Magyarország Babilon

1 Nabukodonozor király csináltatott egy arany állóképet, magassága hatvan sing, szélessége hat sing; felállíttatta azt a Dura mezején, Babilon tartományában. 2 És Nabukodonozor király egybegyűjtette a fejedelmeket, helytartókat, kormányzókat, bírákat, kincstartókat, tanácsosokat, törvénytevőket és a tartományok minden igazgatóját, hogy jöjjenek az állóképnek felavatására, amelyet Nabukodonozor király állíttatott. 3 Akkor egybegyűltek a fejedelmek, helytartók, kormányzók, bírák, kincstartók, tanácsosok, törvénytevők és a tartományok minden igazgatója az állókép felavatására, amelyet Nabukodonozor király állíttatott, és megálltak az állókép előtt, amelyet Nabukodonozor állíttatott. 4 És a hírnök hangosan kiáltott: Meghagyatik nektek, oh népek, nemzetek és nyelvek! 5 Mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, citerának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljatok le, és imádjátok az arany állóképet, amelyet Nabukodonozor király állíttatott. 6 Akárki pedig, aki nem borul le és nem imádja, tüstént bevettetik az égő, tüzes kemencébe. (Dán 3,1-6)

Ebben az írásban a teljesség igénye nélkül összegezni szeretném mindazt, amit az „alternatív”, vagyis a hivatalos magyar történelem mellett nemzetközileg is egyre inkább elfogadott „igazi” magyar történelemből megtudhatunk népnük eredetéről. Itt szeretnék köszönetet mondani életem párjának, aki több éves kutatómunkájával nélkülözhetetlen segítséget adott. Sajnos a forrásanyagok sokasága miatt itt nem áll módomban minden egyes információt a hiteles forrással együtt bemutatni, mert akkor elvinné a figyelmet a mondanivalótól. Aki azonban szeretne maga is utána járni, azt csak bátorítani tudom, hogy tegye meg, és nézen utána annak, amit mondok. Csak néhány nevet említek itt – Tóth Gyula, Baráth Tibor, Borbola János, Varga Géza, Bíró József, Bobula Ida, Dr Aradi Éva, Varga Csaba, akiknek a munkáiból merítettem.

A nyelv

A történetet ott kezdem, hogy nyelvünk igen régi gyökerekre nyúlik vissza. A finnugor történet egyre nehezebben tartható, különösen úgy, hogy tudjuk, hogy a Habsburg család nyomására kezdték el tanítani. Ennek következményeként terjedt el minden európai tananyagban a magyarok barbár népként való bemutatása, amely igen távol áll a valóságtól. Bár az MTA kitart mellette, de aki komolyan foglalkozik a témával, az mindenki elveti ezt az eredetet. Nemzetközi szinten is bizonyított, hogy a magyarok tudják olvasni az egyiptomi hieroglifákat, és a sumér ékírásos agyagtáblákat is. Ezt csak egy olyan nyelvű nép teheti meg, akinek a nyelvtanában még ma is ugyanazok a logikai elemek vannak, mint az írások készítőinek. Nagy valószínűséggel a magyar nyelv volt az, amelyet a bábeli „zűrzavar” előtt minden ember beszélt (1Móz.11,1). Nyelvünk sokat vesztett az eredeti teljességéből, de még így is megőrzött annyit, amennyivel fel lehet ismerni az ősi nyelvhez való hasonlóságát. Érdekességképpen itt még meg lehet említeni a Peru és Equador határán lévő Tayos barlangokat, amelyekkel Móricz János foglalkozott. Amikor ő odaért erre a területre, akkor csak azért vitték el az elzárt barlangba, mert a bensszülött indiánok azt mondták, hogy ő azoknak az isteneknek a nyelvén beszél, akik a barlangban laknak.

El kell mondanom, hogy a Mezopotámiában élt nép sohasem nevezte magát sumérnak, hanem ezt a mai tudományos társadalom ragasztotta rá erre a népcsoportra 1869 óta. Ők maguk su, subar (magyarosan kiejtve: szabir) neveket használtak magukra az írásaikban. (megjegyzés: akik nem járatosak ebben a témában, azoknak elmondom, hogy a mássalhangzó írás volt a jellemző még a magyar nyelvre is, és ezért a „behelyettesített” magánhangzók egy-egy szónál változhattak, de a szó mindenütt, az egész nyelvterületen ugyanazt jelentette. Egy egyszerű példával: művel – mível)

Mai népünk ősi neve a szabír-magyar név, amely később mint káld, saka (ezt a görög történetírók scytha néven írták le). Bár sok tudós számára egyértelmű a szabírok mezopotámiai ősiségének folytonossága, tudomásom szerint tárgyi bizonyítékokkal még nem tudták a folytonos a kapcsolatot tételesen bizonyítani.  De a nyelv, illetve más népművészeti elemek elárulják ezt a folytonosságot.

Az őrségben sok olyan tárgy van, amelyek őrzik az ősi motívumokat, amelyek jelentése mára már megkopott, de egyértelmű kapcsolatot állítanak fel az ősi mezopotámiai, illetve későbbi babiloni vallással és világnézettel.

 „A veleméri Sindümúzeum egyik büszkesége a székely írás tprus (tapar us “szabír ős”) jelének népi megfelelőjével” (Varga Géza: Az őrségi szójelek – sindű = mintás tetőcserép)

A 90-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett kutatóexpedíciók során került elő a fent látható változata ennek a székely jelnek. Nem véletlen egyezésről van szó, mert a veleméri rajzos sindükön és az őrségi cserépedényeken a székely írással rokonítható jelek sora bukkant elő. Bizonyítva azt, hogy a székely írás a magyar ősvallás jelképeiből alakult ki s hogy a magyar népművészet napjainkig használja ezeket az ősvallási eredetű jeleket. A népi jelek több esetben el is olvashatók, azonban csak szójelekként. Azaz ezek a népi jelek egy magyar hieroglifikus írás jelei, amely a székely írás előképe volt valamikor.” (Varga Géza: Az őrségi szójelek)

Ezekkel a jelképekkel foglalkoztam már Az EGY című bejegyzésben. A világon a ma is megtalálható népművészet szintjén szinte egyedülállóan a csak Magyarországon nyúlik vissza ezeknek a jeleknek az eredete az ősi babiloni „kultúrkörbe”.

A történelem

Valódi történelmünk felkutatására az elmúlt évszázadokban sokan vállalkoztak. Több ázsiai és keleti állomáson keresztül érkeztek a Kárpát-medencébe azok a népcsoportok, akikkel a ma itt élő magyar nép is rokon. Mára az látszik kirajzolódni, hogy Attila azért érkezett ide, hogy  a római megszállás alól felszabadítsa az itt élő rokon népeket. Olyan harcmodort és harci erőt képviseltek, amellyel még Nagy Sándor sem tudott mit kezdeni, ezért hódításaiból kimaradt őseink kaukázusi földje, és ezért fordult el India felé. Ez a nép indult el Attila vezetésével, hogy a rómaiakat elkergesse a rabságba vetett testvérekről. Annyira nem talált ellenfélre, hogy hadjáratával végigsöpört egész Európán, és csapatait több részre osztva a mai Spanyolország területén áthaladva a Gibraltári-szororoson átkelve még Észak-Afrikát is, és a Brit szigeteket is meghódították. (Erról Tóth Gyula ír kimerítően a blogján.) Róma nem heverte ki ezt a szégyent, és a pápai állam ezért újraírta az európai történelmet, hogy eltörölje csúfos vereségének emlékét. Attila halála után a birodalma felbomlott, és a terület visszafoglalásra érkezett ide Árpád. Attila személye azért érdekes, mert vele érkezett meg Európába a babiloni vallás és kultúra. Ahogyan szokták mondani, hogy egy ősi mag van itt Magyarországon. Annyira ősi, hogy ez a nimródi, ősi babiloni mag. Ezért van szervesen jelen kultúránkban Nimród is, bár aki bibliai nemzetségtáblája szerint nem tartozott a mezopotámiai (sémita) népekhez, de az első világbirodalom vezetőjeként Attila is kapcsolódni akart hozzá. Ezt a történelmi eredetet bizonyítja a már tárgyalt népművészet, amely tele van babiloni és nimródi vonatkozású elemekkel.

A vallás

Nagyboldogasszony még a 19. században is elevenen élt a magyar hitéletben. Korábban Szűz Mária volt a kisboldogasszony, mert a nép megkülönböztette Nagyboldogasszonytól. Ez a nagyboldogasszony nem más, mint Istár, vagy Inana, vagy Baba – a legrégibb nevén. Ő egyértelműen a babiloni területen volt a fő istennő. Közismert, hogy Mária és boldogasszony összemosása Gellért püspök „öltele” volt, hogy a katolicizmust könnyebben elfogadhatóvá tegye a népben. Nem meglepő, hogy a katolikusoknak nem volt gondja egy pogány istenség katolicizálásával, hiszen ezt a gyakorlatot folytatták az egész világon. Számtalan pogány ünnepség és istenség lett keresztény köntösbe öltöztetve, csak azért, hogy hívőket szerezzenek. Így jöhetett létre nálunk még Babba Mária is, a két „istennő” összemosásával.

Kevesen tudják, hogy a Duna neve még egészen a 12.századig Istár volt. Akkor kezdték el átnevezni II. András francia felesége miatt Dona vagy Dana névre, amely szinte ugyanazt jelenti. Ezért is tudta felajánlani I. István az országot Máriának, mert az ő fejében Mária már a boldogasszonnyal volt egy. A fentebb említett „Az EGY” c. írásomban az „egy” vallási hátterével is foglalkozom, mely szerint ez az „egy” Nimród. Nimród lett később Osiris-szel összemosva, bár Osiris az első egyiptomi fáraóként létező személy volt. A Gonosz azonban istenséget akart belőle csinálni, és ez viszi magával a mai napig a szabadkőműves hálózatokat is ebbe a bálványimádásba. A világon talán egy nép sincs, aki ennyire ragaszkodik Nimródhoz, mint őséhez, és várja annak feltámadását – ahogyan ezt Dobogókő hegyünk neve is mutatja. Ezzel vallási szinten egyenesen kapcsolódunk az okkult világhoz, Orionnal, mint Nimróddal. A baliloni asztológusok hagyományait hozzuk magunkkal, amikor a csillagösvénnyel, vagyis a tejúttal összekötve magyarázzák nemzetünk múltját és jövőjét. A 19. században nemzetközileg is volt egy olyan vélekedés, hogy az asztrológiát a tudományok közé emeljék, aminek még ma is akadnak szószólói, de a Biblia egyértelműen az okkult praktikák és varázslások körébe sorolja (lásd Dániel könyvét a 19. előtti Károli fordításokban, és immár helyreállítva a Váradi-Károli Bibliában).

Akik ma népszerű előadásokat tartanak nemzetünk történetéről, és Nimródról, sok esetben belekeverik az asztrológiát, mint olyan tényt, hogy a nemzet sorsa „meg van írva a csillagokban”. Sajnos a horoszkópok népszerűsége miatt sokan elfogadják ezeket a magyarázatokat, amelyek az országot még mélyebbre lökik az istentelen vallások mélységeibe.

Az ősi magyar népet sokszor kereszténynek is beállítják, ami maximum annyit jelenthet, hogy ismert volt a gnosztikus Manikeizmus, amelynek atyja Mani babiloni püspök volt. Népünk azonban nem volt keresztény, hanem napimádó, tűzimádó, ősöket tisztelő, sámánista, totemizmusban hívő. Népmeséink is a babiloni vallás elemeit hozzák magukkal, az életfával, a világfával, stb.

A lényeg

Ősi vallásunk, nyelvünk, történelmünk és kultúránk mind azt bizonyítják, hogy a magyarsággal babilon költözött fel ide Európába. A Magyar Királyság erősen állt itt egészen a középkor második feléig, megőrizve mind nyelvét, mind kultúráját. Vallása a katolicizmus színfalai mögött élt tovább a babonákban, népszokásokban, népművészetben.

A Bibliában olvashatjuk, hogy Isten Ábrahámot Úr városából hívta ki, és később Ábrahám is, a szolgáját Mezopotámiába küldi, hogy onnan hozzon feleséget Izsáknak. Ennek akkor azt kell jelentenie, hogy a magyarral rokon, vagy éppen a szabír-magyar népből vett feleséget – ahonnan maga is származott. Ábrahám Sém leszármazottja, és akkor a magyar nép is Sém leszármazottai közül került ki, mivel az a terület eredetileg Sém nemzetségéé volt. Ha pedig ez így van, akkor a magyar nép rokon a sémita népekkel. Amikor az asszírok kitelepítették Izrael 10 törzsét, akkor pont a kaukázusnak arra a tájékára telepítették, ahol őseink éltek, ezért együtt jöhettek később velünk fel ide Európába.

A babiloni vallás elemeit akarja most a kormány a nemzeti hitvallásban megemlített „történelmi alkotmányunk”-ra való hivatkozással feleleveníteni. Ahogyan előző bejegyzésemben írtam, az alaptörvény nem tartalmazza a keresztény hitélet értékeinek megőrzését, hanem a történelmi önazonosságot akarja az állami szervekkel immár az törvény erejével támogattatni.

A legújabb Népmesepontok hálózat is azt a célt szolgálja, hogy a babiloni hitvilágon alapuló magyar népmeséket terjessze a gyermekeknek. Kultúrálisan tagadhatatlan, hogy jobb a népmesét adni a gyerekenek, mint a mai rajzfilmeket és ifjúsági filmeket. De látnunk kell, hogy ezek a mesék hová nyúlnak vissza. Ha pedig valaki úgy nő fel, hogy erősen kötődik az ősi magyar kultúrához, akkor könnyebben befogadja az erre a kultúrára épülő ősi magyar vallást és értékrendet, nem is beszélve a korona imádatáról. Könnyen kialakul a nemzeti büszkeségen túlnyúló felsőbbrendűségi gondolkodás, amely a magyar népet különbnek tarthatja olyan más népeknél, akik nem tudnak ilyen ősi kultúrát felmutatni.

Itt meg kell említenem, hogy az ősmagyar kultúrát és vallást támogatók és hívek között sokkal elterjedtebben találkoztunk antiszemitizmussal, mint más csoportoknál. Még a Bibliával szemben is van egyfajta elutasítás, mivel azt egy népcsoporthoz kötik, és a világuralmi rend képviselőihez. Ebben témában azonban a legnépszerűbb előadók (pl. Pap Gábor, Szántai Lajos) is többszörösen ellentmondásban vannak a saját állításaikkal.

Csak egy példa: Azt hírdetik, hogy Jézus nem lehetett zsidó, mert nem József az apja, hanem a Termető Isten. Ezért ők azt mondják, hogy pártus volt, mert azok éltek Galilea vidékén. Viszont ha a testi származás miatt nem lehetett zsidó, akkor ugyanez okból nem lehetett pártus sem, mert nem pártus volt az apja. Mária pedig, mivel rokon volt Erzsébettel, Keresztelő János anyjával, zsidó származású volt. De ugyanígy, ha Jézus maga mondja magáról, hogy zsidó (Jn.4,22), akkor már neki sem hisznek.

Ha maga Jézus tesz bizonyságot a mózesi törvényekről és az ószövetségről, akkor azt hogyan utasíthatjuk el? Ezzel foglalkoztam a „Kell-e nekünk az ószövetség” c. írásban.

Összegezve azt mondhatjuk el, hogy a mai kormánytörekvés az ősi babiloni hitvilágot és kultúrát akarja most már állami eszközökkel feléleszteni. Erre volt kezdő kísérlet az Öcsényben megrendezett tudatos társadalom rendezvény, és ezért jelentek meg már idén (2018) augusztus 20.-án szokatlan zászlók az ünnepségeken. Az alaptörvény első kiadásában még nem volt ilyen erősen támogatott a „történelmi alkotmány”, de az alaptörvény 7. módosításával ez már nyilvánvaló lett. Az előttünk álló időszakban várható, hogy még nyiltabban és még erősebben fogják ezt a babiloni irányvonalat képviselni. Ez elmehet akár a korona képe előtti kötelező állampolgári tiszteletadásokig is, ahogyan Dániel próféta könyvében leírt történet szerint is le kellett borulni az állókép előtt (lásd az idézetet fenn). Érdemes lesz figyelni, hogy a kereszténység milyen tempóban és mennyire lesz háttérbe szorítva. Ma még a retorikában ott van a kereszténység, de ismerve a Sátánnak azt a módszerét, hogy fokozatosan csempészi be az emberek életébe az ő valódi akaratát, akkor ez inkább előbb fog bekövetkezni, mint utóbb.

Ez az alaptörvény sérti a szabad vallásgyakorlást, és más alapvető emberi jogokat is. Gond, hogy nincs definiálva, hogy pontosan mit jelent, és meddig terjed az állam kötelessége az ősi alkotmányunkban gyökerező önazonosság védelmezésében. Eddig kevesen emelték az Alaptörvény ellen a szavukat, de most már legalább a keresztényeknek, és a keresztény egyházaknak meg kellene mozdulniuk!

Az EGY

Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik. (Ef 4,6)

És mondta: Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákobnak Istene. Mózes pedig elrejtette az ő orcáját, mert félt az Istenre tekinteni. (2Móz 3,6)

Ismét egy olyan témát kell közelebbről megvizsgálnunk, amely egyre erősődő tendenciát mutat ma újra a keresztény körökben. A kereszténységen kívül mindig is jelen volt, de amiért ma erről beszélnünk kell az az a jelenség, hogy ma a kereszténységben sokan Isten hármasságát már hamisságnak bélyegzik, és túlhangsúlyozák azt, hogy egy Isten van.

Az ige valóban azt mondja, hogy bár van sok isten és sok úr (1Kor.8,5), nekünk egy Istenünk van, aki teremtette a világot, és mindent, ami azokban van.

Mert így szól az Úr, aki az egeket teremtette; Ő az Isten, aki alkotta a földet és teremtette azt és megerősítette; nem hiába teremtette azt, hanem lakásul alkotta: Én vagyok az Úr és több nincs! (Ézs 45,18)

Mondjátok meg hát nekik: Az istenek, akik az eget és földet nem alkották, el fognak veszni e földről és az ég alól! (Jer 10,11)

Az elmúlt századokban itt, Európában kényelmes életünk volt istenek dolgában. A több évszázados kereszténység rányomta a bélyegét a gondolkodásunkra, és teljesen természetes dolog volt az egyistenhit. Sőt, az Istenünket még be is azonosítottuk a Biblia Istenével, vagyis Ábrahám, Izsák és Jákob Istenével. Ez a tendencia mintha kezdene megváltozni mostanság. Új és új istenségek törnek be a kultúráinkba, és vetik meg a lábukat. De még a keresztény körök sem mentesek ezektől, sőt sok hamis istenség azonosítani kívánja magát a Biblia Istenével.

De miért is kezdünk el az „egy”-gyel foglalkozni? Mert az egynek a jelentése az évezredek során nem változott. Ezoterikus és más okkult körökben az EGY jelentése az ő istenükre vonatkozik, és sohasem jelentette a Biblia Istenét, vagyis Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét. Az EGY uralmának visszaállításáért munkálkodók élén jár a Teozófiai társaság, akik nem is titkoltan Lucifer uralmának a visszaállításán dolgoznak. Ehhez felhasználják a mai egyházakat is. Csak egy idézet állljon itt, amely erről számol be:

Nem kérdés, hogy a munka amit el kell végezni az, hogy ebben a fontos időszakban a népesség számára ismerős legyen a Misztériumok természete. Ezek a rejtélyek újra megjelennek a nyilvánosságra az egyházon [hamis egyház] és a Szabadkőműves papságon keresztül…Amikor a NAGY EGY [antikrisztus] visszatér a tanítványaival, és elkezdi helyreállítani a misztériumokat és azok exoterikus [külső, nyilvános] bemutatását,[kiemelés hozzáadva]

forrás: “President Clinton Will Continue The New World Order”; Dennis L. Cuddy, RESEARCH MANUAL: AMERICA 2000/GOALS 2000, MOVING THE NATION EDUCATIONALLY TO A “NEW WORLD ORDER” Editor: James R. Patrick Citizens for Academic Excellence, 1994, 28-48.

A blogon már sokat foglalkoztunk Nimród személyével, aki az első világbirodalmat alakította ki, és magát óriássá tudta változtatni (Nimród, a fenevad és a fenevad bélyege).

Ő az, akit ma olyan nevek alatt is ismerhetünk, mint Osiris, Orion, Apolló, Zeus vagy Gilgames. A Nagy hitetés című filmben is foglalkoztam azzal, hogy Nimród készül visszatérni a földre. Nimród, vagy az ő szellemével betöltött ember lesz majd a fenevad, akit az egész világ imádni fog. Ő lesz az, akit a Jelenések könyvében megnevezett hamis próféta imádatni fog (Jel.13,11-15). Ezért érdekes, hogy kicsoda az EGY, akit azok várnak, akik nem fogadják el Jézus Krisztust, mint Isten fiát, és a mi Atyánkat, aki Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene. Ezért nem szabad egy kereszténynek sem elhinni azokat az Isten nevében elmondott tanításokat és cselekedeteket elfogadni, ahol nem vagyunk tisztában egészen pontosan azzal, hogy ki is ez az EGY Isten, akire hivatkoznak.

Ennek az EGY istennek a nyoma végigkísérhető az egész emberi történelmen. Ennek a mai hullámnak az eredetét ott találjuk a kereszténység elterjedésének hajnalán, illetve a pogányok „elkeresztényesítési” törekvései nyomán. Nagy kegyelmünk van Istentől, hogy a magyar nyelv az egyik legősibb, vagy talán a legősibb nyelv a világon, mert nálunk megvan a mai nyelvek gyökere, egészen a régmúltig.

A rovásírás több kultúrában is megvan, de a jelkészletük kevesebb jelet tartalmaz, mint a székely rovásírás. A székely rovásírásban szinte mindegyik más kultúra jele megtalálható úgy, hogy azok közül egyikben sincs meg az a jelkészlet, mint ami a székely rovásírásban. A jelek jelentéstartalma is megegyezik, hiába választják el ezeket a kultúrákat hatalmas távolságok, vagy akár évezredek.

Témánk szempontjából az egyik legfontosabb jel a „kettős kereszt”. Ennek jelentése „egy”.

forrás: Varga Géza – Bevezetés: Őrségi jelkincs

Ma már természetesen ehhez is újabb és újabb jelentések ragadtak, de az ősi jelentése az „egy”. Ha így olvassuk a templomok tetején lévő kettős kereszteket, akkor már mindjárt mást jelentenek. Más értelmet nyer az EGY-ház szavunk is.

Ezen a kapun is az a felirat látszik, hogy „EGY az Isten”.

Vagyis, „Az EGY az isten”. Az ősi magyar tárgyi leletek tele vannak a ma mitológiának nevezett témakör jeleivel. Ilyenek, mint Bél, Óg, Életfa, Ten (mint Is-Ten), Ősi. Egyik sem kapcsolatos a kereszténységgel, hanem az emberi történelem legkorábbi korszakainak neveivel.

Például Óg, aki az utolsó óriás volt (5Móz.3,11), több helyen megjelenik az Óg-Úr jelkapcsolattal. De itt elgondolkodhatunk az –ogur népeken, ahová minket, magyarokat is be akartak sorolni, mint finn-ogur népet. Az ogur-ok olyan népek, akiknek Óg az Ura.

Még egy jelet szeretnék itt megmutatni. Ez az ország jele. A hármas halom, országot jelent.

forrás: Varga Géza: Bevezetés: Őrségi jelkincs

De mit is jelent ez a két jel, ha összekombináljuk:

forrás: Varga Géza: Bevezetés: Őrségi jelkincs

Az EGY országa. De ezt találjuk a magyar címeren is:

A jobb oldalon azt „olvassuk ki a jelekből, hogy „az EGY országa”. A hármas halom jelenti az országot, és a kettős-kereszt jelenti az EGY-et. Most már láthatjuk, hogy ennek nem sok köze van a kereszténységhez, és a Biblia Istenéhez. De gondolom ez nem is csoda, hiszen Nimródot sokan a magyarok ősatyjának tekinti.

De nézzünk meg egy másik jelet, amely Jézust hivatott ábrázolni. Nagy Konstantin kezdte el használni a következő szimbólumot.

És most nézzük meg, hogy ez mit jelent a székely rovásírás jelei között.

forrás: Varga Géza: A székely rovásírás eredete 37.oldal

forrás: Varga Géza: A székely rovásírás eredete 46.oldal

Tehát az Atya jele, vagyis Nimród jele, az Orion csillgaképből ered, aki Nimródot szimbolizálja. Az ő jele van belekombinálva ebbe a ma Jézusénak mondott szimbólumba.

De hogy teljes legyen a kép, Nimród jeleiből van még egy, amit ma a Katolikus egyház használ.

Ez az IHS, jel, a jezsuiták jele, amelybe több más szimbólummal együtt, benne van Nimród jele is.

Kifejezetten két régi megjelenését kerestem meg, hogy jól lássuk a H betű és a kereszt szimbólum kapcsolatát. És most nézzük meg a Nimród jelet:

forrás: Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban 10.oldal

A jobb oldali felső képen jobban látszik a T formájú középső rész, amely az IHS emblémában egy kicsit feljebb csúszott, de attól még a hasonlóság – véleményem szerint – nem véletlen. Ilyen véletlenek nem szoktak történni. És ahogyan Varga Géza írja, ez a nimródi szimbólum volt a hun uralkodóház jele is. (Mintha nem lenne elég nemzeti átok rajtunk.)

Ezek a tárgyi bizonyítékok mind azt mutatják, hogy Nimród, ha rejtetten is, de jelen van. Amikor az EGY Istenről szól valaki, és nem mondja meg, hogy pontosan kiről, vagy akár tudatosan is az EGY Istent nevezi meg Istenének, akkor nem lehetünk benne biztosak, hogy éppen nem Nimródra gondol.

Ezért látom veszélyesnek, ha a keresztények is elkezdenek az EGY Istenről beszélni, és figyelnem kívül hagyják a Biblia nyilvánvaló tanítását Isten személyéről. Ahogyan az első idézetben is olvashattuk, pontosan ezt akarják elérni az okkult körök – illetve a mögöttük álló szellemi hatalmasságok, hogy egy Istenre gondoljunk, és ne másra. A Szentháromság valóban nincs így leírva a Bibliában, de Isten személyének három megnyilvánulása igencsak pontosan le van írva. Ha eröltetjük az egy Isten személyt, akkor könnyen belecsúszhatunk az előbb részletezett EGY Isten imádatába.

Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. (1Kor 1,3)

Én és az Atya egy vagyunk. (Jn 10,30)

Akié a Fiú, azé az élet: akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban. (1Ján 5,12)

Az Isten szellem: és akik őt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják. (Jn 4,24)

Ama vigasztaló pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondtam nektek. (Jn 14,26)

Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Szelleme által: mert a Szellem mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is. (1Kor 2,10)

Így is van megírva: Lett az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé. (1Kor 15,45)

Ezekből az igékből is látszik, hogy van a mi Istenünk, a mi Atyánk. Van a Fiú, Jézus Krisztus, aki egy az Atyával. És mivel az Isten Szellem, ezért van a Szent Szellem, akivel egyesült Jézus, amikor megelevenítő szellemmé lett.

A Krisztus előtti időkben a zsidóság körében sem volt ennyire erős az egy Istenhez való ragaszkodás, és mindjárt példákkal meg is mutatom, hogy két erő hatalom van a Bibliában az ószövetségi időkben. Szerencsére a régi Károli fordításban az Úr angyala és az Isten Angyala kifejezés meg van különböztetve. Amikor az Úr Angyalával (Jahve angyala) találkozunk, akkor az az Angyal másképp viselkedik, mint az angyalok általában.

És megjelent neki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látta, hogy íme a csipkebokor égett; de a csipkebokor meg nem emésztetett. (2Móz 3,2)

És mondta: Ne jöjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állsz, szent föld. És mondta: Én vagyok a te atyádnak Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene és Jákobnak Istene. Mózes pedig elrejtette az ő orcáját, mert félt az Istenre tekinteni. Az Úr pedig mondta: Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, amely Egyiptomban van és meghallottam az ő sanyargatóik miatt való kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit. (2Móz 3,5-7)  [saját kiemelés]

Az Úr angyala szól, és azt mondja, hogy Én vagyok a te atyádnak Istene. De Jákob is többször megélte, hogy az Úrral egy angyal formájában találkozott. Erről tesz bizonyságot élete végén is:

Izrael pedig kinyújtotta az ő jobbkezét és rátette Efraim fejére, pedig ő a kisebb volt, az ő bal kezét pedig Manasse fejére. Tudva tette így kezeit, mert az elsőszülött Manasse volt. És megáldotta Józsefet s mondta: Az Isten, aki előtt jártak az én atyáim Ábrahám és Izsák; az Isten aki gondomat viselte, amióta vagyok, mind e napig: Amaz Angyal, ki megszabadított engem minden gonosztól, áldja meg e gyermekeket, és viseljék az én nevemet és az én atyáimnak Ábrahámnak és Izsáknak nevét, és mint a halak szaporodjanak e földön. (1Móz 48,14-16) [saját kiemelés]

Az Angyalra hivatkozik, hogy az szabadította meg minden gonosztól, és az áldja meg a gyermekeket. De van ettől még érdekesebb hivatkozás is két Úrra:

És bocsátott az Úr Szodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből. (1Móz 19,24) [saját kiemelés]

Az Úr bocsátott kőesőt az Úrtól Szodomára és Gomorrára. Dánielnél már sokkal tisztábban látható a két hatalmasság a mennyben:

Néztem, míg királyi székek tetettek, és az öreg korú leült, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz; Tűzfolyam folyt és jött ki az ő színe felől; ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer tízezren álltak előtte; ítélők ültek le, és könyvek nyittattak meg. Néztem akkor a nagyzoló beszédek hangja miatt, amelyeket a szarv szólt; néztem, míg megöletett az az állat, és az ő teste elveszett, és tűzbe vettetett megégetésre. A többi állatoktól is elvetetett az ő hatalmuk; de ideig-óráig tartó élet adatott nekik. Láttam éjszakai látásokban, és íme az égnek felhőiben mint valami emberfia jött; és ment az öreg korúhoz, és elé vitték őt. És adott neki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv neki szolgált; az ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik. (Dán 7,9-14) [saját kiemelés]

A királyi székben is ül valaki, és az emberfiát elé viszik, akinek adatott minden hatalom. Egyértelműen két személyről van szó. Sokkal több példa is van ettől, de úgy érzem ennyi példa, hogy lássuk, hogy mindig is két személynek volt meg az isteni hatalma. Az Újszövetség is erről tesz bizonyságot Jézusban:

És hozzájuk menve Jézus, szólt nekik, mondva: nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. (Mt 28,18)

Senkiben nincs meg az Atya, aki tagadja a Fiút. Aki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan. (1Ján 2,23)

Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt. (Jn 1,18)

Ahogyan látjuk, a Fiú személye elkülönül az Atya személyétől. Ezért probléma, hogy a kritikus szövegen alapuló Bibliákban a Jn.1,18-ban átírták a fiút Istenre. Éppen Jézus Krisztus miatt hangsúlyozzák a zsidó vallásban is, hogy egy Isten van, hogy ne kelljen Jézust elfogadniuk. De akik hiszünk abban, hogy Jézus Krisztus a megígért messiás, nekünk egyértelművé teszi az ige, hogy most Neki adatott minden hatalom mennyen és földön. De még az ítélet is, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, mint az Atyát (Jn.5,23).

Ezért minden olyan tanítás és törekvés, amely túlzottan hangsúlyozza, hogy egy Isten van, az afelé tereli a hívőket, hogy „az EGY” elfogadására készüljenek fel, aki mint láttuk nem más mint Nimród. A régi kultúrák mind megőrizték a nefilimeknek, mint félisteneknek vagy isteni származásúaknak az imádatát. Mind szimbólumaikban, mind neveikben. Ebben sajnos a magyar őstörténet is rendkívül gazdag. Ezért okozhat gondot a népművészet is, hiszen abban a nimródi motívumok erőteljesen jelen vannak. De a táltos vallás papjai is csak születés által lehetnek azok, és általában hat újjal születtek, amely ismét a nefilim (vagy óriás) ősökre mutat vissza. Ne gondoljuk, hogy annyira elszakadtunk az óriásoktól. Az ezoterikus körökben ezért van most a vaskorszak, mert igen kevés az óriás leszármazott napjainkban. Aranykornak nevezték azt az időszakot, amikor a bukottak uralkodtak a földön. Ezüstkorszak volt, amikor a gyermekeik, és bronzkorszak volt az, amikor az özönvíz után a szórvány óriások voltak jelen. Ezért várják újra az aranykort, amikor ismét eljönnek a bukottak, és uralkodnak majd a földön.

Ne engedjünk a csábításnak, hogy túlságosan elragadjanak minket az EGY Isten hite felé, mert a Biblia nem erről tesz bizonyságot! Nekünk, embereknek nem adatott más név, mint a mi Urunk Jézus Krisztusnak a neve. Ne engedjük elvenni!

És nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk. (ApCsel 4,12)

Annak okáért az Isten is felmagasztalta őt, és ajándékozott neki olyan nevet, amely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. (Fil 2,9-11)