelentette azt ki a Krisztus bennük lévő Szelleme, aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok utáni dicsőségről. (1Pt 1,11)

Csak gondoljunk bele, hogy mit gondolhatott Dávid, amikor megkapta a Szent Szellemtől a 22.zsoltárt. Őt nem ölték meg a kereszten, és akkor még ismeretlen is volt ez a kivégzési mód. De mégis leírta azokat a szavakat, amelyeket a Szent Szellem ihletéséből kapott.

Isten Igéje nem lehet más, mint ihletett. Mindenkinek döntenie kell, hogy ezt elhiszi-e, vagy sem. Ha nem, akkor viszont neki magának kell minden egyes szóról eldöntenie, hogy akkor azt most az Isten adta, vagy csak emberi magyarázat, ami oda van írva. Bár lehet, hogy hasonlóságot mutat az ihletett szakaszokkal, de lehet, hogy mégsem az, vagy mégis az? Nyomorult egy állapot így olvasni a Bibliát.

Ha viszont elfogadjuk, hogy Isten ihlette és meg is őrizte számunkra az igéjét, amelyet a revíziók előtti kiadásokban olvashatunk, akkor az egy olyan erős kőszikla lesz az életünkben, amelyre bármilyen helyzetben bátran ráállhatunk! Akkor valódi iránytűje lehet az életünknek, és igazi “zsinórmérték” lehet, hogy megítélhessük rajta keresztül a világot.

Óh Timótheus, őrizd meg ami rád van bízva, elfordulva a világias üres beszédektől és a hamis nevű tudomány ellenvetéseitől; (1Tim 6,20)

Vigyázzatok, hogy senki ne legyen aki zsákmányt vetne bennetek a filozófia és üres csalás által, amely emberek rendelése szerint, e világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint van: (Kol 2,8)

UI.: Annyi butaságban hisznek az emberek, és mégsem cenzúrázzák azokat a témákat. Egy témát azonban nem hagynak csak úgy a világban jelen lenni. Ez pedig a lapos föld. Érdekes, hogy ezt cenzúrázni kell, nem lehet legyinteni, hogy ilyen butaságban csak az ostobák hihetnek. E körül a téma körül még keresztény körökben is igen heves és erős szellemi felkavarodás tapasztalható – akár mellette, akár ellene. Erről nem lehet nyugodtan beszélgetni. Miért pont ez az a téma ami ilyen kavarodást okoz? Talán köze van a végső nagy hitetéshez? Vagy így a teremtésből mindenki számára egyértelmű lenne, hogy nem jöhetett létre véletlenül, hanem van egy Isten aki mindeneket teremtett?