Az UFÓ elrablások és a következő nagy hitetés. Itt vannak közöttünk a szellemi lények!

De amiképpen a Noé napjaiban volt, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. (Mt 24,37)

És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok. (Mt 24,22)

Úgy tűnik, hogy Noé idejével kapcsolatban egyre több olyan információ kerül napvilágra, amely megerősít minket abban a meggyőződésben, hogy nagyon közel járunk már az idők végéhez. Úgy is mondhatnám, hogy Noé napjainak egyre több aspektusa válik a mindennapok részévé.

Gyakran ezek a témák, amelyek leleplezik a körülöttünk lévő világot, az összeesküvés elmélet kategóriába esnek. Nem véletlenül, hiszen csak így lehet hiteltelenné tenni ezeket a valóságban megtörténő eseményeket. Már a Bibliával kapcsolatos kutatások is azt hozták felszínre, hogy attól, hogy a tudományos világ valamit állít, az nem feltétlen úgy van. A tudomány eltért az eredeti gyakorlatias céljától, és ma már inkább úgy működik, mint egy vallás. Több benne az elmélet, mint a gyakorlati megfigyeléseken alapuló állítás. Ehhez járul még a propaganda, amely igyekszik minden „ellenséges” nézetet megfojtani, és a kitűzött célok felé tereli az embereket. A propaganda a gonosz egyik legerősebb fegyvere, amit már a kommunizmus idejéből is megtapasztalhattuk. Elég pár évtized, és a propaganda teljesen átformálja a közvéleményt. Az igazság pedig „beszorul” az összeesküvés elmélet kategóriába.

Az UFÓ elrablások és hatásuk az emberiségre

Ez a téma annyira sokkoló, hogy nem is tudom, hogy hol kezdjek hozzá.

Az ufó elrablások vizsgálata derített fényt arra, hogy az úgynevezett idegeneknek mi a programja, amit végrehajtanak. Azonban ezt a témát is csak a Biblia tükrében szabad vizsgálni, hiszen csak ott találjuk meg a teljes igazságot. Ezért a világi ufókutatók által közölt eredményeket megvizsgáljuk a Biblia szempontjából is.

Elsősorban nézzük meg a propaganda oldalát. Az ufókkal kapcsolatos korábbi tagadó taktikát már kezdik lassan feladni, és egyre több hivatalos beismerés lát napvilágot, hogy igenis vannak ufók.

Ezek a hírek 2019 május-júniusiak:

https://www.origo.hu/tudomany/20190523-a-pentagon-elismerte-hogy-volt-ufokutatasi-programja.html

https://24.hu/szorakozas/2019/05/28/ufo-eszleles-amerikai-vadaszpilota/

Mire azonban a nagy leleplezés megtörténne, mármint a mindenki által nyilvánvaló leplezetlen megjelenése ezeknek a lényeknek, addira már annyira át fogja járni az emberi társadalmat az egész jelenség, hogy a hitetés teljes lesz.

Az ő elfogadásukat támogatja az Ősi idegenek sorozat is a History csatornán. Nem is beszélve az ezoterikus körökről, akik kifejezetten más csillagokból jövő lényekkel beszélnek. De a szientológus körök is erre várnak, hogy elragadják őket egy másik bolygóra.

A Bibliából tudjuk, hogy akkora hitetés jön a világra, amekkora még nem volt, és ha valaki nem áll erősen hitben, és a hite nem Isten igéjén alapul, akkor könnyen elsodorhatja mindaz, amit nem csak ő fog látni, hanem mindenki más is.

Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is. (Mk 13,22)

De visszatérve az elrablások programjára. Az emberek akaratuk ellenére történő elrablása egyidős az ufó észlelésekkel. Sőt, a kutatók azt állítják, hogy egész bizonyossággal megállapították, hogy az 1880-1890-es években kezdődtek el ezek az elrablások. Ha visszaemlékezünk, akkor ez az az időszak, amikor a felvilágosodás mellett, a technikai fejlődés is robbanásszerűen megindult. Az ilyen elrablások során az embereket mindig leuralják az akaratukkal, és kényszer hatására viszik el őket. Az egész esemény alatt nem urai saját akaratuknak, hanem a lények irányítják őket.

Itt meg kell állnunk, mert ezt a jelenséget csak és kizárólag a Biblia tükrében lehet helyesen megítélni és látni. A Biblia maga beszél elragadásokról. Csak egy példát említek most, Ezékielt egy kéz forma vitte el szellemben:

És kinyújtott egy kézformát, és megragadott engem fejem üstökénél fogva, és fölemelve vitt engem a szellem a föld és az ég között, és bevitt engem Jeruzsálembe isteni látásokban a belső kapu bejáratához, amely északra néz, […] (Ezék 8,3)

De János Jelenések könyve is sok szellemben történő elragadást ír le. A szellemben elragadottak sokszor úgy élik meg, hogy nem tudnak különbséget tenni a fizikai és a szellemi események között. A szellemben elragadottak az esemény alatt esznek (Jel.10,9; Ezék.3,1), utaznak, és megitatják népek királyait (Jer.25,15-17), és még sok más példát is hozhatnék. Sokszor olyan erős ez a szellemi élmény, hogy nem tudnak különbséget tenni a fizikai valóság és a szellemi valóság között:

2 Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt (ha testben-e, nem tudom; ha testen kívül-e, nem tudom; az Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig. 3 És tudom, hogy az az ember, (ha testben-e, ha testen kívül-e, nem tudom; az Isten tudja), 4 Elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket, amelyeket nem szabad embernek kibeszélnie. (2Kor 12,2-4)

Emiatt az ufó elrablásokat is úgy kell látnunk, hogy a kutatók állításával ellentétben, ezeknek a túlnyomó többsége szellemi élmény, még ha olyan valóságosnak is élik meg az elrablottak. A szellemi lényeknek egy csoportja, az angyalok, bizonyosan meg tudnak jelenni az ember számára is látható módon (Lk.1,11; Lk.1,28; Lk.2,9; stb.). Erre a démonok nem képesek, nekik nincs testük. És ahogyan Ezékiel példájából is láthatjuk, hogy az a kézforma akarata ellenére vitte oda, ahová akarta.

Az elrablási jelenség önmagában talán még nem lenne hatalmas probléma, ha nem ismernénk a méreteit ezeknek az elrablásoknak. Ezek az elrablások szerte az egész világban zajlanak. A kutatások kiderítették, hogy akit elvisznek, azokat már gyerekkoruk óta rendszeresen elviszik. Évente legalább 10-20 esetben rabolnak el egy-egy személyt. Átlagosan 200-400 alkalommal visznek el egy személyt az élete során. Viszont, ha valakit már elvittek, akkor annak a gyerekét is viszik, sokszor a szülővel együtt. Vagy ha valakinek a házastársát már korábban elvitték, akkor a társát is elviszik attól fogva.

És ezek az elrablások lépést tartanak az emberiség populációjával. Vagyis minél többen vagyunk, annál több embert visznek el! Ez azonban nem lehet minden esetben fizikai elrablás! Ezt mindjárt be is bizonyítom.

Álljunk meg, és számoljunk utána az elrablásoknak. A kutatók 1992-ben egy speciálisan összeállított kérdőívet küldtek szét az Egyesült Államokban, hogy felmérjék, hogy a lakosság mekkora százaléka lehet érintett ebben a jelenségben. Olyan kutatók állították össze ezt a kérdőívet, akik már az 1960-as évek óta kutatják ezeket az elrablásos eseteket, és már több ezer ilyen emberrel beszéltek. Ezt a módszert használják a közvéleménykutató cégek, hogy a lakosságot adott minta alapján megkérdezzék, és a válaszokból meg lehet állapítani, hogy milyen a lakosság összetétele az adott kérdésben. Az USA területén kb. 2000 embert kérdeznek meg egy átlagos ügyben, természetesen pontosan meghatározott kiválasztás alapján. Ehhez az elrablásokhoz készített kutatáshoz több mint 12.000 kérdőívet küldtek szét, amelyből több mint 5900 érkezett vissza. Ennek alapján az USA lakosságának 5%-a érintett az elrablásokban. Azt mondják, hogy kb. 6 millió ember.

Ha ezt a 6 millió embert, évente csak 10-szer viszik el, akkor az 60 millió elrablás évente, csak az USA területén! Mivel egy évben 365 nap van, akkor ez minimum napi 164.383 elrablást jelent. Ezekhez az emberekhez akkor minden esetben ki kellene mennie egy ufónak, vagy valamilyen repülő járműnek, amelyben elviszik az elrablottat, mert minden egyes elrablásról azt állítják, hogy az illető személy fizikailag hiányzik a környezetéből. Ez azonban lehetetlen ilyen kis számú külső észlelés mellett!

Napi átlagosan kb.200 ezer elrablás, csak az USA területén, 1992-ben. És ahogyan a tapasztalatok mutatják, a népesség szaporulatával lépést tartva viszik el az embereket. Genenrációról-generációra. Hatalmas apparátussal dolgoznak! Ez csak szellemben lehetséges. Az, hogy ez az elrablásos jelenség egyre terjed, annak köze van az emberiség szellemi állapotához, pontosabban ahhoz, hogy a bűn mennyire elterjedt és általános. Jellemzően azokat viszik el, akik ezt elhiszik, elfogadják, akik vágynak ilyen élményre. Aki pedig közben nem tér meg Jézushoz, a bűneiből, azoknál a jelenség megmarad, és mivel tudjuk, hogy vannak generációs bűnök, ezzel a szülő kaput nyit a gyermeke felé, hogy őt is kitegye ennek az elrablásnak. Itt meg kell említenem a katolikus egyház szerepét is. Ők nyíltan keresik az idegenekkel a kapcsolatot, ahogyan ezt már a Nagy Hitetés videó sorozatban is tárgyaltam. Vatikánnak van a legtöbb csillagvizsgálója, és már a pápa is kijelentette, hogy megkeresztelne egy idegent. Emiatt a katolikus egyház tagjai is potenciálisan védtelenek ezzel a jelenséggel szemben, mivel részei az egyháznak, és elfogadják mindazt a pogányságot, ami ott van. Sőt, azok a protestáns egyházak is részeseivé válnak, akik az ökumenizmus nevében összefognak a katolikus egyházzal. Sokkal nagyobb a súlya ennek az ökumenizmusnak, mint azt sokan gondolják. Igen rossz hatással van a protestáns egyházakra, és azok tagjaira. Ahogy a tendencia mutatja, előbb-utóbb élet-halál kérdése lesz, hogy az egyén szintjén ki van benne az ökumenizmusban.

És megint csak a Bibliát segítségül hívva, tagadhatatlan, hogy vannak fizikai vonatkozású szellemi élmények is. Amikor Pétert kihozza az angyal a tömlöcből, ahol négy csapat őrzi, akkor őt a testében hozza ki (ApCsel.12,7-11). Még Péter sem tudta először, hogy látást lát, vagy valóság az, ami történik vele. A másik fontos ismérve ennek a történetnek, hogy csak Péter látta az angyalt, és a többiek nem. Ez ugye megint összecseng az ufó elrablásokkal, ahol csak az a személy éli meg a kapcsolatot, akit elvisznek. Az egész környezete ebből semmit sem észlel. Ezért van az, hogy még akik bekamerázzák is a szobájukat, hogy lefilmezzék azokat, akik őket elviszik, sikertelenek, és a filmen semmi nem látszik. Azért nem, mert bár teljesen fizikai élménynek éli meg az elrablott ember a vele történteket, a teste nem csinál közben semmit, hanem otthon van. Ahogyan a fenti számítás is igazolja, akkora fizikai apparátusnak kellene állandó mozgásban lennie az egész földön, hogy nem tudnák ezt ilyen láthatatlanul megtenni, ha valóban fizikai elrablásokról lenne szó!

Az elrablottak beszámolóiban van egy másik közös elem is. Az „idegeneknek” nincsenek a szaporodást szolgáló szerveik, ezért az embereket használják, mint gazdatestet a szaporodásra. A terhesség külső jeleinek megjelenése előtt azonban kiveszik az embriót, és tartályokban növesztik tovább. Sok elrablott számol be különböző életkorban lévő idegen-emberi hibridekről. Ezek a hibridek több formában léteznek. Vannak, akik jobban hasonlítanak a kis szürkékre, és vannak olyanok, amelyek már szinte teljesen embereknek látszanak. Az elrablottaktól akarnak érzelmeket tanulni, mert a beszámolók szerint igen csökevényes az idegenek érzelmi intelligenciája, illetve nincs is.

Ismét egy bizonyság arra, hogy bár az elrablottak úgy élik meg az eseményt, mintha fizikailag megtörtént volna, mielőtt külső látható jele lenne, ezt az ufók „visszacsinálják”. Természetesen vannak valóságos fizikai megtapasztalások is, de azok száma elenyésző a tisztán szellemiekhez képest. Az is a szellemi, sőt a gonosz szellemi lények tevékenységére utal, hogy nincsenek sem szaporodási szerveik, sem érzelmeik. Jézus maga mondja el, hogy az angyalok, de más szellemi lények sem szaporodnak, mivel nekik örök létezésük van:

Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben. (Mk 12,25)

A hibridekről szóló beszámolók pedig a félelem elültetésében játszanak igen fontos szerepet. A hibridek témához még később visszatérek.

Az elrabló „idegenek” érzelemhiánya összefüggésben van az emberek között egyre jobban elterjedő autizmussal. Az autisták könnyen kapcsolatot találnak ezekhez a lényekhez, mert mindkét csoportnak visszamaradottak az érzelmei. A szellemi lényeknek könnyebb egy autistával kapcsolódni, sőt, talán azt is mondhatjuk, hogy a szellemi befolyásoltság külső jele az autizmus. Ez a tárgykör itt erősen kapcsolódik az oltásokkal előidézett autizmussal. Úgy tűnik, hogy egy olyan világot akarnak létrehozni, ahol az autizmus az általános „létforma”. Életünk egyre több területét bevonva egy olyan világ építésén dolgoznak, amely ezeknek a nem emberi lényeknek kedvez, és nem az embernek.Tapasztalatból tudjuk, hogy az autizmusból lehet szabadulni, vagyis ez egy démoni befolyás az autista ember életén.

Az elrablottakat iskolázottságra és korra való tekintet nélkül feladatokra tanítják.  Nem követeknek, nem tárgyalóknak, hanem többek között tömegirányítási feladatokra képezik ki őket. Megmondják nekik, hogy amikor pánik lesz, akkor melyik utcasarokra kell kiállniuk, és merre kell terelniük az embereket. Folyamatosan azt mondják az elrablottaknak, hogy már nemsokára együtt leszünk. Csupa gyakorlatias dolgot várnak el tőlük, senki sem mondta, hogy belőle valami fontos ember lesz. Egyre többen számolnak be arról, hogy egy nagy változás küszöbén állunk, és nekik ebben szerepük lesz.

Ez itt a hitetéssel összefüggő talán legjelentősebb kapcsolat. Az igéből tudjuk, hogy mi fog még erre a világra következni (pl: Mt.24.fej. Jelenések könyve). Ma már a közvéleménykutatásból kiolvasható, hogy az emberek 84%-a hiszi azt, hogy lehet más bolygókon élet, és 56%-a biztos abban, hogy van élet más bolygókon! Nem tudjuk, hogy ez meddig fog még elmenni, az Atya meddig fogja engedni, hogy az emberiséget mennyire fogják a gonosz szellemi lények előkészíteni az elkövetkező nagy elhitetésre, de lassan néhány kivétellel az egész emberiség el fogja fogadni, hogy ebben az univerzumban máshol is van élet. Az pedig egyenesen vezethet a hittől való szakadáshoz (2Th.2,3), amikor a keresztény egyházak is nyiltan megtagadják a bibliai Jézust, egy szemmel látható másik megváltó miatt. Egy intergalaktikus megváltó miatt.

Visszatérve a hibridekre. Az elrablások során látott hibridek is rendelkeznek olyan mentális képességekkel, amelyekkel le tudják uralni az emberek akaratát, vagy befolyásolják az érzelmeiket (tudnak szimpátiát, szeretetet, gyűlöletet ébreszteni az emberekben). Ezek mellett az ember alárendelt szerepet játszik, mert nem lehet a maga akaratának az ura. Másképp mondva ki van szolgáltatva ezeknek a lényeknek. A hibridek felnőtt generációiból már megkezdték a beépülést az emberi társadalmakba is. Páran összeállnak, és nagyobb városokban lakást bérelnek. A korábban elrablottakat használják a társadalmi kapcsolatok kialakításához. Ezekről a beépülésekről már 2003-ban kezdtek beszámolókat hallani az elrablottaktól!

Ahogyan már korábban láttuk, a szellemi lényeknek nincsenek szaporodási szerveik. Azt pedig a Bibliából tudjuk, hogy egyszer már volt olyan, hogy angyalok feleséget vettek az emberek közül (1Móz.6.1-4). Őket azonban Isten elzárta az ítéletük napjáig (2Pt.2,4; Júd.6), ezért ők nem tudnak fizikailag az emberrel egyesülni. Az ilyen hibridálási tevékenységnek az embertől kell kiindulnia. Az, hogy már lehetnének olyanok, akik beépültek, azok könnyen lehetnek „megszállott” emberek, illetve ezen a területen is összemosódhat a valóság és a szellemi megtapasztalás.

A világ vezetői valamilyen mértékben együttműködnek ezekkel a gonosz szellemi lényekkel. Akár a technológiáért, akár más előnyökért. Ma már ott tartunk, hogy számítani lehet egy emberek – jobban mondva kormányok – által generált ufó megjelenésre is. Ugyanis ez a külső fenyegetés nagyban segítené a világkormány kialakítását, és az emberek könnyebben beleegyeznének, egy ilyen kívülről jövő fenyegetés láttán az egyesülésbe.

Erre irányulnak az emberek hibrid törkvései is.

Miért rejtegetik az óriásokat, szuper katonák és emberi hibridek
https://www.youtube.com/watch?v=Ovynix1y9J0

Kapcsolódó videó Dr David M Jacobs-szal, aki elmondja kutatásai eredményét:

Ő tisztán világi módszerekkel kutat, és ki kell mondanom, hogy két okból is hazugnak kell minősítenem:

1. Elhallgatja, hogy az ufó elrablások Jézus nevére abbamaradnak. Aki ennyi emberrel beszél, annak találkoznia kellett olyan esetekkel, ahol ez megtörtént, és történik ma is! Akik megtérnek igazán Jézushoz, azok megszabadulnak ettől. Ez is mutatja, hogy ez elsősorban szellemi jelenség, és nem fizikai, ahogyan állítják.

2. Hagyja szenvedni ezeket az embereket annak tudatában, hogy van megoldás a problémájukra. Őket is becsapja, amikor elhallgatja előlük a Jézusban elérhető szabadulást.

És itt a link a viedóhoz (15 perc) – Vigyázat, hitetés!
https://youtu.be/M1KtIq1bUWw

Összegzés

A jelenségek egyik oldalán azt látni, hogy pánikot keltenek, hogy a föld hamarosan elpusztul, és ezt a világ tudósai által kiadott jelentésekkel is megtámogatja a propaganda.

Így szűnhet meg lakhatónak lenni a Föld 2050-re

https://infostart.hu/eletmod/2019/06/14/igy-szunhet-meg-lakhatonak-lenni-a-fold-2050-re

Igyekeznek egy általános aggodalmat elültetni, hogy mindenki azon gondolkodjon, hogy mi lenne vele, ha a föld élhetetlen lenne. Félelmet akarnak elültetni minden ember szívében, hogy aggódjon a jövője miatt. De ez a félelem nagyobb, mint az egyszerű megélhetés miatti félelem, mert itt az egész föld miatti félelmet akarják elültetni. A túlélésért akarják az embereket egymással szembefordítani, hogy versenyezzenek, hogy ki fog életben maradni, és tulajdonképpen egymást írtsuk ki. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a szabadkőműves ideális világkép szerint a földön 500 millió embert tartanak elfogadhatónak. Ezért már ők is dolgoznak a saját népességcsökkentő programjukon.)

A másik oldalon megpróbálják ezeket az ufó jelenségeket úgy bemutatni, hogy ők békés szándékkal jönnek közénk, és a föld megmaradásáért dolgoznak. Segíteni akarják az emberiséget. De ennek ellentmond az, hogy erőszakkal és titokban „viszik el” az embereket, akiket akaratuk ellenére használnak. Aki így cselekszik, az nem békés szándékkal jön!

Ide tartozik még az a rengeteg hír, hogy mennyi lakható bolygót találnak az univerzumban. Ezek száma mostanában nagyon megemelkedett. Sőt, ma már azt mondják, hogy legalább annyi bolygó van az univerzumban, mint csilag.

Kapcsolódó videó: Lakható bolygók – Trappist 1
https://www.youtube.com/watch?v=nNb3wtZLvEw&t=5s

Itt ismét csak a téma felszínét tudtam bemutatni. Egyre több bizonyíték mutat abba az irányba, hogy az ufó hitetés lesz a nagy hitetés, ami el fogja hozni a hittől való nagy szakadást is. Az egész idegenek és ufó téma mára már egy vallássá nőtte ki magát, mert a titokzatossága miatt sokan csak találgatnak. Az pedig, hogy az egész jelenség keresztény és bibliai vonatkozása el van hallgatva, csak ront a helyzeten, és sajnos a hitetésbe taszítja az embereket.

Megállapíthatjuk, hogy Noé napjainak szellemi lényei fognak itt megjelenni, legalábbis egy részük. Taktikát váltott a gonosz az emberrel szemben. Korábban leuralta, ahogyan a 19.századig a démoni megszállottság inkább őrült állapothoz volt hasonló, mára azonban „ráveszik” az embereket, hogy azt csinálják, amit akarnak. A nefilimek, vagy több bibliafordítás szerint az óriások, az özönvíz előtt erőszakkal uralták az emberiséget. Most azonban úgy néz ki, hogy előbb csellel beépülnek, és csak utána fogják az erőszakot alkalmazni.

Nagyon könnyű azt mondani, hogy ez nem is létezik, ilyen nincs is. A szálak azonban erre mutatnak. Nem csak a világiak, hanem a bibliaiak is.

A megoldás

Egyedül Jézus Krisztus. Az Ige azt mondja, hogy nagyobb aki bennünk él, mint bárki, aki ebben a világban van (1Jn.4,4). Azt is mondja az ige, hogy az ellenség minden seregén taposunk (Lk.10,19).

Ezért életbevágóan fontos a bibliai világkép, mert ott egyértelműen le van írva, hogy nincs világűr, és nincsenek más lakható bolygók. Ezért fontos tudnunk azt, hogy EGYEDÜL Jézus Krisztus a megváltó, az Isten Fia, és nincs más! Mert olyan lények állhatnak meg a maguk fizikai valójában előttünk, akiknek lesznek természetfeletti képességeik, de azok nem az Istentől lesznek! Ezért fontos a megszentelődés, mert csak a sajátjai mögé tud odaállni az Úr, és a Szent Szellem erejét adni az imájukhoz. Aki nem az övé, azt nem tudja támogatni, mert nincs hozzá joga.

Egyedül a Biblia tudja leleplezni mindazt, ami előttünk van, és ami még elkövetkezik. Olyan dolgokat fogunk látni, amiket még soha! Most még van időnk felkészülni, és Istent keresni. Nem tudjuk, hogy mikor fogja megengedni az Úr, hogy ezek a lények teljesen nyiltan itt járjanak közöttünk. Egyenlőre úgy tűnik, hogy ők még várnak, vagy jobban mondva még várniuk kell.

Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek. (Lk 21,26)

A bibliai kronológia szerint sincs már sok hátra, és a világ is ezt kezdte el hangoztatni. Talán ezért adta meg az Úr, hogy számoljam ki az időket is:

Rövidesen itt az ítélet ideje

Maximum egy-két évtizedünk lehet addig, amíg a Jelenések könyvében leírt csapások elérik a földet, bár számításaim szerint már csak egy évtized. Egyre nehezebb lesz az Úr segítsége nélkül megállni, mert a gonosz már nem csak a szellemvilágon keresztül támadja az embert.

Ismétlésül egy link:

Negyedik típusú megtévesztések — A földönkívüliek leleplezése (forrás: idokjelei.hu)
https://youtu.be/GGkSu3CEqt0

Jézus nevére elmenekülnek az UFÓk!

Égi jel – Mit mond az Ige a 2017.szeptember 23.-i jelekről

Ezt mondja az Úr: A pogányok útját el ne tanuljátok, és az égi jelektől ne féljetek, mert a pogányok félnek azoktól! (Jer 10,2)

Elsőre lehet, hogy úgy tűnik, hogy ennek a témának nem sok köze van egy bibliai bloghoz. Ami indokolja, hogy mégis foglalkozom ezzel a témával az az, hogy egyfajta tévedést vélek felfedezni abban, hogy a világból próbáljuk megmagyarázni a Bibliát, és nem fordítva. Isten igéje számtalanszor mondja, hogy Benne és az Ő igéjében bízzunk, és azon keresztül ítéljük meg a világot, nem fordítva.

A mai keresztény társadalom igen felbuzdult egy égi jel kapcsán, amit már továbbvittek, és még több égi jelet magyaráznak bele a Bibliába. Isten igéje másra tanít bennünket. Valóság lett, hogy csak úgy maradhat meg Isten népe, ha ragaszkodik Isten igéjéhez, a Bibliához. Sokáig azt hihettük, hogy ami meg van írva, az már idejét múlt, vagy a tudomány megcáfolt bizonyos dolgokat, és ezért nem kell mindent szó szerint venni. De újabban az élet egyre több területéről kiderül, hogy a Szentírást bizony szó szerint kell venni, és ami ott meg van írva, az úgy van.

2017. szeptember 23.-áról mostanában sajnos sok olyan tanítás került a nyilvánosságra, amelyek szembemennek a Biblia tanításaival, és jobb esetben a világ elemi tanításait követik, rosszabb esetben pedig az okkultizmust. Isten szemében mindkettő útálatos.

Az 1908-as Károli kiadás előtt megjelent Károli Bibliákban szerepelnek az asztrológusok, mint „ég-forgás-nézők”. De a Revideált Új Fordításban is szerepelnek, mint „csillagászok”, az 1935-ös Kecskeméthy Bibliában is szerepelnek mint „csillagnézők”, és ezért került vissza a Váradi-Károli kiadásba is. Az asztrológiát a 19.században kezdték kiemelni az okkultizmus köréből, mint egy tudományt, és ezért kerülhetett ki a Biblia szövegéből, mint egy terület, ami nem a varázsláshoz tartozik. De igazán csak a Bibliából láthatjuk, hogy együtt szerepelnek a varázslókkal, jövendőmondókkal.

Felelt Dániel a király előtt, és mondta: A titkot, amelyről a király tudakozódott, a bölcsek, asztrológusok, varázslók, írástudók, jövendőmondók meg nem jelenthetik a királynak; (Dán 2,27)

De van Isten a mennyben, aki a titkokat megjelenti; (Dán 2,28)

Isten a népét arra szólítja fel, hogy Őt keresse és tőle tudakozódjon, ne a tisztátalan szellemvilágtól és ne az anyagi világ jeleitől. Ő jelenti ki a titkokat. Az égi jelek kutatása pontosan ezt az asztrológiát jelenti. Amikor jelnek vesszük az égitestek mozgásának valamilyen különlegességét (például: együttállások, egymáshoz való helyzet, stb.), akkor az asztrológia. Ha a Szűz és a Jupiter együttállását jelnek vesszük, akkor az asztrológia, akármilyen bibliai verset is ragasztunk mellé.

Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodj, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteld azokat, amelyeket az Úr, a te Istened minden néppel közölt, az egész ég alatt. (5Móz 4,19)

Az Úr egyértelműen felszólít, hogy ne emeljük fel a szemeinket az égre, hogy meg ne tántorodjunk. A vers második részét hadd magyarázzam meg egy kicsit – „amelyeket az Úr, a te Istened minden néppel közölt, az egész ég alatt” – A föld egész lakossága tudhatja az időket, ha megfigyeli a nap és hold járását. Ezért tudtak vetni és aratni azok a népek is, akik nem az Úrral jártak együtt. A csillagképek pedig segítik a tájékozódást. De többet nem tulajdonított nekik az Úr. Amikor megalkotta az égitesteket, akkor megtudjuk, hogy miért alkotta meg őket: „hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.” (1Móz.1,14) Egyértelművé teszi, hogy az időt mutassák, tehát az évszakokat, a hónapokat, az éveket, és nem eseményeket jelölnek. Ezt erősíti meg más helyen is az ige:

Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, amely lenyugvását tudja. (Zsolt 104,19)

Most bárki mondhatja, hogy Jézus születését is kiolvasták a csillagokból a keleti bölcsek (Mt.2,1-2; 9-10). Heródes azonban a csillagról mit sem tudott, sem az egész zsidó nép, hiszen ők nem vizsgálták az égitesteket. De mit tett az Úr a népének, hogy megtudja, hogy megszületett a megváltó?

Voltak pedig pásztorok azon a vidéken, akik kinn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszaka az ő nyájuk mellett. (Lk 2,8) És íme az Úrnak angyala hozzájuk jött, és az Úrnak dicsősége körülvette őket: és nagy félelemmel megrettentek. (Lk 2,9) És mondta az angyal nekik: Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz: (Lk 2,10) Mert született nektek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. (Lk 2,11) Ez pedig nektek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. (Lk 2,12) És hirtelenséggel megjelent az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dicsérik és ezt mondták: (Lk 2,13) Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! (Lk 2,14) És lett, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlük a mennybe, mondták a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Betlehemig, és lássuk meg e dolgot, amelyet az Úr megjelentett nekünk. (Lk 2,15)

Angyalt küldött, hogy megjelentse a pásztoroknak, hogy megszületett az Úr Krisztus. Nem kellett vizsgálniuk az eget és értelmezniük a csillagokat. Így jelentette ki Simeonnak is a megváltót (Lk.2,25-35), de Istentől kapott kijelentést Erzsébet és Zakariás is, Keresztelő János és mindenki más. Isten gondoskodik a népéről, különösen akkor, ha az a neki való engedelmességből nem vizsgálja a csillagokat.

Ne találtasson te közötted, aki az ő fiát vagy lányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; (5Móz 18,10)

Ne legyen köztünk jegymagyarázó, vagyis ne értelmezzük az Úr nélkül a jeleket! Nem lehet a földön olyan esemény, amelyről az Úr ne tudna (Mt.10,29), ezért ne máshol kutassuk a jeleket. Amikor olyan égi jelekről beszél, amelyeket látnunk kell, akkor azok nem fogják senki figyelmét elkerülni:

És csodajeleket mutatok az égen és a földön; vért, tüzet és füstoszlopokat. (Jóel 2,30)

A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, mielőtt eljön az Úrnak nagy és rettenetes napja. (Jóel 2,31)

A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényüket; (Jóel 3,15)

Elporhad az ég minden serege, és az ég mint írás egybehajtatik, és minden serege lehull, miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb. (Ézs 34,4)

Mert amiképpen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugatig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is. (Mt 24,27) Mert ahol a dög, oda gyűlnek a keselyűk. (Mt 24,28) Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek hatalmasságai megrendülnek. (Mt 24,29) És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. (Mt 24,30)

Más összefüggésben nem beszél égi jelekről, amiket figyelnünk kellene. Azt a jelet, amelyet az Úr az égben meg akar mutatni, azt mindenki látni fogja, minden kétséget kizáróan. A nap elsötétedik, a hold vérré válik, az ég eltűnik, és az összes csillag leesik a földre. Ez csak a bibliai világmodellel lehetséges, amelyet már korábban is taglaltam, a Föld ahol élünk című írásban.

Bibliai kozmológia

Ha igaz lenne a ma tanított világkép, akkor a csillagok nem tudnának leesni a földre, mert a mai hitetlen világkép szerint a legkisebb csillag is sokszor nagyobb, mint a föld. De ha igaz lenne a heliocentrikus világkép, akkor az ellentmondana a Szentírásnak, és nem lehetne helyes a következő esemény leírása:

És megállt a nap, és vesztegelt a hold is, amíg bosszút állt a nép az ő ellenségein. Avagy nincs-e ez megírva a Jásár könyvében? És megállt a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig. (Józs 10,13)

Azt mondja, hogy megállt a nap, és nem a föld állt meg. Ha elkezdi az ember ezeket az igéket felülbírálni, akkor alapjaiban rendíti meg Isten igéjének a hitelességét, aminek Istenkáromlás a vége, mert akkor hazugnak állítom be az Urat (2Tim.3,16, 2Pét.1,20). Hiszen akkor mi nem igaz még, ha ez sem igaz? Miért igazak más csodák, és éppen ez nem igaz?

Meglássátok, hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való: (Kol 2,8) [saját kiemelés]

Kinek hiszünk, a tankönyveknek, vagy Istennek, aki mindeneket megalkotott? Ha ebben a tankönyveknek hiszünk, akkor hogyan hihetjük el, hogy mindent Isten teremtett? Csak éppen nem tudta elmondani amit szeretett volna, hogy megértse az, aki leírta!? De álljon itt még egy igehely, ami az égitestekkel és az éggel foglalkozik:

Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti a kiterjesztett erősség. Nap napnak mond beszédet; éj az éjt tanítja bölcsességre. Nem olyan szó, sem olyan beszéd, amelynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk. A napnak csinált bennük sátort. Olyan ez, mint egy vőlegény, aki az ő ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hős, hogy futhatja a pályát. Kijövetele az ég egyik szélétől s forgása a másik széléig; és nincs semmi, ami elrejtőzhetne hevétől. (Zsolt 19,2-7) [saját kiemelés]

Ezek szerint a nap az égen belül van, és az ég szélein belül mozog, vagyis minden olyan magyarázat, amely univerzumot feltételez, az rossz alapokon nyugszik. Ezért ha az asztrológusok univerzumban gondolkodnak, akkor nem bibliai alapokon. Ha ez az egész nem bibliai alapokon nyugszik, akkor miért akarják a keresztények ezeket mégis bibliaivá tenni? Nem érezzük az ellentmondást?

De nézzük meg, hogy miről is beszélünk, amikor a 2017.szeptember 23.-i égi jelről beszélünk. A Biblia asszonyról beszél, és nem szűzről. Van amikor szűzről beszél, mint Jézus születésénél (Ézs.7,14; Mt.1,23), de itt asszony áll. Egyébként pedig a fiú, miután megszületik, ragadtatik a királyi székhez. Ezt hogyan lehet megmagyarázni ebből a csillagmozgásból? Akkor a Jupiter el fog tűnni? Hová tűnik el? És az ige azt is mondja, hogy az asszony elfut a pusztába. Elmozdul a szűz csillagkép? Hol a puszta az égen? Mit jelent, hogy a sárkány vízet bocsát az asszony után? Köd lesz az égen? Akik ezt Isten jelének akarják bemutatni, nem érzik ezeket a problémás kérédeket?

Általában szólva is, nem vesszük észre, hogy az egész űrkutatás és csillagászat tele van bálványistenekkel? Már ennek a puszta ténynek is figyelmeztetőnek kellene lennie.

A Szűz csillagkép nevének eredete:

A Szűz eredete bizonytalan. A babiloni időkben a termékenységet szimbolizálta, kalászként értelmezték, legfényesebb csillagának, a Spicának a neve annyit tesz: búzaszem. Istárral is kapcsolatba hozható, hiszen ő volt a termékenység istennője a mezopotámiai mitológiában. (forrás: wikipedia)

Tehát ez az égi jel azt mondja, hogy Istár megszüli Jupitert, az ég istenét, ami ugyanaz, mintha azt mondanánk, hogy Isis megszüli Osirist. Ezt nekem nagyon nehéz úgy felfognom, mint egy isteni jelet, és nem úgy látnom, mint az okkult egy fontos jelét. Teljesen úgy néz ki, mintha az ég ura jönne el, akinek a fia Apollo. A nagy hitetés sorozat épp ezzel a szibilla jóslattal foglalkozik, hogy a nagy Jupiter fia, Apollo megszületik a földre. Ezt várja az okkult világ. Tudjuk, hogy Apollo hol szerepel a Bibliában?

Királyukul pedig a mélység angyala volt felettük; annak a neve zsidóul Abaddon, görögül pedig Apollion, azaz Vesztő a neve. (Jel 9,11)

Ez a szó, hogy „apollion” azt jelenti, hogy pusztító, ahogyan a veszedelem fia is az „apoleia” fia, vagyis a pusztító fia.

Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik előbb a hittől való szakadás, és lelepleződik a bűn embere, a veszedelemnek fia, (2Thessz 2,3)

Nem zavarja azokat, akik ezzel keresztényként foglalkoznak, hogy a „Planet X” bolygót vörös sárkánynak nevezték el? Nem zavarja őket, hogy a Vatikán a LUCIFER távcsővel nézi ezeket? Nem akadunk fenn ilyeneken? Hanem ezt még keresztény köntösbe is öltöztetjük? A Vatikán is azért fürkészi az eget, mert a szibilla jóslatokban hisznek még mindig. Az ókor óta az égből várják az isteni megváltót, aki nem a Biblia Istene. Még a középkori Esztergomban is csillagvizsgáló volt, és a csillagokból jósoltak. Az ókorban minden uralkodónak isteni származás kellett, ezért kell az égi kapcsolat. Minden a levegőég uráról szól ekörül, és belekeverjük Isten szent igéjébe? A Nibiru bolygó nevének jelentése sem zavar? Hogy már nem csak Jupiter, hanem Marduk is jön?

A Nibiru sumer eredetű szó, Marduk főisten égi otthonát jelöli. Marduk főisten, miután megölte az Anunnakikat (a legenda szerint ők az égből érkezett megszállók voltak), felköltözött égi otthonába, a Nibirura.(forrás: Wikipedia)

Miért nem várjuk meg, amíg az Úr kijelenti nekünk a Jelenések könyvének 12. fejezetében lévő jelnek az igaz jelentését? Nem a Szent Szellemet kellene megkérdeznünk erről? A világi tudományokhoz fordulunk, és azt fogadjuk el igaznak, Isten igéje helyett? Ha már mást nem is nézünk, csak a világegyetem képét, már az is ellentmond a Bibliának!

Csak kérni tudok mindenkit, aki eddig ezzel az égi jellel komolyan foglalkozott, hogy imádkozzon az Úrhoz, és kérjen tőle világosságot, ne lehessen igaz egyikünkre sem ez az ige:

Tanácsaid sokaságában megfáradtál; no álljanak elő és tartsanak meg az égnek vizsgálói, akik a csillagokat nézik, akik megjelentik az újholdak napján, hogy mi jön rád. (Ézs 47,13)

A föld, ahol élünk

A föld, ahol élünk

Nehéz egy ilyen nagy horderejű témáról beszélni, mert a természet-tudományok területén mindenki a „szakemberek” és a tudósok munkáját tartja hitelesnek. Ezért annak, aki egyszerű civilként keresi az igazságot, egy ilyen „apparátussal” szemben kell megvédenie az álláspontját. A téma első hallásra mindenkit tagadásba visz, aki szembesül vele. Először én is azt mondtam, hogy ilyen nem lehet, mert kisiskolás korunk óta tudjuk, hogy milyen a föld, és a minket körülvevő univerzum. Az erre vonatkozó bizonyítékokat már meg sem kérdőjelezzük, mert azok olyan régiek, és annyira elfogadottak, hogy fel sem merül azoknak valótlansága. Ezért nekem is az első reakcióm az volt, hogy ez butaság, és ilyen hiábavaló dologgal nem is érdemes foglalkozni. De ahogyan az ember elkezd a tények után nyomozni – hangsúlyozom, hogy a tények után nyomozni! – akkor egyre több olyan területe lesz megkérdőjelezhető a körülöttünk lévő világnak, amelyet eddig teljesen magától értetődőnek gondoltunk, mert kiskorunk óta “betanították” nekünk, hogy az úgy van és nem is lehet másként. Aki túl van az első sokkon, annak azt javasolom, hogy próbálja meg megdönteni azokat az állításokat, amelyek a bibliai világképet támasztják alá, és keressen ellenük bizonyítékot. Valódi bizonyítékot, nem olyat, amelyet hivatalosan elénk tárnak, hanem saját, civil bizonyítékot. A dolog egy bizonyos fokig roppant egyszerű, mert amennyiben a bibliai világkép igaz, akkor azt kell látnunk magunk körül is. Arról nem is beszélve, hogy ha a mindenség Teremtője, a mi Atyánk bizonyságot tesz Jézusról, mint Fiáról, azzal, hogy feltámasztotta a halálból, és mi ezt elhisszük Neki, akkor azt miért nem tudjuk elfogadni, azt, ahogyan elmondja, hogy milyen a teremtés.

A téma természetesen nem üdvösség kérdése. Egészen 2015 augusztusáig jómagam is azt gondoltam, hogy olyan a világ, amilyennek hivatalosan bemutatják, és ez nem gátolt meg a hitemben. De a téma kritikus abból a szempontból, hogy a Biblia szavahihetőségét támasztja alá, vagy éppen annak mond ellent. Ez pedig hatalmas felismerés lehet olyan embereknek, akik eddig másik „valóságban” éltek.

Miért kell ezzel a témával foglalkozni? Mert mindannyian itt élünk a földön, és nem tudjuk függetleníteni magunkat a körülöttünk lévő világtól. Vagy igaz a Biblia minden szava, és akkor ez az egyetlen ember által lakott terület a teremtésben, amelyet valóban Isten teremtett meg minden létező részével együtt. De ha nem igaz, csak részeiben, akkor hitelt adhatunk olyan elméleteknek, hogy UFÓK által máshonnan ideszármaztatott életet kaptunk, vagy ami még rosszabb, akár véletlen is alakulhatott így a dolog. Amennyiben a Biblia igaz ebben a tekintetben is (amely számomra nem kérdés, mert Aki erről tesz bizonyságot, ugyanaz tesz bizonyságot Jézusról is – Zsid.6,18; illetve Jézus is bizonyságot tesz az igéről), akkor nagyon sok embernek el kell gondolkodnia, hogy a vallás az nem csak egy kultúrtörténeti jelenség és egyszer számot kell adnia az életéről az Istennek.

Az-e a valóság, amelyet mindannyian megtapasztalunk magunk körül, vagy valami egészen más, amelyet nem érzünk, nem látunk? Amit érzékelünk, az csak optikai csalódások sokasága, és kell valaki, aki meg tudja mutatni nekünk, hogy mi is igazán a valóság? De ennek az igazságát nekünk, civileknek kell kikaparni, mert a hivatalos források ezt nem fogják támogatni. És még egy darabig biztosan nem áll érdekükben támogatni, ha már 500 éve azon dolgoznak, hogy az iskolai legyen a világképünk, és ne a bibliai.

Próbáljuk meg úgy olvasni ezeket a verseket, mintha nem ismernénk a körülöttünk lévő világot, hanem engedjük meg az igének, hogy leírja mindezt.

A föld alakja

Mikor készítette az eget, ott voltam; mikor felvetette a mélységek színén a kerekséget; (Péld 8,27 – Váradi-Károli Biblia)

בַּהֲכִינ֣וֹ ba·ha·chi·No When he prepared שָׁ֭מַיִם ma·yim the heavens שָׁ֣ם sham was there אָ֑נִי ‘A·ni; he בְּח֥וּקוֹ be·Chu·kov I [was] there when he set ח֝֗וּג Chug, a compass עַל־ ‘al- on פְּנֵ֥י pe·Nei upon the face תְהֽוֹם׃ te·Hom. of the depth  of the (Péld 8,27 – Héber/Angol interlinear Biblia)

When He established the heavens, I was there; When He set a circle upon the face of the deep, (Péld 8,27 – Tanakh, 1917, Leningrádi Kódex)

 amikor az eget felállította, már ott voltam, ​amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé. (Péld 8,27 – Káldi, Vulgáta alapján 1626)

Ott voltam, amikor az eget teremtette, s az ősvíz színére a kört megvonta, (Péld 8,27 – Katolikus Biblia, Szent István Társulat)

Ott voltam, mikor az Örökkévaló a Mennyet teremtette, mikor kimérte az óceán partjait. (Péld 8,27 – Egyszerű Fordítás 2015)

Az EFO kivételével, mindegyik fordítás körről beszél. Sajnos az EFO készítői már megfeleltetik az írást a mai ismereteknek. Az idézett Leningrádi kódexben is kör szerepel, és a Héber/Angol verzióban is. Az itt szereplő szó, az a Strong szótár szerint a H2329:

H2329 – Original: חוּג – Transliteration: Chuwg – Phonetic: khoog – Definition: 1. circle, circuit, compass 2. (BDB) vault (of the heavens)

Magyarul: Kug,                
1. kör, körbezárt vonal, körbefog, körülkerít;
2. boltív, boltozat (az égbolt boltozata)

Nézzük meg, hogy hol fordul még elő ez a szó a Péld.8,27 mellett:

Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra; (Ézs 40,22)

Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég kerületén jár. (Jób 22,14)

Ézsaiásnál egyértelmű, hogy a föld kereksége fölött ül az Úr, és nem a föld gömbje fölött. A Jób.22,14-ben a kerület szó is egy körívre vonatkozik, és nem egy gömbre. A Biblia különbséget tesz a kör és a gömb között. A Septuaginta is, amely Krisztus előtt 300-200 között készült, körrel adja vissza az ég kerületét.

Job 22.14

Latin betűkkel írva, a gyros szó jelenti a kört, körívet, ahogyan a szótárból is láthatjuk.







De ugyanez a vers a héber eredetiben is kört jelent:




Ésaiás nem véletlen írt a 40,22-ben kört, mert ismerte a különbséget a kör és a gömb között.

Hempelygetve hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda mennek dicsőséged szekerei, te, urad házának gyalázata! (Ézs 22,18)

Ahogyan itt látjuk, a labdát lehet hempelygetni, vagyis görgetni. A kört nem, mivel a kör az egy síkidom. Itt az eredetiben a Strong szótár szerint a H1754 szó áll, amelynek jelentése labda.

H1754 – Original: דּוּר – Transliteration: Duwr – Phonetic: dure – Definition: 1. ball, circle

Magyarul: dúr; 1. labda

De a magyar nyelvű Bibliákban sok helyen egyértelmű különbség van a kerek és a gömbölyű között:

Tudniillik a két oszlopot és a kerek gömböket, amelyek a két oszlop tetejére tetettek, és a két hálót a két kerek gömb befedezésére, amelyek az oszlopok tetejére tetettek. (1Kir 7,41)

És csinált egy öntött tengert, mely egyik szélétől fogva a másik széléig tíz sing volt, köröskörül kerek, és öt sing magas, és a kerületeit harminc sing zsinór érte körül. (1Kir 7,23)

Ezek alapján a föld a Bibliában nem gömbként szerepel, hanem kerek, vagyis lapos. Egy kerek világot ugyanúgy körbe lehet utazni, mint egy gömbölyűt, gondoljunk csak egy lemezjátszóra, amely a korongon körbe-körbe megy. Ha valaki ugyanazon a szélességi fokon hajózik, vagy repül, akkor potosan oda érkezik vissza, ahonnan elindult. Tehát a kerek földet is ugyanúgy körbejárhatjuk. De ha ennyi nem gyűzött meg minket, akkor nézzük tovább, hogy hogyan alkotta meg az Úr a föld alapjait.

A föld alapjai

Dávid zsoltára. Az Úré a föld s annak teljessége; a föld kereksége s annak lakosai. Mert ő alapította azt a tengereken, és a folyókon megerősítette. (Zsolt 24,1-2)

Aki kiterjesztette a földet a vizek fölé; mert örökkévaló az ő kegyelme. (Zsolt 136,6)

Mikor felvetette a tengernek határait, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatát, mikor megállapította e földnek fundamentumait: (Péld 8,29)

Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy az egek régtől fogva az Isten beszéde által vannak, és a föld is, mely vízből és vízben áll; (2Pét 3,5)

Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké. Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek álltak. Egy kiáltásodtól eloszlottak, és mennydörgésednek szavától szétriadtak. Hegyek emelkedtek fel és völgyek szálltak alá arra a helyre, amelyet fundáltál nekik. Határt vetettél, amelyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására. (Zsolt 104,5-9)

Aki kirengeti helyéből a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek. (Jób 9,6)

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegletkövét; (Jób 38,6)

És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a földkerekség fundamentumai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fúvásától. (Zsolt 18,16)

Felemeli a porból a szegényt, És a sárból kihozza a szűkölködőt, Hogy ültesse hatalmasok mellé, És a dicsőségnek székét adja nekik; Mert az Úré a földnek oszlopai, És azokra helyezte a föld kerekségét. (1Sám 2,8)

Rettegjen az egész föld az ő orcájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzon. (1Krón 16,30)

Nem tudnak, nem értenek, sötétségben járnak; a földnek minden fundamentuma inog. (Zsolt 82,5)

Uralkodik az Úr, méltóságot öltözött fel; felöltözött az Úr: hatalmat övezett magára; megerősítette a földet is, hogy meg ne induljon. (Zsolt 93,1)

Mondjátok a népek között: Az Úr uralkodik; megerősítette a földet, hogy meg ne induljon; ő ítéli meg a népeket igazsággal. (Zsolt 96,10)

Rettegjen az egész föld az ő orcájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzon. (1Krón 16,30)

Ezekből a versekből láthatjuk, hogy a szárazföldet Isten vízekre alapozta meg, és oszlopokon megerősítette, hogy az soha meg ne mozduljon. Ahogyan 2Pét.3,5-ben olvassuk, a szárazföld vízben áll. De nem csak a körülvevő tengerek között, hanem a mélységben is vízek vannak, mert Noé idejében is a mélyben lévő források fakadtak fel, helyesebben mondva törtek fel.

Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadtak ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyíltak. (1Móz 7,11)

H1234 – Original: בּקע – Transliteration: Baqa` – Phonetic: baw-kah’ – Definition: 1. to split, cleave, break open, divide, break through, rip up, break up, tear

Magyarul: baka; 1. hasítani, repeszteni, áttörni, feltörni, tépni

A 82. zsoltárból láthatjuk, hogy a gonoszság miatt ingadozik meg a föld fundamentuma, vagy ahogyan a Jób.9,6-ban látjuk, hogy Isten maga rengeti meg úgy, hogy oszlopai megrepednek. Egyértelmű, hogy a föld nem mozog. Amikor földmozgásról beszél a Biblia, akkor azt egészen egyértelműen rengésnek, remegésnek mondja, és nem olvasható ki belőle sem a saját tengely körüli mozgás, sem a nap körüli mozgás. A földmozgások sokkal kisebb jelentőségűek, hogynem megmozdítanák a földet. És ezek az igehelyek egyértelművé teszik, hogy földrengésről beszél a Biblia.

És a földindulás után tűz jött, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszott. (1Kir 19,12)

H7494 – Original: רעשׁ – Transliteration: Ra`ash – Phonetic: rah’-ash – Definition: 1. quaking, rattling, shaking a. earthquake b. quaking, trembling (of person) c. shaking, quivering (of dart)

Magyarul: rahas; 1. rázkódni, remegni, reszketni; a. földrengés, b. (személy) reszketése, remegése, c. rázkódni, (nyílvessző) remegése

Láttak téged a vizek, oh Isten, láttak téged a vizek és megfélemlettek; a mélységek is megrázkódtak. (Zsolt 77,17)

H7264 – Transliteration: Ragaz – Phonetic: raw-gaz’ – Definition: 1. tremble, quake, rage, quiver, be agitated, be excited, be perturbed a. (Qal) to quake, be disquieted, be excited, be perturbed b. (Hiphil) to cause to quake, disquiet, enrage, disturb c. (Hithpael) to excite oneself

Magyarul: ragaz; 1. remeg, rázkódik, reszket,

Összegezve, a föld alapjai vízben állnak, és oszlopokon nyugszik a teljes föld. Stabilan áll, és nem mozdul.

A föld határai

Mert ő ellát a föld határaira, ő lát mindent az ég alatt. (Jób 28,24)

Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig. (Jób 37,2)

Hogy belefogózzon a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla. (Jób 38,13)

És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izrael elszéledt fiait, és Júdának szétszórt lányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól. (Ézs 11,12)

És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig. (Mt 24,31)

Ezek után láttam négy angyalt állni a földnek négy szegletén, a földnek négy szelét tartva, hogy szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se semmi élőfára. (Jel 7,1)

És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse őket háborúra, akiknek száma, mint a tenger fövenye. (Jel 20,8)

Az én fejem látásai az én ágyamban ezek voltak: Láttam, hogy íme, egy fa állt a föld közepette, és annak magassága rendkívüli volt. Nagy volt a fa és erős, és magassága az égig ért, és az egész föld széléig volt látható. (Dán 4,7-8)

És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig. (Mt 24,31)

Mert ő ellát a föld határaira, ő lát mindent az ég alatt. (Jób 28,24)

Mikor készítette az eget, ott voltam; mikor felvetette a mélységek színén a kerekséget; Mikor megerősítette a felhőket ott fenn, mikor erősekké lettek a mélységeknek forrásai; (Péld 8,27-28)

A Biblia szerint egyértelműen meghatározható szélei vannak a földnek. Még Jézus is teljesen egyértelműen kezeli a föld határait, amikor az övéinek egybegyűjtéséről beszél. De a Nabukodonozor álmában szereplő fa is a föld széléig látszott el. Ez mind azt erősíti meg, hogy mindenki egy véges, kerek, lapos földben gondolkodott. A Péld.8,27 egyértelműen beszél a kerekség „kijelöléséről”, amely határt szab mind a vízeknek, mind a föld teljességének.

Az ég

És mondta Isten: Legyen erősség a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől. Teremtette tehát Isten a kiterjesztett erősséget, és elválasztotta a kiterjesztett erősség alatt való vizeket, a kiterjesztett erősség felett való vizektől. És úgy lett. És nevezte Isten a kiterjesztett erősséget égnek: és lett este, és lett reggel, második nap. (1Móz 1,6-8)

Aki fenn az égben építette az ő boltozatát, és annak íveit a földre alapította; aki előhívja a tenger vizeit s kiönti azokat a földnek színére: az Úr az ő neve. (Ámósz 9,6)

Vele együtt terjesztetted-e ki az eget, amely szilárd, mint az acéltükör? (Jób 37,17)

Reszket előttük a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényüket. (Jóel 2,10)

Aki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos. (Jób 9,8)

Ő terjeszti ki az égnek kerekségét az üregen, és a földet mint a semmin úgy függesztette fel. (Jób 26,7)

Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendültek, mert haragudott Ő. (2Sám 22,8)

Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra; (Ézs 40,22)

Mikor készítette az eget, ott voltam; mikor felvetette a mélységek színén a kerekséget; Mikor megerősítette a felhőket ott fenn, mikor erősekké lettek a mélységeknek forrásai; (Péld 8,27-28)

Aki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot; (Zsolt 104,2)

Így szól az Úr, megváltód és alkotód anyád méhétől fogva: Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem, aki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól; (Ézs 44,24)

Az ég a Bibliában kerek, ívelt alakban a föld szélére letéve van megalapítva (Ámós.9,6), és szilárd halmazállapotú, ahogyan a Jób.37,17 is állítja. A héber szó olyasmire vezet vissza, mint valami szilárd anyagból kikovácsolt felület.

Teremtette tehát Isten a kiterjesztett erősséget, és elválasztotta a kiterjesztett erősség alatt való vizeket, a kiterjesztett erősség felett való vizektől. És úgy lett. (1Móz 1,7)

H7549 – Original: רקיע – Transliteration: Raqiya`– Phonetic: raw-kee’-ah – Definition: 1. extended surface (solid), expanse, firmament a. expanse (flat as base, support) b. firmament (of vault of heaven supporting waters above) 1. considered by hebrews as solid and supporting ‘waters’ above

Magyarul: rakia; 1. kiterjesztett felület (tömör), kiterjesztés, megerősítés; a. kiterjedés (lapos mint egy alap, támasz) b. erősség (boltív, az egek boltíve, amely megtámasztja a felette lévő vízeket) 1. a héberek tömörnek tekintették és ez támasztja a fölötte lévő vízeket

Dicsérjétek őt egeknek egei, és ti vizek, amelyek az ég felett vagytok! (Zsolt 148,4)

Dávid is így mutatja be nekünk, hogy vannak az ég felett vízek. Ha pedig vannak, akkor egy szilárd felületnek kell lennie, amelyek azokat ott tartják. Ezen a szilárd felületen nyíltak meg a csatornák az özönvíz idején, hogy onnan felülről is még jöjjön le víz, hogy el tudja borítani a teljes szárazföldet. Az özönvíz idején nem csak hétköznapi eső esett a felhőkből. De ebben a témában is határozottan megkülönböztethető az eső az ég megnyílt csatornáitól. Az egek csatornái mindig jól különválaszthatóan jelennek meg az igében, és nem az esővel kapcsolatban (Mal.3,10; Ézs.60,8; 2Kir.7,19; 2Kir.7,2; 1Móz.8,2).

Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadtak ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyíltak. (1Móz 7,11)

H699 – Original: ארבּה – Transliteration: ‘arubbah – Phonetic: ar-oob-baw’ – Definition: 1. lattice, window, sluice 2. (CLBL) chimney (lattice opening where smoke escapes)

Magyarul: aruba; 1. rács, rostély, ablak, csatorna, zsilip, 2. kémény

És lesz, hogy aki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és aki kijön a veremből, megfogatik a tőrben, mert az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai. Recsegve ropog a föld, darabokra összetörik a föld, mindenestől megrendül a föld; Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kalyiba, és rá nehezedik bűne és elesik; és nem kel fel többé! (Ézs 24,18-20)

Az ég sátor formában veszi körül a földet, mint egy kupola, ahogyan a boltozat szóból is megérthetjük. De nézzük meg, hogy mit mond erről a szóról, illetve ezekről a szavakról a magyar nyelv szótára:

BOLTOZAT (bol-t-oz-at) fn. tt. boltozat-ot. 1) Boltalakú födözet, ívded kömives- vagy ácsmű. Pince, szoba boltozata. Erős, magas, kúpidomú boltozat. 2) Az egész bolt terjedelme; vagy 3) bolthoz hasonló alakzat. Menny boltozata.

BÓLT, (bol-t vagy ból-t) fn. tt. bolt-ot. Némely tájak kiejtése szerint: bót. 1) Hajlást képező ívezet az építésben, mely különféle szögű és alakú lehet. Félkörű bolt. Hegyes szögű bolt, stb. Magas, széles, keskeny bolt. Boltra építeni a pincéket, szobákat. V. ö. ÍV. 2) Terem, szoba, melyben a kereskedők, kalmárok áruikat vásárra kiteszik, mennyiben eredetileg és jobbára biztosság végett boltos tetejüek. Fűszeres, posztós bolt. Boltot nyitni. Jár föl-alá, mint görög az üres boltban. Km. Gyöke azon bol vagy ból, melyből hajlásra vonatkozó szók származnak, és így alapfogalomban a hajlék szóval rokon.

MENNYEZET (menny-ez-et) fn. tt. mennyezet-et, harm. szr. ~e. 1) Az ég boltozata, mely a föld fölé emelkedni, s azt ívded alakban körülvenni látszik. 2) Szövetből készült födél az ágyon, széken, stb. Ágy mennyezete, királyi szék mennyezete. 3) Ilyetén födél, mely alatt bizonyos egyházi vagy polgári innepélyeken a főszemélyt vezetik. Templomi, püspöki mennyezet. A fejedelem fényes mennyezet alatt tartotta a bemenetet. 4) A teremnek, szobának belső födele, bevakolva, festve, vagy holmi szövetekkel diszesitve.

Az ige alapján teljesen érthetővé válik a föld jelen korszakának végén bekövetkező jelenség, amikor mint egy tekercs, az ég nagy robajjal feltekeredik.

Elporhad az ég minden serege, és az ég mint írás egybehajtatik, és minden serege lehull, miként lehull a szőlő levele és a fügefáról a hervadó lomb. (Ézs 34,4)

És az ég eltakarodott, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik; és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttatott. (Jel 6,14)

Akik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, amelyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! (2Pét 3,12)

Az Úr napja pedig úgy jön majd el, mint éjjeli tolvaj, amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek. (2Pét 3,10)

G4500 – Original: ῥοιζηδόν – Transliteration: Rhoizedon – Phonetic: hroyd-zay-don’ – Definition: 1. with a loud noise

Magyarul: Roizedon; 1. nagy zajjal

Ez a nagy zaj nem keverendő össze a mennydörgéssel, ahogyan azt egy légnemű égbolt esetében gondolnánk, mert azokat a Biblia egyrételműen megkülönbözteti, mint mennydörgéseket.

És megnyilatkozott az Isten temploma a mennyben, és megláttatott az ő szövetségének ládája az ő templomában; és lettek villámlások és szózatok és mennydörgések, és földindulás és nagy kőeső. (Jel 11,19)

G1027 – Original: βροντή – Transliteration: Bronte – Phonetic: bron-tay’ – Definition: 1. thunder

Magyarul: bronte; 1. mennydörgés

Ézsaiásnál egy versben mindkettőt megtaláljuk, és nála is egyértelmű a különbség a nagy zaj, és a mennydörgés között.

A seregek Urától látogattatik meg, mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és emésztő tűzű lánggal; (Ézs 29,6)

H6963 – Original: קל קול – Transliteration: Qowl – Phonetic: kole – Definition: 1. voice, sound, noise a. voice b. sound (of instrument) 2. lightness, frivolity

Magyarul: kol; 1. hang, zaj; a. hang, b. (hangszer) hangja, 2. fényesség

H7482 – Original: רעם – Transliteration: Ra`am – Phonetic: rah’am – Definition: 1. thunder

Magyarul: ram; 1. mennydörgés

Az ige szerint tehát amikor a mostani ég „eltakarodik”, akkor azt nagy zajjal fogja megtenni, de nem mennydörgéssel.

Az égi testek

– A nap és a hold

Teremtette tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjon nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjon éjjel; és a csillagokat. És helyeztette Isten azokat az ég kiterjesztésére, hogy világítsanak a földre; (1Móz 1,16-17)

H1419 – Original: גּדל גּדול – Transliteration: Gadowl – Phonetic: gaw-dole’ – Definition: adj 1. great a. large (in magnitude and extent) b. in number c. in intensity d. loud (in sound) e. older (in age) f. in importance g. great things h. haughty things i. greatness n pr m

Magyarul: gadol; melléknév; 1. nagy, a. hatalmas (terjedelemre és kiterjedésre) b. számban, c. erősségre, d. hangos, e. öregebb, f. fontosságra, g. dolgokban

H6996 – Original: קטן קטן – Transliteration: Qatan – Phonetic: kaw-tawn’ – Definition: 1. young, small, insignificant, unimportant a. small b. insignificant c. young d. unimportant

Magyarul: katan; 1. fiatal, kicsi, jelentéktelen, nem fontos

A Biblia szerint mind a napnak, mind a holdnak saját fénye van, és a hold nem a nap fényét tükrözi vissza. Az itt szereplő „kisebbik” szó jelentése inkább arra utal, hogy jelentőségében kisebb a hold, mint a nap, és nem méretében. Ha bibliai világképpel szemléljük a napot és a holdat, akkor azt láthatjuk, hogy a hold azért tud napfogyatkozást okozni, mert ugyanakkora méretű, mint a nap, és mindkettő az ég boltozatán belül kering a föld fölött.

A magyar Bibliák úgy fogalmaznak, hogy „rá” helyezte az égboltra a napot és a holdat. Az angol nyelvűek inkább azt mondják, hogy „bele” helyezte a kiterjesztésbe. Sajnos a hébert nem tudtam kinyomozni, de a Septuagintában lévő görög elöljáró szó (görög: en) mindezeket magában foglalja (Strong G1722), sőt még sokkal több variációt is. De az ég bemutatása után, már könnyebb elképzelnünk, hogy arra a szilárd erősségre helyezte a csillagokat, valamint a napot és a holdat pedig bele helyezte a kiterjedésbe.

Visszatérve a hold és a nap fényére, a Biblia mindkettő fényét külön kezeli.

És mikor eloltalak, beborítom az eget, s csillagait besötétítem, a napot felhőbe borítom, és a hold nem fényeskedik fényével. (Ezék 32,7)

Ezt mondja az Úr, aki adta a napot, hogy világítson nappal, aki törvényt szabott a holdnak és a csillagoknak, hogy világítsanak éjjel, aki felháborítja a tengert és annak habjai zúgnak, Seregek Ura az ő neve: (Jer 31,35)

A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényüket; (Jóel 3,15)

De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, (Mrk 13,24)

A negyedik angyal is trombitált, és megveretett a napnak harmadrésze, és a holdnak harmadrésze, és a csillagoknak harmadrésze; hogy meghomályosodjon azoknak harmadrésze, és a nap az ő harmadrészében ne fényljék, és az éjszaka hasonlóképpen. (Jel 8,12)

És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány. (Jel 21,23)

De nem csak a fényüket kezeli külön, hanem a mozgásukat is, hiszen a föld maga, a tengerekkel és a szárazfölddel nem mozog.

Akkor szólt Józsué az Úrnak azon a napon, amelyen odavetette az Úr az Emoreust Izrael fiai elé; ezt mondta pedig Izrael szemei előtt: Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megállt a nap, és vesztegelt a hold is, amíg bosszút állt a nép az ő ellenségein. Avagy nincs-e ez megírva a Jásár könyvében? És megállt a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig. (Józs 10,12-13)

A nap és hold megállnak helyükön cikázó nyilaid fényétől és ragyogó kopjád villanásától. (Hab 3,11)

Íme, visszatérítem az árnyékot, azokon a fokokon, amelyeken az Akház napóráján a nap már átvonult, tíz fokkal; és visszatért az árnyék tíz fokkal azokon a fokokon, amelyeken már átvonult. (Ézs 38,8)

A tudósok szerint, nagyobb kárt okozna a föld forgásának megállása, mint egy atombomba. Józsué történetének tanúsága szerint azonban csak annyit vettek észre, hogy az a nap hosszabb volt. Ézsaiás történeténél pedig még ennyit sem, hanem csak az a nap egy picit hosszabb lehetett a föld más tájain is.

– A csillagok

És kivitte őt, és mondta: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; – és mondta neki: Így lesz a te magod. (1Móz 15,5)

Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi. (Zsolt 147,4)

A csillagok két nagy csoportra oszthatók a Bibliában. Az egyik csoport egyértelműen angyalokat jelöl, míg a másik csoport az égen lévő fényességeket. Sajnos a Bibliából nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a fényességek is angyalok-e, vagy ők „testek”, ahogyan a nap és a hold is. Mindenesetre a számuk igen jelentős, mindkét vonatkozásban.

Csillagok, mint angyalok:

Az égből harcoltak, A csillagok az ő helyükből vívtak Siserával! (Bír 5,20)

Mikor együtt örvendeztek a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadoztak? (Jób 38,7)

Miként estél alá az égről, Lucifer, fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál! (Ézs 14,12)

És megnőtt mind az ég seregéig; és a földre vetett némelyeket ama seregből és a csillagokból, és azokat megtapodta. (Dán 8,10)

Az ötödik angyal is trombitált, és láttam, hogy egy csillag esett le az égről a földre, és adatott annak a mélység kútjának kulcsa. Megnyitotta azért a mélységnek kútját: és füst jött fel a kútból, mint egy nagy kemencének füstje; és meghomályosodott a nap és a levegőég a kút füstje miatt. (Jel 9,1-2)

És a farka után vonszolta az ég csillagainak harmadrészét, és a földre vetette azokat; és állt az a sárkány a szülő asszony elé, hogy mikor szül, annak fiát megegye. (Jel 12,4)

Néhány hely, ahol nem egyértelmű, hogy melyik csoportra vonatkozik a csillag megnevezés:

Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve. (1Kor 15,41)

És az ég csillagai a földre hullottak, miképpen a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit, mikor nagy szél rázza. (Jel 6,13)

Csillagok, mint az égen világítók:

Aki teremtette a göncölszekeret, a Kaszás-csillagot és a Fiastyúkot és a délnek titkos tárait. (Jób 9,9)

Hát nem olyan magas-e Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak! (Jób 22,12)

A hajnalcsillagot előhozhatod-e az ő idejében, avagy a göncölszekeret forgathatod-e fiával együtt? (Jób 38,32)

Ők pedig a király beszédét meghallva, elindultak. És íme a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük ment mind addig, amíg odaérve, megállt a hely fölött, ahol a gyermek volt. (Mt 2,9)

A csillagokkal kapcsolatban is láthatunk egy igen érdekes dolgot. Mégpedig azt, hogy ők mozognak, és megint csak nem a föld. Ez azt jelenti, hogy vagy az éggel együtt, amennyiben az égen vannak, vagy magukban mozognak egy Isten által megszabott törvény szerint.

Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek az Urat az égből; dicsérjétek őt a magas helyeken! Dicsérjétek őt angyalai mind; dicsérjétek őt minden ő serege! Dicsérjétek őt: nap és hold; dicsérjétek őt mind: fényes csillagai! Dicsérjétek őt egeknek egei, és ti vizek, amelyek az ég felett vagytok! Dicsérjék ők az Úrnak nevét, mert parancsolt és előálltak ők. Örök időre állította fel őket; törvényt szabott és nem tér el attól. (Zsolt 148,1-6)

Ebből a zsoltárból látjuk, hogy az Úr törvényt szabott minden „elemnek”, amelyről most a föld kapcsán szóltunk (Jób.38,33; Jer.33,25; 1Móz.8,22). Ezek a törvények a végső időkig fenn fognak maradni, amikor a föld tűz által elpusztul (Jel.20,11). Azt mondja az Úr, hogy sem a föld alapjait, sem az egeket nem fogja tudni az ember bejárni, megmérni, és az ég és a föld előbb elmúlik, mint az Ő beszédei. Ez azt jelenti, hogy amit a Bibliában olvasunk, az igaz, és megáll a föld idejének végéig. Itt most nem minden igét soroltam fel, amelyek alátámasztják a földdel kapcsolatos világképet, de úgy érzem, hogy a felsorolt igék is elegendő bizonyítékot adnak arra, hogy milyen világot ír le a Biblia. Amit mindnyájunknak észre kell vennünk, hogy a Biblia az elejétől a végéig következetes ebben a dologban is, mint minden más témában. Az első könyvtől az utolsóig ugyanazokat a leírásokat találjuk, amely több ezer év távlatában is bizonyságot adhat, hogy valóban isteni ihletésű az ige.

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképpen el nem múlnak. (Mt 24,35)

Ezt mondja az Úr: Ha megmérhetik az egeket ott fenn, és itt alant kifürkészhetik a föld fundamentumait: én is megutálom Izraelnek minden magvát, mindazokért, amiket cselekedtek, azt mondja az Úr! (Jer 31,37)

A szabadság illúziója

A nép, amely sötétségben ült, látott nagy világosságot, és akik a halálnak földjében és árnyékában ültek, azoknak világosság támadt. (Mt 4,16)

Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, aki én bennem hisz. (Jn 12,46)

Akár tisztában vagyunk vele, akár nem, aki a világban van, az sötétségben van. Ebbe a sötétségbe születünk bele mindannyian, és mivel az egész emberi életünk a sötétségben kezdődik, ezért nem is tudunk róla, hogy miben vagyunk (Ef.2,2-3). A sötétség alatti lét nem ugyanaz, mint a vakság, ami számunkra jó hír. Aki sötétben van, és kap egy kis fényt, az megláthatja, hogy miben van, és honnan jön a fény. Aki azonban vak, annak hiába jön a fény, az már a fényt sem látja. Ezért nagy kegyelem Istentől, hogy ebbe a sötétségbe világosságot ad az embereknek, hogy kijöhessenek belőle.

Mert íme, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad meglátszik. (Ézs 60,2)

Ha már gyermekként sötétben kezdem az életem, és azt hiszem, hogy ez az Isten nélküli lét a normális emberi élet, akkor szükségem van valakire, hogy felvilágosítson a valóságról. Ha azonban olyan környezetben növök fel, ahol nincs Isten ismeret, akkor akár az egész életem ebben a sötétségben élhetem le. Ebből a létből csak a kegyelmes Isten tud kihozni azáltal, hogy bizonyságot tesz magáról. De miért is kezdjük a szabadság témáját a sötétséggel? Azért, mert ha valaki csak abból tud tájékozódni, amit mások mondanak neki, mert egyébként teljes sötétségben van, akkor könnyen elhitetik vele, hogy szabad, holott teljes rabságban él. Meg kell figyelnünk, hogy a Sátán első hazugságai mennyire aktuálisak még ma is. Elszomorító, hogy még csak nem is kell fáradoznia azon, hogy újabbakat találjon ki, mert ezek a régiek még mindig be tudnak minket csapni.

Hanem tudja az Isten, hogy amely napon esztek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. (1Móz 3,5) [saját kiemelés]

Ennek következménye az Istentől elszakadt élet a sötétben, azt gondolva, hogy tudjuk mit csinálunk és mi a jó nekünk. Ebben a közegben azt hirdeti a világ, legalábbis a nyugati civilizáció, hogy te a magad ura vagy. A humanizmus hamis jelszavát hírdetve: „Szabadság, egyenlőség, testvériség”. Nem beszélve arról, hogy a szellemi hatalmasságokat megtagadja, és az embert állítja a teremtés cúcsára – „olyanok lesztek mint Isten” ­– amellyel teljes sötétségbe borítja az emberiséget, kizárva még a köztudatból is a teremtés nagyobb részét. Akik ma meghatározzák az oktatás és közművelődés irányát, azok teljesen tisztában vannak a szellemvilág létezésével és működésével. A világ legbefolyásosabb emberei, akik valójában a kormányok fölött a hatalmat gyakorolják, jól ismerik ezt az igét:

Ismét vitte őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, És mondta neki: Mindezeket neked adom, ha leborulva imádsz engem. (Mt 4,8-9)

A világi gazdagság azoknak jut, akik imádják annak gazdáját. Ezért a világi életben való örömök, ha mást nem is eredményeznek, de bálványimádásba viszik az azt keresőket. Visszatérve a szabadság illúziójához, ha én magam nem látom, hogy miben vagyok, és egy nekem rosszat akaró mondja meg nekem, hogy én ki vagyok és mim van, akkor készüljek fel arra, hogy be leszek csapva. A demokrácia az egyik legnagyobb becsapás a szabadság illúziójával. Hiszen csak azokat választhatom meg, akiket oda engednek a választások közelébe, de még az ígéreteiket be nem tartó kormányokat sem lehet visszahívni a hatalomból, bármennyire is nyilvánvaló, hogy nem teljesítik azt, amiért megválasztották őket. Ennyit a nép szabad akaratáról. A társadalmi szintről most térjünk vissza az egyén szintjére. Az első számú arrogancia az egyénnél, hogy azt hiszi, hogy ő bármilyen okból is büszke lehet arra, amit elér. Sokan azt hisszük, hogy szabadon választottuk meg életünk pályáját, és ennek élvezhetjük a gyümölcseit.

Mert kicsoda különböztet meg téged? Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna? (1Kor 4,7)

Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; (1Tim 6,7)

Szóval semmink nincs, amit ne kaptunk volna, és semmit sem hoztunk erre a világra. Ha testben épek vagyunk, akkor az nem a mi érdemünk, sem a jó logika vagy erő, vagy bármely más emberi tulajdonság. Ha most mi ezt a cikket olvassuk, akkor amin keresztül hozzáférünk, vagy egyáltalán az, hogy olvasni tudunk, már olyan dolgok, amelyeket nem mi hoztunk erre a világra. A születésünkkor mindannyian nincstelenül érkezünk. Vagy a családunktól kapjuk a szükséges dolgokat, vagy megszolgálunk értük a világban a világ rendszerében. Ha már a világot szolgáljuk, akkor alá kell vetnünk magunkat a világ szabályainak és nem vagyunk szabadok. Egyébként a mai világban ez az egyik legnagyobb hitetés a szabadsággal kapcsolatban. Elhitetik velünk, hogy szabadok vagyunk, de folytonosan ellenőrzések és korlátok közé vagyunk szorítva. Elég ha egy repülőútra gondolunk, ott a beszállási engedélyért is igen lekorlátoznak a szabadságunkban. Igazából annyi szabadságunk van, hogy a világ szolgálatának béréül kapott pénzt mire költhetjük. Egyébként mindenki a világ szolgálatával kezdi az életét, még Jézus is, aki ácsmesterként dolgozott:

Avagy nem ez-e az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-e itt közöttünk az ő nőtestvérei is? És megbotránkoztak ő benne. (Mrk 6,3)

Mondom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek; Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig. Azonképpen mi is, mikor kiskorúak voltunk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként: (Gal 4,1-3)

Amíg valaki kiskorú, hiába örökös, nem tud mit kezdeni a neki adott vagyonnal, hatalommal, ezért mások viselik gondját, illetve nem kapja meg azt a mértékű szabadságot, amelyre joga lenne. Ezért aki újjászületik az Úrban, az is amíg kiskorú a világ rendszerének szolgálata alatt van. Itt mindenkit óvatosságra intenék, mert egyedül az Úr dönti el, hogy kit mikor akar kivenni ez alól a szolgaság alól! De mint ezt mindannyian tudjuk, nem lehet egyszerre két úrnak szolgálni.

Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és e világi gazdagságnak. (Mt 6,24)

Egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak. (Lk 16,13)

Itt Jézus szolgálatról beszél. Amikor a világ gazdagságát keresem, és akkor nem lehetek Isten szolgája, mert a kettő kizárja egymást. Jézus, amikor elkezdte a nyilvános szolgálatát, akkor rögtön elhagyta a korábbi életét, ahogyan az apostolok is mind, de ehhez Jézus maga adta meg nekik a felhatalmazást (Lk.10,7; Mt.10,10). Tehát kilépett a mammon szolgálata alól és Istennek szolgált. Láthatjuk, hogy ha csak egy olyan nyugodt életet akarunk, amelyben megvan az anyagi biztonságunk, akkor már oda van a szabadságunk és rögtön szolgálatba állunk. Sokaknak pedig még az a szabadságuk sem marad meg, hogy megválaszthassák, hogy hol és milyen munkával akarnak megszolgálni ezért a kis bérért.

De a világ sötétségének ezzel még nem tártuk fel az összes területét. Eddig az anyagi szolgálatról esett szó. Van azonban még egy hatalmas terület, amely alól senki sem vonhatja ki magát.

Felelt nekik Jézus: Bizony, bizony mondom nektek, hogy mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. (Jn 8,34)

A bűn szolgálata alól még a hívők sokasága sem szabad, illetve sokszor csak ideig-óráig. Ez talán az egyik legnagyobb becsapása a mai világnak, amikor azt mondja, hogy „Élj a pillanatnak!”, „Éld ki a kívánságaid!” Ezekkel mind-mind a bűnre csábítanak. Természetesen látnunk kell, hogy minden ember mögött ott van egy bizonyos szellemi háttér. Ez lehet isteni vagy gonosz, de szellemileg nem lehet semlegesnek lenni. És itt van a szabadság illúziójának másik nagy csapdája. Amikor Isten nélkül élem az életem, akkor azt hiszem, hogy a magam ura vagyok, pedig folyamatosan a hústestben lévő bűnt szolgálom. A bűnök mértéke és jellege mondandónk szempontjából most érdektelen, hiszen a legkisebb bűnnel is már szolgává tesz, és hatással lesz az egész életemre. De mivel Isten nélkül sötétségben vagyok, ezért csak hiszem, hogy szabadon élek, miközben a bűnt szolgálom. Ez az élet pedig amellett, hogy hátat fordít annak az Istennek, akitől az életet is kaptam, egy állandó hazugság, amelynek vége halál.

Avagy nem tudjátok, hogy akinek odaszánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra? (Róm 6,16)

Mert a bűn zsoldja halál; (Róm 6,23)

kikerülve a romlottságot, amely a kívánságban van e világon. (2Pét 1,4)

A romlottság a kívánságokban van ebben a világban. Ha engedek a testem, vagy a világ felszólításának, hogy éljem ki a bennem lévő kívánságokat, akkor egyenes úton vagyok a bűn szolgálatában és ennek vége csak halál lehet. A szabad akaratunk miatt eshetünk bele a szabadságnak ebbe az illúziójába. Azt hisszük, hogy mi döntünk bizonyos helyzetekben, de a nem újjászületett ember mindig valamilyen szellemi befolyás alatt hozza meg a döntéseit. Igaz, hogy az akaratunkkal szabadon hozzuk meg a döntést, de a döntés előkészítése erősen befolyásolt, ezért merem azt mondani, hogy nem teljesen szabad akaratból születnek ezek a döntések, hanem a bűnt szolgálják. Ha pedig már valamilyen kényszeres cselekedetem van, akkor az egyenesen egy gonosz szellem befolyása is lehet az életemben, amely a szabadság illúzióját is elveszi. Ez azonban el van takarva előlünk mindaddig, amíg az isteni világosság rá nem mutat a helyzetünkre.

Mondta azért nekik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, amíg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. (Jn 12,35)

Hogy megnyissad szemeiket, hogy sötétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által. (ApCsel 26,18)

Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; (1Pét 2,9)

Amikor Isten hív minket, akkor felragyog a világosság és megláthatjuk magunkat a magunk valójában. Ez ad esélyt arra, hogy elhagyjuk a sötétség hazugságait, a hamis szabadságot és átmenjünk az igazi szabadságba, ahol nincs megkötözöttség, hanem valódi szabadság van. Ebben a világosságban láthatjuk meg, hogy mindenünket az Atyának köszönhetjük, hiszen Ő adta az életünket; Ő teremtett körülöttünk mindent, amiből naponta táplálkozunk; a helyet, ahol élünk; a föld tájait, ahová el szeretnénk jutni; a másik embert, akit szeretünk; stb. Semmi sincs, amin ne lenne rajta a keze nyoma. Ez a világosság ad erőt arra, hogy kiszakadhassunk a sötétség és a bűn szolgálata alól. Az alól a szolgálat alól, amely csak kizsákmányolt bennünket és folyamatosan a halálunkat akarta. Ha igent tudunk mondani az Úrnak, akkor felszabadít minket ebből a sötétségből és hamis szabadságból az igazi szabadságra.

Az Úr pedig a Szellem; és ahol az Úrnak Szelleme, ott a szabadság. (2Kor 3,17)

Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és átvitt az Ő szerelmes Fiának országába; (Kol 1,13)

Az Úr szolgálatában a szabad akaratunk valóban szabad. Az Úr nem kényszerít semmilyen cselekedetre. Mindig megvárja amíg mi együttműködve az Ő akaratával meg akarjuk cselekedni a kérését. Akik már hosszabb ideje járnak az Úrral, azok ismerik ezt a szabadságot és érzést. Az engedetlenség következményeinek kezelésére itt most nem térek ki, a lényeg a szabad akaratból való engedelmességen van. Amikor szeretetből szolgálunk felé, mert hálásak vagyunk mindazért, amit eddig is Tőle kaptunk.

Most pedig, minek után felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet. Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban. (Róm 6,23)

A szabad akaratból való isteni szolgálatban eltelt életnek már az ígérete is csodás, hiszen egy örök életre hív el. A hű szolga pedig az ő ura örömébe hivatalos (Mt.25,21). Az Úrnak szeretetből szolgálunk, ahogyan a testvérek vagy a család felé. A szeretetben pedig nincs kényszer, hacsak nem a szeretet kényszere. Ez az igazi szabadság, amikor önmagam dönthetem el, hogy mennyit adok magamból a szolgálatba. De arra fel kell készülnöm, hogy az odaszánásom mértékének megfelelő lesz a jutalmam is. Akár elfogadjuk, akár nem, az életünk egyszer meg lesz ítélve és az ítélet kimenetele a saját kezünkben van.

Mert ti szabadságra hívattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a hústestnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak. (Gal 5,13)

Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek. (Jn 8,36)

Aki az Úr nélkül él, az csak azt hiszi, hogy szabad és azt tesz amit akar, de valójában folyamatosan szolgál és ki van szolgáltatva. Aki pedig azt mondja, hogy az Úrnak szolgál, az igazán szabad, és szabad akaratából engedelmeskedik az Úrnak, melyért nagy jutalom várja. A szabadság illúziója helyett ragadjuk meg a valódi szabadságot az Úr szolgálatában!

Mert voltatok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok. (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van), (Ef 5,8-9)

Pogányok az új ég és földön

És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány. És a pogányok, akik megtartatnak, annak világosságában járnak; és a föld királyai az ő dicsőségüket és tisztességüket abba viszik. És annak kapui be nem záratnak nappal (éjszaka ugyanis ott nem lesz); És a pogányok dicsőségét és tisztességét abba viszik. És nem megy abba be semmi tisztátalan, sem aki utálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak akik beírattak az élet könyvébe, amely a Bárányé. (Jel 21,23-27)

És megmutatta nekem az élet vizének tiszta folyóját, amely ragyogó volt, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyi székéből jött ki az ő utcájának közepén. És a folyóvízen innen és túl életnek fája volt, mely tizenkét gyümölcsöt termett, minden hónapban meghozva gyümölcsét; és levelei a pogányok gyógyítására valók. (Jel 22,1-2)

Biztosan többen elgondolkodtunk már, hogy kik is lehetnek azok a pogányok, akik az új ég és föld alatt itt lesznek. Bizonyos, hogy nem az Új Jeruzsálem lakói lesznek, hanem kívül élnek majd a földön, de ott fognak élni. Az idézett versekből látszik, hogy az életük más lesz, mint azoknak, akik az Új Jeruzsálemben fognak élni Isten dicsőségében. De kik is lehetnek ők valójában, és hogyan lehet, hogy pogányok túlélik az ítéletet.

A kereszténységben több olyan felekezet létezik, ahol azt állítják, hogy nincs pokol. Ehhez még társul sok olyan vallás, ahol a szeretet istenéről nem tudják elképzelni, hogy bárkinek is szenvedést okozon, ezért nem egyeztethető össze a hitükkel egy olyan hely, ahol az emberek szenvednek a halál után. Sőt, az örök szenvedést is lehetetlennek tartják. Nézzük meg, hogy a Biblia mit mond erről. Kezdjük azzal, hogy mi történik a halál után a Biblia szerint, mert utána abból érthetjük meg az isteni ítéletet és az ítélet utáni helyzetet.

Az alvilág meztelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. (Jób 26,6)

Jóllétben töltik el napjaikat, és egy pillanat alatt szállnak alá a sírba; (Jób 21,13)

Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírba szállók közül. (Zsolt 30,4)

Az életnek útja felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzon a pokoltól, mely alá felé van. (Péld 15,24)

Az Ószövetségben a héber Seol, és az Újszövetségben a görög Hádész szó a halottak birodalmát jelenti, amelyet a Seol, sír, alvilág, pokol szavakkal ad vissza a Károli Biblia. A holtak birodalma kapcsán azért beszélünk alvilágról, mert a föld mélyén van.

Mert tűz lobban fel haragomban és leég a Seol fenekéig; megemészti a földet és gyümölcsét, és felgyújtja a hegyek alapjait. (5Móz 32,22)

Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja az ő száját, és elnyeli őket, és mindazt, ami az övék, és elevenen szállnak alá pokolba: akkor megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek az Urat. És lett, amint elvégezte mind e beszédeket, meghasadt a föld alattuk. És megnyitotta a föld az ő száját, és elnyelte őket és az ő háznépeiket: és minden embert, akik Kórééi voltak, és minden jószágukat. És alászálltak azok és mindaz, ami az övék, elevenen a pokolra: és befedezte őket a föld, és elvesztek a közösség közül. (4Móz 16,30-33)

Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. (Fil 2,10)

A fordítási különbségekből is láthatjuk, hogy egy összetettebb helyről van szó, ahol egy részen szenvednek a halottak, ez a pokol, de más részen nyugalomban vannak. A mai kanonizált ószövetségi könyvekből nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy pontosan honnan lehet levezetni ezeket az elkülönült részeket, de ahogyan beszélnek róla, abból kikövetkeztethető a felosztás, illetve később Jézus példázatai egyértelművé teszik ezeket a határokat.

Miért is nem haltam meg fogantatásomkor; miért is ki nem múltam, mihelyt megszülettem? Miért vettek fel engem térdre, és miért az emlőkre, hogy szopjam?! Mert most feküdnék és nyugodnék, aludnék és akkor nyugton pihenhetnék (Jób 3,11-13)

Te pedig menj el a vég felé; és majd nyugszol, és felkelsz a te sorsodra a napoknak végén. (Dán 12,13)

Sámuel pedig mondta Saulnak: Miért háborgattál, hogy felidéztettél engem? És felelt Saul: Igen nagy szorultságban vagyok; a Filiszteusok hadakoznak ellenem, az Isten pedig eltávozott tőlem, és nem felel már nekem sem próféták által, sem álomlátás által; azért hívtalak téged, hogy megmondd nekem, mit kelljen cselekednem? (1Sám 28,15)

Mindhárom esetben egy igaz emberről szól az ige. Jób mindvégig küzdött az ő igazáért, és remélte, hogy a Seolban véget érnek a szenvedései, ott nyugalomban kivárhatja, amíg újra feljöhet onnan. Dánielről és Sámuelről is tudjuk, hogy igaz emberek voltak, ezért nekik a Seolban nem a szenvedés volt előkészítve, hanem a nyugalom. Mindannyian megmaradtak öntudatuknál, és nem tudattalanul élték meg az ott töltött időt, de ennek magyarázatával várjunk még.

Szárazság és hőség nyeli el a hó vizét, a pokol azokat, akik vétkeznek. (Jób 24,19)

Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, amely elfeledkezik Istenről. (Zsolt 9,18)

Kóré fentebb idézett története (4Móz 16,30-33) is, és ezek az igehelyek is azt mutatják, hogy a gonoszok jutnak a pokolba, ahol nem nyugalom van, hanem szenvedés. De mire is alapozzuk ezt a kijelentést, hiszen az idézett versekből ez nem látszik egyértelműen. Ennél a pontnál el kell hagynunk az Ószövetséget, és az Újszövetség segítségével kell tovább nyomoznunk.  Jézus egyik történetével, amely nem példázat, hanem egy történet!

Volt pedig egy gazdag ember, és öltözött bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozva: És volt egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele. És kívánt megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullottak a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljőve, nyalták az ő sebeit. Lett pedig, hogy meghalt a koldus, és vitetett az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghalt pedig a gazdag is, és eltemettetett. És a pokolban felemelte az ő szemeit, kínokban lévén, és látta Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében. És ő kiáltva, mondta: Atyám, Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban. Mondta pedig Ábrahám: Fiam, emlékezz meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképpen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötörtetsz. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy akik akarnának innen ti hozzátok átmenni, nem mehetnek, sem azok onnan hozzánk át nem jöhetnek. Mondta pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához; Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nekik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak. Mondta neki Ábrahám: Van Mózesük és prófétáik; hallgassák azokat. Amaz pedig mondta: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, megtérnek! Ő pedig mondta neki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad. (Lk 16,19-31)

A történet nem úgy kezdődik, hogy az alvilág „hasonlatos” vagy „olyan mint”, hanem azzal a kijelentéssel, hogy „volt egy gazdag ember”. Jézus nem hazudott, ezért ennek megfelelően ez egy olyan történet, amely a valóságban is megtörtént. Ebből a történetből tudjuk meg, hogy az alvilágnak legalább két része van, a pokol és Ábrahám keble. Ez a két rész bár egymástól el van választva, de nincs átjárás és látják egymást. A pokolban láthatatlan lángokkal gyötrődnek, a másik részen pedig vígasztaltatnak. Mindannyian tudatuknál vannak, és emlékeznek a földi életükre, semmiképpen sem tudattalanok. Onnan egyedül senki nem jöhetett ki, de Isten kihozhat onnan bárkit.

Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten! (Zsolt 68,19)

Ezért mondja az Írás: Fölmenve a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek. (Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállt a föld alsóbb részeire? Aki leszállt, ugyanaz, aki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.) (Ef 4,8-10)

Jézus áldozata előtt nem volt lehetséges a mennybe kerülni, hanem csak az alvilágba lehetett jutni. Mert még nem volt valóságos váltsága az elkövetett bűnöknek, hanem csak elnézte az Úr azokat (Róm 3,25), mert lehetetlen, hogy az áldozati állatok eltöröljék a bűnt (Zsid 10,4), ezért az ószövetségi korban meghalt igazaknak is meg kellett várniuk Jézus áldozatát, hogy valóságos megbocsátást nyerjenek (Zsid.9,15). Az alatt a három nap alatt, amíg Jézus a sírban volt, lement a Seolba, de nem a pokolba, és kihozta onnan az igazakat, akik ott várakoztak. Jézus mennybemenetelét követően pedig már tudjuk, hogy akik Őbenne halnak meg, azok hozzá kerülnek a mennybe, (Fil 1,23). Szintén Jézustól tudjuk bizonyosan, hogy nem tudattalanul voltak a Seolban az igazak, hanem öntudattal, mert…

Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült. (Jn 8,56)

Jézus pedig felelve, mondta nekik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát. Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben. A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-e, amit az Isten mondott nektek, így szólva: Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákob Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. (Mt 22,29-32)

Ábrahám örült, hogy Jézus megszületik erre a földre, de Izsákot és Jákobot is élőnek mondja, mivel Istennek mindenek élnek. De a Seol, vagy Hádész, még mindig befogadja azokat, akik Krisztuson kívül halnak meg, vagyis újjászületés nélkül. Ők az utolsó ítéletre fognak onnan „felkelni”.

Megelevenednek halottaid és holttesteim fölkelnek: serkenjetek föl és énekeljetek, akik a porban laktok, mert harmatod az élet harmata, és visszaadja a föld az árnyakat! (Ézs 26,19)

És sokan azok közül, akik alszanak a föld porában, felserkennek, némelyek örök életre, némelyek pedig gyalázatra és örökkévaló utálatosságra. (Dán 12,2)

És láttam a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állni az Isten előtt; és könyvek nyittatnak meg, majd egy más könyv nyittatik meg, amely az életnek könyve; és megítéltetnek a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. És a tenger kiadta a halottakat, akik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadta a halottakat, akik ő náluk voltak; és megítéltetnek mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. A pokol pedig és a halál vettetnek a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava. És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vettetik. (Jel 20,12-15)

Egyszer a halottak előjönnek majd az ítéletre, hogy számot adjanak a földi életük során véghezvitt cselekedeteikről. Ha megfigyeljük, akkor három helyről jönnek elő a halottak. Valószínű, hogy más helyen vannak azok, akik a halál fogságában vannak, mint akik a pokol markában vannak. A tengerben lévő halottak pedig a démonok, akikről Énok könyvéből értesülhetünk, hiszen ha az csupán helymeghatározás lenne, akkor a földnek, a tűznek, és minden másnak is ki kellene adnia a halottakat, ahol az emberek meghalhatnak. A halottak ítélete az, amely végül eldönti, hogy kinek mi lesz az örök sorsa.

És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Gyertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; Mezítelen voltam, és felruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor felelnek majd neki az igazak, mondva: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna? És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy meztelen voltál, és felruháztunk volna? Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna? És felelve a király, azt mondja majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg. (Mt 25,32-40)

Mert akik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül vesznek is el: és akik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg, (Mert nem azok igazak Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik. Mert mikor a pogányok, akiknek törvényük nincs, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényük nem lévén, önmaguknak törvényük: Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívükbe, együtt bizonyságot téve arról az ő lelkiismeretük és gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.) Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangéliumom szerint a Jézus Krisztus által. (Róm 2,12-16)

Jézus elmondja, hogy milyen cselekedetek engedik meg, hogy valaki benn maradjon az élet könyvében, és Pálon keresztül pedig elmondja a Szent Szellem, hogy miért számítanak be azok a jó cselekedetek az ítéletnél. Ismét megmutatkozik Isten hatalmas szerelme az ember iránt, mert szinte keresi az okot, hogy minél többen megmenekülhessenek a haláltól. Még ha Isten törvénye nélkül is élnek, de legalább az Úr gyermekei közül jót tesznek valakivel, akkor már beszámíttatik nekik. Bár nincs meg bennük az isteni élet, de mégis életet nyernek. Akik ebben az ítéleben meg tudnak állni, azok lesznek a pogányok az új földön. Nem lesz meg bennük az isteni élet, de lesz helyük a földön. Ezért nagyon fontos, hogy hogyan éljük az életünket itt a földön, hiszen Jézusnak itt van joga megbocsátani a bűnöket (Mk 2,10), és nem a hitünk szerint fog megítélni, hanem a cselekedeteink szerint. Erre nagyon kell vigyáznunk, mert a hit cselekedetek nélkül halott (Jak 2,20; Jak 2,26), és a halott hit nem fog senkit sem bevinni az Úr birodalmába, mert a halál után már nem munkálkodhatuk az üdvösségünkön.

Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedd; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, ahová menendő vagy. (Préd 9,12)

Kiterjesztett erősség – 1Móz 1,6-8

Bibliai kozmológia

És mondta Isten: Legyen erősség a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől. Teremtette tehát Isten a kiterjesztett erősséget, és elválasztotta a kiterjesztett erősség alatt való vizeket, a kiterjesztett erősség felett való vizektől. És úgy lett. És nevezte Isten a kiterjesztett erősséget égnek: és lett este, és lett reggel, második nap. (1Móz 1,6-8)

Az 1908-as Károli verzióhoz képest lecseréltük a mennyezet szót, a korábbi verzióra, amely azt mondja, hogy kiterjesztett erősség. Mára a mennyezet szó jelentése is kezd homályba veszni, és inkább a belső helyiségek felső részére gondolunk, mint az égre. Pedig az 1862-es Magyar Nyelv szótára szerint, a mennyezet elsőszámú jelentése: „Az ég boltozata, mely a föld fölé emelkedni, s azt ívded alakban körülvenni látszik”. Ezzel a változtatással összhangba került a mennyezet olyan igehellyel, mint például a Jób 37,17:

Vele együtt terjesztetted-e ki az eget, amely szilárd, mint az acéltükör? (Jób 37,17)

Mózes első könyvéhez képest, még a 104.zsoltár ad új információt az egész föld felépítésére. Az egeknél maradva, láthatjuk, hogy azt mint egy kárpitot feszítette ki az Úr.

Aki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot; (Zsolt 104,2)

Ezt a kárpitot láthatjuk viszont végig az igében.

Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra; (Ézs 40,22)

És az ég eltakarodott, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik; és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttatott. (Jel 6,14)

A szellemi lények kapcsán már említettem, hogy ők „belénk” látnak, látják, hogy mi van a testünkben (Mt 12,44), és olyan formában jelennek meg számunkra, amilyenben szeretnének, és csak annak, akinek szeretnének. Például amikor az angyal kihozza Pétert a tömlöcből, akkor Péternek megmutatja magát, de az őrök elől, még Pétert is eltakarja (ApCsel.12,6-11). A mennyből is látható minden, ami itt a földön történik, ahogyan a fenti Ézsaiás idézet is mutatja, látja az Úr a mennyből a földieket.

Ha ennél a gondolatmenetnél maradunk, akkor az égbolt olyan mint egy tükör, lentről, a földről nézve nem átlátszó, de a mennyből nézve átlátszó. Hasonló a kihallgató szobákban lévő tükörhöz, amelynek a másik oldalán állnak a megfigyelők, akik látják, hogy ott benn mi történik, de őket nem látja az, aki a szobában van.

Egyébként is, ahogyan már a Noé napjai napjainkban írásban is említettem, a Biblia világképe sajátos, de az írásokon belül teljes egységet mutatnak. Mivel minden írás Istentől ihletett (2Tim 3,16), ez így is van rendjén. Már több írásomban is foglalkoztam azzal, hogy mennyi támadás éri a Bibliát, az írások valódiságát és megbízhatóságát tekintve. A korábban felhozott bizonyítékokat, melyek viszont a valódiságuk mellett szólnak, most itt nem tárgyalom újra, de megtalálhatók a korábbi bejegyzésekben.

Szeretnék azonban elidőzni azoknál az igéknél, amelyek arra buzdítanak, hogy ne kövessük a világ elemi tanításait, hanem az isteni bölcsességben teljesedjünk be.

Meglássátok, hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való: (Kol 2,8)

Hogy vigasztalást vegyen az ő szívük, egybeköttetve a szeretetben, és hogy eljussanak az értelem meggyőződésének teljes gazdagságára, az Isten és az Atya és a Krisztus ama titkának megismerésére, Amelyben van a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve. (Kol 2,2-3)

Ezek az igék két dolgot állapítanak meg. Van egy emberi bölcsesség, amelyet a „világ elemi tanításai”-nak nevezhetünk, és van egy teljes bölcsesség, az Istennél, aki alkotott mindeneket, senkitől nem kérve tanácsot (Róm.11,34; Ézs.40,13). Ezt meg is beszéli Jóbbal, Jób könyvének végén (Jób.40-42.fejezetek).

Újra kijelentem, hogy én abban hiszek, amit a Biblia mond. Ha hiszem, hogy Jézus feltámadt a halálból, és én Benne újjászülettem; hogy amikor imádkozom egyedül, akkor nem magamban beszélek, hanem a Mindenség Ura hall engem; hogy Jézus mindazt megcselekedte, amit az evangéliumokban olvasok;  hogy Jézus nevére elfutnak a démonok; akkor hinnem kell, hogy másról is, amit a Biblia mond, az igaz. Nem is tudom, hogy milyen Istenben hihetnék, ha nem bízhatnék benne, hogy Ő csak az igazat mondja. Erről erősít meg minket a Zsidókhoz írt levél is:

Hogy két változhatatlan tény által, melyekre nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erős vigasztalásunk legyen minekünk, mint akik oda menekültünk, hogy megragadjuk az előttünk lévő reménységet, (Zsid 6,18)

Egyrészről Isten mindig igazat szól, másrészről, ha meg is esküszik valamiről, akkor az végképp mozdíthatatlan. Ennek megfelelően, Isten igéje igazság!

Ezután a kis kitérő után térjünk vissza az egekhez, és a világ elemi tanításaihoz. Az iskolában nem azt tanítják, amit a Biblia, hanem azt, hogy egy bolygón élünk az univerzumban (vagy multiverzumban).

Elgondolkodtunk-e már olyan kérdéseken, hogy ha a hold okozza az ár/apály jelenséget, és megmozgat több millió tonna vizet, ahogyan magához vonzza, akkor hogyan tud egy kis szúnyog a földközelben repülni este, amikor fölötte van a hold?

De ugyanez a szúnyog, hogyan tud felrepülni a bérház sokadik emeletéig, ha a föld gravitációja tart minket itt?

Vagy hogyan tudja egy kis mágnes legyőzni a föld vonzását, amikor felveszi a szögeket a földről?

Ha a föld nap körüli pályáját nézzük, akkor a föld egy adott pontján az adott napon déli 12 óra van, akkor 6 hónappal később, miért nem éjfél van, hanem déli 12 óra, amikor pont háttal kell lennie a nap felé?

Az északi féltekén nyáron a sark körül pár napig nem megy le a nap, de ez a déli féltekén miért nem történik?

És a kérdéseknek nincs vége.

Ma a mai hobby technikával is sok olyan dolgot megfigyelhetünk, amely korábban nem volt lehetséges a civil lakosságnak. Ennek következtében érdekes felvételek kerülnek ki, amelyek különleges módon megegyeznek a bibliai világképpel.

Föld közeli nap és hold

Rakéta belefúródik a „kiterjesztett erősségbe”

Miért látnak a fényképezőgéppel olyan messzire, ahol már a föld görbülete miatt nem lehetne látni az ott lévő területet?

Le is filmezték folyamatos videoval, hogy több mint 30 mérföldről még látszanak Chicago házai. Hogyan lehet, amikor el kellett volna tűnniük a látóhatár alatt, a föld görbülete miatt?

Gondolkodjunk el együtt ezeken! Ha hisszük, hogy a Biblia Isten szava, akkor nem hazudhat arról sem, hogy a föld, ahol ma élünk, az nem úgy néz ki, mint ahogyan tanítják. Még Szántai Lajos is, aki nem keresztény, legalábbis nem abban az értelemben, hogy élő hitű újjászületett hívő lenne, még ő is gyakran elmíti előadásaiban, hogy amikor egy szövegbe odateszik, hogy „tudományosan bebizonyított”, vagy „mint azt mindannyian tudjuk”, akkor már kikapcsolják a mi gondolkodásunkat, és elhisszük azt, amit mondanak.

A bibliai világkép így néz ki: (forrás – atv.hu)

Ha már a nyilvános médiában arról van szó, hogy ember-állat hibrideket csinálnak, az afrikai védőoltásoktól betegek lesznek, (Kent Hovind szavaival élve) mi kőből lettünk „véletlenül”, akkor még mire várunk, hogy elhiggyük az Úrnak, hogy csak Nála van az igazság?

Ebben a mai világban csak három dolog látszik egyértelműnek:

1. Egyre gyorsabban épül a világkormány

2016.június 30. – Kína bejelentette, hogy kizárólag a világkormány megalapítását támogatja és a globális biztonsági előírásokat (hiradó részlet – angol) https://youtu.be/UX9X3NIw-84

2. A világvallás felé terelik az egyházakat

3. Feljesztik a gén és fizikai technológiát, hogy a dánieli cserép és vas birodalom létrejöhessen

Az összes válság ezeket a célokat igyekszik megvalósítani, hogy a káoszból, a nyomorból eljöhessen az, aki elhozza a „békét és biztonságot”.

Mert amikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájuk, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképpen meg nem menekülnek. (1Thessz 5,3) Vegyük komolyan a hitünket, és kezdjünk el az Úr szerint élni, amíg megtehetjük! A kegyelem időszakának is egyszer vége lesz!