Melyik a régebbi? A Textus Receptus vagy az alexandriai szövegek?

Westcott és Hort, amikor elkészítették az új Új Szövetség görög szövegét, akkor azzal érveltek, hogy a többségi szövegek, amelyeket ők „szíriai szövegeknek” neveztek, csak sokkal később készültek, mint az általuk preferált alexandriai szövegek. Ezért elutasították az addig használt Textus Receptust, és megalkották az új görög Új Szövetséget.

Aki nem osztotta Westcott és Hort nézeteit, de szívügye volt a Biblia, azok is azt mondták, hogy igen, nézzük meg, hogy valóban melyik szöveg az, amelyik a leghitelesebb hordozója Isten üzenetének. Mert például ha valóban nem része Isten igéjének a Márk 16.9-20 versek, akkor ne is legyen benne. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy bár a mai tudományos világ azt állítja, hogy nem része az eredeti szövegnek ez a szakasz, de azért nem meri egyik sem kivenni a Bibliából. De ha szerintük nem része, akkor miért tartják benn? Akkor miért nincs bátorságuk kihúzni az összes olyan részt, amely szerintük nem volt benne az eredeti szövegben? Egyébként része az eredeti szövegnek, és erről a Márk 16,9-20 kérdése írásban foglalkozom. Arról már nem is beszélve, hogy a nemzeti Bibliatársaságok a maguk döntése szerint hagynak benne olyan verseket a szövegben, amelyet a Nestle-Aland -féle kritikai kiadás nem tartalmaz, de amelyet minden Bibliatársaság és a katolikus egyház is elfogad? A magyar szakemberek felülbírálják a központi szöveget, és akkor ők döntik el, hogy mi mit is olvassunk. De akkor a más országbeli hívők más szöveget fognak hitelesnek tartani, és máris ott tartunk, hogy ahány kiadás, annyi szöveg. Ez csak rombolja az Isten Igéjébe vetett hitet.

Most azonban nézzük meg, hogy igaz volt-e Westcott és Hort állítása, hogy a többségi szövegek csak jóval az alexandriai szövegek után alakultak ki, vagy nem mondtak igazat.

Sajnos lehetőségeim és képességeim behatárolják ennek a kutatásnak a kereteit, de hála az Úrnak, hogy nem vagyunk egyedül ezzel a kérdéssel. Több elismert szakember is megkérdezte ugyanezt, ráadásul Westcott és Hort kortársai, és ők még akkor birtokában voltak mind a szükséges ismeretnek, mind a szükséges forrásoknak, amelyek ahhoz kellettek, hogy megpróbálják ezt az elméletet.

Westcott és Hort elméletét a „The New Testament in the original greek – Introduction and appendix” című könyv tartalmazza (magyarul: Az Új Szövetség az eredeti görög nyelven – bemutatás és kiegészítés). Ebben kifejtik a dokumentum örökítési elméletüket, mely szerint minden kézirat dokumentum hordozza az elődje jegyeit, és hozzáadja a saját változtatásait (toldásokat, elhagyásokat, hibákat). Ezért a dokumentumok mind besorolhatók egy-egy családba, amelynek hordozzák a jegyeit.

Mivel ők az elméletükről egy egész könyvet írtak, ezért nem vállalkozhatok az elmélet teljes ismertetésére. Azt állítják, hogy Khrüszosztomosz (Aranyszájú Szent János) után, aki a IV. században élt, már mindenki a szíriai szöveget használta, és nem az alexandriai változatot. Igazából az elnevezések, hogy szíriai, alexandriai, western (nyugati) szövegcsoportok, tőlük származik, és az ő elméletük alapján kezdték el használni. Én is azért alkalmazom, mert ma már mindenki így ismeri őket, de igazából nem léteznek ezek a kategóriák. Elméletükben azt állítják, hogy a legrégebbi és „legsemlegesebb” szöveg, vagyis amelyik mentes minden más behatástól, a Vatikáni és a Sinai kódex, és ezért használták az Új Szövetség szövegének rekonstruálásához, mint ennek a szövegcsaládnak a két legrégebbi tanúját.

Az azonban kétségtelen, hogy a semlegesnek tartott Vatikáni és Sinai kódexek az alexandriai szövegekkel mutatják a legnagyobb egybeesést, ezért a semlegességük is erősen megkérdőjelezhető, mert mind a kéziratok, mind az egyházatyák, akik az alexandriai szöveget használták, azok a mai Egyiptom területéhez köthetők. Ezért nehéz elfogadni, hogy ez lett volna a semleges szöveg, ha csak itt fordul elő, és nem terjedt tovább a világ más pontjaira. Míg a szíriai szövegről azt mondják, hogy abban megtalálható mind a western (nyugati), mind az alexandriai, mind a szíriai olvasat. Tehát pont azt várnánk el egy semleges szövegtől, amit a szíriai szövegcsaládról mondanak, hogy abban megvan mindegyik, és attól tértek el később a többiek. De ők ezt pont fordítva magyarázzák, hogy a szíriaiban ötvözték a korábban több irányzatban lévő szövegeket, és egybeolvasztották, szintetizálták a szöveget.

Westcott és Hort fent említett könyvének a 243. pontjában választ adnak a szövegek eredetére, és azt írják, hogy a semleges szövegekre a legnagyobb hatást a nyugati és az alexandriai változatok gyakorolták, de az alexandriai változtatások elhanyagolhatók, és leginkább kis korrekciók, amelyek érintetlenül hagyták a semleges szöveget. Szerintük a három szövegváltozat (nyugati, alexandriai, szíriai) a harmadik század második felében kezdett el különböző mértékben keveredni, és ezért kezdtek kihalni a negyedik századra a semleges szövegek. Ők erre a századra, vagyis a negyedik századra teszik a szíriai szöveg formálódását, ahogy átvette a többi irányzatból a szövegeket, és ötvözte önmagában.

Később elmondják (268.pont a könyvükben), hogy a szíriai szövegeket teljes mértékben kihagyták a szövegek értékelésénél, mert azokat egy keverék szövegnek ítélték, és nem tiszta szövegnek. Egyébként már a szíriai kifejezés is helytelen, mert azt mondják, hogy ebben a szövegcsaládban nagyon nagy a nyugati eredetű szövegek befolyása, és csak később, Konstantinápolyban „tisztázták” ezt a változatot.

Edward Miller folytatta és fejezte be azt a munkát, amelyet John William Burgon kezdett el, és adta ki könyvben, melynek címe „The traditional text of the holy gospels vindicated and establised” (magyarul: A szent evangéliumok hagyományos szövege, tisztázva és megalapozva). Ő is, mint John William Burgon, azt szerette volna tudni, hogy valójában mi lett megírva. Ezért tárgyi bizonyítékokat keresett arra, hogy melyik szöveg is valójában a legrégebbi, és a legtisztább.

Mivel az első századokból igen kevés kézirat maradt fenn, ezért nagyon fontos szerepet töltenek be az egyházatyák idézetei, amelyben a Szentírást idézik. Ahogyan Westcott és Hort húzott egy vonalat a szövegek értékelésénél a negyedik századnál, ezért mi is úgy vizsgáljuk meg az egyházatyák idézeteit, hogy Khrüszosztomosz legyen a határvonal. Nézzük meg, hogy a hagyományos szövegből, vagyis a Textus Receptusnak megfelelő szövegből hány idézetet találunk a negyedik század előtti időkből.

76 Egyházatya idézeteit végignézve, szemben azzal az állítással, hogy a hagyományos szöveg nem létezett a negyedik század előtt, több mint megnyugtató számban megtaláljuk az idézetekben. Ezek a bizonyítékok nagy jelentőséggel bírnak, mert az első századból nem maradt ránk újszövetségi kézirat, és olyan számosan léteznek, hogy az 1000 előtti évekből több van belőlük, mint bármilyen más ma létező kéziratból.

A negyedik század közepétől egészen a nyolcadik századig egyre erősödik a hagyományos szöveg (amit ma többségi szövegnek hívunk) elfogadottsága, amíg domináns szöveggé vált a kereszténységben. Ezzel szemben a Vatikáni és a Sinai kódexekkel megegyező szövegek összehasonlíthatatlanul kisebb számban maradtak meg. Nem a hagyományos szöveg hibátlanságát akarjuk itt bizonyítani, hanem a hagyományos szöveg korát. Vagyis azt, hogy az a legkorábbi korból származik, ahonnan írásos emlékünk van. Erasmus nagyon kevés kéziratból készítette el az első kiadását az Új Szövetségnek, amelyet latinra fordított. De annak szövege jelentősen megegyezik azzal, amely korszakokon át meg lett őrizve, és méltán kapta a Többségi szöveg elnevezést, illetve a Textus Receptus, vagyis a Fogadott Szöveg nevet.

Ellentétben Westcott és Hort állításával, egy tizennegyedik századi másolat lehet kiválóbb hordozója az igaz evangéliumnak, mint egy negyedik századi másolat, amely egy fabrikált szöveget hordoz. Mindvégig az Úr felügyelete alatt készültek a hiteles másolatok, és elutasítjuk, hogy 995 másolatból csak 1, 2 vagy három őrizte volna meg a hiteles szöveget, amelyek ráadásul egészen a legutóbbi időkig ismeretlenek voltak az egyház előtt. Nem tudjuk elfogadni, hogy Isten ígérete, hogy megőrzi az Igéjét, annyira kudarcot vallott volna, hogy az 1800-as évek végén egy német kritikusra lett volna szükség, hogy megmentse az igaz evangéliumot egy szemeteskosárból.

Álljon itt egy táblázat, amely felsorolja, hogy melyik egyházatya melyik szövegből idézett. A hagyományos szöveg mutatja azt, amely megegyezik a mai Textus Receptus szövegével, és az „Újítás” kifejezés alatt pedig azok az idézetek vannak, amelyek az áthagyományozott szövegtől eltérő idézetet tartalmaznak. Az egyházatyák neveit meghagytam az angol változat szerint, mert ezeknek a magyar megfelelőjének a felkutatása aránytalanul sok időt vett volna el, és a munka lényegét tekintve nem olyan horderejű a nevek magyar megfelelőinek az ismerete, hogy érthetetlenné tenné a mondanivalómat. Csak az evangéliumokból vett idézeteket tartalmazza a táblázat, nem az adott egyházatya minden újszövetségi idézetét!

Egyházatyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hagyományos szöveg Újítás
Patres Apostolici and Didache . . . . . . . . . . . . . .11. . . . . . . . . . . .4
Epistle to Diognetus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . 0
Papias. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 . . . . . . . . . . . 0
Justin Martyr . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 . . . . . . . .. . .20
Heracleon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . 7
Péter evangéliuma. . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .2. . . . . . . . . . .0
Seniores apud Irenaeum. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . .0
Athenagoras. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 3. . . . . . .. . . . .1
Irenaeus (Latin és görög). . . . . . . . . . . . . . . . . . 63. . . . . . . . . .41
Hegesippus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 2. . . . . .. . . . . .0
Theophilus Antiochenus. . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .2. . . . . . . . . . .4
Ábrahám testamentuma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. . . . .. . . . . . .0
EpistolaViennensium et Lugdunensium. . . . . . .1. . . . . . . . . . .0
Clement of Alexandria. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 82. . . .. . . . . . .72
Tertullian. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .74. . . . . . . . . .65
Clementines. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 18. . . . . . . . . . . 7
Hippolytus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .26. . . . . . . . . . 11
Callixtus (Pope) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 1. . . . . . . . . . . 0
Pontianus (Pope) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 0. . . . . . . . . . . 2
Origen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .460 . . . . . . . . 491
Julius Africanus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . 1
Gregory Thaumaturgus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11. . . . . . . . . . . 3
Novatian. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. . . . . . . . . . . 4
Cornelius (Pope) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. . . . . . . . . . . 1
Synodical Letter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . 2
Cyprian . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .100. .. . . . . . . . 96
Concilia Carthaginiensia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. . . . . . . . . . . 4
Dionysius of Alexandria . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 12. . . . . . . . . . .5
Synodus Ahtiochena. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. . . . . . . . . . .1
Acta Pilati . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..5. . . . . . . . . . .1
Theognostus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 0. . . . . . . . . . .1
Archelaus (Manes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. . . . . . . . . . .2
Pamphilus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 5. . . . . . . . . . .1
Methodius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 14. . . . . . . . . . 8
Peter of Alexandria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. . . . . . . . . . .8
Alexander Alexandrinus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 . . . . . . . . . . 0
Lactantius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .0. . . . . . . . . . .1
Juvencus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .1. . . . . . . . . . 2
Arius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..2. . . . . . . . . . .1
Acta Philippi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 . . . . . . . . . . 1
Apostoli kánonok és alkotmányok . . . . . . . . . .61. . . . . . . . . .28
Eusebius (Caesarea) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315. . . . . . . . .214
Theodorus Heracleensis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . .. 0
Athanasius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179. . . . . . . . 119
Firmicus Maternus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. . . . . . . .. . . 1
Julius (Pope) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 . . . . . . .. . . .2
Serapion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 . . . . . . . . . . .1
Eustathius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7. . . . . . . . . . . 2
Macarius Aegyptius or Magnus. . . . . . . . . . . .36. . . . . . . . . 17
Hilary (Poictiers). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73. . . . . . .. . . 39
Candidus Arianus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .0. . . . . . . . . . . 1
Eunomius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . 0
Didymus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81. . . . . . . . . .36
Victorinus of Pettau . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .4. . . . . . . . . . . 3
Faustinus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 4. . . . . . . . . . . 0
Zeno. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. . . . . . . . . . . 5
Basil . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272. . . . . . . . . 105
Victorinus Afer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. . . . . . . . . . 14
Lucifer of Cagliari . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17. . . . . . . . . 20
Titus of Bostra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44. . . . . . .. . . 24
Cyril of Jerusalem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. . . . . . . . . . 32
Pacianus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . . 2
Optatus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. . . . . . . . . . . 3
Quaestiones ex Utroque Test. . . . . . . . . . . . . 13. . . . . . . . . . .6
Gregory of Nyssa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91. . . . . . . . . .28
Philastrius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. . . . . . . . . . .6
Gregory of Nazianzus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. . . . . . . . . . 4
Amphilochius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27. . . . . . . . . . 10
Epiphanius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .123. . . . . . . . . . 78
Ambrose. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169. . . . . . . . . . 77
Macarius Magnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. . . . . . . . . . .5
Diodorus of Tarsus. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . .0
Evagrius Ponticus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4. . . .. . . . . . . 0
Esaias Abbas. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . .0
Nemesius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 0. . . . . . . . . . 1
Philo of Carpasus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. . . . . . . . . . 2

Összesen:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2630. . .. . . . 1753

Ez az összehasonlítás kiválóan mutatja, hogy a hagyományos szöveg 3:2 arányban többször használt, mint a hagyományostól eltérő szövegek. Hort állításával ellentétben, aki azt mondja, hogy a harmadik századig nem létezett idézet a hagyományos szövegből, nem ezt találjuk. Még Origenész is, aki nek a bizonyságát többre tarják, mint az összes többi egyházatyáét, még ő is majdnem fele-fele arányban idézi a hagyományos szöveget, és a megújított szöveget. Bár Horték elutasítják az egyházatyák bizonyítékait, azzal a felkiáltással, hogy azok kizárólag külső bizonyítékok, és nem bibliai szövegeket tartalmazó kéziratok.

Emeljük ki a régi egyházatyák közül azokat, akiket alexandriainak szoktak jegyezni, és nézzük meg, hogy ők milyen arányban is idéztek a szövegekből a kérdéses időszakban:

A korai egyházatyákat többször csoportokra osztják, a bizonyságaik színezete szerint, a munkásságuk helye szerint, és a kor szerint, amelyben működtek. Ennek megfelelően, korai-hagyományos, késői-hagymoányos, szír-alsó latin, alexandriai csoport tagjai lehetnek, és annak, amelyet talán úgy hívunk, hogy cézáreai.

I. Korai hagyományos csoport

Egyházatyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hagyományos szöveg Újítás
Didaké – Apostoli Atyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11. . . . . . . . . . . 4
Levél Diognetusnak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . 0
Papias. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . 1
EpistolaViennensium et Lugdunensium . . . . . 1 . . . . . . . . . . 0
Hegesippus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . . 0
Seniores apud Irenaeum. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . . 0
Justin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17. . . . . . . . . . 20
Athenagoras. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . 0
Péter evangéliuma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . . 0
Ábrahám testamentuma . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 . . . . . . . . . . .0
Irenaeus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63. . . . . . . . . . 41
Clementines. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. . . . . . . . . . . .7
Hippolytus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26. . . . . . . . . . .11
Összesen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .151. . . . . . . . . . 84

II. Késői hagyományos csoport

Egyházatyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Hagyományos szöveg Újítás
Gregory Thaumaturgus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. . . . . . . . . . . .3
Cornelius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. . . . . . . . . . . .1
Synodical Letter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .1. . . . . . . . . . . . 2
Archelaus (Manes). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. . . . . . . . . . . .2
Apostoli Alkotmányok és kánonok. . . . . . . . . . 61. . . . . . . . . . 28
Synodus Antiochena. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. . . . . . . . . . . 1
Concilia Carthaginiensia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8. . . . . . . . . . . .4
Methodius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4. . . . . . . . . . . 8
Alexander Alexandrinus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. . . . . . . . . . . 0
Theodorus Heracleensis. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 2. . . . . . . . . . . 0
Titus of Bostra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 . . . . . . . . . .24
Athanasius( except Contra Arianos). . . . . . .122. . . . . . . . . . .63
Serapion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. . . . . . . . . . . .1
Basil. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .272. . . . . . . . . 105
Eunomius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . 0
Cyril of Jerusalem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. . . . . . . . . . 32
Firmicus Maternus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 . . . . . . . . . . .1
Victorinus of Pettau. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 4. . . . . . . . . . . 3
Gregory of Nazianzus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. . . . . . . . . . . 4
Hilary of Poictiers. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73. . . . . . . . . . 39
Eustathius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 . . . . . . . . . . .2
Macarius Aegyptius or Magnus. . . . . . . . . . . . 36. . . . . . . . . . 17
Didymus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81. . . . . . . . . . 36
Victorinus Afer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. . . . . . . . . . 14
Gregory of Nyssa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .91. . . . . . . . . . 28
Faustinus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 . . . . . . . . . . .0
Optatus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. . . . . . . . . . . 3
Pacianus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . . 2
Philastrius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. . . . . . . . . . . 6
Amphilochius (Iconium). . . . . . . . . . . . . . . . . . 27. . . . . . . . . . 10
Ambrose. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169. . . . . . . . . . 77
Diodorus of Tarsus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . .0
Epiphanius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .123. . . . . . . . . . 78
Acta Pilati. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. . . . . . . . . . . 1
Acta Philippi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2. . . . . . . . . . . 1
Macarius Magnes. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. . . . . . . . . . .5
Quaestiones ex Utroque Testamento. . . . . . 13. . . . . . . . . . 6
Evagrius Ponticus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4 . . . . . . . . . . 0
Esaias Abbas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . .0
Philo of Carpasus. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . .9 . . . . . . . . . . 2
Összesen. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 1332. . . . . . . . 609

III. Nyugati, vagy Szír-alsó latin

Egyházatyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Hagyományos szöveg Újítás
Theophilus Antiochenus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. . . . . . . . . . . 4
Callixtus and Pontiarius (Popes). . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . 2
Tertullian . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 . . . . . . . . . .65
Novatian . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . .6. . . . . . . . . . . 4
Cyprian. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100. . . . . . . . . . 96
Zeno, Bishop of Verona. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3. . . . . . . . . . . 5
Lucifer of Cagliari . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17. . . . . . . . . . .20
Lactantius. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 0. . . . . . . . . . . .1
Juvencus (Spain) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . 2
Julius (Pope) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . 2
Candidus Arianus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .0. . . . . . . . . . . 1
Nemesius (Emesa). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .0. . . . . . . . . . . 1
Összesen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .205. . . . . . . . . 203

IV. Alexandriai

Egyházatyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hagyományos szöveg Újítás
Heracleon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1. . . . . . . . . . . 7
Clement of Alexandria . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82. . . . . . . . . . 72
Dionysius of Alexandria. . . . . . . . . . . . . . . . . 12. . . . . . . . . . . 5
Theognostus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 0. . . . . . . . . . . 1
Peter of Alexandria. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . 7. . . . . . . . . . . 8
Arius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2 . . . . . . . . . . 1
Athanasius (Orat. c. Arianos). . . . . . . . . . . . .57. . . . . . . . . .56
Összesen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .161. . . . . . . . .150

V. Palesztín vagy cézáreai

Egyházatyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Hagyományos szöveg Újítás
Julius Africanus (Emmaus). . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . .1
Origen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .460. . . . . . . . . .491
Pamphilus of Caesarea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. . . . . . . . . . . .1
Eusebius of Caesarea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315. . . . . . . . . 214
Összesen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .781. . . . . . . . . 707

A hagyományos szöveg dominanciája már be lett mutatva az első táblázatban. A korai egyházatyák feljegyzései jól mutatják, hogy bár a szöveg megromlása már korán felütötte a fejét, de a tiszta egyházatyák általában felülkerekedtek ezen.

A hagyomány tovább őrződött az egyházatyák többségénél, akik követték a korai tiszta tanítókat. Nincs szünet, vagy megszakadás a bizonyságok sorában. Hort állításának a legkisebb nyoma sincs. A hagyományos szöveg mindvégig velünk volt, és nem csak a harmadik század második felében kezdett el kialakulni az a szövegváltozat, amit ma Többségi szövegként, vagy Textus Receptusként is ismerünk. A hagyományos szöveg megállta a helyét a megrontással szemben, és végül a nyolcadik, kilencedik századra általánosan elfogadottá vált.

Az egyházatyák bizonyítják azt is, hogy nem volt egy általánosan „nyugati” szövegcsoport, ahogyan azt Horték állították. A nyugati egyházatyáknak volt kapcsolata a szír atyákkal, de legalábbis Szíria bizonyos részeivel. A szövegromlások egyik fő forrása Alexandria, és az itt elterjedt szövegek később Origenész révén kerültek Palesztinába. Origenész híres a „szövegjavító” változtatásairól, ezért nem meglepő, hogy a keze nyomát Palesztinában is megtalálhatjuk.

Számomra elképesztő, hogy Westcott és Hort állításai hogyan állhattak meg ennyi éven át anélkül, hogy ezeket bárki leellenőrizte volna. Ebből a pár egyszerű táblázatból látszik, hogy amit a szövegekről állítottak, az egyszerűen nem igaz. Ezért a munkájuk sem lehet elfogadható. Még ha feltételezzük is, hogy nem szándékos amit tettek, de a tévedésük akkor is olyan horderejű, hogy el kellene vetni mindazt, amit csináltak, és új alapokról kellene indítani az egész szövegkritikai munkát.

De nem mondhatunk mást, mint azt, hogy itt ismét azt kell látnunk, hogy nem egyszerű emberi mulasztásokról van szó, hanem igen komoly gonosz szellemi erők által megtámogatott kampány folyik Isten igéjének a megrontására. Sok éven át tartó sorozatos hazugságra és titkolózásra építve adta ki munkáját Westcott és Hort. Majd utánuk a Nestle-Aland bizottság is Westcott és Hort Új Szövetségére alapozta a munkát, ezzel biztosítva a megrontott szöveg továbbvitelét, szinte teljesen kiirtva a világból a hagyományos szövegekre épülő Bibliákat.

Sajnos mára magyarul is csak az 1908-as revízió előtti Károli Biblia maradt tiszta, és mai magyar nyelvezettel egyedül a Váradi-Károli Biblia viszi tovább a hagyományos szövegre épülő Bibliát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük