ihletés

Isten Igéje

Medveczky László Bibliai témák ,,,

Heidelbergi káté részlet:

18. Ki az a közbenjáró, aki egy személyben valóságos Isten, és valóságos, tökéletesen igaz ember is?

A mi Urunk, Jézus Krisztus,1 akit az Atya teljes váltságul és igazságul adott nekünk.2


1Mt 1,23; 1Tim 3,16; Lk 2,11 • 21Kor 1,30


19. Honnan tudod ezt?

A szent evangéliumból, amelyet Isten már kezdetben, az Édenkertben kijelentett,1
majd a pátriárkák és próféták útján hirdetett,2 az áldozatokkal és a törvény előírta más szertartásokkal kiábrázolt,3 végül pedig az ő egyszülött Fia által beteljesített.4


11Móz 3,15 • 21Móz 22,18; 49,10; Róm 1,2; Zsid 1,1; ApCsel 3,22–24; 10,43 • 3Jn 5,46; Zsid 10,1 • 4Róm 10,4; Gal 4,4–5 (forrás: https://regi.reformatus.hu/mutat/6216/)

A református hit alapjait lefektető Heidelbergi káté az Ige alapján elmagyarázza a hívőknek, hogy mit hiszünk, és miért. Ahogyan itt is olvassuk, honnan tudod, hogy Jézus egy személyben valóságos ember és valóságos Isten? “A szent evangéliumokból” – hangzik a válasz. A káté kijelentéseinek az alapját pedig az képezi, hogy mi és hogyan van megírva. Minden kijelentésüket az Igével támasztják alá.

A Váradi-Károli Biblia függelékében már taglaltuk, hogy miért, és mennyire fontos számunkra az, hogy mi van megírva. A reformáció kezdetén is erre támaszkodtak a hittársaink, hogy elfordulva az igére rátelepített egyházi magyarázatoktól, odaforduljanak Isten Igéjéhez, és megnézzék, hogy mit mond pontosan Isten Igéje.

Mivel ma már a Bibliatársaságok által többé nem fog olyan Biblia készülni, amely a hagyományos szövegeken, más néven a többségi szövegeken alapulna, ezért készítettük el a Váradi-Károli kiadást, hogy ezt a hiányt pótoljuk. Nem számítom ide az 1908-as revideált Károli Biblia újabb kiadásait, mert azok megtartják az akkori revízió változtatásait, amelyek már a mai kritikus szöveg, vagy más néven kisebbségi szövegek felé vitték el Károli munkáját.

De most nem is igazán ezen a vonalon szeretnék tovább gondolkodni, hanem azon, hogy elhiszem-e, hogy Isten Igéje hiteles-e, vagy sem. A reformáció korának hittudósai nem kételkedtek abban, hogy Isten Igéje igaz, és az valóságosan Istentől ihletett. Ezért készek is voltak feláldozni az életüket azokért a tanításaikért, amelyeket az Igéből olvastak ki.

A mai kritikai héber és görög szövegek itt okozták a legnagyobb kárt a hívők között. Ma már nagyon kevesen vagyunk, akik hiszünk az Ige tévedhetetlenségében és ihletettségében.

Vessünk egy pillantást arra az időre, amikor elkezdődött Isten Igéjének a “revíziója”, vagyis amikor a nyilvánosság is megismerhette Westcott és Hort munkáját, az új görög és angol Új Szövetséget.

“Westcott és Hort, mivel képtelenek voltak összeegyeztetni az ige bizonyos részeit a saját elképzeléseikkel, hogy minek kellene ihletett szövegnek lennie, még akkor sem, amikor semmi kérdés nem merült fel a létező dokumentumok helyességét illetően, ők akkor is kihúztak szakaszokat, mint nem ihletett részeket, és nem hagytak nekünk mást, mint egy töredezett Bibliát, amelynek ezért azt a címet lehetne adni, hogy Isten könyve, revideálva és javítva az ember által.” (saját kiemelés, forrás: The Scripture of Truth, by Sidney Collett 1905)

C.H. Spurgeon mondta: Nem létezhet kereszténység egy ihletett és mértékadó Biblia nélkül. “A csatának, amely azok között zajlik, akik tartják magukat “a hithez, amely egyszer a szenteknek adatott”, és ellenfeleik között a Szent Írások igaz és valós ihletettségén fog megfordulni. Ez a kereszténység Thermopülai szorosa. Ha Isten szavában nincs tévedhetetlen objektív igazságunk, akkor olyanok vagyunk, mint akik iránytű nélkül hánykolódnak a tengeren, és semmi külső vihar nem ér fel azzal a veszéllyel, amit a belső elveszettség jelent. Ha “a fundamentumok elrontatnak, az igaz mit cselekedhet?” És ez az alapok elvesztésének a legrosszabb módja. (forrás: Les Garrett, Which Bible can we trust, 7.oldal)

A Biblia revíziója nem maradt kommentár nélkül az okkult és a spiritualista körök részéről sem. És igen meglepő véleményt mondtak ki az újonnan elkészült Bibliáról.

H.P.Bavatsky-t talán nem kell bemutatni (de ha mégis, akkor itt lehet róla olvasni: https://hu.wikipedia.org/wiki/Helena_Blavatsky), de a teozófiai társaság oldalán biztosan részletesebb bemutatást lehet róla találni. A könyvei olvasását keresztényeknek nem ajánlom, mert tele van káromlással.

Szóval ő, vagyis azon keresztül akit csatornázott, ezt mondta a Bibliáról:

“De a keresztényeknek, akik bölcstelenül elfogadják a Biblia történeteit mint valóságos történelem.[…]A Teremtés könyvének bevezető fejezetei sohasem szándékoztak még távolról sem bemutatni a földünk teremtését. A teremtés egy helytelen szó, mert egy vallás sem, még az indiai visita advaita sem hisz a nihilből (semmiből – a ford.) való teremtésben, ahogyan a keresztények és a zsidók teszik, hanem már létező anyagok evolúciójában. […] Hogyan kerül a fizikai testünk a tökéletesség állapotába, amelyben most van? Természetesen évmilliók evolúcióján keresztül. (forrás: Isis unveiled, vol.2., 240.old. és vol.1. 14, 238, 555 old., valamint The secret Doctrine, vol.1. 211,232, 246, 257, 274, 277, 600 old.)

“A King James verzió, ahogyan le van fordítva, semmilyen hasonlóságot nem mutat az eredeti szövegekhez”. (forrás: The secret Doctrine, vol.2, 504.old.)

“Végül hozzáfűzhetjük, hogy a modern bibliakritika [Westcott és Hort] most általánosan elfogadja, hogy Markion szövege, az egyetlen evangéliumból, amelyről valamit tudott – név szerint Lukácsé – sokkal kiválóbb, és sokkal helyesebb. “Ezért adósai vagyunk Markionnak az Úr imájának a helyes változatáért.” (forrás: Isis unveiled, vol.2. 160, 161, 162, 168 old.)

Ha valaki nem ismerné a valaha élt talán legnagyobb eretneket, azt kérem, hogy nézzen utána, hogy ki is volt Markion, akinek az okkult világ ilyen nagy tiszteletet ad. Lukácsban egy igen megcsonkított változatot hagyott csak meg az Úr imájából, amit ma “Miatyánknak” nevezünk. Ezt üdvözölte az okkult világ. Gondolkodjunk el rajta, hogy ha valaki jobbá akarja tenni Isten Igéjét, de annak igazán csak a gonosz erők örülnek, akkor az hogyan sikerült? Jó lett? Isteni lett?

Váradi-Károli: Lk.11,2-4

2 Mondta pedig nekik: Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod. Legyen meg a Te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen e földön is. 3 A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. 4 És bocsásd meg nekünk a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk mindenkinek, akik nekünk adósok. És ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg minket a gonosztól.

Revideált Új Fordítás: Lk.11,2-4

2 Ő pedig ezt mondta nekik: “Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. 3 A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. 4 És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vigy minket kísértésbe.”

A fenti idézeteket olvasva el kell gondolkodnunk, hogy hová is vezetett az 1881-ben kiadott görög Új Szövetség. Mennyi változtatást hozott a Bibliába, és azok a változtatások milyen irányba vitték a szöveget is, és ezen keresztül a hívőket is. Mára már általánossá vált, hogy akik magyarázzák a Bibliát, gyakran tesznek olyan kijelentést, hogy “az eredetiben ez nem így van”, a “legjobb szövegtanúk szerint ez másképp van”, satöbbi, satöbbi. Egyre többen mondják, hogy nem kell szó szerint olvasni a Bibliát, hanem a szimbólumokat kell megértenünk. Ez is ismerős dolog, ugyanis ezt hirdette Origenész is, hogy csak azok a megvilágosultak tudják helyesen érteni a Bibliát, akik a másodlagos üzeneteket megértik. Minden kijelentés mögött szimbólumokat és mögöttes jelentést keresett. Nahát, nem éppen erre felé megy a kereszténység? Csak ezt ma úgy mondják, hogy a Szent Szellem ad “mélyebb” kijelentést a szövegről.

De induljunk el egy másik irányba is, amely szintén a Biblia hitelességét vonja kétségbe, és pont ebbe az irányba vinne minket. Ez pedig az a kísérlet, hogy megpróbáljuk a világi tudományok eredményeit belemagyarázni a Bibliába. Ez pedig ugyanabból a forrásból táplálkozik, mégpedig abból, hogy a Biblia nem ihletett, hanem látszik rajta az emberi befolyás. Gondolkodjunk el egy picit a világi és a bibliai kozmológián. Lehetséges lenne, hogy Isten nem az igazat íratta volna le a prófétáival, hanem engedte volna, hogy úgy írják le az üzenetét, ahogy a szűk rálátásukkal megérthették? A mai iskolában tanított világkép nem egyeztethető össze a bibliai világképpel. Bár korokon keresztül ezt megpróbálták a hívő emberek megtenni, hogy igazolják a világiak felé, hogy mégiscsak jó a Biblia, de ez igen sok új és szokatlan igemagyarázatot hozott.

Vegyük a fáradságot, és röviden nézzük meg, hogy mit is találunk ebben a témában.

Kezdjük ismét egy Blavatsky idézettel:

“A tudomány lassan, de biztosan közelít a mi okkult felségterületünkhöz. A saját felfedezései kényszerítik, hogy elfogadják a mi kifejezéseinket és szimbólumainkat.” (forrás: The secret doctrine, vol.1, 549, 550 old.)

Fentebb már idéztük, hogy az evolúció igencsak összeegyeztethető a spiritualista körök világnézetével. Ehhez zárkózott fel a katolikus egyház is, amikor helyt adott az Ősrobbanás elméletnek, amely tőlük, pontosabban egyik papjuktól származik. Ferenc pápa is megerősített minket abban, hogy egészen addig rendben van a dolog, amíg Istent nem zárják ki teljesen a dologból.

Azt tanuljuk az iskolában, hogy a föld forog a nap körül. A Biblia viszont arról tesz bizonyságot, hogy a nap kerüli meg a földet, és a föld nem mozdul meg.

12 Akkor szólt Józsué az ÚRnak azon a napon, amelyen odavetette az ÚR az emoreust Izrael fiai elé; ezt mondta pedig Izrael szemei előtt: Állj meg nap Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! 13 És megállt a nap, és vesztegelt a hold is, amíg bosszút állt a nép az ellenségein. Vagy nincs ez megírva a Jásár könyvében? És megállt a nap az ég közepén és nem sietett lenyugodni majdnem egy teljes napig. (Józs 10,12-13)

11 A nap és hold megállnak helyükön, fényénél nyilaid leszálltak, és annak fényességénél a Te villanó kopjád. (Hab 3,11)

5 És a nap felkel, miután lenyugodott a nap; ismét a helyére siet ahol felkel. 6 Siet délre és átmegy észak felé; az ő elforgásával körüljárva siet az ég, hogy az ő keringése szerint visszatérhessen az ég. (Préd 1,5-6)

5 Ő fundálta a földet az oszlopain, amely soha örökké meg nem mozdul. (Zsolt 104,5)

Egyértelmű az Igében, hogy a föld áll, és a nap és a hold és a csillagok mozognak. Ez következetesen végigvonul az egész Biblián. De a tudomány vajon tényleg annyira biztos a föld mozgásában? Mit mond Einstein:

“Soha egyetlen fizikai kísérlet sem bizonyította, hogy a föld mozgásban van.” (forrás: Lincoln Barnett – The universe and Dr Einstein, 73.oldal)

Vagy mit mond Stephen Hawking:

„Hogy melyik valós, a kopernikuszi, vagy a ptolemaioszi rendszer? Bár nem ritka, hogy az emberek azt mondják, hogy Kopernikusz bebizonyította, hogy Ptolemaiosz tévedett, ez nem igaz. Mint a mi nézőpontunk és az aranyhal nézőpontja esetében, bármelyik nézőpont használható, mint az univerzum modellje, mert a megfigyeléseinket magyarázhatjuk úgy is, hogy a föld áll, és úgy is, hogy a nap áll.” (forrás: Stephen Hawking: The grand design 41.-42.oldal)

Engedtessék meg, hogy néhány más fizikust is megemlítsek, a pontos idézetek nélkül. (ennek egy oka van, hogy a fordítások igen időigényesek, és késleltetnék a cikk megírását.)

Neil DeGrass Tyson szerint, a kozmológiában 4% az ismeretünk, és 96%-ban tudatlanok vagyunk. Michio Kaku, aki az egyik legismertebb elméleti fizikus, az egyik interjúban azt mondta, hogy a kozmológia áll a legtávolabb a valóságtól. Szerinte ez a 10170 hatványon, vagyis a tíz után 170 nulla következik. Ilyen messze van a kozmológia a valóságtól. De mi egyszerű haladók, akik csak az iskolai tanulmányainkra támaszkodhatunk, már azt gondolhatnánk, hogy ez egy lefutott dolog, és már mindent tudunk, hogy milyen is az univerzum. De akkor vessünk egy pillantást arra, hogy mi alapján gondoljuk is ezt.

A naprendszerünk képe sokunkban így nézhet ki.

De aszerint, ahogy tanuljuk, mármint hogy a mi napunk is kering az univerzumban, ennek valahogyan így kellene kinéznie.

Szóval a nap megy elől, és a gravitációjával húzza maga után a másik kilenc bolygót.

De akkor kezdjünk el a józan ésszel gondolkodni.

A föld egy év alatt 924 375 700km utat tesz meg, és nem csak egy éven belül, de még évezredek alatt sem változnak a csillagképek. Miközben a nappal együtt, ugye állandó mozgásban vagyunk. A sarkcsillaggal a középpontban készített felvételeken a sarkcsillag nem mozdul a középpontból, és körülötte szép kör alakban elfordul az ég. Ez hogyan lehetne lehetséges, ha az univerzumban minden mozog? És még a piramisban lévő lyukon át is az Orion övének a csillagait lehet látni több ezer év elteltével is. Nem is beszélve arról, hogy azt mondják, hogy a földnek van precessziója, vagyis az északi sark körül nem egy pontban forog, hanem van egy kis kilengése. Ennek ellenére mégis minden több ezer éve ugyanúgy látszik a földről? Hogyan lehet ez?

Meg itt van a gravitáció is. Hogyan lehet, hogy a napnak akkora a gravitációs ereje, hogy még a Plútót is maga mellett tudja tartani, ami 5966 millió km-re van tőle, de a Merkúrt meg nem “szippantotta” magához, ami csak 57,9 millió km-re van tőle? De ugyanígy, mi holdunkat sem, pedig maga mellett tartja a sokkal nagyobb tömegű Jupitert (1,90*1027kg), vagy a Neptunuszt, aminek a tömege 17-szerese a földének. Miért nem vonzza magához a holdunkat?

De ne is menjünk olyan messze. A föld keringési sebessége 29,783km/s. Ezzel a sebességgel “magán” tartja azt a hatalmas tömegű víztömeget, és a gravitáció ereje az óceánokat olyan szinten mozdulatlanul tartja, hogy szélcsendes időben meg se rebbennek. De ezt a hatalmas gravitációt legyőzi egy kisgyerek, amikor egy pohárban lévő italt a szívószállal megiszik. Hogyan lehet ez?

A hold is magához tudja vonzani a víztömegeket, de miért csak a víztömegeket? Tudtommal a gravitáció nem válogat, az mindenre hatással van, aminek tömege van. De akkor mondjuk egy teliholdas éjszakán miért nem mozdulnak meg a földön lévő falevelek? Azokra miért nincs hatással a hold gravitációs ereje? Pedig egy könnyed fuvallattal el tudom mozdítani azt a levelet. Nem értem.

A világűrről most külön nem szeretnék szólni, de ha a puszta tényeket nézzük, akkor az ember még egy csillagnál sem járt, és csak távcsövön keresztül látja őket. Esélyünk sincs egyet is közelebbről, megnézni. Ezért ha szigorúan vesszük, akkor csak fényeket látunk a távcsőben, és abból vonunk le messzemenő következtetéseket.

Itt egy hivatalos példa arra, hogy mit is látnak a távcsövekben:

Odatettem mellé a rajzokat is, amiket nekünk mutogatnak, hogy hogyan is néznek ki azok a bolygók. A felső középső kép az, amit látnak. Egy rossz pixeles valami. A jobb alsó sarokban van az, amit adatoknak neveznek, vagyis azt látják, hogy egy csillag fénye adott időre elhalványul. Ez számukra azt jelenti, hogy egy bolygó mozog előtte a maga körpályáján. Ebből lesznek azok a szép festmények, amelyek elhitetik velünk, hogy azok a bolygók így néznek ki. Holott semmit sem láttak, csak azt, hogy valahol az égen elhalványult egy fénypont egy rövid időre. Ezután mindenkire rábízom, hogy hogyan értékeli ezeket.

Ezzel szemben a Biblia azt mondja, hogy az ég kiterjedésén vannak a csillagok.

Több fordítást is megnézve, azt látjuk, hogy Isten a világító testeket “az ég mennyezetére”, a “boltozatra”, stb. helyezte. Vagyis nem arról beszél, hogy milliárd fényévekre. Még az 1908-as Bibliában is úgy szerepel, hogy Isten a mennyet teremtette, és a mennyezetet, amelyre elhelyezte a csillagokat. Az 1862-es Czuczor-Fogarasi Magyar nyelv szótára szerint a mennyezet szó jelentése:

(menny-ez-et) fn. 1) Az ég boltozata, mely a föld fölé emelkedni, s azt ívded alakban körülvenni látszik. 2) Szövetből készült födél az ágyon, széken, stb. Ágy mennyezete, királyi szék mennyezete. 3) Ilyetén födél, mely alatt bizonyos egyházi vagy polgári innepélyeken a főszemélyt vezetik. Templomi, püspöki mennyezet. A fejedelem fényes mennyezet alatt tartotta a bemenetet. 4) A teremnek, szobának belső födele, bevakolva, festve, vagy holmi szövetekkel diszesitve.

Vagyis azt látjuk, hogy a Jób könyvében található kijelentéssel összhangban (37,17), már a teremtéskori boltozatot is szilárd boltozatként értelmezték a fordítók. És ezen a boltozaton vannak a csillagok, amelyek akkor nem lehetnek nagyobbak, mint a föld.

Jézus azt mondja, hogy:

29 Mindjárt pedig azoknak a napoknak a nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok lehullanak az égről, és az egek hatalmasságai megrendülnek. (Mt 24,29)

És ezt látja János:

13 És az ég csillagai a földre hullottak, ahogy a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit mikor nagy szél rázza. (Jel 6,13)

Ha a tudomány állítása szerint a legkisebb csillag is sokkal nagyobb mint a föld, akkor hogyan lehetne lehetséges, hogy az ég összes csillaga a földre hullik?

A több milliárd csillag mind ide hullik a földre? Az hogyan lehetséges?

Jézus egyértelműen nem meteoritokról és nem üstökösökről beszél, hanem az ég minden csillagáról. Egyértelmű, hogy Jézus nem vallotta a mai kopernikuszi kozmológiát. Ő pedig egy az Atyával, és Őáltala teremtetett minden. Akkor Ő bizonyosan tudja, hogy hogyan is néz ki a teremtés. Kinek hiszek, Jézusnak, vagy a világi tudománynak, ami az okkultisták szerint is egyre jobban közelít hozzájuk?

Itt kell ismét szembesülnünk az eredetileg feltett kérdéssel. Akkor ihletett-e Isten Igéje, vagy sem? Én azt állítom, hogy igen. Nem lehet másképp. Bár sokszor, sokan nem értették, hogy mit írnak le, de mégis azt írták le, amit Istentől kaptak.

Megtanulva először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. (2Pt 1,20)

Nyomozva, hogy melyik vagy milyen időre jelentette azt ki a Krisztus bennük lévő Szelleme, aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok utáni dicsőségről. (1Pt 1,11)

Csak gondoljunk bele, hogy mit gondolhatott Dávid, amikor megkapta a Szent Szellemtől a 22.zsoltárt. Őt nem ölték meg a kereszten, és akkor még ismeretlen is volt ez a kivégzési mód. De mégis leírta azokat a szavakat, amelyeket a Szent Szellem ihletéséből kapott.

Isten Igéje nem lehet más, mint ihletett. Mindenkinek döntenie kell, hogy ezt elhiszi-e, vagy sem. Ha nem, akkor viszont neki magának kell minden egyes szóról eldöntenie, hogy akkor azt most az Isten adta, vagy csak emberi magyarázat, ami oda van írva. Bár lehet, hogy hasonlóságot mutat az ihletett szakaszokkal, de lehet, hogy mégsem az, vagy mégis az? Nyomorult egy állapot így olvasni a Bibliát.

Ha viszont elfogadjuk, hogy Isten ihlette és meg is őrizte számunkra az igéjét, amelyet a revíziók előtti kiadásokban olvashatunk, akkor az egy olyan erős kőszikla lesz az életünkben, amelyre bármilyen helyzetben bátran ráállhatunk! Akkor valódi iránytűje lehet az életünknek, és igazi “zsinórmérték” lehet, hogy megítélhessük rajta keresztül a világot.

Óh Timótheus, őrizd meg ami rád van bízva, elfordulva a világias üres beszédektől és a hamis nevű tudomány ellenvetéseitől; (1Tim 6,20)

Vigyázzatok, hogy senki ne legyen aki zsákmányt vetne bennetek a filozófia és üres csalás által, amely emberek rendelése szerint, e világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint van: (Kol 2,8)

UI.: Annyi butaságban hisznek az emberek, és mégsem cenzúrázzák azokat a témákat. Egy témát azonban nem hagynak csak úgy a világban jelen lenni. Ez pedig a lapos föld. Érdekes, hogy ezt cenzúrázni kell, nem lehet legyinteni, hogy ilyen butaságban csak az ostobák hihetnek. E körül a téma körül még keresztény körökben is igen heves és erős szellemi felkavarodás tapasztalható – akár mellette, akár ellene. Erről nem lehet nyugodtan beszélgetni. Miért pont ez az a téma ami ilyen kavarodást okoz? Talán köze van a végső nagy hitetéshez? Vagy így a teremtésből mindenki számára egyértelmű lenne, hogy nem jöhetett létre véletlenül, hanem van egy Isten aki mindeneket teremtett?

Az Ige ihletettsége

admin Bibliai témák ,,,

A teljes írás Istentől ihletett … (2Tim 3,16)

De mit mond az Írás? …(Gal 4,30)

Ő pedig felelt, és mondta: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. (Mt 4,4)

Ebben az írásban ismét az Ige ihletettségével foglalkozom, mert olyan sok támadás éri ebben a tekintetben az igét, hogy úgy érzem, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem egy emberi alkotásról van szó, amikor a bibliát olvassuk. A témával már korábban foglalkoztam egy kicsit más szempontból, amikor azt néztük végig, hogy „szövegtechnikailag”, vagyis a szavak használata alapján lehet-e ihletett az írás. 2019. áprilisban írtam erről Az írás ihletett? cikkben. Szintén hasonló téma volt, amikor azt néztem végig, hogy egy fordítás lehet-e ihletett. Abban az írásban azt vizsgáltuk, hogy a kéziratok másolatai, illetve a fordítások lehetnek-e egyenértékűek az eredeti kéziratokkal, valamint létezik-e tökéletes fordítás. (A bibliafordításokról, 2020. április)

Sajnos ma már általános nézet teológus körökben, és emiatt az egyházakban is általában, hogy Isten a szerzők gondolatait ihlette, és ők a saját szavaikkal leírták mindazt, amire emlékeztek, vagy amire megvolt az ismeretük és a szókincsük. Legtöbbször a Bibliában található „hibákat” és ellentmondásokat hozzák fel erre érvként. Ennek a nézetnek maga a Biblia mond ellent, és ezt mindjárt meg is fogjuk látni.

De miért is fontos ez?

Azért, mert ha ez így lenne, akkor nem lehet tudni, hogy a Biblia melyik része az, ami valóban Isten kijelentése, és melyik rész az, ami emberi alkotás. Akkor ki tudná megmondani, hogy melyik részt kell komolyan venni, és melyik rész az, amit az írt oda, aki leírta a szöveget. Ha nem minden egyes szót Isten ihletett, és benne vannak az emberi tökéletlenségből származó hibák, akkor hitünk alapjai inognak meg. Akkor valóban szükség lenne a bibliakutatók verejtékes munkájára, hogy kihámozzák, hogy valóban mit is akart Isten mondani. De ha nincs így, – és remélem ez az írás elolvasásának a végére sokaknak nyilvánvaló lesz – akkor viszont nyugodtak lehetünk, mert az isteni gondviselés megőrizte számunkra Isten beszédét, és nem csak az üzenetét, ahogyan ezt az Egyszerű Fordítás borítóján olvashatjuk.

Az Írás bizonysága

De mit mond az Írás? …(Gal 4,30)

Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Szellemtől indíttatva szóltak az Istennek szent emberei. (2Pt 1,21)

Az apostolok által szóló Szent Szellem arról tesz bizonyságot, hogy úgy forgatták az Ószövetséget, mint Isten hiteles szavát. Az Újszövetség tele van ószövetségi idézetekkel, és egyszer sem bizonytalanok azok, akik az igéket idézik. Mindig teljes hitelt adnak az igének, és nem kérdőjelezik meg annak helyességét. Péternél arról tesz bizonyságot az Úr Szelleme, hogy egyetlen ige sem származott saját magyarázatból, hanem a Szent Szellem ihletéséből szóltak Isten prófétái. Azt írták le, amit Isten mondott nekik. Nem adtak hozzá személyes magyarázatot, még akkor sem, amikor nem értették, hogy mit is kaptak (Dán.12,8).

Azt mondja az ige, hogy két vagy három tanú bizonyságára megáll minden (2Kor.13,1). Ebben az esetben is, Péter levelén kívül, Pál apostol Timótheushoz írt levele is arról tesz bizonyságot, hogy a teljes írás Istentől ihletett:

A teljes írás Istentől ihletett és hasznos…, (2Tim 3,16) 

És nem is csak ihletett, hanem hasznos is. Hogyan másképp lehetne hasznos, ha nem úgy kezelnénk az egész írást, mint Isten beszédét. Ha nem tudnánk, hogy melyik rész az, ami Istentől van, és melyik rész az, ami nem, akkor nem lehetne hasznos az egész írás. Sajnos ma már megkérdőjelezik Mózes könyveit is, hogy egészében ő írta volna azokat. De annak, aki ezt állítja, két komoly kérdéssel kell szembenéznie, mert Jézus elismeri, hogy Mózes könyveit maga Mózes írta:

Mert Mózes azt mondta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: Aki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg. (Mk 7,10)

Akkor ha mégsem Mózes írta Mózes könyveit, meg kell tudnunk válaszolni ezt a két kérdést:

1. Ha Jézus nem tudta, hogy nem Mózes írta ezeket, mert a közvélemény abban az időben Mózesnek tulajdonította, és ezért ő is úgy gondolta, akkor hogyan mondhatja magáról, hogy Isten Fia, és honnan tudott olyan dolgokat kijelenteni, amelyeket csak Isten tudhat? Akkor annyira emberinek kellett volna lennie, hogy ezt a fontos körülményt nem látta. De akkor hogyan lehetne elhinni neki, hogy a többi kijelentése pedig igaz? Hogyan mondhatta akkor, hogy én és az Atya egy vagyunk (Jn.10,30), ha ezt nem tudta?

2. Ha tudta, hogy nem Mózes írta a könyveit, és mégis úgy tett, mintha Mózes írta volna, akkor pedig nem lenne bűntelen. Akkor hogyan tudott minket megváltani, ha nem volt bűntelen? Ez a kérdés önmagában is káromlás, mert az Atya tett bizonyságot arról, hogy Jézus bűntelen volt (2Kor.5,21; Ézs.53,9; 1Pét.2,22; Jn.10,25; ApCsel.17,31; stb).

Szóval Jézus, amikor azt mondja, hogy „Mózes azt mondta”, akkor Mózesnek tulajdonítja Mózes öt könyvét, és ebben semmit sem kételkedik. Később külön is megnézzük, hogy Jézus milyen bizonyságot tesz az Igéről.

Ha pedig Isten maga tesz bizonyságot az Igéjéről, mind Jézus személyében, mind a Szent Szellem által, és azt mondja, hogy ez az ő beszéde, akkor az úgy van! Ha az emberek mást mondanak, akkor lelkük rajta.

 ... Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug,…. (Róm 3,4)

Az ihletés

Isten emberei megkapták azokat a szavakat, amiket szólniuk kellett. Nem homályos gondolatokat kaptak, hanem kifejezetten megkapták a szavakat, amiket mondaniuk kellett. Isten beszédét adták tovább. Isten az, aki igazán ismeri az embert, és egy teremtménye sem leplezett előtte (Zsid.4,13; Péld.15,11), ezért Ő könnyedén tud úgy szólni hozzánk, hogy azt „megkapjuk”, és pontosan tudjuk, hogy mit mondott. Itt most csokorba szedek néhány igeverset, amelyek mind arról tesznek bizonyságot, hogy az Úr beszédét adták tovább, és írták le azok, akiket a Bibliában olvasunk.

Az ÚR Szelleme szólt énbennem, és az ő beszéde az én nyelvem által. (2Sám 23,2)

Hiszen Dávid maga mondta a Szent Szellem által: … (Mk 12,36)

És mondta nekem: Ember fia! eredj, menj el az Izrael házához, és az én szavaimmal szólj nekik. (Ezék 3,4)

Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! mert az ÚR szól: … (Ézs 1,2)

…, és valamiket parancsolok neked, megmondd. (Jer 1,7)

…, és mondta nekem az ÚR: Íme, az én igéimet adom a te szádba! (Jer 1,9)

És szóld nekik az én beszédeimet, … (Ezék 2,7)

Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjen, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szól: (Mt 1,22)

És ott volt egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjen, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat. (Mt 2,15)

Amint szólt az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, (Lk 1,70)

Ismét azt kell látnunk, hogy a próféták által leírtakat Istennek a Szent Szellemtől átitatott újszövetségi szolgái is teljesen úgy fogadták el, mint valósággal Isten beszédét, és bizonyságot tettek arról, hogy valóban Isten adta azokat a szavakat, amelyeket leírtak.

Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Szellem Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lett azoknak, akik megfogták Jézust. (ApCsel 1,16)

Krisztus bizonysága

Jézus beszédei között is sok olyan van, amely megerősít bennünket abban, hogy bizalommal olvashassuk az Igét, mert az valósággal Isten beszéde. Sőt, arról tesz bizonyságot, hogy még a legkisebb írásjelek is a helyükön vannak.

Mert bizony mondom nektek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik. (Mt 5,18)

 …és az írás fel nem bontható (Jn 10,35)

Erős kijelentést ad arról, hogy minden, ami meg van írva, az be fog teljesedni úgy, ahogy meg van írva. Még a saját szolgálatában is úgy kellett meglennie mindennek, ahogyan meg volt róla írva (Lk.18,31; Lk.24,44).

És mondta nekik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon: (Lk 24,46)

Amikor az idők végéről szól, akkor is az írások beteljesedéséről szól:

Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, amik megírattak. (Lk 21,22)

A tanítványoknak pedig egyenesen felrója, hogy nem hiszik el mindazt, amit a próféták megírtak:

És ő mondta nekik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhívésére, amiket a próféták szóltak! (Lk 24,25)

Sokan állítják ma, hogy Jónás könyve nem igaz történet, hanem csak egy legenda. Jézus nem vonta kétségbe annak valóságát, és azt, hogy megtörtént:

39 Ő pedig felelve, mondta nekik: E gonosz és parázna nemzetség jelet kíván; és nem adatik neki jel, hanem csak a Jónás próféta jele. 40 Mert ahogyan Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában, úgy az ember Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. (Mt 12,39-40)

Azt is mondják, hogy Dániel könyvét nem Dániel írta. Erre általában azért hivatkoznak, mert annyira pontos leírását adja a történelmi eseményeknek, hogy azt feltételezik, hogy később írták. Egyenesen három szerzőt látnak bele Dániel könyvébe. Jézus azonban nem vonta kétségbe, hogy Dániel írta volna:

Mikor pedig látjátok a pusztító utálatosságot, amelyről Dániel próféta szólt, ott állni, ahol nem kellene (aki olvassa, értse meg), akkor akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; (Mk 13,14)

Ismét azt kell kijelentenünk, hogy ha ezekről a mai tudományos nézetet vallók állításait elfogadjuk, akkor meg kell válaszolnunk a fent már felvázolt két kérdést. Jézus egyáltalán nem kételkedett az Írások helyességében és hitelességében.

Még tovább vizsgálva az igét, azt a megnyugtató kijelentést találjuk Jézustól, hogy Ő is azt a protestáns ószövetségi kánont fogadta el, amit mi is olvasunk. Az apokrif írásokat nem sorolta a Szent Írások közé:

És mondta nekik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam nektek, mikor még veletek voltam, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megírattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem. (Lk 24,44)

A zsidó szerkezete ugyanis az Ószövetségnek úgy áll össze, hogy első a törvények, utána a próféták, majd a költői könyvek, vagy írások, amelyeket zsoltárok néven is szoktak említeni. Innen van, hogy amikor Jézus az ártatlan életekről szól, akkor Ábeltől Zakariásig (Mt.23,35) sorolja fel, amely a teljes Ószövetséget jelenti, mert abban az első Mózes első könyve, és a Krónikák második könyve az utolsó.

A szavak ihletése

A Biblia megdönti azokat az érveket, amelyek azt mondják, hogy csak gondolatokat ihletett Isten, és nem a pontos szavakat. Amit ma olvasunk az Igében, azokat a szavakat mind Isten ihlette. sokszor nem is értették, hogy miért írják le azt, amit leírnak, de mégis azt kellett leírniuk, amit Isten mondott.

10 Amely üdvösség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, akik a rátok következő kegyelem felől jövendöltek: 11 Nyomozódva, hogy mely vagy milyen időre jelentette azt ki a Krisztusnak ő bennük lévő Szelleme, aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. (1Pt 1,10-11)

Valószínű, hogy Dávid sem volt tisztában a 22-es zsoltár jelentésével, amikor leírta, hiszen egyesszám első személyben írja le Jézusnak a kereszten gondolt gondolatait. Ráadásul Dávid idejében még nem is volt ismert a keresztre feszítés, mint kivégzés.

De több más vers is bizonyságot tesz arról, hogy Isten konkrét szavakat adott a szolgái szájába:

Ezért most menj el, és én leszek a te száddal, és megtanítalak téged mit szólj. (2Móz 4,12)

Szólj neki, és add a szájába ezeket a beszédeket, és én leszek a te száddal és az ő szájával és megtanítalak titeket, hogy mit cselekedjetek. (2Móz 4,15)

Az Úr megígérte Mózesnek, hogy menjen el nyugodtan, mert Ő fogja betölteni a szájukat azzal, amit mondaniuk kell. De Dánielt már fentebb említettem, hogy ő sem mindig tudta, hogy mit kapott, hanem annak ellenére lejegyezte, hogy számára értelmetlen volt.

És én, Dániel, elájultam és beteg voltam néhány napig, de felkeltem és a király dolgát végeztem; és álmélkodtam ezen a látáson, és senki sem értette. (Dán 8,27)

Én pedig hallottam ezt, de nem értettem, és mondtam: Uram, mi lesz ezeknek a vége? (Dán 12,8)

Nekünk, akik Krisztusban vagyunk, ugyanaz az ígéretünk van az Úrtól, hogy amikor nehéz helyzetben leszünk, akkor ne aggódjunk, hogy mit kell mondanunk, mert Ő fogja megadni abban a pillanatban, hogy mit kell mondani.

Mikor pedig fogva visznek, hogy átadjanak titeket, ne aggodalmaskodjatok előre, hogy mit szóljatok, és ne gondolkodjatok, hanem ami adatik nektek abban az órában, azt szóljátok; mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szent Szellem. (Mk 13,11)

Bálám is arról tett bizonyságot, hogy ő mást akart mondani Izraelről, mint ami a száján kijött, de Isten adta a szájába azokat a szavakat, amiket Izraelre kimondott:

Ha Bálák az ő házát ezüsttel és arannyal tele adná is nekem, az ÚR beszédét át nem hághatom, hogy akár jót, akár gonoszt cselekedjek az én szívemből: Amit az ÚR szól, azt szólom. (4Móz 24,13)

De még Pál esetében is, amikor magyarázza az írást, akkor kiemeli, hogy Ábrahám leszármazottainál nem többesszámban van az igéret, hanem egy magról kapta Ábrahám a kijelentést:

Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, aki a Krisztus. (Gal 3,16)

Itt csak ismét a felszínt tudtuk érinteni, de remélem, hogy sikerült egy valamennyire átfogó képet adnom, és megerősíteni a bizalmunkat abban, hogy valóban a teljes írás Istentől ihletett. Nem kell attól tartanunk, hogy hibás, és vannak benne az emberi gyengeségből származó hibák. Lehet, hogy vannak nehezebben érthető részek, de az akkor a mi gyengeségünk, ha nem értjük azokat.

Ez pedig ismét a modern szövegkritika és a modern Bibliák kritikája, mert nem kell helyreállítani a Biblia szövegét, mert Isten megőrizte azt számunkra. Nem kell keresni benne az emberi hibákat, mert az egész fölött Isten őrködik, ahogyan mindig is tette. Ő adott minden szót, ami le van írva, és Ő jelentette ki, hogy melyik könyvek vannak Tőle. Kijelentem, hogy Isten igéjét a reformáció korának fordításai maradéktalanul őrzik, szemben a modern kiadásokkal, amelyek a Biblia Herbraica Stuttgartensián, és a Nestle-Aland féle Újszövetségen alapulnak, amelyek felülírják az évszázadok alatt megőrzött szöveget azon az alapon, hogy azt állítják, hogy tele vannak emberi hibákkal. Tudományosnak látszó kejelentéseket tesznek, de ezek mögött túl sok a feltételezés, szemben a tényekkel, amelyek mást mutatnak. Ismét arra bátorítanék mindenkit, hogy a régi Bibliákat forgassa, ha valóban Isten igéjét akarja olvasni.

Az Isten teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak. (Péld 30,5)