A kérdés valójában nem az, hogy Boáz vagy Boóz áll-e itt helyesen, hanem az, hogy hozzá merek-e nyúlni az Igéhez úgy, hogy én azt gondolom, hogy itt valami rosszul lett leírva.
Veszem-e a bátorságot arra, hogy kijavítsam az Igét.
A hagyományos szövegek, mint a Textus Receptus és a Többségi szövegek, amelyeket ma Bizánci szövegcsaládnak neveznek, mind megtartotta ezen a helyen a Boóz kifejezést, mert a Boáz görögül helyesen Boóz, de a Nestle-Aland féle görög Újszövetségben azonban átírták βοες-ra. Gondolom azt nem kell senkinek sem ecsetelni, hogy mindenki tudta, hogy az Ószövetségben Ruth férjét Boáznak hívták.
Sálmón pedig nemzette Boázt, és Boáz nemzette Obedet; (Ruth 4,21)
És a neve megegyezett a templom egyik oszlopának a nevével:
És felállította az oszlopokat a templom tornácában; és felállította a jobb oszlopot, és annak nevét Jákinnak nevezte, és felállította a bal oszlopot, és annak nevét Boáznak nevezte. (1Kir 7,21)
A Ruth 2,1 után, ahol először előfordul Boáz neve, a King James Biblia is megjegyzi fordítói megjegyzésben, hogy görögül Boóznak nevezik.
και és Σαλμών Salmon εγέννησε nemzette τον Βοόζ Boózt, και és Βοόζ Boóz εγέννησε nemzette τον Ωβήδ Obedet, (Ruth 4,21 – Apostolic Bible Polyglot – saját fordítás)
Ahogyan látjuk, a Septuagintában is Boózt írnak, és nem Boázt.
Van egy irányzat a szövegkritika területén, amely nem tiszteli a ránk maradt szövegeket abban a formában, ahogyan megőrizték hittársaink, hanem hibákat vélve felfedezni benne, korrigálják. Más szóval, harmonizálják a szöveget. Amit az egyik helyen az egyik írásmóddal látnak leírva, akkor ahhoz igazítják a többi előfordulást is. Felülbírálják a szöveget, és saját döntéseik alapján egy új szöveget készítenek.
Ennek egyik nagy példája Tischendorf, aki miután megtalálta a Sinai kódexet, a saját Új Szövetség kiadásán, amely már addig hét kiadás élt meg, Eberhard Nestle szerint is, aki a Nestle-Aland verzió egyik névadója, a 8. kiadásra 3572 helyen változtatott a szövegen. Egyedül, saját elhatározásra, egyetlen „bizonyíték” hatására.
De még Máté első fejezeténél maradva, a kéziratok többsége „Mariam”-ot ír „Maria” helyett, ami a latin szövegekből származik. De hogyan kezelték ezt a görög kéziratok? „Maria”-val a kódexekben találkozunk, az Alexandriai (A), Vatikáni (B), Sinai (Aef), Ephraimi (C) és Beza (D).
Ellenőrizve ezt az igehelyet az Egyesült Bibliatársaság görög Új Szövetségének 5. verziójában (UBS 5), a Mt.1,20 versnél azt látjuk, hogy minden variáció nélkül a „Maria” változat szerepel.
Holott a „Mariam” változat lenne a helyes, hiszen Máriát ugyanúgy hívták, mint Mózes nővérét, aki mi Miriamként ismerünk, és ezt megőrizték a görög kéziratok is, kivéve a régi kódexeket, amelyet felsoroltam.
De nézzük tovább, ezeket a harmonizálásokat.
Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, a mennyei angyalok sem, hanem csak az én Atyám egyedül. (Mt 24,36 – Váradi-Károli biblia 2021)
Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül. (Mt 24,36 – Revideált Új Fordítás)
Ezzel a betoldással összhangba akarták hozni Mt.24,36-ot a Mrk.13,32-vel.
Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem a mennyei angyalok, sem a Fiú, hanem csak egyedül az Atya. (Mk 13,32)
Az Egyesült Bibliatársaság fentebb is hivatkozott görög szövegében ez az igehely úgy szerepel, „hogy nem egészen biztosak benne, hogy ennek kell ott állnia” (Ezt a szövegben így jelölik: {B}. Ahol teljesen biztosak benne, hogy melyik variációnak kell lennie, ott „A” szerepel a kapcsos zárójelben.) Egyébként felsorolják a figyelembe vett kéziratokat, amelyekben benne van a szövegben ez a betoldás, és azokat is, amelyekben nincs benne. Talán mondanom sem kell, hogy az utóbbiak vannak többségben.
Újra és újra elérkezünk ahhoz a ponthoz, hogy azt kell látnunk, hogy a kéziratok bizonyságának a túlnyomó többségét figyelmen kívül hagyják a szöveggondozó bizottság tagjai, és néhány általuk preferált kézirat bizonyságát veszik tényként.
A 19. században élt racionalista szövegkritikus, Karl Lachmann, úgy kezelte a Biblia szövegét, mint bármely más ókori írást. Nézete szerint ugyanazt az elbánást kell alkalmazni a Biblia szövegét illetően is, mint mondjuk Homérosz Iliászával kapcsolatban. Ennek megfelelően készítette el saját Új Szövetségét, amelyben önkényes válogatás alapján vette figyelembe az egyes kéziratokat, és hagyott el más bizonyítékokat. Az ő módszerének megfelelően dolgozott Westcott és Hort is, de őt követi Kurt Aland is és sok más mai szövegkritikus is.
A Biblia szövegének vizsgálata nem alapulhat tisztán világi módszereken, mivel egy olyan könyvről van szó, amelyet maga Isten adott az embereknek. Emiatt a Bibliát olyan behatások és támadások érték és érik, amelyek más világi műveket nem. Hitetlenül és racionalistán nem lehet kezelni a Bibliát. Az újszövetségi írások keletkezését követő rövid időszakon belül, már olyan támadások érték az írásokat, amilyen más írások esetében nem fordult elő. Itt van mindjárt a Krisztus utáni első és második században élt Markión, akit ki is kiáltottak eretneknek. Ő elutasította a komplett Ószövetséget, és az Újszövetségből is csak Pál leveleit tartotta elfogadhatónak. Az evangéliumokból egyedül Lukács evangéliumát fogadta el, mivel ő pogányként írta. De még abból is húzott ki részeket, amelyeket oda nem illőnek talált.
Így lett ebből:
2 Mondta pedig nekik: Mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod. Legyen meg a Te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen e földön is. 3 A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. 4 És bocsásd meg nekünk a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk mindenkinek, akik nekünk adósok. És ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg minket a gonosztól. (Lk 11,2-4 – Váradi-Károli Biblia 2021)
ez (a vastag betűs részek az új változatban el lettek hagyva):
2 Ő pedig ezt mondta nekik: “Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. 3 A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. 4 És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vigy minket kísértésbe.” (Lk 11,2-4 – Revideált Új Fordítás)
A Biblia szövegének a vizsgálata kizárólag bizonyítékokon alapulhat. Itt nincs helye feltételezéseknek, benyomásoknak. Annak a feltételezésnek semmi alapja nincs, hogy a Sinai és a Vatikáni kódexek, illetve a ma Alexandriainak nevezett szövegcsalád őrizte meg az eredeti szövegekhez legközelebb álló variációt. Sokszor csak egy bizonyíték alapján mondják ki, hogy egy-egy igehelyen mit kell látnunk. Ez pedig nem tudomány. Ha nem ismerem az eredetit, és csak egy bizonyítékom van, akkor honnan tudom, hogy az van az eredetihez legközelebb?
Ezért fontos bizonyítékok azok az elhagyások is, amelyek a Hagyományos szövegben (Textus Receptus, Bizánci-Többségi szövegekben) nem szerepelnek, de az Alexandriai kéziratokban szerepelnek. Hogyan lehet, hogy a világon mindenütt ugyanazt hagyták el a szövegből, ráadásul ugyanazon a helyen (Lásd fentebb Mt.24,36)? Minden másoló ugyanazt a hibát követte el, egymásról mit sem tudva?
Azt próbálják megmagyarázni, hogy a Többségi szövegek tele vannak betoldásokkal, bár ezt sem lehet bizonyítani, mert a világ elszigetelt pontjain lévő másolóknak pont ugyanazokat a részeket kellett volna hozzáadni a szöveghez. (Erről szóltam már a Két Biblia – két vallás írásban) Egy másolás során könnyebb elhagyni a szövegből, mint hozzáírni. Ezt bárki maga is kipróbálhatja.
De az már teljesen lehetetlen, hogy egymástól független másolók csak pont ugyanazt a részt hagyják ki a szövegből, és pont ugyanazon a helyen (Lásd fentebb a Mt.24,36-ot). Ez is mutatja, hogy az Igének két különálló vonaláról beszélünk. A Többségi szövegek bizonyítékai visszanyúlnak egészen a legkorábbi időkig.
Az Igéből valóban több változat forgott közkézen, de az elfogadott írások tiszta vonala maradt fenn egészen a 19. századig, amikor a szövegkritikusok visszanyúltak ahhoz a vonalhoz, amelyet az egyház a tisztátalansága miatt már a 4.-5. században elhagyott.
Egy korábban élt szövegkritikus mondta, hogy Isten Igéjének tiszta változata nem egy-két kéziratban maradt fenn, hanem mindegyikben. Ezért kell a bizonyítékok teljes skáláját kell figyelembe venni, és nem elég kiragadni egy-egy általunk preferált kéziratot, azt állítva, hogy azok a legjobb minőségűek. És mindig ugyanoda lyukadunk ki, hogy hogyan lehet a legjobb bizonyíték olyan, hogy alig van két-két igehely, ahol megegyeznek? Akkor melyiknek van igaza? Ha ennyire nem egyeznek egymással az Alexandriai vonal kéziratai, akkor hogyan döntjük el, hogy melyik a helyes? Akkor figyelembe kellene venni az Egyházatyák, a verziók (fordítások) és másolatok összességét, hogy megítélhessük kizárásos alapon, hogy melyik a helyes változat.
Sokszor felróják Erasmus szövegével kapcsolatban, hogy kevés kéziratból dolgozott, amikor összeállította a Textus Receptus első kiadásait. Ezen azonban akkor nem kell meglepődnünk, ha valaki olyan adta a kezébe ezeket a másolatokat, aki olyan háttérből érkezett, ahol nagyon jól tudták, hogy mely kéziratok őrzik a legtisztábban az Új Szövetség szövegét. Magyarul melyik másolatok a helyes másolatok. Keleten ugyanis töretlen volt a görög kéziratok megőrzésének vonala, ellentétben a Nyugattal, ahol a latin szövegek vették át a főszerepet.
Ezért állunk ki újra és újra a Károli Biblia vonala mellett, mert ő azokból a kéziratokból készült összeállítást fordította le (Textus Receptus), amely ebből a tiszta vonalból származik. Ez a vonal szakadt meg részben 1908-ban, majd később teljesen, és már nem készül mai magyar nyelvű fordítás a Hagyományos szövegeken alapulva. Ezért nyúltunk vissza az 1908 előtti Károli Bibliákhoz, és készítettük el a Váradi-Károli kiadást. Azért ez a legrégebbi új Károli Biblia, mert tartalmilag a szövege a legrégebbi Károli hagyományokat őrzi, de nyelvében a mai beszélt nyelven szólal meg.
Ha pedig kegyelemből, már nem a cselekedetekből: mert külömben a kegyelem nem lészen kegyelem (Káldi György Vulgata fordítása 1626)
S ha kegyelem alapján, akkor nem tettek fejében, különben a kegyelem már nem volna kegyelem. (Szent István Társulat – SZIT)
De ha kegyelemből, akkor már nem tettek fejében; különben a kegyelem már nem volna kegyelem. (Káldi Neovulgata – KNB)
ha pedig kegyelemből van, akkor már nem cselekedetekért, mivel a kegyelem akkor már nem volna kegyelem. (Revideált Új Fordítás – RÚF)
Ha pedig kegyelemből tette, akkor nem az emberek tettei alapján különben a kegyelem nem lenne kegyelem., (Egyszerű Fordítás – EFO)
Ha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből, különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. (Új Revideált Károli , Protestáns Média Alapítvány- ÚRK)
Ellenpélda:
Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet. (Károli Biblia 1908)
Egy igen megdöbbentő tényre szeretném felhívni a protestáns olvasók figyelmét. Ha ma valaki egy mai protestáns Bibliát vesz a kezébe, akkor igazán már egy katolikus Bibliát forgat. Emlékszünk, hogy amikor a reformáció elindult, vagyis a protestálás, akkor nagy visszhangja volt annak, hogy az akkori katolikus Biblia mennyire eltér az eredeti nyelveken készült kéziratoktól, és emiatt kezdtek el új fordításokat készíteni. Mára ez a különbség egyre inkább eltűnik, és egyre közelebb kerülünk ahhoz a Bibliához, amelyet a katolikus egyház preferál, és mindig is preferált.
Nagy súlya van annak, amit mondtam. Nem is szeretném ezt csak úgy a levegőben hagyni, mindenféle magyarázat nélkül. Nézzük meg a bevezető igét, a Róma 11,6-ot. Első helyen van a Káldi György fordítása, aki az 1600-as évek elején, a latin nyelvű Vulgata-ból fordította magyar nyelvre a Bibliát. Ezt követi két 20.századi katolikus fordítás, a Szent István Társulat és a Szent Jeromos Társaság fordítása. Ezek megegyeznek Káldi György fordításával. Majd ezt követi néhány protestáns fordítás, amelyek a kritikai, vagyis a Nestle-Aland féle szöveg alapján készültek. Ezek is megegyeznek a katolikus fordítással. Végül mint bizonyság, ott áll az 1908-as protestáns fordítás, amelyben ez a vers sokkal hosszabb, és rávilágít arra, hogy a cselekedetek nem érnek semmit sem a megigazulás szempontjából, ha egyszer kegyelemből kapjuk a megigazulást. A tridenti zsinat 9. kánonja, amelyet sohasem vontak vissza, ezt mondja:
„Ha valaki azt állítaná, hogy a bűnös egyedül a hit által igazul meg, s ezt úgy érti, hogy semmi mással sem kell hozzájárulnia a megigazulás kegyelmének az elnyeréséhez, és hogy az embernek egyáltalán nem kötelessége, hogy akarati tevékenységgel előkészüljön és felkészüljön a megigazulásra: legyen kiközösítve”
Illetve a 14. kánon szerint:
„Ha valaki azt állítaná, az ember feloldozást nyer bűneitől és megigazul pusztán azáltal, hogy biztosan hisz abban, hogy feloldozást nyer és megigazul; vagy hogy senki sem igazult meg igazán, csak az, aki magát megigazultnak is hiszi, és egyedül e hit által nyeri el a feloldozást és a megigazulást: legyen kiközösítve.”
Látjuk, hogy a rövidebb változat mennyire támogatja a katolikus tanokat, ahol kellenek a cselekedetek is ahhoz, hogy valaki igaz legyen mikor a mennybe megy?
Hogyan lehetséges, hogy 500 év alatt a protestáns egyházak sora jutott el oda, hogy a reformáció korának felismerését elhagyva, minden gond nélkül a katolikus Bibliát forgatják? Ennek probálunk a végére járni.
(Szeretném mindezt közérthetően elmondani, de helyenként kénytelen leszek neveket említeni, hogy bárki utánanézhessen a mondandómnak. Bár zárójelben megjegyzem, hogy elég ha valaki előveszi a régi Káldi György féle fordítást, mellétesz egy mai protestáns Bibliát, és elkezdi a verseket összehasonlítani. Akkor rögtön látni fogja, hogy mekkora egyezésről is van szó.)
A reformáció korára annyira romlott volt már a Vulgata szövege, hogy a katolikus egyházon belül is már egyre nagyobb volt a nyomás, hogy készüljön egy javított változat. Ennek folyománya volt többek között az, hogy a katolikus Erasmus 1516-ban a görög nyelvű kéziratok alapján elkészítette saját latin fordítását. Ez akkor mindenki előtt leplezte a Vulgata állapotát, és megmutatta, hogy mennyire eltér a szövege a görög kéziratoktól. Ezek után már nem volt nehéz, hogy a reformáció hittudósai elforduljanak a hivatalos katolikus egyházi Bibliától, és a görög és héber nyelvű kéziratok alapján készítsenek új nemzeti nyelvű fordításokat.
De hogyan is jutott ide a Vulgata?
A Vulgata története elég „viharos”. Gyökerei a régi latin fordításokon alapulnak, amelyek még az apostolok korában keletkezhettek. Azt katolikus körökben is elismerik, hogy ezek a korai latin fordítások inkább szószerintiek voltak, mint a későbbi Vulgata (Vanyó László: Az egyházatyák bibliája és az ökeresztény exegézis módszere, története, 2002). A későbbi latin fordításokat folyamatosan befolyásolta a liturgiával való megegyezés kényszere, ezért kezdett több változat is terjedni. A katolikus egyházon belül is volt igény arra, hogy egy megbízható fordítás készüljön, ezért is kapott pápai megbízást Jeromos, hogy készítsen egy új revíziót. Annyi bizonyos, hogy az evangéliumokat revideálta, és a San Gallen-i töredékek alapján 772 helyen megváltoztatta, de a valós változtatás ettől jelentősebb lehetett. Jeromos elvetette a nyugati megromlott szövegek olvasási módját, de nem minden javítása tükrözi a Vatikáni Kódex szövegét. Vanyó László szerint is, a latin fordítások mindig egy kettősséget hordoztak, mely szerint összevetették a görög szövegekkel, de meg kellett felelniük a liturgiának is. Az újat igazították a régiekhez. Jeromos is problémának említi, hogy a Biblián belüli idézetek harmonizálása miatt sok helyen eltér a szöveg a görög nyelvű kéziratoktól, de úgy kellett hagynia. Kr.u.801-re, megjelent az Amiatinus Kódex, amely már mentes volt a régi latin olvasatoktól. A XII.századra pedig a Vulgata revízók sora eljutott oda, hogy alig lehetett két egyforma kéziratot találni. A szövegromlásnak három fő oka volt: betoldások, változtatások és elhagyások.
A Vulgata számos revízión ment keresztül, de a katolikus egyház véleménye folyamatosan kitűnik ezekből a revíziókból. Ez a nézet pedig az, hogy nem csak az ige hordozza az isteni kijelentést, hanem az egyház is. Három alapja van a hitnek, és az ige csak az egyik, a hagyomány és az egyház kijelentései mellett. Nincs olyan tekintélye az igének, mint a reformáció korában is megfogalmazott „Sola Scriptura”, mely szerint egyedül az ige ad eligazítást a hitünkre nézve. Ehhez még a katolikus egyházban jelen van a pápai tévedhetetlenség tana is.
1546-ban a Tridenti zsinat megjelölte a Vulgata-t, mint az egyház hiteles és hivatalos bibliafordítását. Nem igazán azért mondták ezt ki, mert hűséges volt a görög és héber szövegekhez, hanem azért, mert több mint ezer éve már az egyház használatában volt, és ez garantálja a hitelességét.
Emiatt fordulhatott elő, hogy V.Sixtusz pápa elrendelte a Vulgata revízióját, melyet 1588-ban mutattak be neki. Mivel azonban nem volt elégedett a revíziós bizottság munkájával, ő maga számos változtatást eszközölt a Biblián. Halála után kevéssel jelent meg a Bibliája (1590-ben?), amely nagy felháborodást keltett. Ezeket a változtatásokat az egyház is elutasította, majd betiltotta ezt a változatot, és komoly erőfeszítések árán megpróbálta visszavásárolni ezeket a példányokat és elégetni. VIII.Kelemen pápa ezek után 1592-ben, egy több mint 3000 helyen megváltoztatott Vulgata-t adott ki, amely az egyház hivatalos Bibliája lett egészen a legújabb korig.
A Vatikáni kódex
És itt kerül a látókörünkbe a Vatikáni kódex, mert azt tartják ma a tudományos körökben az egyik legrégebbi és legjobb minőségű bibliai szövegtanúnak. Nehéz megmondani, hogy a Vulgata volt-e nagyobb hatással a Vatikáni kódexre, vagy a Vatikáni kódex volt nagyobb hatással a Vulgata-ra. Az azonban bizonyos, hogy a szövegük közel áll egymáshoz. Tarjányi Béla, katolikus egyetemi professzor, a Vatikáni kódex című írásában megemlíti, hogy az Ószövetség 1586-1587-es római kiadásának előkészítésében döntő szerepet játszott a Vatikáni kódex. Ugyanő megemlíti a Sixtina 1582-es előkészítésénél is a Vatikáni kódex jelentős használatát. Így már érthető a Vulgata hasonlatossága a Vatikáni kódexhez.
A Vatikáni kódex eredete a mai napig tisztázatlan. A kódex először 1475-ben van megemlítve a Vatikáni könyvtár leltárában, de keletkezése körülményeiről nincs semmilyen adat. Az látszik a kódexen, hogy az eredeti szöveget felülírták, és később látták el iniciálékkal. A kódex keletkezését Alexandriára teszi a mai kutatók többsége. A korai egyház, mivel szegény és üldözött volt, ezért nem használt bőrt az írások másolásához, a Vatikáni kódex pedig bőrre van írva, ami azt jelenti, hogy nem egyházi használatra készült, és nem is a korai egyház készítette. A korai egyház szinte kizárólag papíruszra másolt, és nem csupa nagybetűkkel írt, ahogyan az a kódexben szerepel, hanem csupa kisbetűvel.
A Vatikáni kódex szövegét, mióta az egyetemi körök foglalkoznak vele, „semleges” szövegnek tartják. Ezt az a tény cáfolja, hogy szövege az előkerülő egyiptomi papírusz leletekhez hasonlít leginkább, és nem egy általános szöveget tartalmaz. Erre a tudós világ azt mondja, hogy ez azért van, mert azok egy régebbi változatot őriznek. Az bizonyos, hogy régebbi változatot őriz a kódex, egy olyan változatot, amelyet a kiterjedt egyház nem használt az évszázadok alatt. A Vulgata közelítése a Vatikáni kódexhez azért figyelemreméltó, mert a Vatikáni kódex is, és a Vulgata is Origenész szövegeihez nyúlik vissza. Ő pedig sok helyen saját értelmezése szerint módosította a szöveget. Origenész munkásságáról, és a mai napig tartó befolyásáról itt most nem ejtünk több szót, mert igen terjedelmessé tenné a cikket.
De hangsúlyozom, hogy mivel a Vatikáni kódex keletkezésének helye és ideje a mai napig tisztázatlan, ezért igen nehéz megmondani, hogy a Vulgata volt nagyobb hatással a kódexre, vagy a kódex volt nagyobb hatással a Vulgata-ra, de a szövegük igen hasonló egymáshoz.
Ma mind a katolikus, mind a protestáns Bibliákban kiemelkedő szerepe van a Vatikáni kódexnek, és mindjárt meg is látjuk, hogy miért.
Miután a katolikus egyház elfogadta hitelesnek a tudományosan összeállított görög és héber nyelveken elkészült szövegeket, azóta mind a katolikus, mind a protestáns bibliafordításoknak ugyanaz az alapszövege. 1943 Szeptember 30.-án kelt XII. Pius pápa pápai enciklikája, a „Divino afflante Spiritu”, vagyis a „Szent Szellem által inspirálva” címmel, melyben olyan új fordítások készítésére hív fel, amelyek Jeromos latin Vulgatája helyett az eredeti nyelvekről készültek. Ennek alapján készült el újonnan az Új Szövetség, mely az 1969-es stuttgarti és oxfordi Vulgata-n alapul. De ezek a latin szövegek már összhangba lettek hozva a modern kritikai görög, héber és arámi szövegekkel – vagyis a protestáns tudósok által készített szövegváltozattal. 1979-ben pedig II. János Pál Scripturarum Thesaurus apostolli alkotmányában hivatasossá tette az egyházban az új Nova-Vulgata-t.
Hogyan került a protestáns egyházakban ilyen előkelő helyre a Vatikáni kódex?
A reformáció idején Erasmus is ismerte már a Vatikáni kódexet, és a Vatikán könyvtárosával levelezve, megkapta azokat az információkat, amelyekre a szövegek összehasonlításánál szüksége volt. Szövege összeállításánál azonban egyszer sem alkalmazta a Vatikáni kódex szövegét. A Vatikáni kódex egészen a 19.századig nem került a protestáns egyházak látókörébe, csak amikor megjelent a Westcott-Hort féle Újszövetség. Ahhoz, hogy megértsük milyen út vezetett ide, meg kell néznünk, hogy mi történt ebben az időben Angliában, az Anglikán egyházban.
Az Oxford mozgalom
1833-ban elindult egy mozgalom, az Oxford mozgalom, amelyet anglikán egyházi személyek indítottak azért, hogy megújítsák a katolikus tanítást és gyakorlatot. Éllovasa John Henry Newman anglikán lelkész volt, akit 1847-ben katolikus pappá szenteltek, és később bíboros lett. Ez a mozgalom akkoriban sokakat visszatérített a katolikus hitre, és elindult Anglia újra katolicizálása. A szűkebb értelemben vett mozgalom maga 1845 környékén megmerevedett, de hatása megmaradt.
Ebben a közegben élt Westcott és Hort, akik maguk is vonzódtak a katolicizmus felé. Ők maguk protestáns professzorok voltak, és meg is maradtak anglikánnak, de ránk maradt leveleikben több utalás is van a katolikus tanokkal kapcsolatos gondolkodásukról.
Westcott és Hort
Ismét az ő személyük az, ahová a szálak vezetnek. Ők az 1840-es években ketten elkezdtek titokban az Újszövetségnek egy új görög szövegén dolgozni. Már 20 éve ezen dolgoztak, amikor megkapták az egyház felkérését, hogy a King James Bibliát nézzék át, keresve a szükséges fordítási korrekciókat. Másszóval nem arra kaptak felhatalmazást, hogy egy új görög Újszövetséget készítsenek, hanem a meglévő angol fordítás esetleges korrekciójára. 1853-tól egy bizottság dolgozott a szövegen egészen 1881-ig, amikor kiadták az új görög szöveget, és az új angol fordítást is.
A bizottság tagjainak titoktartási kötelezettség mellett elküldték az ő szövegváltozatukat, és ezt tették a munka alapjául. A bizottság tagjai ezt nem mutathatták meg senkinek. Westcott és Hort kikiáltotta, hogy a két legmegbízhatóbb forrás az eredeti nyelvű szövegekhez, a Vatikáni és a Sínai kódex.
A Vatikáni kódexről így nyilatkoznak Bibliájuk előszavában:
„Ez a legfőbb hatalmasság a kéziratok között, a Westcott és Hort Görög Új Szövetséghez”
A revíziós bizottság ülései a leírások alapján úgy festettek, hogy Hort előtárt egy változtatási javaslatot, amelyet vitára bocsátottak, és aki ellene mondott, az elmondhatta a véleményét, majd meg kellett küzdenie Hort-tal, aki vitában megerősítette az állítását. Minden ilyen szóharcból ő került ki győztesen. Többen el is hagyták a bizottságot, és sokszor nem teljes létszámmal folyt le a bizottság ülése, viszont a változtatásokat átvezették.
Hort-ék kardoskodtak a Vatikáni kódex szövegének „semleges” voltáért, amelyet más kutatók, akiket nem hívtak meg a bizottságba, többszörösen megcáfoltak. A legismertebb közülük talán John William Burgon, aki kutatásait a Revízió revíziójában írta meg (Burgon: The revision revised). Az ő tanítványa volt H.C. Hoskier, aki folytatta a szövegkritikai munkákat, és alaposan kielemezte a Vatikáni kódexet.
„A következő oldalakon óriási mennyiségben mutatok be helyeket, ahol meghamisított szövege van [a vatikáni kódexnek], tisztán, kétségtelenül meghamisított. Hornak és nekem nem lehet egyaránt igaza abban, hogy mennyire „semleges” ez a szöveg. Csupán azt állítom, hogy nem semleges, és nem szabad követni, hacsak nem áll együtt egy erős független [kézirat] csoporttal, elválasztva a többi szokásos „egyiptomi” [kézirat] bizonyságtól.”
(Hoskier: Codex B and its allies, előszó VI.oldal)
„Úgy tűnik, hogy itt az ideje felhívni a figyelmet arra, hogy Hort elméletének hiányzik az alapja, mert kutatók és szerzők még mindig beszélnek a „semleges szövegről” (amely benne van a szövegükben, vagy amely az olvasatba gyakorlatilag mindig beleértett), miközben jelen sorok írója nem ismer egyetlen ilyet sem.
Bőséges területe van azonban ennek a nézetnek ellenkezőjére, hogy azt [a szöveget]már befolyásolja a Szír és a Latin verzió, a szövegek látható sajátosságai mellett, melyek közül sok a nyelvtani, és néhány az egyiptomi környezet miatti.
Mideddig nem ismerjük a görög egyiptomiak szövegkritikájának a történelmét, de minden fontos dokumentum, ideértve az új W [kódexet], amely összecseng ezzel a csoporttal, jobban és jobban odakötözi ezt a tényt az egyiptomi földhöz, és leegyszerüsíti a problémát.
Félretéve Westcott-Hort kijelentéseit az előszavukban, az elvek amelyre a szöveget alapozzák, Hort kezében maradnak örökre, és számunkra el lettek temetve egy sztereotípiában; és ezek az elvek egy szabályra lettek leszűkítve: azt a kéziratot [Vatikáni kódexet]kell követni, amelynek bármilyen támogatottsága van, még ha csak egyetlen egy kézirat is.”
(Hoskier: Codex B and its allies, 1.oldal)
Hogy hogyan és mint jutott ilyen erős meggyőződésre Westcott és Hort, hogy a Vatikáni kódexet ilyen erősen képviselje más bizonyítékokkal szemben, az a cikk írójának (egyenlőre) ismeretlen. A munkájuk végeredménye azonban jól látható. Olyan Újszövetséget tártak a protestáns egyházak elé, amely már a katolikus Vatikáni kódex szövegéhez áll a legközelebb.
Tarjányi Béla Vatikáni kódexről szóló írása bepillantást enged a katolikus célok megismerésébe:
„A szent könyvek kánonjáról és a Vulgatáról, mint legfőbb tekintélyről folytatott viták közepette a tridenti atyák 1546 március 17-én kifejezték azon óhajukat, hogy a pápa járuljon hozzá ahhoz, hogy a lehető legpontosabb kiadásban tegyék közzé a Vulgátát, valamint a görög és a héber Szentírást. A kihirdetett szövegek nem tesznek említést erről, de az atyák kívánsága nem merült feledésbe. Amint az a legátus-bíborosoknak Farnese bíboroshoz intézett április 26-i leveléből kiderül, a levél írói azt az óhajukat fejezték ki a pápának, hogy vállalkozzon a következőre: „Először javíttassa ki a mi latin kiadásunkat, azután a görögöt és hébert is”. (Tarjányi Béla: Vatikáni kódex – fordítás a saját közlésében: „di far corregger prima la nostra editione latina e poi anco la greca et la hebrea”, CT X, 471.o. 13-14. sor.)
Hadd álljon itt egy fontos mondat újra:
“Először javíttassa ki a mi latin kiadásunkat, azután a görögöt és hébert is“
Először a Vulgata-t hozták összhangba a Vatikáni kódex-szel, majd cél volt a görög és héber szövegek összhangba hozása is. Westcott-nak és Hort-nak a vatikáni kódexre építő munkája korántsem merült feledésbe. A Nestle-Aland szövegkritikai bizottság, amely átvette a szerepüket, már az ökumenizmus jegyében tagjai között tudta Carlo Maria Martini jezsuita szerzetest is.
Nestle-Aland és a United Bible Society
1981-ben, Bruce Metzger azt írta egyik könyvében, hogy
„A nemzetközi bizottság, amely a United Bible Society [Nemzetközi Bibla Társaság] görög Új Szövetségét megalkotta, nem csak magáévá tette a Westcott és Hort kiadást mint alapszövegét, hanem az ő módszereiket is követték, a belső és külső körülmények figyelembe vételénél.”
Kurt Aland így fogalmaz a Novum Testamentum Greace 24. kiadásának 62.oldalán:
„Ezért a szöveg, amely a 19.század munkáján alapul, egészében változatlan maradt, különösen azért, mert a legutóbbi évek kutatása nem vezetett az Új Szövetségnek egy általánosan elfogadott szövegéhez.”
(Erwin Nestle and Kurt Aland, Novum Testamentum Graece, 24th edition, 1960, p. 62)
Az összes mai új fordítás a Nestle-Aland féle kritikai görög szövegeken alapul, amelynek ahogyan látjuk, a Vatikáni kódex az alapja.
A protestáns Bibliák katolikussá válása
Idézet Tarjányi Béla: Vatikáni kódex című írásából:
„A legújabb bibliafordításokban – az Újszövetség görög szövegének kritikai kiadását (Nestle-Aland) követve – több helyen is azt látjuk, hogy a szövegben csak a versszám szerepel, a hozzá tartozó szöveg hiányzik. Az alábbiakban felsoroljuk ezeket a helyeket, és jelezzük, hogy a kihagyott szövegek megtalálhatók-e a Vatikáni ill. a Sínai kódexben:
A fenti példákból látható, hogy milyen messzemenően támaszkodik a mai bibliai szövegkritika a Vatikáni kódexre, és hogy a legtöbb esetben ennek a szövegét tekinti a Biblia eredeti szövegének. Ez is világosan mutatja a kódex egyedülálló értékét.”
Összegzésül
Az ökumené mozgalma a tudomány segítségével eljuttatta oda a protestáns egyházakat, és velük együtt a protestáns hívőket is, hogy azt a régi katolikus Bibliát olvassák, amelyet a reformáció kora megvetett és elhagyott. Azok a katolikus változtatások a Bibliában, amelyek ellen felszólaltak a reformátorok, a 19.században a tudomány álcáját felhasználva ismét belekerültek a protestáns Bibliákba. Minél frisebb protestáns fordítást olvasunk, annál inkább a régi, megváltoztatott katolikus Bibliát olvassuk, amely a katolikus tanokhoz lett igazítva.
Fel kellene tűnnie a protestáns tudósoknak, hogy az a katolikus egyház, amely nem változtatott a tanain, és kezdetben égette és üldözte a protestáns fordításokat, egyszerre ilyen elfogadó lett a Bibliával kapcsolatban. Egyre több országban jelennek meg az ökumenikus fordítások, amelyek már megfelelnek a katolikus elvárásoknak. De még ezekben az esetekben is a katolikus egyház diktálja a feltételeket! Akkor ne legyünk olyan naívak, hogy elfogadnának bármit, ha az nem pontosan olyan lenne, amilyennek ők akarják!
Ahogyan láttuk, először a latin Biblia szövegét akarták „rendbe tenni”, majd annak kapcsán a görög és héber szövegeket. Ezt meg is tették, mert találtak olyan „protestáns” professzorokat, mint Westcott és Hort, akik felvállalták a harcot azért, hogy a Vatikáni kódexet tegyék az új görög szövegek alapjává. Az ő munkájukat folyatta a Nestle-Aland bizottság, de már kiegészülve a katolikus, még pontosabban a jezsuita jelenléttel.
Nem lehet elégszer ismételni, hogy olyan szövegkritikai alapokat használnak a szövegek kialakításánál, amelyek nem tükrözik a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A kéziratok önkényes szelektálásával egy olyan szöveget kapunk, amelyből már hiányzik minden olyan szakasz, amely zavarhatná egyrészről a katolikus egyházat, másrészről az ökumenizmust.
Nem állítom, hogy ezt a protestáns professzorok szándékosan csinálják, de akkor eddig az orrunknál fogva vezettek minket protestánsokat, hogy visszatérjünk oda, ahonnan elindultunk. Ebben mindenképpen látni kell a szellemi erők vezetését! Nyilvánvalóan tudománytalan elveket tudományosnak kijelentve mennek a professzorok ezen az úton. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a szövegeknek milyen az eredete, és kik állították először össze ezeket az alexandriainak nevezett kéziratokat, amelyeket a világegyház egyáltalán nem használt, csak most adják oda a kezünkbe, mint a „legjobb” szövegeket.
Át kellene tudni látni a szemfényvesztéseken, és afelé a világosság felé fordulni, amit a reformáció korának hittudósai is megkaptak. Nem lett volna szabad elengedni a vívmányaikat, és legfőképpen nem lett volna szabad elengednünk a tiszta Igét.
A protestánsok még megtérhetnek ebből, és elhagyhatnák a katolikus Bibliát. Kevés protestáns érzi jól magát egy katolikus misén, és kevés protestáns jár katolikus misékre. A katolikus Bibliát viszont elfogadja, amely tele van katolikus változtatásokkal. Ezzel azonban a tanítások is összemosódnak, és végül azokat a katolikus tanokat hirdetik a protestáns egyházakban is, amelyektől éppen el akartak szakadni.
A mai kor papjai igazán a tudósok, mert ha egy tudós azt mondja, hogy „ez tudományos alapon a legjobb”, akkor azt az emberek tömege vakon elhiszi. Hiába nincs mögötte semmilyen tudományos értékrend, a tömegek ellenőrizetlenül elfogadják az állításaikat. Westcott és Hort tudománytalan szempontok szerint emelte ki a Vatikáni kódexet a többi kézirat tanúságai közül. Sajnos voltak akik továbbvitték a nézeteiket, és ma ennek a következményeit látjuk. Ezért amíg a szövegkritika alpelvei nem változnak, addig a Vatikáni kódex marad az alapja a protestáns Újszövetségeknek!
Hitünk alapjáról van szó! Ne engedjük ki a kezünk közül mindazt, amit reformátor őseink egyszer már megszereztek!
„A trend nyilvánvaló: akárhogyan is bizonyítani, hogy az apostoli atyák nem a mi Új Szövetségünket használták.” (Hoskier: Codex B and its allies, 89.oldal)
– – – –
UI: Ha valaki szeretne megbizonyosodni a Bibliák hasonlóságáról, illetve különbözőségéről, de egy kis segítségre van szüksége a versek összehasonlításához, akkor ez a cikk segítheti az elindulásban.
Erről kifejezetten ír H.C.Hoskier, az Újszövetség verzióinak keletkezéséről szóló könyvében (H.C.Hoskier – Concerning the genesis of the versions of New Testament, 1910).
A hazugságoknak ma már akkora fellege vesz körül minket, hogy az igazságért nem elég csak egy kicsit kutatni, mert akkor még bőven hazugságot talál az ember, amire azt hiheti, hogy az az igazság. Csak ha valaki az Úr segítségét kérve valóban addig kutat, amíg fel nem tár egy-egy területet, akkor mondhatja, hogy elment az igazságért. A felületes kutatások ma már nem vezetnek eredményre, mert a hazugságokat már túl régóta ismételgetik, és azt hihetjük, hogy az az igazság.
1981 book The Westcott and Hort Greek New Testament–Yesterday and Today, Metzger makes the following plain admission: “The International committee that produced the United Bible Societies’ Greek New Testament, NOT ONLY ADOPTED THE WESTCOTT AND HORT EDITION AS ITS BASIC TEXT, BUT FOLLOWED THEIR METHODOLOGY IN GIVING ATTENTION TO BOTH EXTERNAL AND INTERNAL CONSIDERATION” (Metzger, cited by James Brooks, Bible Interpreters of the 20th Century, p. 264)
“Thus THE TEXT, BUILT UP ON THE WORK OF THE 19TH CENTURY, HAS REMAINED AS A WHOLE UNCHANGED, particularly since the research of recent years has not yet led to the establishment of a generally acknowledged N.T. text” (Erwin Nestle and Kurt Aland, Novum Testamentum Graece, 24th edition, 1960, p. 62).
“THE DEAD HAND OF FENTON JOHN ANTHONY HORT LIES HEAVY UPON US. In the early years of this century Kirsopp Lake described Hort’s work as a failure, though a glorious one. But HORT DID NOT FAIL TO REACH HIS MAJOR GOAL. HE DETHRONED THE TEXTUS RECEPTUS. … Hort’s success in this task and the cogency of his tightly reasoned theory shaped—AND STILL SHAPES—the thinking of those who approach the textual criticism of the NT through the English language” (emphasis added) (Ernest Cadman Colwell, “Scribal Habits in Early Papyri: A Study in the Corruption of the Text,” The Bible in Modern Scholarship, ed. J.P. Hyatt, New York: Abingdon Press, 1965, p. 370).
Zsid.9,10
Káldi
és külömbféle mosakodásokban, és a testnek igazságaiban melyek a megjobbításnak idejéig voltak rendelve.
KNB
10 hiszen ezek csak ételből, italból és különböző mosakodásokból, azaz testi előírásokból álltak; ezek a helyesbítés idejéig voltak rendelve. (Zsid 9,10)
SZIT
10 tudniillik csak testi szertartások, amelyek ételből, italból és különféle lemosásokból állnak, és kötelező erejük csak az újjárendezés idejéig tart. (Zsid 9,10)
1Tim 3,16
Káldi
És nyilván nagy az Isten kegyességének titka, mely kinyilatkoztatott a testben, megigazíttatott a lélekben, megjelent az Angyaloknak, prédikáltatott a Pogányoknak, mellyek elhittek a világon, mely felvitetett dicsőségbe.
KNB
16 Márpedig nyilvánvalóan nagy dolog a jámborság titka, amely testben kinyilvánította magát, a Lélek által igazolást nyert, bemutatták az angyaloknak, a nemzetek között hirdették, világszerte hittek benne, s fölment a dicsőségbe. (1Tim 3,16)
SZIT
16 Megvallottan nagy dolog az istenfélő élet titka: Aki megjelent testben, igazolást nyert lélekben. Az angyaloknak megjelent, a pogányoknak hirdették. Világszerte hittek benne, s felvétetett a dicsőségbe. (1Tim 3,16)
Jn.3,13
Káldi
És senki fel nem ment mennybe, hanem csak az aki leszállott mennyből, az ember Fia, ki mennyben vagyon.
Jn.6,69
Káldi(6,70)
és mi elhittük, és megismertük, hogy te vagy a Krisztus az Isten fia.
Jn.9,35
Káldi
Meghallá Jézus hogy kivetették őtet: és midőn találta volna őtet, monda neki: hisz-e te az Isten Fiában:
Jn.1,18
Káldi
Az Istent soha senki nem látta: az egyetlen-egy született fiú, aki az Atyának kebelében vagyon, ő beszéllette meg.
Jn.7,8
Káldi
Ti mennyetek fel ez ünnepnapra, és pedig fel nem megyek ez ünnepnapra: mert az én időm még be nem tellyesedett.
1Kor.12,3
Káldi
Azért tudtotokra adom, hogy senki az Isten Lelke által szólván, nem mond átkot a Jézusnak. És senki nem mondhattya, Úr Jézus, hanem csak a Szent Lélek által.
1Kor.15,47
Káldi
Az első ember a földből, földi: a második ember mennyből, mennyei.
ApCsel 2,30
Káldi
Holott azért Próféta volna, és tudná hogy esküvéssel eskütt volna meg néki az Isten, hogy az ő ágyékának gyümölcsét ültetné az ő székére:
1Jn.4,3
Káldi
és valamely lélek megosztya Jézust, Istentől nincsen, és ez Antikrisztus,
kiről hallottátok hogy eljött, és már most e világon vagyon.
Ef.3,9
Káldi
és megvilágosítani mindeneket, mi légyen sáfárlása az öröktől fogva elrejtetett titoknak Istenben, aki mindeneket teremtett.
Fil.4,13
Káldi
mindeneket megcselekedhetem az által, aki engem megerősít
Gal 3,17
Káldi
Ezt mondom pedig, hogy az Istentől megerősíttetett testamentom: a Törvény, mely négyszáz és harminc esztendő után lött, nem teszi erőtlenné az igéretnek eltörlésére.
Róm.14,10
Káldi
Te pedig miért ítéled az atyádfiát? avagy te miért utálod meg atyádfiát? Mert minnyájan a Krisztus itélőszéke eleibe fogunk állani.
Jézus vagy Úr nem szerepel
Mt.13,51
Káldi
Értettétek-e mind ezeket? Mondanak néki: Értettük.
Mk.9,24
Káldi
És midőn látná Jézus az egybefutó sereget, megfenyegeté a fertelmes lelket, mondván néki: Siket és néma lélek, én parancsolom néked, menny ki belőle: és többé beléje ne menny.
Lk.23,42
Káldi
És monda Jézusnak: Uram, emlékezzél meg rólam, mikor országodba jutsz.
Jn.4,42
Káldi
És mongyák vala az asszonynak; Hogy már nem a te beszédedért hiszünk: mert mi magunk hallottuk, és tudgyuk, hogy ez bizonyára e világ Üdvözítője.
Jézus nem szerepel
Mt.8,29
Káldi
És ímé kiáltának, mondván: Mi közünk veled Jézus Istennek fia? idő előtt jöttél ide minket gyötörni?
Mt.13,51
Káldi
Értettétek mind ezeket? Mondanak néki: Értettük.
Lk.10,41
Káldi
És felevén néki az Úr: Márta, Márta, szorgalmatos vagy, és sokakban törődöl.
Jn.4,46
Káldi
Jöve azért ismét a Galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta. És egy királyi ember vala, kinek fia beteg vala Kafernaumban.
– – –
Lk.24,36
Káldi
Midőn ezeket beszélik, megálla Jézus közöttük, és mond nékik: Békesség néktek: én vagyok, ne féllyetek.
Lk.24,40
Káldi
És mikor ezt mondotta volna, megmutatá nékik kezeit, és lábait.
Lk.24,51
Káldi
És lőn, midőn őket áldaná, elválék tőlök, és menybe vitetik vala.
Mk.16,19
Káldi
Az Úr Jézus pedig minek utánna szóla nékik, felvéteték menybe, és ül Istennek jobjára.
Jn.16,16
Káldi
Egy kevéssé, és már nem láttok engem: és ismét egy kevéssé és nem láttok engem: mert az Atyához megyek.
Lk.9,56
Káldi
Az ember Fia nem jött lelkeket veszteni, hanem üdvözíteni. És más kastélyba menének.
Kol.1,14
Káldi
kiben váltságunk vagyon az ő vére által, a bűneinknek bocsánatyja.
Jn.6,47
Káldi
Bizony, bizony mondom néktek: Aki hiszen énbennem, örök élete vagyon.
Mk.10,24
Káldi
A tanítványok pedig álmélkodnak vala az ő igéin. Jézus pedig ismét felelvén monda nékik: Fiacskáim, vaj melly nehéz a pénzbe bízóknak Isten országába menni!
Róm.5,2
Káldi
ki által vagyon járulásunk is a hit által e kegyelemre, amelyben állunk, és dicsekedünk az Isten fiai dicsőségének reménységében
Mk.2,17
Káldi
Ezt halván Jézus monda nékik: Nem szűkölködnek az egészségesek orvos nélkül, hanem akik betegek: mert nem jötem az igazakat hívni, hanem a bűnösöket.
Mk.10,21
Káldi
Jézus rá tekintvén szereté őtet, és mondá néki: Egy hijával vagy: menj el, valamid van add el, és add a szegényeknek, és kincsed lészen mennyben, és jöjj el, és kövess engem
Mt.6,1
Káldi
Óvjátok magatokat, hogy igazságotokat ne cselekedjétek az emberek előtt, hogy láttassatok azoktól: mert egyéb képpen jutalmatok nem lészen a ti Atyátoknál, aki a mennyben vagyon
Zsid.10,34
Káldi
Mert a foglyokon szánakoztatok, és marhátoknak elragadozását örömmel vettétek, tudván hogy néktek jobb és megmaradandó jószágotok vagyon.
1Jn.4,19
Káldi
Mi azért szeressük az Istent, mert az Isten szeretett minket először.
Mt.6,13
Káldi
És ne vígy minket a kisértésbe. De szabadíts minket a gonosztól. Ámen.
Lk.11,2
Káldi
És monda nékik: Midőn imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék te neved. Jöjjön te országod.
1Kor.11,24
Káldi
és hálákat adván megszegé, és monda: Vegyétek és egyétek; ez az én testem, mely tiértetek adatik: ezt az én emlékezetemre cselekedjétek.
1Kor.11,29
Káldi
Mert aki iszik méltatlanul, ítéletet eszik és iszik magának: meg nem választván az Úr testét.
Ef.5,30
Káldi
mert az ő testének tagjai vagyunk, az ő húsából ls csontjából.
Mk.9,29
Káldi (9,28)
És monda nékik: Ez a nem semmivel ki nem mehet, hanem csak imádsággal és böjttel.
1Kor.7,5
Káldi
Meg ne csaljátok egymást, hanem ha egyenlő akaratból ideig, hogy foglalatosak legyetek az imádságban: és ismét ugyanazokra térjetek. hogy ne kisértsen titeket a Sátán a ti megtartóztathatatlanságotokért.
ApCsel.10,30
Káldi
És monda Kornélius: Negyed napja ez óráiglan, imádkozom vala kilenc órakor az én házamban, és ímé egy férfiú előmbe álla fehér ruhában, és monda:
Jel.2,15
Káldi
Úgy vannak nálad is a Nikolaiták tudományát tartói.
Gal.3,1
Káldi
Oh esztelen Galátziaiak, ki igézett meg titaket, hogy ne engednétek az igazságnak, kinek szemük eleibe irattatott a Jézus Krisztus, közöttetek megfeszítvén.
Róm.1,16
Káldi
Mert nem szégyenlem az Evangéliumot. Mert Istennek ereje minden hívőnek üdvösségére, a zisdóknak először, és a görögnek.
1Kor.9,18
Káldi
Micsoda azért az én jutalmam? Hogy az Evangéliomot prédikálván, fizetés nélkül munkálkodjam az Evangéliomban, hogy mód kívül ne éljek az én hatalmammal az Evangéliomban.
1Tim.6,5
Káldi
megveszett elméjű embereknek vetekedései, és akik az igazságtól megfosztattak, az Isteni szolgálatot kereskedésnek állítván.
Mk.3,29
Káldi
aki pedig a Szent Lélek ellen káromkodik, örökké nem lészen bocsánatja, hanem köteles lészen örök vétekre.
Mk.9,44,46
Káldi
ahol az ő férgük meg nem hal és tüzük meg nem oltatik.
2Pét.2,17
Káldi
Ezek víz nélkül való kutak, és a forgószéltől hányattatott ködök, akiknek a sötétségnek homálya tartatik.
1Jn.3,5
Káldi
És tudjátok meg, hogy ő megjelent, hogy a mi bűneinket elvenné: és bűn benne nincsen.
Zsid.1,3
Káldi
ki mivelhogy az ő dicsőségének fényessége és állatjának (testének) ábrázatja, és mindeneket visel az ő erejének igéjével, megtisztítván a bűnökből, úl a felségnek jobbján a magasságban:
Kol.3,6
Káldi
amelyekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira
Jel.21,24
Káldi
És a nemzetségek annak világosságánál járnak: és a földnek királyai, az ő dicsőségüket és tiszteletüket abba viszik.
Ef.3,14
Káldi
E dolog kedvéért hajtom meg térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak atyja előtt
Jel.22,21
Káldi
A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme mindnyájtokkal. Ámen.
Mt.1,25 (Mt.13,55-56)
Káldi
És nem ismeri vala őtet míg az ő elsőszülött fiát szülé: és hív
annak nevét JÉZUSnak.
ApCsel.8,37
Lk.2,33
Káldi
És az ő atyja és anyja csodálkoztak vala azokon, melyek mondatnak vala őfelőle.
Jn.12,47
Káldi
És ha ki az én igémet hallja, és meg nem tartja: én meg nem itélem őtet. mert nem jöttem hogy megiltéjem e világot, hanem hogy üdvözítsem e világot.
Amikor valaki komolyan foglalkozik az igével, akkor könnyen előkerül a Strong szótár és konkordancia, hogy azon a helyen pontosan mit is ír az ige az eredeti nyelven. Ha nem szépen akarom kifejezni magam, akkor a Strong szótár a biblia 67.könyve. Sajnos kevesen tudjuk, hogy ez a forrás egyidős a Westcott-Hort féle revízióval, és James Strong tagja volt mind az angol, mind az amerikai revíziós bizottságnak. Együtt dolgozott Westcottal és Horttal azon az Új Szövetségen, amelyet ma Westcott-Hort illetve Nestle-Aland Új Szövetsgéként ismerünk. Ez gondolom önmagáért beszél James Strong nézeteit illetően a Bibliáról.
Munkája a Biblia történetének megint egy olyan területe, amelyről a nagy nyilvánosság előtt ma már nem esik szó, és kutatás nélkül nem is lepleződik le, hogy milyen is a Strong szótár, és mi a háttere.
Ézs.14,12 kapcsán nézzük meg, hogy kis vizsgálódás után mit találunk a Lucifer szó és a Strong szótár kapcsolatában. Erről a versről már írtunk a megvátoztatott versek kapcsán, hogy visszatettük a Lucifer szót a „fényes csillag” kifejezés helyett.
az 1908-as változat szerinti vers:
Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál!
(Ézs 14,12 – KAR 1908)
és a Váradi-Károli szerinti változat:
Miként estél alá az égről, Lucifer, hajnal fia!? a földhöz verettél, aki népeket erőtlenné tettél!
(Ézs 14,12 – Váradi-Károli)
A Strong szótárban az 1966-os szám alatt találjuk a Lucifer szót. Ez a szó egyetlen egy helyen fordul elő a Bibliában, mégpedig pontosan itt, az Ézs.14,12-ben.
Strong szótár elektronikus változat – H1966:
– Original: הילל
– Transliteration: heylel
– Phonetic: hay-lale’
– Definition: Lucifer = “light-bearer”
1. shining one, morning star, Lucifer
a. of the king of Babylon and Satan (fig.)
2. (TWOT) ‘Helel’ describing the king of Babylon
magyarra fordítva:
– Eredeti: הילל
– Transliteráció: heylel
– Fonetikusan: hay-lale’
– Definíció: Lucifer = “fényhozó”
1. ragyogó, reggeli csillag (hajnalcsillag), Lucifer
a. Babilon királya és a Sátán (képletesen)
2. (TWOT) ‘Helel’ leírja Babilon királyát
Ma már szinte mindenki az elektronikus változatát használja a Strong szótárnak, aminek van egy nagyon nagy hátránya az eredeti nyomtatott változattal szemben. Mégpedig az, hogy abban olyan jelölések vannak, amelyek már nem jelennek meg az elektronikus változatban, ezért elvész sok kulcsfontosságú információ. Nézzük meg, hogy a Lucifer szó jelentésével kapcsolatban mit találunk.
Strong konkordanciájának és szótárának címlapja:
A konkordanciában ezt találjuk:
Könyve bevezető szövegének az alján, ahol az alkalmazott jelöléseket magyarázza, van számunkra egy igen fontos kis szakasz:
Ez azt mondja, a jobb alsó sarokban, hogy ahol döltbetűs meghatározást látunk, ott a jelentés eltér a szokásos formától.
És most nézzük meg, hogy mit mond a „heylel” szóra, ami csak ezen az egy helyen fordul elő:
A fenti „kis” kiegésztítés tudatában azt látjuk, hogy a „morning-star” jelentés, az eltér a megszokott jelentéstől, és a megszokott jelentés lucifer.
És mit mond a szó gyökeréről, a H1984 szóról:
Ez a meghatározás is tele van dőltbetűs szavakkal, amelyek mint most már tudjuk, új jelentést hordoznak. De a megszokott jelentések között olyanokat találunk, mint: ünnepelni, felfuvalkodni, bolond, bolondozni, dicsőség, fényt adni, őrültnek lenni, megházasodni, dicsőíteni, harag, ismertség, ragyogás.
Sehol sem találunk csillagra utaló kifejezést! Egyet sem!
Hogy kiderítsük, hogy mi történt, ahhoz elő kell vennünk Gesensius (1786-1842) szótárát is, mert ahogyan korábban említettem, James Strong a munkájához nagyrészt a német Gesensius munkáját használta, aki már új jelentéseket adott bizonyos szavaknak.
Gesensius szótárának 140.oldalán ezt találjuk:
majd a 252.oldalon, a „heylel” szó jelentésénél:
és az 1052.oldalon:
Azt mondja, hogy költői kifejezéssel magyarázva a szó jelentését, nála már „hajnalcsillagot” is és lucifert is jelent. Hogy biztosak legyünk a dolgunkban, meg kell néznünk egy Gesensiustól független szótárt, amely még a Strong szótár előtt készült. Ilyen Joseph Samuel Frey szótára, 1842-ből.
Az előszó tanúsága szerint könyve első kiadása 1815-ben volt, és az általam megtalált második kiadás 1839-ben jelent meg, amelynek újranyomása az 1842-es kiadás. Nézzük meg, hogy nála mit jelent ez a szó
26.oldal
342.oldal
Ezek szerint, nála a „heylel” szó azt jelenti, hogy „amikor felragyog”., illetve luciferként jelöli ő is.
De menjünk vissza az időben. Nézzük meg a latin vulgata fordítást, hogy Jeromos hogyan fordította:
Quomodo cecidisti de cælo, Lucifer, qui mane oriebaris? corruisti in terram, qui vulnerabas gentes?(Ézs 14,12 – Vulgata)
De nézzük meg, hogy az 1660-as Váradi bibliában található szótár szerint mit jelent a lucifer szó (ez egyébként megtalálható a Váradi-Károli Biblia függelékében is):
lucifer, Világhozó, Naphozó
Egy Gesensiust és Strong-ot megelőző szótár sem említi a hajnalcsillag jelentést!
Sajnos James Strong munkája nyomán, ma már olyan Bibliák készülnek, ahol a lucifer szó jelentése összemosódik az egyedül és kizárólag Jézusra használt hajnalcsillag névvel.
Hogy lehulltál az égből, fényes hajnalcsillag! Aki népeken tapostál, elterültél, mint a kivágott fa! (Ézs 14,12 – EFO 2015)
Leestél az égről, fényes hajnalcsillag! Lehulltál a földre, népek legyőzője! (Ézs 14,12 – RÚF 2005)
Hogyan hullottál le az égből, te hajnalcsillag, a hajnalpírnak fia? Lebuktál a földre, nemzetek legyőzője! (Ézs 14,12 – KNB 1997)
Hogy leestél az egekből, hajnalcsillag, hajnal fia; kivágattál, le a földre, nemzetek leterítője.
(Ézs 14,12 – Kecskemethy 1935)
Ma már úgy tűnik, hogy szinte minden fordító beleesik abba a hibába, hogy a Strong szótár szerinti jelentést elfogadja hiteles jelentésnek, és ezért ez a káromlás, hogy Lucifert Jézussal egyforma néven említik meg, már egyre elterjedtebb a modern kiadásokban. Ezért helytelen az 1908-as kiadásban szereplő „fényes csillag” kifejezés is, mert itt csillagról szó nincs. A csillag szó héberül „kokab”, és semmilyen kapcsolatban nem áll a „heylel” szóval.
Ne fogadjuk el egy-egy szó jelentését csak azért, mert a Strong szótár ezt, vagy azt mondja. Strong nyomtatott konkordanciája még külön megjelöli azokat a szavakat, ahol a Westcott-Hort féle bizottság döntése alapján megváltoztatták a szavak jelentését!
Azt írja, hogy ahol *-ot látunk, ott a Revideált Új Szövetségben (Westcott-Hort Új Szövetség 1881)megváltoztatták a szó jelentését. Ahol †-et látunk, ott csak az angol revíziós bizottság változtatta meg a szó jelentését, és ahol ‡-et látunk, ott csak az amerikai revíziós bizottság változtatta meg a szó jelentését.
Ahogyan a Két Biblia cikkben is írtam, a mai Bibliák NEM EGYFORMÁK! Nem csak apró fordítási különbségek vannak, hanem igen fontos jelentésbeli, tartalmi különbségek is! Ha valakinek számít az igazság, és az hogy hol tölti el az örök életet, akkor jól válassza meg, hogy melyik Bibliát olvassa. Istennek egy pontocska is számít az igéjében (Mt.5,18), akkor nekünk is számítania kell, hogy milyen könyvet olvasunk úgy, mint Isten igéjét!
Megszárad a fű, elhullik a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad!
(Ézs 40,8 – Váradi-Károli Biblia) Ezért dolgozunk egy olyan Biblián, amely kiszűri mindezeket a modern változatokat!
18 Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, aki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra; 19 És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, amik e könyvben megírattak.
(Jel 22,18-19 – Váradi-Károli 2018)
12 És mondta nekem az ÚR: Jól láttad, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt. (Jer 1,12 – Váradi-Károli 2018)
35 Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak. (Mt 24,35 – Váradi-Károli 2018)
Szent Bibliád van?
RÚF, EFO, stb.*
Károli
emberek
2Pét.1,21
szent emberei
angyalok
Mt.25,31
szent angyalok
testvérnek
1Thessz.5,27
szent atyafi
próféták
Jel.22,6
szent próféták
Lélek, Szellem
Jn.7,39
Szent Lélek; Szent Szellem
Lélek, Szellem
1Kor.2,13
Szent Lélek; Szent Szellem
Lélek, Szellem
Mt.12,31
Szent Lélek; Szent Szellem
Lélek, Szellem
Csel.6,3
Szent Lélek; Szent Szellem
Lélek, Szellem
Csel.8,18
Szent Lélek; Szent Szellem
*nincs felsoroltva tételesen minden mai kiadás, mint SZIT, KNB, REV, CSIA, VIDA, RÚF, EFO. Előfordulhat, hogy egyikben-másikban benne van a Károli -féle változat, de a táblázat egyszerűségéért a variációk nincsenek külön megnevezve
Nemrég újra elolvastam a blog első bejegyzését 2016-ból, és úgy éreztem, hogy bonyolultan fogalmaztam meg a mondandóm. Mióta elkezdtük a blogot, azóta sok minden letisztult, és sok olyan bizonyíték is a kezünkbe került, amelyek igazolják, hogy igenis kell egy új magyar biblia. Egészen pontosan nem egy új biblia kell, hanem a régi Károli verziót kell újra életre kelteni, mert jelenleg nincs nyomtatásban olyan biblia, amely helyes lenne.
Ennek igazolására itt már nem kell részletesen leírnom, hogy milyen bizonyítékok vezettek, mert azokat a blog cikkeiben részletesen kifejtettem. Mikor elkezdtük a munkát, akkor még azt hittük, hogy az 1908-as Károli Biblia jó, de akkor még nem voltunk tisztában az 1908-as revízió mélységével, és irányával sem. Kiderült, hogy az a revízió inkább rontott a Károli Biblián, és szinte már csak nevében Károli Biblia. Az Új Szövetségben már feltűnnek a Nestle-Aland-féle kritikus szöveg bizonyos elemei, és ezzel elkezdték az elszakadást a hagyományos Textus Receptus szövegtől. Mivel dokumentálatlan, hogy melyik versek vannak átírva, ezért aki csak úgy kézbe veszi, annak elsőre fel sem tűnik, hogy a korábbiakhoz képest ebben a Bibliában mi lett más.
A revíziót készítők között voltak például olyanok, akik nyíltan tagadták Jézus testi feltámadását. De ha belegondolunk, hogy milyen szellemiségű akkor az az egyház, akinek a soraiban lehetnek olyan lelkészek, akik tagadják Jézus testi feltámadását, akkor ki kell mondanunk, hogy az az egyház is tele volt már akkor az antikrisztusi szellemmel. Ezen nincs mit gondolkodni, az ige egyértelműen fogalmaz.
És valamely szellem nem vallja, hogy a Jézus Krisztus a hústestben eljött, nincs az Istentől: és az az antikrisztus szelleme, amelyről hallottátok, hogy eljön; és most e világban van már.
(1Jn 4,3 – Váradi-Károli 2018)
Valószínű, hogy az egyének, akik a revízión dolgoztak nem is szándékosan tették amit tettek, de tudjuk, hogy minden emberi cselekedet mögött ott van valamilyen szellemi erő. Ha pedig ez a szellemi erő, az antikrisztusi szellem, akkor a revíziót is ebbe az irányba vitte el. Sajnos ezt valaki csak akkor láthatja meg, ha valóban versről-versre végignézi a különbségeket, az 1908-as és az 1908 előtti Károli kiadásokban. Ezért nem volt elegendő egyszerűen csak mai nyelvtanra átültetni az 1908-as kiadást.
Valaki megkérdezhetné, hogy miért ezt néztük, mikor van már annyi új fordítás is. A Magyar bibliatársulat készített saját fordítást, 1975-ben, melyet 1990-ben és 2015-ben revideáltak (RÚF). A katolikus Bibliák között is van új fordítás. Azóta megjelent az Egyszerű Fordítás (EFO) is, 2003-ban és 2015-ben. Van olyan is, mint a Revideált Károli kiadás (REV), a Veritas kiadótól, amely az utószóban szinte ugyanazt mondja el, mint a Váradi-Károli Biblia előszava, hogy visszanyúltak az Aranyas és Váradi Bibliákhoz, és azokhoz igazították a szöveget. Ez jól hangzik, de utána minden munkájukat semmivé teszik azzal, hogy azt mondják, hogy
„Az Újszövetség revideálásánál a nemzetközileg elfogadott úgynevezett Nestle-féle görög szöveg legújabb kiadását vettük figyelembe.”
(Revideált Károli Biblia utószó – Baranyi József)
Ezzel elszakították magukat a kézirat hagyományoktól, és a mai „tudományos” alapokra helyezték munkájukat. Így az a kijelentésük, hogy „nem akartunk elszakadni az évszázadok óta rögzült Károli-szövegtől”, semmivé lett.
A másik hasonló kezdeményezés, a Krisztus Szeretete egyház kiadása. Ők a nyelvi megújítást mellőzték ugyan, és javítani szerettek volna a szövegen, mégis meghagyták az 1908-as kiadásnak azokat a részeit, amelyek már a Westcott-Hort -féle görög szöveg alapján lettek átírva (pl. Jel.1,7, Jel.19,8). Emellett beletettek a szövegbe olyan változtatásokat, amelyek más tanokat – mint például a réselméletet – támogatnak (1Móz.1,2). Ezért sajnos ez a kiadás sem vihet el a jó szöveghez.
A „Mi a probléma a modern Bibliákkal” írásban, és az ehhez kapcsolódó videóban is részletesen bemutatjuk, hogy a ma használatos eredeti görög és héber kéziratok miért kifogásolhatóak, és mi minden szól a reformáció korának eredeti szövegei mellett. A görög szövegek variánsairól szóló írás pedig tételesen összehasonlít sok verset az itt említett kiadások között. A legelterjedtebb magyar nyelvű Biblia pedig, amely a helyes szövegek fordításából keletkezett, az a Károli Biblia.
Érdekes módon, mindig ezzel a Bibliával foglalkoznak a kritikusok, hogy mennyi fordítási hiba van benne. De a kritikusok nem cikkeznek a Revideált Új Fordítás, vagy a Szent István Társulat, vagy az Egyszerű Fordítás hibáiról, hanem mindig a Károli Biblia van terítéken. Vallom, hogy emögött is az a szellemi háttér van, mint a bibliafordítások hátterében. Ezek az erők el akarják fordítani az embereket attól, hogy Isten tiszta igéjét olvassák, és a Szent Szellem bizonyságot tehessen Isten Szava mellett.
Miért nincsenek cikkek arról, hogy például miért került bele a Káldi Neovulgáta fordításba ez a mondat:
Miután elénekelték a himnuszt, kimentek az Olajfák hegyére. (Mt 26,30 – KNB 1997)
Jézus és a tanítványok elénekelték a himnuszt. Akkor megkérdezném, hogy melyik himnuszt?
De nézhetnénk, a RÚF szövegét is, hogy már nem arra int minket az ige, hogy óvakodjunk a körülmetélkedéstől, hanem egyenesen a körülmetéltektől:
Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a gonosz munkásoktól, óvakodjatok a megmetéltektől!
(Fil 3,2 – RÚF 2005)
Minden reformáció korabeli fordításban, itt több nyelven is az szerepel, hogy a körülmetélkedéstől óvakodjanak, és nem a körülmetéltektől. Miért nincsenek leleplező kritikai cikkek ezekről a fordításokról? Mindig a Károli fordítás gyengeségei vannak kidomborítva.
A Vatikán és a teológiai iskolák által is támogatott úgynevezett magasabb szövegkritika célja az, hogy elhitesse velünk, hogy a Biblia szövege nem maradt fenn úgy, ahogyan azt megírták. Ezért készül a folyamatosan változtatott ún. Kritikus szöveg, a Nestle-Aland féle kiadás, és ezért változtatják a héber ószövetséget is, a Biblia Hebraica Stuttgartensiá-t is.
El akarják hitetni velünk, hogy tele van emberi hibákkal, amiket a másolók tovább másoltak, és igazán nem tudhatjuk, hogy Isten mit mondott, de egyre több forrásból bizonyosodik be, hogy a reformáció korában használt Textus Receptus igenis a legrégebbi hiteles görög szöveggyűjtemény. 2000-ben jelent meg egy könyv, Carsten Peter Thiede írásában, aki az oxfordi Magdalen papíruszt, kódnevén a P46 papíruszt, újra megvizsgálta. Ez a papírusz 1901-ben lett megvásárolva Luxorban, Egyiptomban, és került az oxfordi Magdalen College-ba. 1953-ban ennek a korát Kr.u. 180-200-ra tették. Tudományos vizsgálatok eredménye szerint, Dr. Thiede ezt a papíruszt átdátumozta Kr.u.66-ra. Ezzel ez lett az egyetlen első századból fennmaradt kézirat. Ennek a szövege egyébként a Mt.26,22 töredékét tartalmazza. Lézeres mikroszkópos vizsgálattal elolvasták a szöveget, amely a Textus Receptus változatot igazolja, a kisebbségi, vagy kritikus szöveggel ellentétben. Ugyanis „hekasotos auton” áll a papíruszon, „heis hakastos”-szal szemben. Ezzel a Textus Receptus-t egyértelműen belehelyezi az apostolok korába.
Olyan korban élünk, amikor egyre életbevágóbb lesz, hogy mi van megírva. Magyarország kis ország, és ezért a Biblia is sokszor volt egyének kezébe letéve (Károli, Szenci Molnár Albert, Tótfalusi Kis Miklós, stb.). Így vágtunk bele most mi is ebbe a munkába. Egyszerűen azt szerettük volna, hogy legyen egy olyan Biblia a kezünkben, ami azt mondja el, amit el kell mondania, vagyis Isten szava. Isten megőrizte az igéjét, és ez magyarul, a neki tulajdonított gyengeségei ellenére is a Károli Biblia. De ma már ez is másképp olvasható, mint ahogyan elkészült. Ezt szeretnénk visszaállítani oda, ahol 300 évig volt a magyar történelemben, megújítva, de nem modernizálva, hogy Teofilussal együtt mi is bizonyosak lehessünk abban, amiben hiszünk.
1 Mivelhogy sokan kezdték rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, amelyek minálunk beteljesedtek, 2 Amint nekünk előnkbe adták, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének: 3 Tetszett énnekem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak neked, jó Theofilus, 4 Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, amelyekre taníttattál. (Lk 1,1-4 – Váradi-Károli 2018)
1 Most pedig hallgass ó Izrael a rendelésekre és végzésekre, amelyekre én tanítalak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, amelyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ad nektek. 2 Semmit se tegyetek az igéhez, amelyet én parancsolok nektek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok nektek. 3 Szemeitekkel láttátok, amit cselekedett az Úr Baal-Peór miatt; hogy minden embert, aki Baal-Peór után járt, kipusztított az Úr, a te Istened te közüled. 4 Ti pedig, akik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig. 5 Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, amint megparancsolta nekem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, amelybe bementek, hogy bírjátok azt. 6 Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcsességetek és értelmetek a népek előtt, akik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet! 7 Mert melyik nagy nemzet az, amelyhez olyan közel volna az ő Istene, mint mi hozzánk az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk? (5Móz 4,1-7 – Váradi-Károli 2018)
11 És azért bocsátja rájuk Isten a tévelygés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak; 12 Hogy kárhoztattassanak mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban. 13 Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti értetek atyámfiai, akiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Szellem megszentelésében és az igazság hitében; (2Th 2,11-13 – saját kiemelés)
A címben szereplő kérdésre a rövid válasz a modern Biblia. Pontosabban a modern fordítású és a mai „tudományos” eredeti szövegeken alapuló Biblia.
A hosszabb választ megpróbálom szintén rövidre fogni, hiszen erről itt már nagyon sokat írtam, de újabb és újabb bizonyítékokra lelek, amelyek egyre több oldalról erősítik meg a korábbi kijelentéseket, hogy a mai bibliakiadások, amelyek nem a reformkori eredeti (héber és görög) szövegeken alapulnak, azok nem megbízhatóak. Jézus azt mondja, hogy a gyümölcséről ismerjük meg a fát. Ma már több mint 100 évvel vagyunk az első újonnan összerakott „eredeti” (héber és görög) nyelvű szövegek kiadásain, és már látszanak a gyümölcsök is.
A következő néhány információ HATÁSSAL lesz a bibliaverziókkal kapcsolatos megértésedről. Ez a leírás segítséget szeretne nyújtani abban, hogy tisztábban láss, és megállapítsd, hogy melyek a helyes források.
A feladat azért nehéz, mert néhány, vagy akár sok olyan kiadása is van az Új Szövetségnek, amely nem pontos, nem megbízhatóan lett lefordítva, vagy megbízhatatlan. Akkor melyik Új Szövetség kiadások azok, amelyek pontosak és megbízhatók?
Melyik verziók 1.) pontosak; 2.) vannak használatban és 3.) elfogadottak a korai egyház által?
A pontosság mércéje a megbízhatóság szempontjából ugyanaz mindvégig és minden nyelven:
Azok a pontos kiadásai az Új Szövetségnek, amelyeket használt az egyház, amelyek vagy az Új Szövetség kéziratai, amelyeket koine görög nyelven írtak, vagy azok pontos fordításai, amelyeket azokról a kéziratokról készítettek más nyelveken.
Nem nehéz megérteni. Ma több olyan kézirata van az Új Szövetségnek, amelyeket 1900 után fedeztek fel, mint az összes ezt megelőző évszázadban összesen. De amit ezek a kéziratok mutatnak és elénk tárnak az az, hogy a régebbi fordítások, mint például (magyar nyelven) a Vizsolyi (1590), Váradi (1660); Aranyos (1685), a legszöveghűbb fordítások. Ezek a fordítások vannak a legközelebb a görög kéziratokhoz, amelyek a Római birodalom idejéből származnak.
Ahogyan az idő és a régészet előre halad, úgy mutatják meg a régebbi kiadások pontosságát, és a modern kiadások pontatlanságát. A régebbi kiadások az eredeti nyelvek több évtizedes komoly tanulmányozásán, előkészületen és mély ismeretén alapultak, valamint egy-egy hűséges odaszánáson, hogy a fordítás pontos és szöveghű legyen.
A korábbi fordítók, (különösen az 1200-as és 1600-as évek közöttiek) egy pontos fordítást AKARTAK kiadni, mert számukra a megváltás függött ettől :
18 Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, aki e könyv prófétálásának beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra; 19 És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, amik e könyvben megírattak. (Jel 22,18-19)
Munkájukat úgy készítették, hogy az bemutatta a személyes kapcsolatukat közöttük és Isten között Jézus Krisztus által. Mivel ennyi minden függött a pontosságon, ezért a fordítói munkájukat nagy komolysággal és odaszánással végezték (olvassa el valaki Károli életrajzát, vagy legalább a Vizsolyi Biblia előszavát).
A modern fordítások egy másik történetet mesélnek el. Nem látjuk az elköteleződést sem a kereszténység, sem Isten, és még csak az olvasók felé sem, akik egy-egy ilyen modern fordítást olvasnak. A mai kor legtöbb fordítójának elsődleges célja a saját anyagi biztonsága és a saját akadémiai karrierjének előmozdítása. Sok új fordítás keletkezik világszerte, szinte minden új szájíz szerint van egy újabb fordítás. Majdnem minden fordítás egy csoport munkája, gyakran szponzorált kiadók és cégek által, és nem egyházak és felekezetek által.
Gyakorlatilag a bibliafordítások világában nincs felügyelet és nincs számonkérés sem. A mai fordítók túlnyomó többsége sokkal kevesebb ismerettel rendelkeznek a régi nyelvekről, mint a korábbi verziók fordítói. A mai fordítók a munkájukat olyan kéziratokra alapozzák, amelyeket a korai fordítók elutasítottak. Ez tervszerű és szándékos:
A modern fordítókban nagyon kevés a közös a korai autentikus keresztényekkel vagy kereszténységgel. A kereszténység felé végzett szolgálat nevében a legtöbb fordító valójában a kereszténység ellen dolgozik. A fordítók, a kiadók, és a főiskolák és egyetemek értik ezt. Ők csak abban reménykednek, hogy ez az információ nem kerül nyilvánosságra, mert akkor ez kisebb eladásban nyilvánul meg, és elhomályosítja a képességüket, hogy embereket tereljenek el a történelmi kereszténységtől.
A modern fordítók gyakran olyan messzire mennek, hogy tagadják azt az Ó és Új Szövetséget, amelyet fordítanak. Nem hisznek a bibliai szöveg ihletettségében, és nem fogadják el az eredetiségére vonatkozó állításait. Erről tesz bizonyságot Csia Lajos is és id.Zimányi József is, amikor az önéletrajzukat mondják el. Már az ő korukban hitetlen professzorok tanították őket!
A legtöbb (úgynevezett) kutatót ma a fordításában a hírnév, a biztonság (kereset), és további esetleges karrier lehetőségek érdeklik. Nemzetközi szinten az egyetemek gyakran együttműködnek kiadókkal egy-egy jól fizető kiadói szerződés eléréséért. A pontosság a legutolsó követelmény a modern verziók felé, és a legtöbb fordító nem csak NEM keresztény, hanem nyiltan ellenséges az Ó és Új Szövetség felé, és azok felé, akik azokat követik. Mégis, az ő hamis fordításuk van még mindig nyomtatásban, és a pásztorok többsége szándékosan tudatlan, vagy tudatlanul is cinkos abban, hogy a gyülekezetüket félrevezesse az igazságtól, pontosságtól és tisztaságtól.
Ez különösen igaz a nagyobb gyülekezetekre és felekezetekre, akik boldogan elszakadtak a saját hitüktől. Boldogan csábítanak gyülekezeteket elalvásra és az örökkévaló következmények szándékos figyelmen kívül hagyására. Örülnek a pásztorok döntéseinek, akik hazugságba és hamis tanításokba visznek gyülekezeteket. Ennek az az eredménye, hogy nehéz, hacsak nem lehetetlen a legtöbb gyülekezetbe járó embernek, hogy az igazán tudja és megértse, hogy mi az örök élet, és megtanulja, hogy ezt hogyan érheti el. Ne csapd be magad, ma sok pásztort nem érdekel az örökkévaló lelked. …Ezt forgasd egy kicsit…. Próbáld megérteni, hogy ez számodra mit jelent.
Hogy ez mennyire volt igaz, nézzünk meg pár bizonyítékot. Filó Lajos írt Pallagi Mórról, aki egyike volt az 1908-as Károli Bibliát revideáló csoportnak:
„[Filó Lajos] Liberalizmusa azonban nem volt annyira negatív, mint a Ballagi Mór által szerkesztett Protestáns Egyházi és Iskolai Lap köré tömörült pesti, pataki és nagyenyedi tanárok nevével fémjelzett liberális teológusoké. […] A liberalizmus szélsőséges, a leglényegesebb keresztyén hittételt, a feltámadást támadó kritikai irányzata azonban Filót szembeállította a liberalizmus teológiájával. Amikor Ballagi Mór 1862-ben a Krisztus feltámadását tagadta egy cikkében, akkor tollat fogott Filó Lajos a liberális teológia ellen.”
(forrás: Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház 1867-1978 közötti történelméből 2.rész 132-133.oldal)
Egy idézet Kiss Ádám prédikációjából:
„Nem létezett olyan Krisztus, ki mint Istennek Fia, mint a Szentháromság második személye, az égből a földre szállott alá, Mária méhében emberré lett, mint Isten-ember szenvedett, meghalt, föltámadott és ismét égbeszállt. Jézus istenségét a görög és római műveltség, a dogmaalkotó zsinatok idejében korszerű lehetett vallani. Az antik pogány világ, mely az emberek között élő istenekhez, félistenekhez volt szokva, jobban hitt Krisztusban, ha istenképpen magasztalták előtte. A mai világ viszont jobban megnyerhető Krisztusnak, ha ő mint ember állíttatik elébe, s ha a róla terjesztett túlcsigázott fogalmak által az Isten egységéről alkotott képzet meg nem zavartatik. Ha elveszett is a legendák Krisztusa, helyette a keresztyén nemzetek egész történelmében élő krisztusi szellemet nyertük meg.” – [kiemelés tőlem]
(forrás: Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház 1867-1978 közötti történelméből 2.rész 136.oldal)
Milyen az olyan egyház, ahol nyiltan lehet tagadni, hogy Isten megjelent testben, és feltámadott? Az Ige szerint ez az antikrisztus szelleme:
2 Erről ismerjétek meg az Isten Szellemét: valamely szellem vallja, hogy a Jézus Krisztus a hústestben eljött, az Istentől van; 3 És valamely szellem nem vallja, hogy a Jézus Krisztus a hústestben eljött, nincs az Istentől: és az az antikrisztus szelleme, amelyről hallottátok, hogy eljön; és most e világban van már. (1Jn 4,2-3)
Ha egy egyház megtűr ilyen prédikációkat, akkor az az egyház nem Istent szolgálja már! Ha nyiltan szólhat benne az antikrisztus szelleme, akkor ott nagy baj van! Onnan mindenkinek el kell szaladnia, aki Istent igazán keresi!
És ha te egy vagy a gyülekezetben azok közül, akik pszichológiailag le vannak bénítva, reménytelenül össze vannak zavarva, aki nem érti, hogy az imája miért nem megy a plafontól feljebb, akkor ez azt jelenti, hogy egy vagy azok közül, akik nem tudják, hogy melyik kérdést tegyék fel; akik nem elég bátrak, hogy megtudják; és egy vagy azok közül a bárányok közül, akik egyszerűen ott ülnek a padsorokban, és egyre több zűrzavart „nyelnek be”, miközben nem tesznek semmit azért, hogy megállítsák a saját lecsúszásukat a reménytelenségbe!
Abban az esetben azonban, ha te keresed a TÉNYSZERŰ igazságot, és ismered Isten igazi igéjét, akkor talán úgy teszed magadnak a legnagyobb szivességet ebben az életben, ha elkezdesz olvasni és memorizálni és RÉGI fordítást (szerk: magyar nyelven egy 1908 előtti Károli kiadást). Miközben vitatkozhatsz, hogy vajon létezik-e más opció (és valójában létezik), a kérdés marad:
A saját örök végzetetből és örök célodból mennyit akarsz a szerencsére bízni?
Amennyiben most boldog vagy, akkor bocsánat, hogy megzavartam ezt a lassan-felforrósodó-vízben-megfő-a-gyanútlan-béka állapotot, mert vannak olyanok, akik csak jól akarják érezni magukat. Ők nem keresik az igazságot, és nem érdekeltek Istenben, vagy hogy ismerjék Őt. Ők csak jól akarják érezni magukat, és a vallást használják arra, hogy ebben megtartsa őket. Nem értik meg a lelkük állapotát, és nem is érdekli őket igazán. Az ötlet fel sem merül bennük, hogy ez az időszak, amelyben most létezel, az egy lehetőség arra, hogy felkészülj a túlvilágra, ahol igazából örökké létezni fogsz. Azoknak, akik nem veszik komolyan Istent, nem szabad csodálkozniuk, ha Isten sem veszi őket komolyan. Egy kapcsolat mindig kétirányú.
De ha egyszer úgy döntesz, hogy fel akarsz ébredni, és a komoly imán kívül még valamit tenni, akkor az első lépés az lehet, hogy elolvasol egy igazi Új Szövetséget, amit azok fordítottak, akik hűségesek voltak. A modern verziókkal ellentétben, amit politikailag korrektek fordítottak.
Ha ezek a tények igazak (márpedig igazak), akkor inkább azt szeretnéd, hogy ne mondják el neked, és légy inkább a hitedben megtévesztve? Nem lenne jobb esélyed arra, hogy kiengeszteld magad Istennel, ha tudnád, hogy mennyire rosszul bántak az emberiségre bízott könyvekkel, hála a hazug vezetőknek? Nem szeretnéd, hogy valaki elmondaná, hogy hol találhatsz pontos verziókat az Ó és Új Szövetségből, hogy kapcsolatba kezdhess kerülni Istennel, úgy, ahogyan Ő meghatározta? Az igazság itt van kinn azoknak, akiknek van bátorságuk és elszántságuk, hogy keressék.
Sokan mondták nekem, hogy a mai Bibliákban is benne van a lényeg. Tényleg? Nem lesz késő, megvárni azt, hogy az Úr előtt szembesülj ennek a kérdésnek a válaszával? A kérdést csak egy versről-versre való elemzés tudja megválaszolni, amelyet mindenkinek magának kell megtennie. Rám se hallgasson senki, hanem nézze meg magának, mert mindenkinek magának kell döntenie a maga sorsa felől. És abba is érdemes belegondolni, hogy az Igazság Szelleme az igazság mellett tesz bizonyságot. Ezért ha hamis a Biblia, akkor a Szent Szellem sem tesz mellette bizonyságot, és nem fogja magát kijelenteni belőle. Akkor a Biblia csak egy könyv marad, és nem lesz mögötte a Szent Szellem ereje, és életet sem fog adni az olvasójának.
Az emberek egyszerűen azt akarják hinni, hogy a bibliatársulatok a fordításokat becsületesen és hűséggel végezték, mind a kereszténység felé, mind az Úr Jézus Krisztus felé. Minannyian ezt szeretnénk hinni, de a tények egyszerűen nem támogatják ezt a következtetést. Ez a hitet az emberekbe veti, ahelyett, hogy Istenbe vetné. Az iskolákban és a bibliatársulatokban lévő legtöbb ember el van csábítva.
Nem szabad meglepődnünk. Ha Isten igéje segít az embereknek, bátorítja az embereket, válaszokat ad, és kapcsolatba hoz Istennel egy pontos fordításon keresztül, akkor nem szabad meglepődnünk, hogy bizonyos erők akadályozni akarják az emberiséget, hogy kapcsolódjon a Termető Úr Istenhez.
Meg lett mondva, hogy a kéziratok, amelyeket Westcott és Hort használt, azok NEM pontosak. Először is azok szándékos eltérések a történelmi görög kéziratoktól, amelyeket a keresztény egyházak használtak 2000 évig, gyakorlatilag 1882-ig.
EZ ÍGY VAN! Minden keresztény addig az ideig egy MÁSIK görög szöveget használt, amelynek más volt a tartalma. A történelmileg régebbi Bibliák a történelmi görög szövegen alapultak, mint a Luther Biblia (1545), Károli (1590), King James (1611). Az Új Szövetségben a 27 könyv ugyanaz a 27 könyv mint ma, de a modern verziók megváltoztatták azoknak a könyveknek a belső tartalmát. És igen, azok a változtatások SZÁMÍTANAK, és hatással vanak a TANOKRA és a TARTALOMRA.
————
Visszatérve a címben szereplő kérdésre, mi lehet közös a mai kereszténységben, az okkultizmusban, az ezotériában, a Jehova tanúiban és a mormonokban? Az, hogy a mai Bibliák, már annyi változtatást tartalmaznak a pontos szövegekhez képest, hogy az már nekik is jó! Ma már gond nélkül tudják használni,
– mert egyre inkább el van véve Jézus Istensége, és csak emberként akaják bemutatni
– mert egyre inkább szétválasztják Jézus személyét a krisztusi mívoljától, és a krisztusságot mint hivatalt állítják be
– mert hangsúlyozzák a cselekedetek fontosságát, mintha azokból lenne a megigazulás
(Bővebben ezekről az igehelyekről a Váradi-Károli Biblia Függelék részében lehet olvasni, illetve a kiemelt írások között több cikk foglalkozik a témával. Valamint a 2018 júniusi cikkek a változtatásokkal részletesen foglalkoznak.)
Több csoportnak ugyanis ugyanaz a világnézete:
Felvilágosodottak / racionalisták
Szabadkőművesek / titkos társaságok
Ezoterikusok / gnosztikusok
Okkult mozgalmak
Az ő világképükben az ember felemelkedik az istenségbe. Ehhez csatlakoznak a keresztényeknek és a szektáknak azoka az irányzatai, ahol a hit mellé még cselekedetek is kellenek az üdvösséghez, mint például a Jehova tanúinál.
Ezeknek a csoportoknak a reformkori Bibliák használhatatlanok, mert egyértelmű bizonyságot tettek arról, hogy
Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. (Fil 2,11)
Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt híve, életetek legyen az ő nevében. (Jn 20,31)
Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút. (1Jn 2,22)
Ezekből az új Bibliákból már többször idéznek az ezoterikusoknak szánt angyali vagy egyenesen az ő Jézusuk – aki nem egyenlő a bibliai Jézussal –, vagy más tanítók által csatornázott üzenetekben. A modern bibliák a „legújab tudományos eredmények” miatt már annyira el vannak változtatva, hogy minden irányzatnak „belefér” a tanaiba. Talán már csak egy végső változat lesz, szintén a legújabb tudományos eredményekre hivatkozva, amikor is már teljesen ki fogják venni Jézus Istenségét és a megváltást, hogy mindenki elfogadja majd az eljövő antikrisztust. Talán be is fogják tiltani a korábbi verziókat, mert azok nem lesznek politikailag korrektek, a gyűlöletbeszéd miatt, ami bennük van.
Mindenki maga döntse el, hogy ez mennyire fontos a saját életében!
Aki ma egy új fordítású Bibliát vesz a kezébe, annak hinnie kell a következőket:
Hinned kell, hogy azok az emberek, akik hittek Krisztus Istenségében, gyakran megrontották a Biblia kéziratait.
Hinned kell, hogy azok az emberek, akik elutasítják Krisztus Istenségét, sohasem rontották meg a Biblia kéziratait.
Hinned kell, hogy nem lehet rábízni a Bibliát azokra, akik meghaltak azért, hogy eljuttassák az evangéliumot a világnak.
El kell hinned, hogy a gyilkosaik megbízhatók.
Hinned kell, hogy a kelta keresztények, Valdensek, Albigensek, a Görög Orthodox Egyház, a Protestáns Egyházak, az Anabaptisták és a Baptisták közül senki nem használt tiszta Bibliát.
Hinned kell, hogy a római katolikusoknál és a 19.század racionalistáinál van Isten tiszta igéje.
Itt egy link egy 1873-as Károli verzióhoz, vagyis egy az 1908-as revízió előtti Károli Bibliához. Vigyázat a kattintással, mert 122MB, szóval nagy!
Ez adhat egy jó összehasonlítási alapot arról, amit mi csinálunk a Váradi-Károli Biblia kapcsán.
1908-ban megtört az Ige folytonossága, és ezt állítjuk vissza a Váradi-Károli Bibliával, amikor elkészül.
Ezért is tesszük bele még a munkaverziókba is a megváltoztatott verseket, hogy mindenki maga győződhessen meg arról, amit csinálunk! Nem újat csinálunk, hanem visszaállítjuk a régit a helyére!
Ma már nincs egy olyan könnyen elérhető, és mai magyar nyelvű Biblia, amely a pontos szövegeken alapulna. Ez a láncolat 1875-ben megszakadt.
Ahogyan Jézust is a írástudók és a farizeusok adták a halálba, úgy ma sincs ez másképp. A hivatásos bibliakutatók és professzorok változtatják meg az igét, és viszik el a hívő (és elhitetett) tömegeket az Isten ismeretétől, és fordítják el az Istenhez vezető úttól!
Hermász pásztor könyvében Jézus tisztán adoptálva lett Isten fiaként a keresztségnél, ezért beleillik a fenti csoportok világnézetébe
A gnoszticizmus szintén arról szól, hogy az ember istenné lesz
A gnosztikus újszövetségi írások szintén emberré alacsonyították Jézust
Ha a Bibliát újraírják a gnosztikus szöveggel, akkor azt tanítaná, hogy az ember istenségbe emelkedhet, ahogyan a szabadkőműveseknél, a felvilágosultaknál és a forradalmi gondolkodóknál.
Ez készíti elő az antikrisztus elkövetkező elfogadását, birodalmát, valamint az új világvallást
———–
Ma körülbelül 25,000 régi másolata és töredéke van az Új Szövetségnek, amelyet megtaláltak és feltártak. Ezek koine görög nyleven íródtak, amelyet Jézus idejében beszéltek az első globális Római birodalom napjaiban. Az Új Szövetség a legtöbbet másolt könyv a világ történetében.
Westcott és Hort az 1800-as években élt, és egyházi pozíciójuk volt Angliában. ŐK megromlott Anglikán tudósok voltak, akik átadtak az Anglikán egyháznak új hamis módszerekkel összeállított görög szöveget, majd kiadták az új ROSSZ fordításukat az egész egyházban. Mindezt úgy beállítva, mintha a verziójuk egy javítás lett volna, de nem az volt. Ez a szövegek megrontása volt, de sokakat meg tudtak győzni, beleértve Tragelles-t (aki Nestle egyik társa volt) és a Biblia Társaságokat, hogy kezdjék el használni az ő Nestle-Westcott-Hort rossz görög Új Szövetségüket, és ezt használják a Biblia fordításához más nyelvekre. Végul a legtöbb felekezet hagyta magát elhitetni és „beszálltak”, a Luteránusoktól kezdve egészen a Baptistákig.
Az Amerikai Bibliatársulatnál a hivatalos változás 1904-ben történt, a Brit és Nemzetközi bibliatársulatnál is 1904-ben, ezért ezt használták már a Károli 1908-as revíziójához is. A Brit és Nemzetközi Bibliatársiulat a nemzeti nyelvekre való fordításoknál 1910 után kezdte el felgyorsítani az alkalmazását, azzal hogy 1905-ben kiadták és ezt adták oda mint „alap” görög szöveget a fordítóknak.
Ez ma már történelem. Ezek az események nem egyik napról a másikra történtek. Sok feljegyzés van ahogyan a Bibliatársulatok egymás között leveleztek, ahogyan egymásról írtak, azért, hogy a nyilvánosság elé tárják a tényeket és a részleteket.Voltak szerzők, mint például John Burgon, Ebenezer Henderson, akik bátran cselekedtek, és nyilvánosságra hozták – mint a francia verzió esetében is – a bibliatársulatokon belül lévők munkájának hamisságait. Tény, hogy ma a legtöbb fordítás, ha modern, akkor pontatlan és hiányzik belőle a szellemi erő. Ahogyan ennek nyomai már tettenérhetők az 1908-as Károli Biblia esetében is.
A Westcott és Hort által produkált verzió legalább két szempontból pontatlan:
a) a források, amelyeket kiválasztottak a fordításra
b) A megromlott és pontatlan fordítás, amelyet ők szándékosan készítettek
A kéziratok, amelyekből Westcott és Hort a fordítást készítette, önmagában is pontatlan és ellentmondásos. Ezek a kéziratok elsősorban a Vatikáni Kódex és a Sínai Kódex. Ez a két kódex ellenmond az Új Szövetség többi koine görög kézirata 99%-ának. Még egymásnak is ellentmondanak több mint 2000 helyen.
A mai olvasónak lehetetlen feladat, hogy egy lefordított szövegből (mint a magyar), meg tudja állapítani, hogy a versek melyik szakasza pontos, és melyik szakasza NEM pontos, még akkor sem, ha kizárólag a Vatikáni és Sínai kódexen alapul a szöveg. Csak ha egymás mellett szinkronban olvasnánk, akkor látszana közöttük az eltérés. Egy sorrol-sorra történő összevetést csinált Hoskier professzor, és John Burgon is.
A legtöbb modern Új Szövetség verzió (a 20. században magyarul mindegyik!!, még részben az 1908-as Károli is!), a Westcott és Hort által összegyűjtött szövegen alapul. Ezt bizonyítja mindegyik kiadás előszava, ahol leírják, hogy a szöveget a Nestle-Aland görög szöveg alapján fordították. A Nestle-Aland görög szövegek kiadásaiban pedig ők maguk mondják el, hogy a Westcott/Hort/Tischendorf szövegeket vették alapul.
Sajnálom, ha ez túl technikai azoknak, akik még csak kezdők a témában. Egy egyszerűbb magyarázat talán:
1.) Vatikáni Kódex + Sínai Kódex = a hamis görög alapja a Westcott-Hort szövegnek
2.) Westcott-Hort + Tischendorf 8. kiadás (Sínai kódex) = a Nestle-Aland görög szöveg
3.) Nestle hamis görög szövege = hamis Nestle-Aland görög szöveg = majdnem minden modern Új Szövetség fordítás alapja
A Westcott és Hort hibái, hamisságai és félrefordításai már több munkában is ki lettek tárgyalva.
Nem szabad meglepődnünk azon, hogy sokan találtak megelégedést a hamis Ó és Új Szövetségek számtalan verzióiban. Végül is ha megnézzük a részleteket, sokan, akik kiadják ezeket a Bibliákat, ők maguk nem Jézus Krisztus követői. Nekik nem szempont, hogy téged ne vezessenek félre. Nekik nem szempont a bibliai pontosság. Nemzetközi szinten a Biblia vezeti az eladási listákat, ezért minden kiadó hatalmas profitot termel egy-egy újabb verzióval.
Jehova tanúi és a kereszténység közeledése
JT – eredet
Charles Taze Russell által vezetett bibliatanulmányozó csoportként Pennsylvaniában indult útjára 1870-ben. 1931-től nevezik magukat Jehova Tanúinak
Mivel oldalunk elsősorban egy Bibliával foglalkozó oldal, ezért már többször írtunk ezen a blogon a Biblia történetéről, és többször írtunk már a különböző kiadások közötti eltérésekről. az 1908-as kiadású Károli bibliával is többször foglalkoztunk már, de az Istent kereső embernek nagyon fontos, hogy „mi van megírva”.
Ő pedig felelve, mondta: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik. (Mt 4,4)
A mai világunkban egyre inkább csak a Biblia igazsága marad meg objektív igazságnak. A mai kort már úgy is nevezik, hogy poszt-igazság kora. Ez azt jelenti, hogy minden embernek megvan a maga igaza, ezért nincs EGY objektív igazság, hanem minden igazság relatív, hiszen amit mondunk az csak egy vagy több adott nézőpontból lehet igaz. Amikor Jézus azt mondta a Sátánnak, hogy „meg van írva”, akkor a Sátán nem kérdezett vissza, hogy hol van megírva, de azt sem mondta, hogy ez nála másképp van megírva. Ez azt jelenti, hogy Isten igéje létezik, és valóságos igazságot hordoz, amely megdönthetetlen! Ezért fontos, hogy mi van megírva. A Sátán folyamatosan dolgozik Isten Igéjének megrontásán. Ezért hitünk védelmének is egyik igen fontos pillére az Ige védelme. A gonosz az ige megrontásának munkáját már az apostolok idején elkezdte, hiszen erről ír Pál is:
Hogy ne tántoríttassatok el egyhamar a ti értelmetektől, se ne háboríttassatok meg, se szellem által, se beszéd által, se nekünk tulajdonított levél által, mintha közel volna már a Krisztusnak ama napja. (2Th 2,2)
Már az ő korában hamisították a leveleit, ezért figyelmeztet arra, hogy ne higgyenek olyan levélnek, amelyet neki tulajdonítanak. Óvintézkedésül minden levelét a saját kezével írta alá (1Kor.16,21; Kol.4,18)
A köszöntést én Pál írom a saját kezemmel, ami ismertető jegye minden levelemnek. Ezért írom ide is: (2Th 3,17)
A gnosztikusok kora után, az Ige elleni támadás a 19.században kezdődött el szervezetten újra. Ennek iránya lehet, hogy akkor még nem látszott olyan tisztán mint ma, de mára látszanak a „gyümölcsei”. A mai Bibliák olvasásánál mindig felmerül a kérdés, hogy valóban az volt odaírva? Hiszen több változatot is bemutatnak a szövegből, szavaknál több jelentést is odaírnak, valamint a lábjegyzetekből még azt is kiolvashatjuk, hogy adott szövegrészek sok kéziratban nem is szerepelnek. Ezeknek megfelelően úgy néz ki a helyzet, hogy ma már azt gondolhatjuk, hogy Isten Igéje nem lett tisztán megőrizve. De ez nincs így. A reformkor Bibliáinak a gyümölcse is tisztán látszik ma már, a reformáció után 500 évvel, még ha ez az évforduló már a reformáció végét is jelenti. Sokan fordultak oda Istenhez, javultak a közerkölcsök, visszaszorult a bűnözés, lelepleződött a katolikus egyház sok tévtanítása. Isten Igéje megcselekedte azt, amit mond:
Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek:Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldtem. (Ézs 55,10-11)
Ezért foglalkozunk most újra a Biblia történetének ezzel a pontjával, mégpedig a Károli Biblia 1908-as revíziójával. Ennek a revíziónak az eredményeként ugyanis sok olyan „új” elmélet magja került bele az igébe, amelyek korábban nem voltak ott. Ezek a magok ma már sokkal erőteljesebben és nyilvánvalóbban látszanak a modern fordítású Bibliákban. Vágjunk is bele.
A 19.században erősödött meg az úgynevezett tudományos élet. A tudomány, mint egyfajta új vallás tört be a nyugati társadalmakba. Azért mondható egyfajta vallásnak, mert ma is szinte megkérdőjelezhetetlen, ha valamire kimondják, hogy tudományos alapokon nyugszik. Ez a 19. században nem volt másképp a Biblia, illetve a kereszténység környékén sem. 1881-ben adták ki az új Westcott-Hort Újszövetséget, amely túlnyomórészt az alexandriai szövegeken, azon belül a Vatikáni kódexen alapul, és természetesen „tudományosan” lett összeállítva. Állítása szerint kiküszöbölve a múltbeli hibákat.
Magyarországon a Károli Biblia volt az a Biblia, amely már évszázadok óta országszerte eltejredt volt. Mikorra az 1607-ben befejezett jezsuita Káldi György féle katolikus fordítást 1732-ben másodszor adják ki, addigra a Vizsolyi Biblia már tizenkétszer lett kiadva. Sok szólás is a Károli Bibliából került át a köznyelvbe. A Biblia ügyét a 19. században a Brit és Nemzetközi Bibliatársaság vette gondjaiba. Az ő tevékenységüknek köszönhetően 1832-ben és 1835-ben Sárospatakon nyomtatták ki a Károli Bibliát, majd saját nyomdát nyitottak Kőszegen, ahol 1838 és 1848 között nyomtatták és onnan terjesztették a Károli Bibliát. Közel 60,000 teljes Bibliát, és 70,000 Újszövetséget. A bukott szabadságharc után 1851-ben bezératták ezt a nyomdát, és közel 58,000 kész Bibliát kiszállíttattak Berlinbe. A Bibliatársulat munkáját 1861-ben engedélyezték újra, és ettől fogva ismét terjesztették a Károli Bibliát. 1885 és 1895 között az évente eladott Bibliák száma a 60-70,000 között ingadozott. Ez a szám 1908-ban elérte a 100,000 eladott példányt.
A Károli Biblia revízióját a Brit és Nemzetközi Bibliatársaság finanszírozásában 1885-ben kezdték el, mivel a Társaság kötelességei közé számította az általa kiadott Bibliák szövegének időnkénti javítását. A revízió szempontjai között meg is találjuk a tudományosság szempontját.
A revízió szempontjai:
1. Ne új fordítás kívántassék,
2. hanem a Károli szövegének pontos átnézése,
3. nyelvének a mai kor kívánalmaihoz alkalmazásával, de ódonszerűségének és bibliai zamatának megóvásával
4. a bibliai tudomány és kritika már megállapítottnak vehető eredményei figyelembevételével,
5. de minden, a protestáns egyházak hitelveivel és szimbolikus könyveinek tanaival ellenkező új tudományok mellőzésével,
6. a bevett s máig általános használatban levő fordításból csak a helyes és nyelvtani szabatosság követelte elétérések engedtetnek meg,
7. minden felesleges, megütközést, vagy éppen botrányt okozható újítások gondosan kerültessenek,
8. oly közmondásszerűvé vált mondások, amelyek bementek a köznyelvbe,hagyattassanak meg ott is, ahol az exegéta különben nem tudná elfogadni a Károli fordítást.
(forrás: Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai 105.oldal)
A 4. pontban az akkori korszellemnek megfelelően ott látjuk a revízió egyik fontos szempontját, mégpedig azt, hogy a revízió során figyelembe kell venni „a bibliai tudomány és kritika már megállapítottnak vehető eredményeit”. A tudományosság zászlóshajója abban az időben pedig elsősorban a Westcott-Hort féle Újszövetség volt, melyet 1904-ben a Társaság is kiadott saját költségén.
A felvilágosodás és spiritualizmus mozgalmai nem maradtak kivül az egyházak falain. A liberális nézetek is egyre nagyobb teret nyertek a protestáns egyházakban. Több olyan egyházi személy is részt vett a Károli Biblia revíziójában, akik liberális nézeteket vallottak. Ezek miatt az új irányzatok miatt lett más a Károli Biblia 1908 után. Az addigi javítások nem hoztak ekkora változást a Biblia életében, mint ez a revízió. Az 1590-es kiadást követően Szenczi Molnár Albert javította, majd adta ki 1608-ban, majd 1612-ben, majd 1661-ben komoly revíziót követően jelent meg a Váradi biblia. 1685-ben Tótfalusi-Kis Miklós egy újrafordított változatot adott ki, amely sajnos nem tudott elterjedni. A Váradi Biblia szövege maradt meg „Károli Biblia” név alatt, egészen 1873-ig, amíg el nem kezdődött a revízió.
Több csoportba olyan lehet gyűjteni a változtatások irányát, amelyek ma már nem csak „csírájukban” látszanak, hanem „kiteljesedtek”. Ezért mondjuk azt, hogy az 1908-as Károli Biblia egy átmeneti kiadás a reformkori Bibliák és a modernkori Bibliák között.
A változtatások irányai:
– Jézus egyidejű Istenségének és emberi mívoltának a szétválasztása
– A testi feltámadás elrejtése
– A cselekedetekből való megigazulás hírdetése
– A szenvedések általi megtisztulás
– A megvilágosodás és tudás magasztalása
Ezekről az irányokról már sokat írtunk, ezért itt csak egy-egy példát hozok fel. Részletesebben a korábbi írások foglalkoznak ezekkel a változtatásokkal.
Jézus egyszerre Isten és ember
Zsid.1,3
Váradi-Károli 1908-as Károli
3 Aki az ő dicsőségének fényessége, és az ő személyének bélyege, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől önnmaga által megtisztítva, ült a Felségnek jobbjára a magasságban, (Zsid 1,3)
3 A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban, (Zsid 1,3)
Az egyik ige, ahol Jézus Istenségét „visszavették”. Abból, hogy Jézus maga az Isten fényessége, a revízió után már csak annyi maradt, hogy „a dicsőségének visszatükröződése”. Hiszen amennyiben egylényegű az Atyával, és Ő maga tartalmazza az egész Istenséget testileg (Kol.2,9), akkor Ő maga nem csak visszatükrözi a dicsséget, hanem hordozza is!
A szenvedések áltai megigazulás
1Pt.4,1
Váradi-Károli 1908-as Károli
1 Minthogy azért Krisztus hústestben szenvedett értünk, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki hústestben szenvedett, megszűnt a bűntől, (1Pt 4,1)
1 Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől, (1Pt 4,1)
A buddhizmus egyik tanítása az, hogy a testi szenvedés megszabadít a bűnöktől, és az újjászületéskor ez már beszámít, valamint a buddhizmusban a szenvedés kulcsfontosságú szerepet játszik a megvilágosodás elérésében. (forrás: karuna.hu – A buddhista alaptanítások)
A Bibliában a megigazulás hitből, mégpedig az Úr Jézusba vetett hitből lehetséges. Ezt cselekedetekkel és szenvedéssel nem lehet kiváltani.
Panteizmus
Kol.1,17
Váradi-Károli 1908-as Károli
17 És Ő mindenek előtt van, és mindenek Ő általa állnak fenn. (Kol 1,17)
17 És Ő előbb volt mindennél, és minden Ő benne áll fenn. (Kol 1,17)
A panteizmus keleti eredetű tanítás, és azt jelenti, hogy Isten része a teremtésének, és minden teremtményében benne van Isten egy része. Az összes virág, fa, állat, stb. mind-mind tartalmaz Istenből egy-egy részt. Ez még megfelel a yin-yang-nak is, hogy minden jóban van egy kicsi rossz is, illetve minden rosszban van egy kicsi jó is. Ezzel viszont azt mondanánk, hogy a Sátán benne él Istenben, ami maga is istenkáromlás lenne.
Ez teljesen ellentmond a Biblia tanításának! Isten nem része a teremtésének, ráadásul Istenben nincs semmi rossz, vagy gonoszság! (1Jn.1,5; Jak.1,13; 1Pt.1,16; Zsolt.47,9; Ézs.48,11) Isten Szent! Tehát ez az ige úgy helyes, hogy „mindenek Ő általa állnak fenn”, és nem úgy, hogy „őbenne”! Sajnos azonban a rossz változat végigkísér minket egészen a modern korig, mert ezt találjuk meg a Katolikus fordításokban, és a RÚF-ban is.
A tudás magasztalása
Ef.5,9
Váradi-Károli 1908-as Károli
9 (Mert a Szellemnek gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),(Ef 5,9)
9 (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),(Ef 5,9)
A tudás megvilágosít. Ezt hírdette a felvilágosodás mozgalma is, az értelem diadalát. Itt helyesen azonban a Szellem szó áll, mert a Szellemtől nyerünk bölcsességet és világosságot, nem a világosság ad nekünk gyümölcsöt. Ez az irány könnyen továbbcsúszik a fény imádata felé.
Ismétlésként egy álljon itt egy témánkénti összefoglaló lista a modernkori Bibliák változtatásairól:
Jézus Istensége
Jn.3,13
1Tim.3,16
Jn.1,18
Jn.6,69
Jel.1,8
Jel.1,11
Jn.6,65
Ef.3,9
Ef.3,14
Isten megjelent testben
1Tim.3,16
1Kor.15,47
Csel.2,30
1Jn.4,3
Jézus a megváltó
1Kor.9,1
Lk.9,56
Mt.18,11 (EFO)
Jézus Isten Fia
Mt.8,29
Ef.3,14
Jn.6,69
Jn.9,35
Jn.12,41
Lk.4,41
Jézus hatalma
Jel.6,17
1Kor.5,5
Róm.14,10
Ef.3,9
Jel.19,1
Zsid.2,7
Zsid.3,6
1Kor.10,28
Ef.3,14
Hamis Tanok
Hamis kegyelem
Mk.2,17
Jn.12,47
Róm.8,1
1Jn.3,5
Zsid.1,3
Jel.21,24
Jel.22,21
Megigazulás cselekedetekkel
Mk.10,24
Mt.6,1 [Mt.5,16; Jn.3,21]
1Pt.2,2
Jel.19,8
Jel.22,14
Róm.11,6
Isten személyének elmosása
Jel.15,3
Jel.14,5
Jel.19,1
Jel.20,12
Jel.5,14
Ef.3,14
Fontos elhagyások
Róm.1,29 – paráznaság
Róm.13,9 – hamis tanú
Róm.14,6 – ünnepek
Róm.1,31 – összeférhetetlen
Gonoszságok kisebbítése
Mk.6,11
Lk.11,54
Lk.20,23
Lk.22,64
Jn.8,9
Lk.11,44
Jn.5,16
Csel.23,9
1Pt.4,14
Bibliai hitélet csorbítása
Mt.5,22
1Jn.4,19
Mk.9,29;1Kor.7,5; Csel.10,30 – böjt
Mk.10,21
Lk.4,4
Lk.11,2 és 4
Csel.4,24
Csel.9,6 !
Csel.15,24
1Tim.6,5
1Tim.5,16
Korábbi írások ebben a témában a 2018. június-augusztusi írások között találhatók, valamint konkrétan az 1908-as Károli Biblia változtatásairól:
A sorozat első részében megnéztük, hogy Jézus Istenségét hogyan csorbítják a kisebbségi vagy kritikus szövegeken alapuló modern bibliafordítások. Most visszatérünk Jézus személyéhez, amely folyamatos céltáblája ezeknek a változtatásoknak, és megnézzük azokat a változtatásokat, amelyek Jézus hatalmát és jelentőségét csorbítják.
Az összehasonlításhoz elsősorban ismét a Bibliatársulat által gondozott, Kálvin Kiadó által kiadott Revideált Új Fordítást (RÚF); és az Egyszerű Fordítást (EFO) fogom használni. A további Bibliák rövidítései:
REV – Revideált Károli 2011
SZIT – Szent István Társulat Bibliája (2003)
KNB – Káldi Nova Vulgata Biblia (1997)
CSIA – Csia Lajos Újszövetség (2005)
VIDA – Vida Sándor Újszövetség (1971)
Jel.6,17
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg? (Jel 6,17)
mert eljött az ő haragjuk nagy napja, és ki állhat meg?” (Jel 6,17)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanúgy egyes szám harmadik személyből többes szám harmadik szeméybe rakja a verset ezen a helyen.
Probléma: Itt egyértelműen a Bárány haragjáról van szó, és nem az Atya és a Fiú együttes haragjáról. Ezzel a változtatással ezt a verset összhangba hozzák a Jel.1,7 megváltoztatásával. Mindkét Ige így már arra utal, hogy Jézus második eljövetele kegyelemmel lesz, és nem ítélettel. Ezzel Jézus jelentőségét kisebbítik, mert a Jn.5,22-23 szerint, az Atya Jézusnak adta az ítéletet, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan tisztelik az Atyát. De még Pál is erről a haragról és veszedelemről ír a 2Thessz.1,7-8-ban: „…amikor megjelenik az Úr Jézus az égből az ő hatalmának angyalaival. Tűznek lángjában, ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának.”
1Kor.5,5
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Átadjuk az ilyent a Sátánnak a hústestnek veszedelmére, hogy a szellem megtartasson az Úr Jézusnak ama napján. (1Kor 5,5)
átadjuk az ilyet a Sátánnak, teste pusztulására, hogy lelke üdvözüljön az Úrnak ama napján.(1Kor 5,5)
A RÚF, az EFO, a REV, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanazt mondja ezen a helyen. Vida Sándor Újszövetsége megtartotta Jézus nevét.
Probléma: Ugyanaz a helyzet, mint az előző versnél. Jézus az Úr. Ezért az Úr napja is egyértelműen hozzá kötődik. Ha elveszik innen az ő nevét, akkor már könnyen megmagyarázható más úrral is ez a vers.
Róm.14,10
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Te pedig miért kárhoztatod a te atyádfiát? avagy te is miért veted meg a te atyádfiát? Hiszen mindnyájan oda állunk majd a Krisztus ítélőszéke elé. (Róm 14,10)
Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te is, miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé. (Róm 14,10)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, és a katolikus SZIT is ugyanazt mondja ezen a helyen. A KNB megtartotta Jézus nevét.
Probléma: Akik a Krisztuséi, akik az Úrban halnak meg, azok Krisztus ítélőszéke elé fognak állni. A nem hívők, pedig a nagy ítéletkor az Atya trónja elé fognak állni (Jel.20,12). Ezzel a változtatással megint Jézus szerepét és jelentőségét csökkentik azzal, hogy az övéinek az ítéletét elveszik tőle, és Istennek adják.
Ef.3,9
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És hogy megvilágosítsam mindeneknek, hogy miképpen rendelkezett Isten ama titok felől, amely elrejtetett örök időktől fogva az Istenben, aki mindeneket teremtett a Jézus Krisztus által; (Ef 3,9)
és hogy világossá tegyem mindenki előtt, mi ama titok megvalósulásának a rendje, amely el volt rejtve öröktől fogva Istenben, mindenek teremtőjében; (Ef 3,9)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanúgy megváltoztatja a verset ezen a helyen.
Probléma: Az egész teremtés Krisztuson keresztül jött létre. Erről tesz bizonyságot a Kolossé levél első fejezete, és a Zsid.1,2 is. Krisztus nélkül nincs ez a teremtés, amelyben mi is élünk. Ismét afelé terelik a gondolkodásunkat, hogy egy Isten van, és a Fiú személyét próbálják az emberfia szintjére leszorítani. A világban több szellemi irányzat is jelen van, ahol valóban egy Istenben hisznek, de a Fiút már nem tudják hová tenni. Ezekkel a változtatásokkal megkönnyítik azoknak a szellemi irányzatoknak a Biblia elfogadását egy kialakuló világvallás elősegítésére.
Jel.19,1
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És ezek után hallottam mintegy nagy sokaságnak nagy szavát az égben, ezt mondva: Alleluja! Az üdvösség és a dicsőség, és a tisztesség és a hatalom az Úré, a mi Istenünké! (Jel 19,1)
Ezek után hallottam, mintha nagy sokaság hatalmas hangon szólna a mennyben: “Halleluja, az üdvösség, a dicsőség és a hatalom a mi Istenünké, (Jel 19,1)
A RÚF, az EFO, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanúgy kihagyja az Urat ebből a versből. A Revideált Károliban (REV) megtalálható az „Úr” kifejezés.
Probléma: Jézusnak kijár ugyanaz az isteni tisztelet, mint az Atyának. Minden szempontból! Itt a vers azt mondja, hogy az Úr (Jézus), a mi Istenünk! Ha azonban kihagyja az Úr kifejezést, akkor megint elveszi Jézustól az istenségét. Jézust az Atya valósággal úrrá tette mindenek felett (Mt.28,18).
Zsid.2,7
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Kisebbé tetted őt rövid időre az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt és úrrá tetted kezeid munkáin, (Zsid 2,7)
Rövid időre kisebbé tetted őt az angyaloknál, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg, (Zsid 2,7)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is mind kihagyja ezt a részt ebből a versből.
Probléma: Ahogyan az előző versnél is láttuk, el akarják venni Jézustól azt a hatalmat, amelyet adott neki az Atya. Mindkét vers arról tesz bizonyságot, hogy övé minden hatalom mennyen és földön. De a modern Bibliák ezt már elveszik Tőle.
1Kor.10,28
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
De ha valaki ezt mondja nektek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg amiatt, aki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége. (1Kor 10,28)
De ha valaki azt mondja nektek: “Ez bálványáldozati hús”, ne egyétek meg: amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt.(1Kor 10,28)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is mind kihagyja ezt a részt ebből a versből.
Probléma: Ez a vers is ékes példája a tendenciáknak. Ez már a harmadik vers ebben a sorban, ahol elveszik azt a kijelentést Jézusról, hogy Ő mindenek ura.
Ef.3,14
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Ezért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt, (Ef 3,14)
Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, (Ef 3,14)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanúgy megváltoztatja a verset ezen a helyen.
Probléma: Elveszik Jézustól az Isten Fiúságot. Ez a vers sokadik bizonysága annak, hogy Jézus az Isten Fia. Más vallásoknak is kell egy „nagy” isten, de ahogyan írtam, az, hogy Istennek Fia legyen, az már nem fér bele azokba a vallásokba. Ezzel megint Jézus személyét és jelentőségét csökkentik.
Ebben a sorozatban témánként megpróbáltam érzékeltetni, hogy a modern Bibilák nem csak egyszerű fordításbeli különbségeket hordoznak, és ezek az eltérések igen komoly hatással vannak a kereszténység alaptanításaira. Még több téma és eltérés van a Fogadott szövegen alapuló, reformkori Bibliák és a modern görög szövegeken alapuló Bibliák között, amelyekre részletesen nem fogok kitérni. Ha valaki szeretne utánajárni, akkor itt van egy pár igehely:
Csak megerősíteni tudom azt a kijelentésem, hogy a reformkor Bibliái erősen megalapozott héber és görög szövegeken alapulnak. Még Kálvin János is hivatkozik írásaiban arra, hogy tisztában van a kéziratok közötti eltérésekkel, de a Textus Receptus szerinti változatot fogadja el igaznak. Amikor ő a magyarázatait készítette a Biblia könyveihez, akkor már a Textus Receptus is úgy jelent meg, hogy a margón jelölték a változatokat a többségi szöveghez képest. Mégsem választotta senki sem azokat a változatokat a Bibliája fordításának alapjául. Egyébként még maga Erasmus is azt írta az 1Tim.3,16-hoz, hogy szerinte is ott annak kellene állnia, hogy „aki” és nem annak, hogy „Isten”, de a szövegben mégis azt hagyta meg, mert a kéziratok azt bizonyították. Ezek a kéziratok sohasem voltak egyediek, és mindegyiknek meg volt a maga előzménye, amelyből jól nyomonkövethető az eredete és a hitelessége. A számos idézet is, amelyek szövege megyegyik a kéziratok szövegével, bizonyságot tesznek a Textus Receptus hitelességéről.
Ki kell jelentenünk, hogy nem létezett olyan Biblia, amelynek a szövegére alapozzák a modern Bibliákat. A Kritikus szövegekből összeállított görög szöveg egyben sohasem létezett! A „nagy bizonyságok”, mint a Vatikáni és a Sínai kódexek is, több ezer eltérést tartalmaznak. A Sínai kódex körülbelül 23,000 javítást tartalmaz. A Textus Receptushoz képest, csak az evangéliumokból 3455 szót kihagy és 839-et hozzáad. 1114 szót egy másikkal helyettesít. Mindent összeszámolva 8972 eltérést mutat. A Vatikáni kódex hasonló eltéréseket mutat a Textus Receptushoz képest. Az evangéliumokból 2877 szót kihagy, 536 szót beilleszt, 935 szót pedig egy másikkal cserél fel. Mindösszesen 7578 eltérés van a Textus Receptushoz képest. A szövegkritikusok, különösen Westcott és Hort, ezt a kódexet, egy „tiszta”, változatlan szövegként jelölik. De ez a két kódex, az evangéliumokban több mint 3000 helyen tér el egymástól.
De a modern görög szöveg, a Nestle-Aland szöveg is több mint 8000 eltérést tartalmaz a Többségi szövegekkel szemben.
Ahhoz kell igazán hit, hogy valaki a mai Bibliákat fogadja el hitelesnek.
Az előző rész végén már említettem a humanizmus egyre erősődő hatását a kerszténységben. De nem csak az összejövetelek és a tanítások lettek átjárva a humanizmus eszméjével, hanem a Biblia is. Lágyítva lettek a gonoszságok kifejezésénél használt szavak. Például a Zsoltárok könyve, az 1908-as revízió előtt, számtalanszor említi a hitetleneket, de a revízió után, már leszűkíti ezt a gonoszokra.
Zsolt.1,1-6
Váradi-Károli Károli 1908
Boldog ember az, aki nem jár hitetlenek tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.És olyan, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lesz.Nem úgy a hitetlenek, hanem, mint a polyva, amit szétszór a szél.Azért nem állhatnak meg a hitetlenek az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében.Mert tudja az Úr az igazak útját; a hitetlenek útja pedig elvész.(Zsolt 1,1-6)
Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a polyva, a mit szétszór a szél.Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében.Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész.(Zsolt 1,1-6)
Ezzel azt mondja ki, hogy nem minden hitetlen gonosz. De ugyanennél a szónál maradva, az 1975-ös Protestáns Új Fordítás, a szocializmus idején nem jelenhetett volna meg az istentelen szóval, mert akkor a materializmust hírdette az államhatalom. Ezért gyengítették Isten Igéjét, hogy beleférjen a szocialista világnézetbe. De ez a változtatás a mai napig megmaradt.
Ézs.57,21
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek! (Ézs 57,21)
A bűnösöknek nincs békességük! – mondja Istenem. (Ézs 57,21)
De ugyanilyen az Ézs.48,22 is. Ilyenkor érdemes elgondolkodni, hogy valóban Isten Igéjeként kezelik a Bibliát? Valóban úgy veszik kézbe, mint Isten szavát az emberiségnek?
De ne csodálkozzunk ezen, hiszen sokszor hitetlen emberek, szépen mondva racionalisták, kezelték a Biblia szövegét, ahogyan ezt már több írásomban bemutattam.
Az összehasonlításhoz elsősorban ismét a Bibliatársulat által gondozott, Kálvin Kiadó által kiadott Revideált Új Fordítást (RÚF); és az Egyszerű Fordítást (EFO) fogom használni. A további Bibliák rövidítései:
REV – Revideált Károli 2011
SZIT – Szent István Társulat Bibliája (2003)
KNB – Káldi Nova Vulgata Biblia (1997)
CSIA – Csia Lajos Újszövetség (2005)
VIDA – Vida Sándor Újszövetség (1971)
Kezdjük egy olyan Igével, amely állhatott volna a hamis kegyelem témakörében is, de itt épp olyan helytálló:
Jn.12,47
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam e világot, hanem hogy megtartsam e világot. (Jn 12,47)
Ha valaki hallja az én beszédeimet, és nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem. (Jn 12,47)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is kis eltéréssel ugyanazt mondja ezen a helyen.
Probléma: Ezt a két szót valóban többféleképpen fordítják. Igazán kicsi a különbség a „megítélem” és az „elítélem” között. Az elítélem közel áll a kárhoztatáshoz. A megítélés pedig inkább valaminek a megítéléséről szól (leegyszerűsítve a magyarázatot a helyszűke miatt). Viszont azzal, hogy a kárhoztatást lecserélték, igen lággyá lett ez az Ige, és olyan, mintha Jézus azt mondaná, hogy „nem baj, hogy nem hiszel, én megmenteni jöttelek, nem elveszíteni”. De ez közel sincs így. Egy hamis megnyugvást ad ezzel azoknak, akik nem hisznek. Szinte felmenti a hitetleneket a hitetlenségük felelőssége alól.
Mk.6,11
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Akik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnan kimenve, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenük. Bizony mondom nektek: Szodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak. (Mrk 6,11)
Ha egy helyen nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, akkor kimenve onnan, még a port is verjétek le lábatokról, bizonyságul ellenük.” (Mrk 6,11)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanúgy elhagyja a vers második mondatát ezen a helyen.
Probléma: A vers második mondatának elhagyásával elveszik annak súlyát. Ez a vers egy igen komoly ítéletet mond ki azokra, akik nem hisznek. Mert Jézus azt mondja, hogy ha valaki hallja az evangéliumot, és nemet mond arra, akkor annak rosszabb sora lesz, mint Szodomának és Gomorának. Ismét a hitetleneket mentegetik. Látjuk a tendenciát? Egyre kisebb súllyal van benne a Bibliában a hitetlenség, az istentelenség bűne.
Lk.11,54
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Ólálkodva ő utána, és igyekezve valamit az ő szájából kikapni, hogy vádolhassák őt. (Lk 11,54)
és csak azt lesték, hogy beszédében valamin rajtakaphassák. (Lk 11,54)
A RÚF, az EFO, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is közel ugyanazt mondja ezen a helyen. A REV és a Vida megtartotta a vádlást.
Probléma: Ha más szó van odaírva, akkor a farizeusok és írástudók cselekedetének motivációját gyengíti. A gonosz szándékukat gyengíti. Mert más valakit rajtakapni valamin, vagy lesni minden szavát, hogy utána azt ellene fordítsák. Ezt tették a farizeusok és az írástudók. Lesték Jézus minden szavát, hogy ellene fordíthassák. Aljas szándékból kérdezgették. Ezt a szándékot kisebbítik ezen a helyen.
Lk.22,64
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És szemeit betakarva, arcul csapdosták őt, és kérdezték őt, mondva: Prófétáld meg ki az, aki téged ver? (Lk 22,64)
majd eltakarták a szemét, és ezt kérdezték: “Prófétáld meg, ki ütött meg téged!” (Lk 22,64)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanúgy elhagyja az arcul csapdosás tényét ezen a helyen.
Probléma: Egy gonosz cselekedetet rejtenek el ebben az esetben. Mert nem csak betakarták a szemeit és kérdezgették, hanem betakarták a szemeit, majd ütötték, és utána gúnyosan kérdezték. Ezzel a változtatással kisebbé tették a gonosz cselekedetet.
Róm.1,29
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Akik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakva irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölccsel;(Róm 1,29)
Ezért tele vannak mindenféle hamissággal, gonoszsággal, kapzsisággal, viszálykodással, álnoksággal, rosszindulattal; besúgók, (Róm 1,29)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is elhagyja a paráznaságot ezen a helyen.
Probléma: A modern Bibliák mind kihagyják a paráznaságot ebből a felsorolásból. Ha megnézzük a mai korszellemet, és az emberi kapcsolatokat, amikor sokan azt mondják, hogy a házasság az csak egy darab papír, és ezért nem kötnek házasságot, illetve már kora tinédzserkorban elkezdődik a nemi élet, akkor a paráznaság kivétele ebből a felsorolásból sok lelkiismeretet megnyugtathat. Különösen akkor, ha erről nem is tanítanak az egyházakban, hogy mi számít paráznaságnak. Már mondtam, hogy az elhagyásokat nagyon nehéz észrevenni. Egy felsorolásból kihagyott egy-egy szót azonban még ettől is nehezebb.
Róm.13,9
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Mert ez: Ne paráználkodj, ne ölj, ne orozz, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe: Szeresd felebarátodat mint magadat. (Róm 13,9)
Mert azt, hogy ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd, és minden más parancsolatot ez az ige foglalja össze: “Szeresd felebarátodat, mint magadat.” (Róm 13,9)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is elhagyja a hamis tanúzást ezen a helyen.
Probléma: Ugyanaz a probléma, mint az előző versnél.
Ezek az Igék ismét azt mutatják be, hogy egy jól kivehető tendencia mentén húzódnak meg ezek a változtatások. Próbálják a hitetlenség és istentelenség következményeinek súlyát kicsinyíteni, valamint több, egyértelműen gonosz cselekedet megítélését lágyítani. Ez mind-mind betudható a mai elfogadó, támogató, „ne bántsuk meg a másikat” korszellemnek, amelynek előfutára az egyre erősődő humanizmus volt. A humanizmusnak pedig nem lenne semmi keresnivalója a kereszténységben. Mit gondolunk, nincs ott emögött az, aki az ember elvesztésén dolgozik? Krisztus szellemének más jellemzői vannak, nem a világ normái szerint kellene megítélni Isten dolgait. Ha Szent Szellemtől újjá nem született emberek dolgoztak a Biblia szövegén, sok esetben még ráadásul hitetlenek is (itt most nem elsősorban a fordítókra gondolok, hanem azokra, akik az „eredeti” szövegeket előkészítették), akkor azok milyen szellemből cselekedték ezt meg? Ha valaki hitetlen, akkor az csak és kizárólag a világ fejedelmének szelleme szerint cselekedhet:
Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama szellem szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik; (Ef 2,2)
Nincs más lehetőség, hiszen akiben nincs meg a Szent Szellem, abban más szellemnek kell lennie. Több lehetőség nincs. Erre pedig Jézus azt mondja:
Aki velem nincsen, ellenem van; (Mt 12,30a)
Tehát akiben nem lakik benne az Úr, és nem Neki engedelmeskedve cselekszik (Mt.12,50), akkor az ellene van. Akkor az csak a világ fejedelme szerint cselekedhet. Ezért balgaság azt várni, hogy hitetlen tudós emberek majd egy jó Bibliát fognak a kezünkbe adni.
Megigazulva azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által, (Róm 5,1)
Egyértelműen tanítja a Biblia, hogy egyedül hit által van a megigazulás, és nem cselekedetekből. Sőt még csak nem is a törvény cselekedeteiből. Az első részben idéztem egy verset, amely bizonyos Bibliákban benne van. „Mert az alamizsna megment a haláltól, és megtisztít minden bűntől. Akik jótékonykodnak, azok sokáig élnek.” Most elárulom, hogy ez Tóbit könyvében van benne, Tóbit.12,9, vagy Tóbiás 12,9. Szóval a katolikus Bibliákban benne van. Az apokrif könyvekben sok ilyen rész található, amely a cselekedeteket hangsúlyozza. De sajnos a cselekedetekből való megigazulás már „beszivárgott” a kanonizált könyvek közé is. Azok az Újszövetségek, amelyek a kritikus szövegeken alapulnak, azokban ez már benne van. Nézzük végig most ezeket az igéket, és a problémát, amit felvetnek.
Az összehasonlításhoz elsősorban ismét a Bibliatársulat által gondozott, Kálvin Kiadó által kiadott Revideált Új Fordítást (RÚF); és az Egyszerű Fordítást (EFO) fogom használni. A további Bibliák rövidítései:
REV – Revideált Károli 2011
SZIT – Szent István Társulat Bibliája (2003)
KNB – Káldi Nova Vulgata Biblia (1997)
CSIA – Csia Lajos Újszövetség (2005)
VIDA – Vida Sándor Újszövetség (1971)
Van-e cselekedetekből való megigazulás
Mk.10,24
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
A tanítványok pedig álmélkodtak az ő beszédén; de Jézus ismét felelve, mondta nekik: Gyermekeim, milyen nehéz azoknak, akik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni! (Mrk 10,24)
A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: “Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni! (Mrk 10,24)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a katolikus SZIT és a KNB sem tartalmazza az „azoknak, akik a gazdagsában bíznak” kifejezést. Csia Lajos Újszövetségében meg van ez a rész, valószínű, hogy ő még egy olyan Nestle-Aland verziót fordított, amelyben benne volt.
Probléma: Ha ki van hagyva ez a rész, akkor elbizonytalaníthat minket, hogy mindenkinek nehéz bemenni Isten országába. Holott, a hitből való megigazulás pont ennek mond ellent, hogy nem cselekedetekből igazulunk meg, hanem hitből és kegyelemből, amely Isten ajándéka (Ef.2,8-9). Így ez a vers pedig arra ösztönzi az olvasót, hogy igyekezzen jó cselekedeteket cselekedni, hogy bejusson az Isten országásba.
Mt.6,1
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál. (Mt 6,1)
“Vigyázzatok: a kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy lássanak titeket, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól. (Mt 6,1)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is kis eltéréssel ugyanazt mondja ezen a helyen.
Probléma: Jézus egyértelműen az adakozásról beszél, de a többi Biblia ezt általánosítja a jó cselekedetekre. A különbség jelentése hatalmas, mert ebben a formában ez az ige ellentmond a Mt. 5,16-nak: „Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti Atyátokat, aki a mennyben van.” és a Jn.3,21-nek: „Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.” Mindkét igehely arra ösztönöz bennünket, hogy igenis lássa meg a világ, hogy Krisztus gyermekei másképp élnek, és nem e világ normái szerint. A modern változat annak leple alatt, hogy ne tűnjön dicsekedésnek a mi jó cselekedetünk, éppen arra buzdít, hogy rejtsük el a mi életünket a nyilvánosság elől. Jézus maga buzdít minket arra, hogy igenis legyen nyilvánvaló minden ember számára, hogy az övéi cselekedeteit isteni értékrend vezérli, és nem világi. Adományainkkal valóban ne dicsekedjünk, de az életvitelünk legyen nyilvános.
1Pt.2,2
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Mint most született csecsemők, az Isten beszédének tiszta tejét kívánjátok, hogy azon növekedjetek; (1Pét 2,2)
mint újszülött csecsemők a hamisítatlan lelki tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre; (1Pét 2,2)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is kis eltéréssel ugyanazt mondja ezen a helyen. Különbség csak ott van köztük, hogy szellemi (lelki) tejet kívánjunk, vagy az Ige tejét.
Probléma: A modern változat azt mondja, hogy az Ige tanulmányozásával el lehet jutni az üdvösségre. Mintha az Ige ismerete üdvösséget szerezhetne. Vitathatatlan, hogy létfontosságú az Ige ismerete (ez a cikksoroszat is éppen erről szól), de üdvösséget nem tud szerezni. A tanulmányozása különösen nem. Ezzel kisebbítik Jézus áldozatának és a hitből való megigazulásnak a szerepét.
Azokban a Bibliákban pedig, ahol még az Igét is elhagyják, és csak egy szellemi (lelki) tejet írnak, ott még a szellemi élményeket is felnagyítják, mintha azoknak szintén lenne olyan szerepe, hogy megtarthassanak az üdvösségre. Itt ismét a cselekedetek értékének felnagyításával találkozunk.
Jel.19,8
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És adatott annak, hogy felöltözzön tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek megigazulása. (Jel 19,8)
és megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba. Ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti“. (Jel 19,8)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is kis eltéréssel ugyanazt mondja ezen a helyen. Itt még az 1908-as „régi” Károli is ezt mondja, helytelenül. Többek között ezért kellett az 1908-as régi Károli Bibliának a revízióját visszaállítani, mert a modern Újszövetségek elemei kezdtek beszivárogni a szövegbe.
Probléma: Amennyiben itt nem a szentek megigazulása áll, amely ingyen (Róm.3,24; 5,1; 5,9) van, akkor azt mondja, hogy a menyasszony cselekedetek által lehet az, aki. De ez ellentmond a kegyelemnek. Hiszen a kegyelem azért kegyelem, mert nem lehet megdolgozni érte. „Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem.” (Róm.11,6) Egyrészről Isten valóban a cselekedeteink szerint ítél meg majd bennünket, de nem azok által igazulunk meg, és nem az tuljadoníttatik nekünk igazságul, hanem a hit (Róm.1,17; Róm.4,3; Jak.2,23;) Emiatt magyarázzák félre sokan Jakab levelét is, amikor a cselekedeteket a hit elé helyezik. A hitnek meg kell előznie a cselekedeteket, és a hitből kell a cselekedeteknek kiindulnia.
Jel.22,14
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. (Jel 22,14)
“Boldogok, akik megmossák ruhájukat, mert joguk lesz az élet fájához, és bemennek a kapukon a városba. (Jel 22,14)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanazt mondja ezen a helyen.
Probléma: Ismét cselekedetekre szólít fel, hogy mossuk meg a saját ruháinkat. Mintha mi meg tudnánk magunkat mosni és igazzá tenni. Egyrészről elveszi az engedelmességet, amely más igehelyekkel összhangban az üdvösségre visz (Zsid.5,9; Jn.3,36). Másrészről ismét azt sugallja, hogy én magam tehetek valamit az üdvösségemért. Ez Jézus szerepét, és áldozatának jelentőségét kisebbíti. Biztos vagyok benne, ha lett volna más módja az embernek a megigazulásra, akkor Jézusnak nem kellett volna meghalnia. De nincs más mód! Csak az Ő kereszthalálában és áldozatában való hit menthet meg bennünket. Csak Ő tud minket megmosni. Mi nem tudjuk magunkat megmosni.
Róm.11,6
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet. (Róm 11,6)
ha pedig kegyelemből van, akkor már nem cselekedetekért, mivel a kegyelem akkor már nem volna kegyelem. (Róm 11,6)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB is ugyanazt mondja ezen a helyen.
Probléma: Az elhagyás csökkenti az erejét ennek a kijelentésnek. Az első részben már említettem az elhagyások nagy veszélyét. Ha nem azt olvasom amit kellene, akkor nagyon nehéz emlékezni arra, hogy ott minek kellene állnia. Itt éppen ezzel találkozunk. Pál nyomatékot ad a mondandójának azzal, hogy nem csak a kegyelem szempontjából írja le, hogy a kegyelem azért kegyelem, mert nem cselekedetek fizetségéért kapjuk, hanem a cselekedet szempontjából is. Ezzel pontosítja, hogy ha valaki cselekedetből akar valamit elérni, akkor annak a cselekedetei fizetségéül járna a megtartatás, és nem kegyelemből. De a kegyelem, vagyis az üdvösség Isten ajándéka. Azt megszolgálni nem lehet.
Ezekben az eltérésekben ismét jól kivehető egy adott tendencia, amely a cselekedetek fontosságát helyezi előtérbe. Ezzel közelít az iszlám, a katolicizmus, de még a szabadkőművesség felé is, ahol azt hírdetik, hogy jó cselekedetekkel ellensúlyozhatom a gonoszságaim, és a jó cselekedetek fizetségéül elérhetek Istennél valamit.
A blogon foglalkoztam már több olyan bibliai fogalommal, amelyek jelentésének az elváltoztatása is hasonló célt szolgál. Mégpedig azt a célt, hogy aki igazán keresi az Urat, az ne találhassa meg. A mai világ korszellemének legerősebb hatása a gyülekezetekben a humanizmussal köthető össze. A humanizmus elveszi a fókuszt Istenről. Arról, hogy Isten parancsai szerint éljünk, hogy neki engedelmeskedjünk elsősorban, stb. Két fő jellemzője van ennek a mai korszellemnek a tolerancia és az elfogadás. És itt kapcsolódik ez a mondandóm a mai témával, a cselekedetek fontosságával. Ezzel függ össze a „szeressünk mindenkit” felkiáltás is az egyházon belül, amelyre az Ige nem szólít fel. Jézus maga mondja, hogy az Őt követőket arról ismerik meg, hogy mennyire szeretik egymást (Jn.13,35). De János is erről tesz bizonyságot, hogy egymást – vagyis a testvérek szeressék egymást(!) (1Jn.4,11) és nem mindenkit. De ma a minden ember tekintet nélkül való elfogadására ösztönöz minket a világ, és ez kezd beszivárogni a Bibliába is.
1Jn.4,19
Váradi-Károli Egyszerű Fordítás
Mi szeretjük őt; mert ő előbb szeretett minket! (1Ján 4,19)
Isten előbb szeretett bennünket, ezért tudunk mi is másokat szeretni Isten szeretetével.(1Ján 4,19)
Az EFO arra buzdít minket, hogy Isten szeretetével szeressünk másokat. A modern Bibliák valósággal a hitélet alapjait akarják átformálni. Ha valaki végigolvassa ezeket a cikkeket, akkor remélem meglátja velem együtt, hogy nem csak jelentéktelen változtatások vannak a modern Bibliákban. A változtatásoknak csak a külső megjelenése jelnetéktelen – egy-egy szó itt-ott, egy-egy rag, egy-egy elhagyás, egy-két szó egy versen belül – , de a hatásuk jelentős.
Röviden a válasz igen. Hosszabban kifejtve azt lehet mondani, hogy a 19. századtól készült „eredeti” szövegeken alapuló Bibliákban igen, de a reformkortól egészen a 19. századig nem volt benne. Előző írásomban már taglaltam, hogy az eltérések nem csak apró különbségeket okoznak a Bibliák között, hanem ezeknek jelentős tanításbeli eltérései vannak. Korábbi írásokban, mint „A világvallás Bibliája – avagy mi a probléma a mai Bibliákkal” című írásban, már részletesebben is vizsgáltam, hogy az Újszövetség eredeti szövegeinek revíziója alatt olyan szempontok vezérelték a szövegkritikusokat, amelyek jórészt feltételezésen alapultak, ezért megalapozatlanok voltak.
A probléma, amellyel most foglalkozom, hasonló hatású, mint az előző részben tárgyalt, miszerint ha valaki nem ismeri szó szerint az Igét, és egy-egy állítás vagy egy tanítás alapját akarja valaki az Igéből alátámasztani, akkor ezt egy modern Bibliából könnyedén megteheti.
Az összehasonlításhoz elsősorban ismét a Bibliatársulat által gondozott, Kálvin Kiadó által kiadott Revideált Új Fordítást (RÚF); és az Egyszerű Fordítást (EFO) fogom használni. A további Bibliák rövidítései:
REV – Revideált Károli 2011
SZIT – Szent István Társulat Bibliája (2003)
KNB – Káldi Nova Vulgata Biblia (1997)
CSIA – Csia Lajos Újszövetség (2005)
VIDA – Vida Sándor Újszövetség (1971)
A hamis kegyelem a modern Bibliákban
Mk.2,17
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És amikor ezt hallotta Jézus, mondta nekik: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre. (Mrk 2,17)
Amikor ezt Jézus meghallotta, így szólt hozzájuk: “Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.” (Mrk 2,17)
A RÚF, az EFO, a REV, a Vida, a Csia, a katolikus SZIT és a KNB sem tartalmazza az „hívjak megtérésre” kifejezést.
Probléma: Ha ez a kifejezés nem áll ott, akkor feltételezhető, hogy Jézus valóban úgy hív minket, ahogyan vagyunk, és nem kell megváltozni. Nincs miért elhagyni a bűnöket, mert Isten így fogad el, ahogyan vagyunk. De minden ilyen esetben megemlíti a Biblia a megtérés szükségességét, más szóval a bűnök elhagyását. (Jn.5,14; Jn.8,11; Róm.6,15; 1Kor.15,34)
Róm 8,1
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Nincs azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem hústest szerint járnak, hanem Szellem szerint. (Róm 8,1)
Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, (Róm 8,1)
A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB mind elhagyja a vers második felét.
Probléma: A második rész nélkül ez a vers azt mondja, hogy ha már egyszer hiszek, és ráadásul még újjá is születtem, akkor már nincs semmi kárhoztatásom, élhetek nyugodtan. Ennek megfelelően akármilyen világi, bűnös életet élek, akkor Isten nem fog engem kárhoztatni. De ez nincs így. Ezt csak a modern Bibliákból lehet kiolvasni, ahol el van hagyva a vers második fele.
1Jn.3,5
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincs bűn.(1Ján 3,5)
Azt pedig tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, és hogy őbenne nincsen bűn. (1Ján 3,5)
A RÚF, az EFO, Vida, Csia, katolikus SZIT mind általánossá teszi a bűnök elvételét. A REV és a KNB megtartja a ragozást többesszám első személyben.
Probléma: Ez a vers a Krisztusban lévő hívőkre vonatkozik. Ha elvesszük a „mi bűneinket” kifejezést, akkor a világra vonatkozó általános kifejezéssé tesszük itt a bűnök elvételét. De ezt csak azok mondhatják el, akik bűnbánatot tartottak, és bűnbocsánatot kértek és nyertek az Úrban. Így általánosítva azonban már megnyílik az Ige a világvallás felé, mert akkor olyan ez a vers, mintha Jézus tekintet nélkül mindenkinek a bűnét elvette volna az útból. Azt sugallja, mintha valaki megtérés nélkül is szabad lehetne a bűneitől. Ez a kegyelem hamis bemutatása.
Zsid.1,3
Váradi-Károli Egyszerű Fordítás
Aki az ő dicsőségének fényessége, és az ő személyének bélyege, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől önnmaga által megtisztítva, ült a Felségnek jobbjára a magasságban, (Zsid 1,3)
A Fiú az Isten dicsőségének kisugárzása, és benne mutatkozik meg igazán, hogy Isten kicsoda és milyen. Hatalmas szavával a Fiú tartja össze és irányítja az egész Világmindenséget. Ő az, aki az embereket megtisztította bűneiktől, azután a Felséges Isten jobb oldalára ült a Mennyben. (Zsid 1,3)
Az EFO, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB mind elhagyja a többesszám első személy ragozását, ahogyan az előző versben is. A RÚF és a REV megtartja a többesszám első személyt. De mindegyik mai Biblia elhagyja azt a kifejezést, hogy „önmaga által”.
Probléma: A személyrag nélkül ugyanaz a helyzet, mint fenntebb az 1Jn.3,5-ben. Ismét mindenkinek elérhetővé teszi a bűnök eltörlését, ami azonban több más igehellyel ellentétes. A másik probléma az, hogy Jézus engesztelő áldozatát kicsinyítik le azzal, hogy elhagyják az „önmaga által” kifejezést. Hiszen Ő önmagát áldozta fel a mi bűneink bocsánatáért (Zsid.7,27), az életével fizetett (Gal.2,20b) a mi életünk váltságáért.
Jel.21,24
Váradi-Károli Egyszerű Fordítás
És a pogányok, akik megtartatnak, annak világosságában járnak; és a föld királyai az ő dicsőségüket és tisztességüket abba viszik.(Jel 21,24)
a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket. (Jel 21,24)
A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB mind elhagyja az „akik megtartatnak” kifejezést.
Probléma: Ezzel megint azt mutatják be, hogy Isten kegyelme az egész világra kiterjed. Együtt használva ezt az igét a fentiekkel, már egyértelművé válik, hogy egy általános kegyelemről van itt szó, amelyet eredetileg a Biblia nem tanít. A megtartatnak kifejezés egyébként ugyanaz, mint az 1Pt.4,18-ban a megtartatás, vagyis akik üdvösséget nyernek, vagy más szóval megmenekülnek az ítéletből. Nem pedig a földön élő embereket általában.
Jel.22,21
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyenmindnyájanti veletek. Ámen. (Jel 22,21)
Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen. (22:22)fin (Jel 22,21)
A modern fordítások mind elhagyják annak hangsúlyozását, hogy a hívőknek kívánja János a kegyelmet. Ez legjobban a KNB-ben látszik, ahol azt írja, „Az Úr Jézus kegyelme legyen mindenkivel!”
Probléma: Isten kegylemét ismét kiterjeszti mindenkire. De csak azok békéltek meg Istennel, akik Krisztusban vannak (Róm.5,11).
Jel.1,7
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Íme eljön a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt átszegezték is; és jajgatással sírnak ő előtte e földnek minden nemzetségei. Úgy van. Ámen. (Jel 1,7)
Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. (Jel 1,7)
A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB mind úgy írja le ezt a verset, mintha a föld lakossága szomorkodna amiatt, hogy Jézust megfeszítették. Mintha őt siratnák. Ezt sajnos már beleírták az 1908-as Károli Bibliába is, ezért a Krisztus Szeretete egyház és a Patmos kiadó Bibliája is helytelen.
Probléma: Ez a vers azért van az itteni listában, mert ezzel azt mondják ki, hogy Jézus második eljövetele kegyelemmel fog megtörténni. Ezzel meg akarják változtatni azt a tényt, hogy Jézus másodszor már ítélettel fog eljönni, és nem kegyelemmel. A Jelenések könyvének 1,7 versének megváltoztatása igen nehezen érhető tetten, mert a Westcott-Hort féle revízió kapcsán, 1881-ben került bele az Új Szövetségbe, minden megjegyzés nélkül. Ha nem írta volna meg maga Brooke Foss Westcott, a Néhány lecke az Új Szövetség felülvizsgált verziójához című könyvében, akkor ma nem is tudnánk, hogy miért változott meg. De nézzük, hogy ő miként is ír erről:
„egy szakaszban nyilvánvalóan van jelezve, hogy az Úr visszajövetelét követni fogja a ’kegyelem és könyörgés szellemének kiáradása’. ’Íme eljön a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még a kik őt átszegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen.’(Jel.1,7) A föld minden népe siratni fogja őt bűnbánattal, és nem úgy, ahogyan a Hivatalos verzió [megj. King James fordítás] írja – jajveszékel miatta – egy szörnyű bosszú várásában (összehasonlítva a Zak.12,10-zel).”
(Some lessons of the revised version of the new testament – by Brooke Foss Westcott, 1897 – 196.old.)
Kifejezetten ezzel a verssel bővebben már foglalkoztam a blogon:
Ahogyan látjuk, a kegyelemnek az általánossá tétele a Bibliában ökumenikus célokat szolgál, amelyek már nem csak a keresztényeket „kvalifikálja” a kegyelemre, hanem minden népeket. Emellett pedig ad egy hamis megnyugvást, hogy a bűn már le van rendezve, és nekünk már nem kell semmit sem tenni. Ezzel összekötik azzal a szintén hamis tanítással, hogy nem lehet elveszteni az üdvösséget.
Remélem, hogy ezek a példák is jól mutatják, hogy a Bibliák közötti eltérések sokkal mélyebbek, mint azok elsőre látszanak. Westcott saját szavaival élve:
„A kis változtatások összegződése hozza meg a teljes hatást.” (Some lessons of the revised version of the new testament – by Brooke Foss Westcott, 1897 – 184.old.)
Ezért roppant veszélyesek ezek a változtatások. Mert kicsik, és szinte észrevehetetlenek, de az összkép már egy egészen más Biblia.
A blogon már többször foglalkoztunk a Bibliák közötti eltérésekkel. Tudnunk kell, hogy ezek nem csak fordításbeli különbségek, hanem a fordítások mögötti eredetinek mondott szövegek eltéréséből adódó különbségek. Ha valaki már belelapozott a Váradi-Károli Bibliába, akkor mind annak előszavában, mind a Függelékben olvashatott ezekről az eltérésekről és ezeknek okairól. Sokan, akikkel beszéltem erről, azt mondják, hogy mindezeknek a változtatásoknak ellenére nem tudták a Biblia lényegét megváltoztatni, és egyébként is egyforma a Bibliák nagy része. Én nem tudom ilyen könnyen venni ezt az állítást, a következő okok miatt.
1. Egy-egy igemagyarázathoz kiragadott igék olyan tanokat támaszthatnak alá, amelyek nem olvashatók ki egyébként a Bibliából. Ha valaki csak egy állítását akarja igazolni a Bibliából, akkor könnyen talál olyan verset, ami kiragadva igencsak félrevezető lehet. (Erre most példákat is fogok hozni.)
2. Ezek az eltérések sokszor ellentmondást generálnak a Biblia tanításaiban. Ha pedig ellentmondás van, akkor már nehéz eldönteni, hogy melyik állítás az igaz, és ez kételkedést szül Isten Igéjében. Vegyük például ezt az igét Jn.3,36: Aki hisz a Fiúban, örök élete van; aki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta. (Jn 3,36)
Ennek közvetlen ellentmond a következő vers (szándékosan nem írom le, hogy honnan idézem, de bizonyos mai magyar Bibliákban benne van.): „Mert az alamizsna megment a haláltól, és megtisztít minden bűntől. Akik jótékonykodnak, azok sokáig élnek.”
Mert vagy hitből van megmenekülés a haláltól, vagy az alamizsna ment meg a haláltól. Hitből, vagy cselekedetekből van a megmenekülés?
Ha pedig tele van a Biblia ilyen ellentmondásokkal, akkor ki mondja meg, hogy melyik a helyes? Egyáltalán hogyan mondhat Isten ellent önmagának? Ha pedig ez nem tőle van, akkor marad az emberi magyarázat, amelyről Jakab azt mondja: Ez nem az a bölcsesség, amely felülről jön, hanem földi, lelki és démoni. (Jak 3,15)
3. A modern Bibliák azt hangsúlyozzák, hogy „nem lehet tudni”, hogy eredetileg mit írtak le az apostolok. Ezért szerepel sok lábjegyzetben a változatokra való utalás. Hangsúlyozzák a Biblia emberi eredetét, és ezáltal esendőségét. Itt a blogon sokszor foglalkoztam már a témával, hogy a modern szövegkritika állításai mind feltételezésen alapulnak. De aki nem jár ennek utána, és elhiszi, amit mondanak, akkor abban a személyben kétséget támaszt az iránt, hogy valóban Isten adta-e nekünk a Bibliát, ha az tele van emberi hibákkal. De ez közel sincs így.
Az Újszövetség kulcsfontosságú ebből a szempontból, mert az tesz bizonyságot a Megváltóról, Jézus Krisztusról. Ezért is kíséri ilyen nagy figyelem a szövegét. Ebből tudjuk meg, hogy minden prófécia, amely a megváltót előre jelezte, azok Jézus személyében beteljesedtek. Ezért elsősorban az újszövetségi eltéréseket fogom csoportba szedve bemutatni, hogy lássuk, hogy egész tanításokat és sok esetben tanokat lehet az eltérésekre alapozni. Az összehasonlításhoz a gyülekezetek közötti összefogással készült, a Kálvin Kiadó által kiadott, Revideált Új Fordítást (RÚF); és a 2003-as kiadású Egyszerű Fordítást (EFO) fogom elsősorban használni, mint a két legelterjedtebb protestáns Bibliát. Ezeket a „régi” Károli (1908) Biblián alapuló, mai nyelvezettel a reformkori szövegekhez legközelebb álló, most készülő Váradi-Károli Bibliában szereplő igékkel állítom párba. De mindenkit buzdítok arr,a hogy nézzen utána maga ezeknek. Annyiban könnyű a dolgom, hogy amit állítok, azt mindenki le tudja ellenőrizni, mert „meg van írva”.
Jézus Istensége
Több igehely egyértelmű kijelentést ad arról, hogy Jézus személyében maga Isten jött el, és Ő valósággal Isten. Ezt a mai Bibliákban sok igehely gyengíti és erősíti Jézus emberi mívoltát. Ezek közül az igék közül mutatok be néhányat.
Jn.3,13
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És senki sem ment fel a mennybe, hanem ha az, aki a mennyből szállt alá, az embernek Fia, aki a mennyben van. (Jn 3,13)
Mert nem ment fel a mennybe senki, csak az, aki a mennyből szállt le, az Emberfia. (Jn 3,13)
A RÚF, az EFO, a Revideált Károli (REV), a Vida Sándor Újszövetség, a Csia Lajos Újszövetség és a katolikus Káldi Nova Vulgata (KNB) sem tartalmazza az „aki a mennyben van” kifejezést.
Probléma: Ha ez nem áll ott, akkor azt hangsúlyozza, hogy Jézus ember, aki bár a mennyből érkezett, de most ember. Amennyiben ott áll a hiányzó rész, akkor egyértelművé teszi, hogy Jézus bár most itt emberi testben közöttünk jár, de Ő a mennyben van! Egyenlő Istennel, mivel egyszerre van jelen a földön és a mennyben. Erre csak Isten képes, senki más! Ennek a szakasznak az elhagyása rombolja Jézus Istenségét.
1Tim.3,16
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És minden versengés nélkül nagy az istenfélelem eme titka: Isten megjelent hústestben, megigazíttatott Szellemben, megláttatott az angyaloktól, prédikáltatott a pogányoknak, hittek benne e világon, felvitetett dicsőségbe. (1Tim 3,16)
Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben. (1Tim 3,16)
A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus Szent Isván Társulat (SZIT) Bibliája és a KNB mind ugyanazt írja, hogy „aki megjelent testben”.
Probléma: A létező görög kéziratok 98,5%-ában ebben a versben „Isten” áll. Egyrészről, ha itt nem ez a szó áll, akkor miért olyan nagy titka az Istennek, hogy egy ember megszületik emberi testben. Másrészről ha nem az Isten szó áll itt, akkor elveszik Jézustól azt az igen erős kijelentést, hogy Őbenne Isten született meg erre a földre emberi testben.
Jn.1,18
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki őt.(Jn 1,18)
Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.(Jn 1,18)
A RÚF, a Vida Sándor Újszövetség, a Csia Lajos Újszövetség, a katolikus KNB mind ugynazt írja, hogy „egyszülött Isten”. Az EFO 2003-as Újszövetség azt írja „egyetlen Fiú”, de 2015-ben ez már „egyszülött Fiú” lett. Az Új Világ fordítása a Jehova Tanúinak még tovább megy, és ott az isten szó kisbetűvel van írva, a gnosztikus tanoknak megfelelően.
Probléma: Ez az Ige azért probléma, mert Isten nem születik meg. Sokan azt mondják, hogy ez éppen erősíti Jézus Istenségét, de akkor meg azzal az a baj, hogy Jézus a földre születés során kapta volna az Istenségét, ami az jelentené, hogy nem öröktől fogva Isten, tehát nem lehetne része az Atyának.
Jn.6,69
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. (Jn 6,69)
És mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje.” (Jn 6,69)
A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, a katolikus SZIT és a KNB mind ugyanazt írja, hogy „Istennek Szentje”.
Probléma: Ez egy dupla bizonyság Jézus személyéről. Először is kijelenti Péter, hogy Ő a Krisztus. Másodszor kijelenti, hogy Jézus az élő Isten Fia. A korábbi igékkel együtt, ezek erős bizonyságot adnak arról, hogy Jézus valósággal Isten. Viszont ha itt is elvesszük az Isten Fiáról való kijelentést, akkor Jézusban könnyen egy szent emberrel találjuk magunkat szemben, és nem Isten Fiával. A két állítás viszont együtt egy komoly megerősítése annak, hogy Jézus a Krisztus, a messiás, és valóban Isten Fia.
Jel.1,8
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Én vagyok az Alfa és az Ómega, kezdet és vég, ezt mondja az Úr, aki van és aki volt és aki eljövendő, a Mindenható. (Jel 1,8)
Én vagyok az Alfa és az Ómega így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható. (Jel 1,8)
A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB kis eltéréssel mind ugyanazt írja.
Probléma: Kiveszik Jézus szájából, amit mond, és az Atyának a szájába adják. Az Újszövetségben végig mint Úr szerepel Jézus, és a két személy (Isten és Úr) külön van választva (pl.: 1Kor.8,6; Ef.4,5-6; 2Kor.13,14;). Ezzel ismét elveszik Jézustól azt, hogy Ő az Atyával egyenlő, de két külön személyről van szó, az Atyáról és a Fiúról.
Jn.6,65
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És mondta: Azért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanem ha az én Atyámtól van megadva neki. (Jn 6,65)
És így folytatta: “Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya.” (Jn 6,65)
A RÚF, az EFO, a REV, Vida, a katolikus SZIT és a KNB mind ugyanazt írja. Csia Lajosnál, azt látjuk, hogy „Atyám”, ami azt jelentheti, hogy ő egy másik Nestle-Aland verziót használt, mint a többiek.
Probléma: Ezzel elveszik Jézusnak azt a kijelentését, hogy a mi mennyei Atyánk, az Ő Atyja, és Ő tőle született. Amikor itt járt, akkor ezt egyedül AZ Isten Fia mondhatta el magáról, senki más. Ha ezt a kijelentését általánossá teszik, hogy „az Atya” adja meg ezt az embereknek, akkor elveszik Jézus Istenségét, és Jézus emberi mívoltát hangsúlyozzák.
Ef.3,9
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
És hogy megvilágosítsam mindeneknek, hogy miképpen rendelkezett Isten ama titok felől, amely elrejtetett örök időktől fogva az Istenben, aki mindeneket teremtett a Jézus Krisztus által; (Ef 3,9)
és hogy világossá tegyem mindenki előtt, mi ama titok megvalósulásának a rendje, amely el volt rejtve öröktől fogva Istenben, mindenek teremtőjében; (Ef 3,9)
A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB kis eltéréssel mind ugyanazt írja.
Probléma: Ez a vers arról tesz bizonyságot, hogy az egész teremtés Jézuson keresztül keletkezett, ezért Ő előbb volt minden teremtett dolognál. Így összhangban van a Kol.1,16 verssel, amely ugyanerről tesz bizonyságot. A „Jézus Krisztus által” kifejezés elvételével azonban, kiveszik Jézust a teremtésből. Ismét azzal találjuk szembe magunkat, hogy Jézus Istenségét csorbítja ennek a résznek a hiánya.
Ef.3,14
Váradi-Károli Revideált Új Fordítás
Ezért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt, (Ef 3,14)
Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, (Ef 3,14)
A RÚF, az EFO, a REV, Vida, Csia, katolikus SZIT és a KNB kis eltéréssel mind ugyanazt írja.
Probléma: Ez a vers bizonyságot tesz egyrészről arról, hogy Jézus Krisztus a mi Urunk. Másrészről pedig, hogy a mennyei Atya, a mindenség Ura, az Jézus Atyja. Ezzel megint elvesz egy erős bizonyságot arról, hogy Jézus isteni származású, Istentől született, ezért Isten.
Ezek mellet az igék mellet, több olyan van, ahol „Jézus” vagy az „Úr” kifejezés le van hagyva. Ezek felsorolva (50 db):
Nem említve azt, hogy az EFO-ból 18 vers hiányzik, amelyek a RÚF-ban még lábjegyzetes magyarázattal benne vannak.
Remélem, hogy ezek a példák mindenki számára jól érzékeltették, hogy ezek a változtatások valóban érintik a Biblia lényegét, mégpedig a bizonyságát Jézus Krisztusról, mint Isten Fiáról, és Istenről.
Amit személyes tapasztalaton keresztül megfigyeltünk, az az, hogy az elhagyásokat nagyon nehéz észrevenni. Ha egy-egy vers teljesen más, mint ahogyan azt valaki megszokta, akkor könnyű észrevenni az eltéréseket. Ha azonban csak egy-egy szó van elhagyva, akkor azt nagyon nehéz felismerni, különösen akkor, ha több verset olvasunk egyben.
Az idők végén élünk, és ezekre az időkre az egyedüli hiteles útmutatónk a Biblia, vagyis Isten szava. Ezért nagyon fontos, hogy mi áll benne, és mit tekintünk annak. Akik Istenben hisznek, azoknak nem marad más kapaszkodójuk, mert az egész világ mást fog hírdetni, mint ami valójában meg van írva. Ezért álljon itt ismét egy idézet Watchmann Nee-től:
“Egyetlen mércénk a Biblia. A Biblia tiszta igéjét akkor is bátran hirdetjük, ha az emberek ellenünk fordulnak; ám a Biblia igéjével nem egyező tanítást akkor sem tudjuk elfogadni, ha mindenki mellette áll.”
Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, a ki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot. (Dán 2,10)[saját kiemelés]
Váradi Biblia 1660:
És hagyá a’Király, hogy hivnának természet tudó böltseket, ég-forgás tudókat, varáslókat, és Káldéusokat hogy a’Királynak megjelentenék az ö álmait: és bémenének, és állának a’Király eleibe. (Dán 2,2)[saját kiemelés]
Váradi-Károli Biblia, 2016:
Feleltek a Káldeusok a királynak, és mondták: Nincs ember a földön, aki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól, asztrológustól és Káldeustól sem ilyen dolgot. (Dán 2,10)[saját kiemelés]
Ahogyan már korábbi írásomban említettem („Miért éreztük szükségét egy új Biblia kiadásának” címmel), ha csak az lett volna a baj, hogy lélek áll a szellem szó helyett, vagy az, hogy az Új Szövetség nem a Textus Receptus (Befogadott szöveg) alapján íródott, akkor nem kellett volna egy új Bibliát készíteni. De az Ószövetségben is sok olyan hely van, ahol más volt korábban a szövegben, mint amit az 1908-as verzió óta látunk. Például a Dániel könyvében szereplő asztrológus szó tűnt el akkor, és maradt eltűnve azóta is.
Ma már sok mindent természetesnek veszünk, amelyek nem is olyan régen, mondjuk 100 évvel ezelőtt, még nem is léteztek, vagy ha léteztek is, nem volt természetes a jelenlétük a társadalomban. Ahogyan az 1881-es Westcott-Hort féle Új Szövetség revízióig, a ma Befogadott Szövegként (Textus Receptus) ismert Új Szövetség volt „AZ Új Szövetség”. Az asztrológia is sokáig majnem teljesen elfeledve volt a jelen nyugati civilizációban. A keleti spiritualizmus gyors terjedésével azonban az asztrológia egyre erősebb jelenlétre tett szert, és jövendőmondásait, még ha nem is voltak igaziak, elfogadták, és beteljesedni látták. Hívjunk segítségül egy keresztény szemtanút, aki testközelből látta mindennek a beáramlását.
„Az utolsó megjegyzés különleges módon ráillik a napilapokban az Asztrológiára használt gyakori megjegyzésekre. Moore és Zadkiel évkönyvét felemelték az alacsony színvonaláról, egy tisztelt és hírneves szintre; és folyamatosan emlékeztetnek minket arra, hogy az Asztrológia az egy tudomány, és nem babona. A kijelentés talán igaz; de ha tudomány is, akkor legalábbis tiltott, bár furcsa kimondani, hogy néhány elvét mostanában alkalmazták még a próféciák magyarázatára is. Védőinek igénye és bizalma legjobban egy londoni újság tudósítójának írásából látható:
St James’ Gazette, April 28th, 1885. A következő kivonat bemutatja az Asztrológia közeli kapcsolatát a Buddhizmussal és a Teozófiával : „mi úgy tartjuk, hogy az Asztrológia tudománya kizárólag a következmények természetét határozza meg, a bolygók kölcsönhatásának és mágneses vonzásának ismerete által, de az egyén saját karmája az, ami belehelyezi őt egy kifejezett mágneses kapcsolatba” — The Theosophist, 1885 február
Az asztrológia valóban nem újkeletű dolog. De csak a 19. század spiritualizmusa révén terjedt el újra, és lett a New Age egyik alapköve. A teozófia terjesztette el. De ez hogyan is kerül keveredésbe a keresztény szókinccsel? Az asztrológia fő jelszava ez: „Ahogyan fenn, úgy lenn.” És ezt a kereszténységgel ott kapcsolják össze, ahol Jézus tanít minket imádkozni, és mondja: „Jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.” (Mt 6,10) Szerintük az égiek irányítják a sorsunkat. De ez nekünk mást jelent, mint nekik. Ez igazán azt jelenti, hogy az Atya akarata legyen itt meg, ahogyan a mennyben. id. Zimányi József tanította ezt nagyon világosan, aki úgy fogalmazta meg, nem szó szerint idézem: Isten akarata a mennyben azonnal, tökéletesen és örömmel van végrehajtva. Így legyen meg a földön is.
„Én újjászülettem”
Szintén a keleti vallások elterjesztésével lett ismertté a reinkarnáció folgama is. Ha megkérdezünk egy New Age hívőt, akkor ő már teljesen tisztában van vele, hogy ez neki a sokadik élete, és törekszik a tökéletessé válásra. A korábbi életek tapasztalatai könnyen jöhetnek gonosz szellemi lényektől, akik az özönvíz óta itt élenek. De megint tetten érjük a luciferiánus gondolkodást és az ősi megtévesztést, az „olyanok lesztek mint Isten” kijelentésben is. Ezzel szemben, Jézusban valóságos az újjászületés, és amire a New Age vár, azt a Jézusban újjászületettek már megkapták.
Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme, újjá lett minden.
(2Kor 5,17)
De a keresztény újjászületésnek sok feltétele van. Az első, hogy elismerjük, hogy bűnösök vagyunk. Ezért nem tud az Úr mit kezdeni azokkal, akik igaznak mondják magukat (Mt 9,13; Mrk 2,17). Aki megtér, és Krisztusban újjászületik, az kaphatja meg az örök életet. Ajánlom Soós Péternek, az „ÚJSZÖVETSÉG CÉLJA : ÚJJÁTEREMTÉS KRISZTUSBAN” c. tanítását az újjászületéssel kapcsolatban (https://youtu.be/ks-RYDPqZB8). A keresztény újjászületés nem engedi meg, hogy több életen át „próbálkozzak”, és éljek egy nekem tetsző életet.
Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én értem, megtalálja azt. (Mt 16,25)
Úgy nyerhetem meg az örök életet, ha leteszem a jelenlegi, e világi életet. De ehhez a témakörhöz tartozik még az élet a halál után is, mely összemosása az örök életnek és a reinkarnálódás előtti állapotnak.
„Beszélek az Úrral” (avagy szellemi tapasztalatok)
A New Age is ismeri a szellemekkel való társalgást, ahogyan egy hívő hallja az Urat és beszélhet vele. De van egy hatalmas különbség. Míg a New Age szellemi tapasztalatai csatorna jelleggel működnek. (Alister Crowley, Helena Blavatsky, Alice Baileys is médium volt, akik csatornaként kapták a felsőbb szellemi lénytől az információt.) Kapnak valamit egy szellemi lénytől, vagy rosszabb, használja a testüket, és azon keresztül szól. Nincs párbeszéd és értelmes gondolkodás. A Bibliában, még a próféták is megbeszélhették Istennel, ha valami gondjuk volt egy adott utasításával (például 2Móz 32,10-14; Ezék 4,12-15). És mindenkor meg van a saját hatalmam arra, hogy engedelmeskedek, vagy sem.
Mennyei, földön kívüli ill. testen kívüli élemények
A Bibliában a szellemi elragadás sohasem az egyén kívánságára történik, és nem lehet „mesterségesen” előidézni. Ezt az Úr adja azoknak, akiknek akarja, és akik ezt el tudják hordozni (Ezék 8,3; Dán 8,2; Jel.4,2). Ha én kezdeményezem ezt a szellemi élményt, akkor teljesen biztos lehetek benne, hogy a gonosz erőkkel kerülök kapcsolatba. Szintén New Age fogás, hogy a bibliai kifejezéseket és élményeket használja, még azzal is, hogy „kijelentést” vesz valaki ilyen formában, mert a szó bár ugyanaz, de a tartalma és a háttere már teljesen eltér a bibliai jelentéstől. Vigyázat, aki vágyik ilyen tapasztalatra, az könnyen meg is kaphatja a gonosz erőktől, ahogyan ez az UFÓ élményeket átélők meg is tapasztalják. Ha nyitottak vagyunk erre, akkor ezzel kiválthatjuk a szellemvilág figyelmét. A szellemi lények látják, hogy mi zajlik bennünk (Mt 12,44), és mi van a testünkben. Feléjük nyitott könyvként létezünk, de mi csak akkor láthatjuk őket, ha ők meg akarnak nekünk nyilvánulni. Lásd erre Bálám szamarának a példáját, aki látta többször is az angyalt, de maga Bálám nem látta, mert az angyal neki nem akarta felfedni magát. Nagyon vigyázzunk ezzel!
Bűntelenség
A New Age szerint nincs gonosz, mindenkiben van jó is és rossz is, de attól még maga az ember nem gonosz. De ezt propagálja sok film is, hogy higgyük el (például Csillagok háborúja). A Biblia ezt másképp tanítja. Jézus maga mondja:
Jézus pedig mondta neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.
(Mrk 10,18)
Ez ellen a New Age befolyás ellen kellett megváltoztatnunk például olyan igehelyeket, amelyek eltörlik a bűnös felelősségét:
1Jn.3,5
VAR — És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincs bűn.
EFO — Tudjátok, hogy Krisztus azért lett emberré, hogy a bűnt félretegye az útból, és őbenne egyáltalán nincs bűn.
KAT — Tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, s hogy benne nincs bűn.
RÚF — Azt pedig tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, és hogy őbenne nincsen bűn.
Zsid.1,3
VAR — Aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítva, ült a Felségnek jobbjára a magasságban,
EFO — A Fiú az Isten dicsőségének kisugárzása, és benne mutatkozik meg igazán, hogy Isten kicsoda és milyen. Hatalmas szavával a Fiú tartja össze és irányítja az egész Világmindenséget. Ő az, aki az embereket megtisztította bűneiktől, azután a Felséges Isten jobb oldalára ült a Mennyben.
KAT — Mint dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget. A bűntől való megtisztítást elvégezve helyet foglalt az isteni Fölség jobbján,
Jel.21,24
VAR — És a pogányok, akik megtartatnak, annak világosságában járnak; és a föld királyai az ő dicsőségüket és tisztességüket abba viszik.
REV — A népek annak világosságában járnak, és a föld királyai abba viszik dicsőségüket.
EFO — Az ő fényénél járnak a világ népei. A Föld királyai ebbe a városba hozzák be dicsőségüket.
KAT — Fényében járnak a nemzetek, és a föld királyai elhozzák bele dicsőségüket.
RÚF — a népek az ő világosságában fognak járni, és a föld királyai oda viszik be dicsőségüket.
Nem fogadható el, ha általánosságban jelentjük ki azt, hogy „az embereket megtisztította a bűneiktől”, mert akkor ezzel azt mondanánk, amit a New Age, hogy mindenki jó, mert egyszer Jézus elvette mindenki bűnét, ezért ma már nem kell tenni semmit a bűnnel szemben. De a hit, engedelmesség, a hústesti kívánságok megtagadása, az én megtagadása nélkül ma sem lehet eljutni a megváltáshoz, és az üdvösségre. Ahogyan Soós Péter sokszor tanít a hamis kegyelem tanáról, az pontosan ezt a tárgykört öleli fel.
Ezek a legfőbb keresztény kifejezések, amelyeket a Sátán elkezdett használni egy új világvallás alapjaként, de más tartalommal töltötte meg. Ezért kell tisztázni, hogy melyik fogalom mit jelent, ezért kellett megmagyarázni, hogy a hívő, hit, vallás is mást jelentett korábban, mert a mai szavak már az Új Világrend és világvallás fogalomkörét tudatosítják, és a médián keresztüli szakadatlan ismétlés által vésik bele a fejünkbe az új jelentést. A New Age szerint minden vallás ugyanoda visz, csak más úton. A pápa is a világvallás felé tereli egyre nyiltabban a világot. A “hit a szeretetben” jelszavával. (https://www.youtube.com/watch?v=07dPzM5q43c)
Észre kell vennünk, hogy lassan nem marad semmink, ami miatt keresztényeknek mondhatjuk magunkat. Ha tovább hátrálunk, és engedjük elvenni amink van, akkor még egy kevés idő és nem is fogjuk már tudni, hogy miért nevezzük magunkat annak, aminek. Nem fogjuk tudni megvédeni a hitünket! A mai Bibliák Magyrországon vagy a halott egyházakat támogatják, a szöveg világi közelítésével, vagy az ökumenizmus szekerét tolják, amelynek látjuk az eredményeit. Ha nem készítettük volna el a Váradi-Károli kiadást, akkor csak a régi kiadású és nyelvezetű Bibliák maradtak volna a 19. század előtti időkből, amelyek még szöveghűek. Azokat azonban már elérni sem nagyon lehet, olvasni pedig még nehezebb.
Már korábban írtam róla, a hústest és a test közötti egyre fontosabb különbség c. bejegyzésben is, hogyan próbálja az antikrisztus megtámadni Jézust, mint megtestesült Istent. Már a fogalmaink sem tartanak soká, mert könnyen ránk mondhatják, hogy ugyanarról beszélnek ők, mint mi, és nem fogják érteni, hogy miért is nem megyünk velük.
Jegyzet:
Az idézett szöveg eredeti nyelven:
„The last remark applies in an especial manner to the frequent comments on Astrology in the daily
newspapers. The almanacs of Moore and Zadkiel have been raised from their former low condition
to respectability and repute ; and we are continually reminded that Astrology is a science, and not a
superstition. The assertion may possibly be true; but the science is at least a forbidden one, though,
strange to say, some of its principles have been recently applied even to the elucidation of prophecy. The pretensions and confidence of its advocates will, however, be best set forth by an extract from the correspondence of a London newspaper*. …
*St James’ Gazette, April 28th, 1885. The close connection of Astrology with Buddhism and Theosophy is shown in the following extract. ” We hold that the science of Astrology only determines the nature of effects, by a knowledge of the law of magnetic affinities and attractions of the Planetary bodies, but that it is the Karma—see p. 409—of the individual himself which places him in that particular magnetic relation.” — The Theosophist February 1885. (G.H. Pember – Earth’s Earliest Ages, 1889; viii-xix.oldal)
Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál!
Váradi-Károli 2016:
Miként estél alá az égről, Lucifer, fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál!
Bár a Lucifer név latin, és nincs keresnivalója a héber szövegből készült fordításban, kiadványunk jellegét tekintve indokolt a beszúrása, hogy sok kérdést eloszlasson. Mivel a Sátánnak ez a neve latinul terjedt el, ezért ezzel egyértelművé tesszük, hogy itt kiről van szó.
Az 1590-es Vizsolyi Biblia tartalmazza Lucifer nevét ebben a versben. Ez később kikerült onnan, mert valóban, a héber szövegben nem lehet benne ez a latin szó. Károli Gáspár azonban úgy érezte, hogy itt bele kell tennie, mert tisztázni kell, hogy ez a vers, pontosabban ez az igeszakasz kiről is szól valójában. Ha nincs ott egyértelműen, hogy kiről szól, akkor könnyen összemosódhat Jézussal:
Én, Jézus küldtem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag. (Jel 22,16)
Ezt újra egyértelművé kellett tenni. Károli korában a latin kifejezés teljesen ismert volt, mint a Sátán másik neve. A szó jelentése egyébként fényhozó. Ennek a kifejezésnek ma, a XXI. században újra aktualitása van.
A korábbi magyar fordítások megoszlanak ebben a kérdésben. A katolikus kiadásoknál, például Káldi György Bibliája, 1626-ból, mindkét megnevezést tartalmazza itt (te hajnalcsillag, a hajnalpírnak fia), de a Szent István társulat által kiadottban, már a hajnalcsillag helyett fényes csillag szerepel. Az Egyszerű Fordítás és a Protestáns Új Fordítás hajnalcsillagot ír, elhagyja a hajnal fia kifejezést. A Kecskeméthy Biblia szintén mindkét megnevezést odaírta (hajnalcsillag, hajnal fia). Akik szorosabban követik a Károli féle fordítást, azoknál megmaradt a fent idézett (1908-as) verzió, mégpedig a Krisztus Szeretete Egyház kiadásában és a 2011-es Revideált Károli kiadásban is. Ezekben nem szerepel a hajnalcsillag kifejezés. A Tanakh szerint (Ez a Leningrádi kódex, amely ma alapja Biblia Hebraicának), szintén mindkét kifejezés megtalálható, és a Septuaginta angol fordításában is benne van, sőt ott még a Lucifer név is megtalálható (1851 Brenton’s English Septuagint – How has Lucifer, that rose in the morning, fallen from heaven!). Nehéz ma már eligazodni, hogy melyik ma használatos kiadás, melyik „eredeti” szöveget vette alapul. Megdöbbentő, hogy mennyire nincs egység.
De miért kell ezzel ennyit foglalkozni? A fényhozó misztikuma kezd elterjedni a társadalomban. Lucifer, egyre inkább pozitívan van beállítva, mint aki „odaáldozta” magát az emberiségért, hogy ide adhassa nekünk a tudást. A XIX. század nagy szellemi forrongásában indult el egy mozgalom, amely ma egyre erősebb, és az ökumenizmus mögött is erősen jelen van. Temészetesen csak dióhéjban, nézzük meg, hogy milyen háttérből jön mindez.
Ez az újkori történet Helena Blavatsky-val indult útjára. Ő csatornaként (médiumként) vett kijelentéseket egy csoport „felemelkedett mestertől” (megj.: hivatkozást lásd a jegyzetben). Ezek a tanítások sok keleti és gnosztikus vonást tartalmaztak, amelyek akkoriban ismeretlenek voltak a nyugati kultúrában. A spiritualizmus igen erőteljes támogatásra talált az akkori értelmiségi körökben, és divatos lett ilyen helyekre járni. Ő alapította a Teozófiai Társaságot, amely ma is létezik. Az ő nyomdokaiba lépett később Alice Bailey, aki szintén csatornaként kapta az információkat. Ő alapította művei kiadására a Lucifer Publishing Company nevezetű céget (mai nevén Lucis Trust), 1922-ben. A Teozófiai Társaságon belül pedig az ezoterikus szekciót. A Lucis Trust társaság internetes oldalán az áll, hogy azért változtattak nevet, mert bizonyos keresztény körök tévesen a Sátánnal azonosítják Lucifert. Ez a társaság egyébként már igen régóta tanácsadója az ENSZ-nek. Lucifer, mint isten, személyével való kapcsolat ennek a társaságnak a befolyása alapján terjedt el újra a titkos társaságokban, de tudósok, művészek és politikusok körében is nagy hatást váltott ki. Nagy tudósok és művészek kerültek a hatása alá, és egész irányzatok működnek ma is ebben a teozófiai és New Age szellemiségben. Ez a hitelmélet várja vissza azt a Jézust, aki nem ugyanaz a Jézus, mint aki a Bibliában van, hanem egy ma asztráltestben lévő személyt (lásd A hústest és test közötti egyre fontosabb különbség c. bejegyzést), aki elhozza az aranykort. Ezt várják az ezoterikus körök is. Ez áll az ökumenizmus mögött is, hogy a szeretet az alapja minden vallásnak, és mindegy melyik utat (vallást) választod, akkor is ugyanoda jutsz. Ezért fontos tudni, hogy ki is volt Lucifer.
A Luciferiánus szemléletnek van egy másik igen fontos jellemzője, amely egybe esik a gnosztikus irányzattal. Mégpedig az, hogy én tehetek valamit a saját megváltásomért, hogy elérjem a megvilágosodást, és a saját magam megváltását. Ez teljesen szembe megy a bibliai hittel, ahol ki van mondva, hogy mi, emberek ezért semmit sem tehetünk, hanem ez egyedül Isten munkája és ajándéka a Jézus Krisztusba vetett hitnek.
A tanítványok pedig ezeket hallva, felettébb álmélkodtak, mondva: Kicsoda üdvözülhet tehát?Jézus pedig rájuk tekintve, mondta nekik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. (Mt 19,25-26)
Minden olyan mozgalom mögött a luciferiánus filozófia áll, ahol az egyén tehet valamit a saját tökéletesítése érdekében, vagy a saját megváltása érdekében. Ilyen például a történeti magyarsággal foglalkozó körökben ismert Manikeizmus is. Emiatt jelentenek problémát azok a Bibliák, ahol az Új Szövetséget már a kritikus szöveg szerint fordítják, mert azokban már tompítják Jézus szerepét a megváltásban, felnagyítják a saját szerepünket, mintha tehetnénk valamit a jó cselekedetekkel, és ezzel elveszik Jézus hústestben való áldozatának súlyát.
Néhány példa:
A listában szereplő, Biblia kiadásokra vonatkozó rövidítések: REV – Revideált Károli Biblia 2011; RÚF – Protestáns Új Fordítás 2005; KAT – Katolikus Biblia; EFO – Egyszerű Fordítás 2003; CSIA – Csia Lajos Újszövetség; VAR – a Váradi-Károli kiadás 2016;
Változtatások, amelyek minden ember megváltását és Isten atyai mivoltát mindenki számára elérhetővé teszik (a Világvallás felé visz)
Mk.3,29
VAR — De aki a Szent Szellem ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó;
REV — de aki a Szentlélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örökkévaló bűn terheli.
EFO — Aki viszont a Szent Szellemet gyalázza, az soha nem kap bűnbocsánatot, mert olyan bűnt követett el, amelyet soha nem lehet megbocsátani.”
KAT — De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot mindörökké, bűne örökre megmarad.”
RÚF — de ha valaki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot soha, hanem vétkes marad bűne miatt örökké.”
Megjegyzés: Eltűnik az örök büntetés terhe. Csak a bűntudat marad meg, de a következményeket nyitva hagyja, nincs egyértelmű lezárás.
1Jn.3,5
VAR — És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és ő benne nincs bűn.
EFO — Tudjátok, hogy Krisztus azért lett emberré, hogy a bűnt félretegye az útból, és őbenne egyáltalán nincs bűn.
KAT — Tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, s hogy benne nincs bűn.
RÚF — Azt pedig tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, és hogy őbenne nincsen bűn.
Megjegyzés: A „mi bűneinket” vette el, és nem általában a bűnöket törölte el. A bűnök attól még megvannak és mindenki bűnös, aki nem kéri Jézust, hogy a bűneit bocsássa meg.
Kol.3,6
VAR — Melyek miatt jön az Isten haragja az engedetlenség fiaira;
REV — Ezek miatt jön el az Isten haragja.
RÚF — mert ezek miatt haragszik Isten.
Megjegyzés: Isten haragja nem sújt mindenkit. Végig, a Bibliában le van írva, hogy kikre jön el a haragja, és soha nem általánosan haragszik az Atya, legfőképpen nem igazságtalanul.
(a témánkénti versek listáját lásd Az Új Szövetség görög szövegeinek variánsai című bejegyzésben)
Ez a luciferiánus szemlélet jelen van a mai fő-sodrású médiában teljesen nyilvánvalóan. Ha megnézzük, hogy Alice Bailey milyen programot állított össze (lásd lentebb), akkor lássuk meg, hogy ez a szemünk előtt valósul meg. És a keresztény közösségek túlnyomó többsége még mindig sötétben tapogatózik, és világi javakat keres, ahelyett, hogy odaszánná az életét teljesen az Úrnak. Ma ezért nem működik sok keresztény életében a Szent Szellem ereje, és ezért nem tud az Úr megválaszolni sok imát (Jak.4,3), mert az életünk nincs az Úr kezében. Még mindig testi vágyakat szeretnénk kielégíteni, ahelyett, hogy az odafelvalókat keresnénk, hogy megjelenhessen Isten országa erőben és hatalomban! Szakadjunk el ettől a világtól, és mindentől, ami ebben a világban van!
Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. (1Ján 2,15)
Ébredjünk fel! Még pár év, vagy egy évtized — ki tudja mennyi időnk van — és nem lesz olyan Biblia, amely alátámasztaná azt, amiben ma hiszünk! Csak egy, a New Age és ökumenista jelszavakkal egyező könyv lesz, amelyből már nem lehet oda jutni, ahová reformátor elődeink is juthattak. Az örök életre.
Alice Bailey 10 pontban leírt programja
1. Távolítsuk el Istent és az imát az oktatási rendszerből. 2. Csökkentsük a szülői tekintélyt a gyermekek felett. 3. Romboljuk le a zsidó-keresztény illetve a tradicionális családi struktúrát. 4. Ha már szabaddá válik a szex, tegyük legálissá és egyszerűvé az abortuszt. 5. Tegyük egyszerűvé és legálissá a válást, hogy felszabadítsuk az embereket az életre szóló házasság koncepciója alól. 6. Tegyük alternatív életformává a homoszexualitást. 7. Alacsonyítsuk le a művészetet, hadd váljon elszabadult vaddá 8. Használjuk a médiát az emberi gondolkodás befolyásolására és megváltoztatására. 9. Hozzunk létre egy (globális) hitközi mozgalmat. 10. Vegyük rá a kormányzatokat, hogy mindezeket az elveket törvényekbe foglalják, és győzzük meg az egyházakat, hogy ők is támogassák ezeket a változásokat.
(HETEK 2014/08, Morvay Péter: Lucifer misszionáriusa c. írásából – de máshol is ugyanígy megtalálható)
—-
Jegyzet
A New Age website (thenewagewebsite.com) Helena Blavatsky-ról:
„Az iránymutatásai egy csoport felemelkedett mestertől jöttek, olyan lényektől, akik azt állították magukról, hogy a karmikus evolúciónak egy extrém magas szintjén állnak, és meg tudnak jelenni egy alacsonyabb szellemi létezés szintjén, a föld szintjén. Számosan, a földön ma élő emberek közül, állítják, hogy kapcsolatban állnak ezekkel a felemelkedett mesterekkel, vagy olyan lényekkel, akiknek hasonló a leírásuk Helena Blavatsky tanáraihoz. Ez időtől fogva született meg ez a mozgalom”
„Her instructions came from a group of Ascended Masters, beings that she claimed were extremely advanced in their karmic evolution that they could manifest from the more subtle spiritual realms of existence, down on to the earth plane. There are numerous people on Earth today, claiming contact with these Ascended Masters, or beings with a similar description to Helena Blavatsky’s teachers. Its is from this time then, this movement was born.”
idézetek a HETEK 2014/08 számában megjelent, Morvay Péter: Lucifer misszionáriusa c. írásából
A Lucis Trust honlapja így méltatja az alapítókat és a névadót: „Alice és Foster Bailey a teozófia elkötelezett tanítványai és tanítói voltak. Arra törekedtek – a nagy tanítóval, Helena P. Blavatskyval összhangban –, hogy mélyebb megismerést nyerjenek a Lucifer által hozott áldozatról. Ez a szellemi tradíció Lucifert az egyik »szoláris angyalnak« tekinti, olyan felsőbbrendű lények egyikének, akik a Vénuszról szálltak alá (emiatt nevezik egyesek őket úgy, mint »aláhullottak«) a bolygónkra több korszakkal (aeonnal) ezelőtt, azért, hogy az akkor élő »állatember« számára értelmet és tudást hozzanak. A teozófia nem a bűnbe vagy szégyenbe történő bukásnak látja ezen angyalok leszállását, hanem egy nagy áldozat kifejezésének, amint azt a ‘Lucifer‘ (Fényhozó) név is jelöli.”
Alice Bailey „Lucifer áldozatát” az emberiség történetének legnagyszerűbb pillanatának látta, amelyet a későbbi korok – különösen a judaizmus és a kereszténység – igyekezett „besározni”. Ahogy Blavatsky tagadta a jó és rossz elválaszthatóságát, úgy Bailey is azt hirdette, hogy bár Lucifer lázadása Isten ellen irányult, célja az emberiség megsegítése volt. Szerinte Lucifer azzal emelkedett ki a többi mennyei lény („Isten fiai”) közül, hogy kész volt vállalni a konfliktust a mennyben és áldozatot hozni, így lett az emberiség fejedelme. Jézust is ebben az összefüggésben látja, mint aki „nem valamiféle jelképes halállal, hanem a tanításaival szolgálta az emberiséget”. Megváltásra szerinte amúgy sincs szükség, mert „nincs büntetés, nincs pokol, és ezért nem is kell semmiféle erőszakos engesztelés sem”
Íme eljön a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt átszegezték is; és jajgatással sírnak ő előtte e földnek minden nemzetségei. Úgy van. Ámen.(Jel 1,7)
Az 1908-as Károli kiadás szerint:
Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még a kik őt által szegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen.(Jel 1,7)
Egyszerű Fordítás 2003-ból:
Nézzétek! Jézus jön a felhőkkel körülvéve! Mindenki meg fogja látni, még azok is, akik átszúrták a lándzsával, és az egész világon mindenki sírni fog miatta. Igen, így lesz, ámen!(Jel 1,7)
Protestáns Új fordítás szerint:
Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen.(Jel 1,7)
Jézus második eljövetele egy igen fontos mérföldkő a föld történetében. Igen sok jelentős esemény csoportosul köré, és nem mindegy, hogy mit mond róla az Írás. Ezt a verset is vissza kellett változtatnunk az 1908-as Károli kiadáshoz képest, mert az eredeti nem ezt mondta. Egy nagyon fontos különbség van a kettő között. Nem mindegy, hogy Őt siratják, mert sajnálják, hogy mi történt vele, vagy pedig aggodalmukban sírnak, hogy mi lesz velük, mert Ő megjelent. Ne siessünk a válasszal.
Kezdjük azzal, hogy miért is mondjuk azt, hogy Isten ítélete már itt van a földön.
És mondta Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy akik nem látnak, lássanak; és akik látnak, vakok legyenek. (Jn 9,39)
Jézus, már mikor itt járt a földön, akkor azt mondta, hogy ítélet miatt jött el, és itt nem arról beszél, hogy betöltse a törvényt, hogy magára vegye a bűneinkért az ítéletet, hanem egy másik ítéletről. Mégpedig azokéról, akik őt látták és hallották.
De nekem nagyobb bizonyságom van a Jánosénál: mert azok a dolgok, amelyeket rám bízott az Atya, hogy elvégezzem azokat, azok a dolgok, amelyeket én cselekszem, tesznek bizonyságot rólam, hogy az Atya küldött engem. (Jn 5:36)
Nagyobb volt a bizonysága Jánosénál, mert olyan csodákat tett, amelyre nem volt példa korábban. Születésétől fogva vak embert gyógyított, süket-némát gyógyított, halottat támaszott fel. Ezeket más nem tehette, csak az, akit az Atya küldött. Más ember ilyet soha előtte nem tett. És mégsem volt elég ennyi bizonyság. A tettei mellett pedig úgy tanított, hogy arra sem volt korábban példa, nem úgy mint aki csak az írásokat ismeri, hanem mint akinek hatalma is van (Mt.7,29).
Körülvették azért őt a zsidók, és mondták neki: Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyilván!Felelt nekik Jézus: Megmondtam nektek, és nem hiszitek: a cselekedetek, amelyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam. (Jn 10,24-25)
Látható jelét adta annak, hogy ami benne van, az Isten erejének a cselekedete, és a bölcsesség, amit szól, az szintén Istentől való. Ezért volt nagy annak a bűne, aki mindezt látta, és nem hitt. Mert sokan, ettől kisebb súlyú bizonyságra is megtértek. Ezért akik Őt nem fogadták el, azokat előre figyelmezteti a várható ítéletre.
Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és íme nagyobb van itt Jónásnál.Délnek királyné asszonya felkel majd az ítéletkor e nemzetséggel együtt, és kárhoztatja ezt: mert ő eljött a földnek széléről, hogy hallhassa a Salamon bölcsességét; és íme, nagyobb van itt Salamonnál. (Mt 12,41-42)
A cselekedetein és a tanításain túl, már nem kellet volna más bizonyság Róla, hogy Ő valósággal Isten Fia. De az Atya is bizonyságot tett felőle többször (Mrk.9,7; Lk.3,22; ApCsel.2,32; ApCsel.17,31). Ennyi bizonyság után, már nem marad mentsége annak, aki nem hisz benne. Ezért mondja Jézus, hogy…
Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, aki én bennem hisz.És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot.Aki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, aki őt kárhoztassa: a beszéd, amelyet szóltam, az kárhoztatja azt az utolsó napon. (Jn 12,46-48)
Mindaz, amit Ő elmondott és cselekedett itt a földön, az szól az ellen, aki nem fogadja el. De attól, hogy az ítélet nincs még végrehajtva, még nem jelenti azt, hogy nincs meg az ítélet. Manapság is gyakorlat, hogy a halálbüntetéseket nem azonnal hajtják végre. Istennél pedig az idők kezdete óta, csak nagyon speciális helyzetekben történik meg, hogy valakin azonnal végrehajtja az ítéletet. Még Akhábot sem ítélte el azonnal, pedig ő Jezabelnek, a feleségének, minden gonoszságát elnézte (1Kir.21,21-29). De ugyanezt a példát látjuk Manasse esetében is, aki megtöltötte bálványokkal Jeruzsálemet hosszú évtizedeken át, melynek következményeként elvitte őt az Úr fogságba. Ott azonban szívéből megtért, és az Úr visszafogadta (2Kr.33,9-13).
Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nekik, nem volna bűnük: de most nincs mivel menteniük az ő bűnüket.Aki engem gyűlöl, gyűlöli az én Atyámat is.Ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, amelyeket senki más nem cselekedett, nem volna bűnük; de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az én Atyámat. (Jn 15,22-24)
Ezzel világosan kimondja, hogy aki nem fogadja el Őt, az bűnös, mert nem mondhatja többé, hogy nem tudott ezekről a dolgokról. Csak annak van némi esélye, aki sohasem hallott Jézusról, aki nem hallotta az evangéliumot. Mindenki más magára mond ki ítéletet, ha nem fogadja el Isten bizonyságtételét.
Aki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról. (1Ján 5,10)
Amint elutasítom Jézust, abban a pillanatban kimondom Istenről, hogy hazug, mert nem hiszem el mindazt, amit Jézusról mondott és amit Jézusért, Jézussal és Jézuson keresztül tett. Ezzel érkezett el az ítélet, amely folyamatosan itt van a világban, és azért éljük még a kegyelem időszakát, mert egyrészről még hirdetik az örömhírt Jézusról, másrészt pedig az Úr eljöveteléig még meg lehet térni a hitetlenségből. Ezért nagy probléma, ha az Úr második eljövetelekor a kegyelem kiáradását várjuk. A Jelenések könyvének 1,7 versének megváltoztatása igen nehezen érhető tetten, mert a Westcott-Hort féle revízió kapcsán, 1881-ben került bele az Új Szövetségbe, minden megjegyzés nélkül. Ha nem írta volna meg maga Brooke Foss Westcott, a Néhány lecke az Új Szövetség felülvizsgált verziójához című könyvében, akkor ma nem is tudnánk, hogy miért változott meg. De nézzük, hogy ő miként is ír erről:
„egy szakaszban nyilvánvalóan van jelezve, hogy az Úr visszajövetelét követni fogja a ’kegyelem és könyörgés szellemének kiáradása’. ’Íme eljön a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még a kik őt átszegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van. Ámen.’(Jel.1,7) A föld minden népe siratni fogja őt bűnbánattal, és nem úgy, ahogyan a Hivatalos verzió [megj. King James fordítás] írja – jajveszékel miatta – egy szörnyű bosszú várásában (összehasonlítva a Zak.12,10-zel).”
(Some lessons of the revised version of the new testament – by Brooke Foss Westcott, 1897 – 196.old.)
Azt más forrásokból tudjuk, hogy akkoriban, az 1800-as évek végén, nagy szellemi változások indultak meg Európában. A teozófia is akkor kezdett itt tért hódítani, és ennek a hatását látjuk itt is. A teozófia, pedig talán a legbefolyásosabb alaptanítása a mai New Age mozgalomnak. Akik várják az aranykort, azoknál van ez a kegyelmes messiás várás, aki elhozza a világbékét is. Keresztény körökben is mindazok, akik azt hirdetik, hogy már nincs harc a bűnnel, minden ember jó, és nem nevezik nevén a gonosz cselekedeteket, azok ebbe a szellemi irányzatba állnak be, még ha tudatlanul is. (megj.: a „A hústest és a test közötti egyre fontosabb különbség” című korábbi blogbejegyzés ezt a fontos messiási ismérvet tárgyalja)
A Biblia nem így szól Isten napjáról. Akik így várják Jézus második eljövetelét, azok nagyon vigyázzanak, mert ez nem igei. A nyomorúság napjai után hatalmas jelekkel megremeg a föld is, amikor az Úr visszajön. Ha békességgel jönne, akkor nem ilyen rémületes jelekkel jönne el, hanem kedvesen, mint mikor először elött. Nézzük meg, hogy hogyan szól erről a napról a Biblia maga:
Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek hatalmasságai megrendülnek.És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. (Mt 24,29-30)
Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet; az Úr napjának szava keserves, kiált azon a hős is.Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja; sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borúnak napja.Kürtnek és tárogatónak napja a megerősített városok ellen és a büszke tornyok ellen!És megszorongatom az embereket és járnak, mint a vakok, mert vétkeztek az Úr ellen, és kiontatik vérük, mint a por, és hústestük, mint szemét.Sem ezüstjük, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján, és az ő féltő szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának. (Sof 1,14-18)
Jaj azoknak, akik kívánják az Úrnak napját! Mire való nektek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság. (Ámós 5,18)
Tömegek, tömegek! az ítélet völgyében! Mert közel van az Úrnak napja az ítélet völgyében!A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényüket;Az Úr pedig megharsan a Sionról és megzendül Jeruzsálemből, és megrendülnek az egek és a föld; de az Úr az ő népének oltalma és az Izrael fiainak erőssége! (Jóel 3,14-16)
A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, mielőtt eljön az Úrnak nagy és rettenetes napja. (Jóel 2,31)
Azután láttam, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és íme nagy földindulás lett, és a nap feketévé lett mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lett, mint a vér;És az ég csillagai a földre hullottak, miképpen a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit, mikor nagy szél rázza.És az ég eltakarodott, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik; és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttatott.És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejtették magukat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba;És mondták a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi ránk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi székben ül, és a Bárány haragjától:Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg? (Jel 6,12-17)
Még sok példát idézhetnék, de egy sem erősíti meg Westcott állítását, hogy az Úr napja békességet hoz. Annál inkább az Antikrisztus megjelenése. Ő fog a káoszban feltűnni, és a béke embereként megjelenni, de akkor már a hitetleneknek késő lesz. Olyan jelekkel és csodákkal fog megjelenni, hogy aki nem az Úré, azoknak elegendő (hamis) bizonyságot fog adni a maga kilétéről. Csak Isten Szent Szelleme és Isten ismerete tud abban az időben megtartani! Pál ezt az időt így fogalmazza meg:
Mert amikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájuk, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképpen meg nem menekülnek. (1Thessz 5,3)
Aki akkor ezt a valakit — mert már nem merem mondani, hogy embert — elfogadja, mint a világ megmentőjét, annak, ahogyan Pál is írja, már nem lesz menekülés. Mivel ez bele fog torkollni abba, hogy a fenevad bélyegét is fel fogja venni (legyen az bármi is), és akkor pedig az Atya fogja őt elutasítani (Jel.14,9-11). Sajnos a biztonságukért az emberek a mai napig képesek a szabadságukat is odaáldozni, pedig nem ettől a haláltól kellene félni, mert ezen mindenki átmegy (Zsid.9,27), hanem a második haláltól. Jézus is erre figyelmeztet, hogy ne attól féljünk, aki a testet öli meg, hanem attól, akinek hatalma van a lelket is megölni. Ez pedig egyedül az Isten! Őt féljük!
És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában. (Mt 10,28)
Ezért igen problémás ennek a versnek a megváltozása. Munkánk során, ahogyan az 1908-as Károli Bibliát összehasonlítottuk a korábbiakkal, ez a tendencia volt megfigyelhető, ami a mai kiadásokat is végigkíséri. Mégpedig az, hogy lágyítani akarják Isten üzenetét, hogy befogadóbb, engedékenyebb legyen. De nem az, és nem is lehet az. Nagyon keskeny az az út, amely az örök életre vezet. Egy lábnyom széles, mégpedig Jézus előttünk járó lábának nyoma. Ha valaki nem követi őt szorosan, akkor már nem tud oda jutni, ahol Ő van. Csak aki Őbenne van és marad(!), annak van esélye!
Jegyzet
A szövegben szereplő idézet eredetiben:
„in one passage it is not obscurely indicated that the return of the Lord shall be followed by a great outpouring of ‘the spirit of grace and supplication.’ Behold he cometh with the clouds; and every eye shall see him and they which pierced him; and all the tribes of the earth shall mourn over him. Even so. Amen (Apoc.i. 7). All the tribes of the earth shall mourn over him in penitential sorrow, and not, as the Authorised Version, shall wail because of him in the present expectation of terrible vengeance (comp. Zech. xii. \o ff).” (Some lessons of the revised version of the new testament – by Brooke Foss Westcott, 1897 – 196.old.)
