óriások

Most akkor angyalok jöttek le és párosodtak az emberekkel, vagy Séth fiai vettek feleséget Káin lányaiból?

Medveczky László Hitélet ,,,,,

Az 1Móz.6.fejezetben történtek tisztázása.

1 Mikor pedig az emberek szaporodni kezdtek a föld színén, és azok lányokat nemzettek: 2 Látták az Isten fiai az emberek lányait, hogy szépek azok, és vettek maguknak feleségeket mindazok közül, akiket megkedveltek. 3 Ezért azt mondta az ÚR: Soha többé nem küzd az én szellemem az emberrel, merthogy ő hústest; és az ő napjai százhúsz esztendő lesz. 4 Óriások voltak a földön abban az időben, még azután is, mikor az Isten fiai egyesültek az emberek lányaival, és azok szültek nekik. Ezek azok a hatalmasok, akik régen híres-neves emberek voltak. (1Móz 6,1-4)

Korábban foglalkoztam már a témával a Noé napjai sorozatban. Akkor magyarázkodtam, hogy miért használtam olyan írásokat mint például Énokh első könyve, amelyek nem részei a Bibliának, vagyis nem számítanak Istentől ihletett szövegeknek. Most azért térek vissza a témához, mert azok nélkül az írások nélkül is egyértelműen megmagyarázható, hogy mi is történt akkor. Két fő magyarázat létezik erre az igeszakaszra. Az egyik az, hogy az itt szereplő Isten fiai kifejezés angyalokra utal; a másik pedig az, hogy Séth fiai vettek feleséget Káin lányai közül. A reformáció korában is elterjedt volt a Séth vonal magyarázata, ezért először nézzük meg röviden, hogy mit találunk ennek a magyarázatnak a kapcsán.

A Séth vonal magyarázat

1. A szöveg maga mit mond

Az Ószövetség sohasem használja emberekre az „Isten fiai” kifejezést. Ez a kifejezés mindig kimondottan Istentől közvetlenül teremtett lényekre, vagyis elsősorban angyalokra vonatkozik. A szöveg nem jelenti ki egyszer sem, hogy Séth isten lett volna, és Kainról sem mondja külön, hogy Ádám lett volna, vagy egyedül őt nevezte volna külön embernek. A szöveg nem említi „Elohim lányait” sehol sem. Ugyanis akkor ennek kellene valahogyan párban állnia az „Isten fiai” kifejezéssel. A Séth vonal elfogadásához a 82.zsoltár (Zsolt.82,1-7) magyarázatát is teljesen figyelmen kívül kell hagyni.

2. „Isten fiai” – Séth leszármazottainak vezető szerepe?

Az özönvíz idején az emberiség még nem volt több csoportra osztva, és ez a megosztás csak Izsák és Ismáel idején jelenik meg először, amikor az Úr kijelöli Izsákot, mint az ígéret szerinti örököst. Eddig a pontig azonban az emberek Isten szemében – legalábbis az ige alapján – nem voltak megosztva. Az özönvíz előtt azt mondja Isten, hogy az ember szívének minden gondolata és indulata szüntelen csak gonosz. Ez egy nagyon erős kifejezés, és azt jelenti, hogy semmi jó sem maradt az egész emberiségben. Már nem lehet különbséget tenni Séth és Kain családja között, mert mindannyian egyformán gonoszul éltek. Séth nemzetségéből is csak ketten bizonyultak igaznak, Énokh, akit elragadott az Úr, és Noé, akit megmentett az özönvízből. Egyébként pedig ha Séth fiai mások lettek volna, akkor Isten nem pusztította volna el őket a gonoszokkal együtt. Az özönvíz egy olyan globális probléma miatt kellett, amelyre más megoldás már nem maradt.

3. „Ádám lányai” – „Kain lányai”?

Isten fiai házasodtak az emberek lányaival. Csak ezt az egyirányú házasodást emeli ki az ige, és nem szól Ádám lányairól, sem arról, hogy Kain fiai Ádám lányaiból, vagy Séth lányaiból vettek volna feleséget maguknak. Arról sem ír az ige, hogy sokkal több férfi lett volna Séth vonalán, és emiatt kellett volna feleséget venniük a „bűnös” vonalból. Bár Kain nemzetségtábláját külön kezeli az ige, de azt nem mondja ki, hogy nem számít Ádám nemzetségéhez. A bűne miatt, vagyis hogy megölte Ábelt, Isten kivette őt Ádám nemzetségtáblájából (meg sem említi), de ez még nem jelenti azt, hogy „Isten fiai” lennének az Ádám nemzetségéből születettek, és a Kain vonalán születettek lennének csak az emberek. Bár az tény, hogy a Séth vonalán megnevezettek közül egyedül Noé és családja maradt életben az özönvíz idejére, de az ige azt mondja, hogy az özönvíz minden embert elpusztított. Vagyis akkor azt kellene feltételeznünk, hogy a Mózes első könyvének 5. fejezetében felsorolt neveken kívül, Séth vonalán is mindenki megfertőzte magát Kain lányaival, és már senki más nem maradt, csak Noé, aki megőrizte volna magát Kain lányaitól. Ha ez a gondolatmenet helyes lenne, akkor az özönvíz után már nem emberekről beszélne az ige, hanem Isten fiairól, és akkor nem emberölésről kellene Istennek közvetlen az özönvíz után rendelkeznie (1Móz.9,5-6), hanem arról, hogy Isten fiai ne keveredjenek újra az emberek fiaival. Ez azért értelmezhetetlen, mert akkor Istennek számítania kellett volna arra, hogy a „fiai”, újra el fognak tőle szakadni, és „emberek fiai és lányai” lesznek belőlük. Akkor meg kellett volna tiltania, hogy többé ne vegyenek az ő „fiai” feleségeket a bukott, bűnös emberek lányai közül, de nem ezt tette. Az özönvíz után Noénak csak emberekről beszél, és nincs külön „Isten fiai” kategória. Még Izrael népét sem nevezi sehol Isten fiainak. Emiatt el kell vetnünk ezt a lehetőséget, hogy kizárólag Kain lányai lettek volna az „emberek lányai”.

4. A házasodással kapcsolatos bűn kérdése

Amennyiben ennyire fontos volt, hogy ki kivel házasodik, akkor Séth fiainak, vagyis „Isten fiainak”, mindvégig meg kellett volna tartaniuk az elkülönült státuszukat Kain leszármazottjaitól, hogy tiszták maradhassanak. Akkor meg kell kérdeznünk, hogy nem voltak szépek az „Isten lányai”? Vagy valami más okból vonzódtak az „emberek lányaihoz”? Vagy nem volt elég nő Séth nemzetségében? Azt sem mondhatjuk, hogy Séth fiai bűntelenek lettek volna, mert a Rómabeliekhez írt levél erről így ír:

12 Azért ahogy egy ember által jött be e világra a bűn, és a bűn által a halál, és úgy a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenki vétkezett; 13 Mert a törvényig volt a bűn e világon; a bűn azonban nincs beszámítva, ha nincs törvény. 14 De a halál uralkodott Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem az Ádám esetéhez hasonlóan vétkeztek, aki annak az elkövetkezőnek előképe volt. (Róm 5,12-14)

Ezek szerint bűnös volt Séth nemzetsége is, hiszen ők is meghaltak. Ráadásul ez az igeszakasz azt mondja, hogy a törvény előtti időben nem számíttatott be a bűn, mivel nem volt törvény ami ellen vétkezhettek volna. Isten pedig Noénak mondja el először újra, hogy mi számít bűnnek a szemében.

5. A nefilimek és az óriások kérdése

Amennyiben ember emberrel házasodott, vagyis Séth fiai Kain lányait vették el, akkor az még nem magyarázná meg, hogy miért születtek óriások ebből a kapcsolatból. Az ide vonatkozó vers pontosan így hangzik:

Óriások voltak a földön abban az időben, még azután is, mikor az Isten fiai egyesültek az emberek lányaival, és azok szültek nekik. Ezek azok a hatalmasok, akik régen híres-neves emberek voltak.(1Móz 6,4)

Annyit mond az ige, hogy az emberek lányai szültek nekik. Sok fordítás csak betoldja a szövegbe, hogy gyermekeket szültek nekik, mint például az 1908-as Revideált Károli Biblia is:

Az óriások valának a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szűlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak.(1Móz 6,4 – 1908-as Károli)

Két ember házassága Isten szerint való, mert Ő azt parancsolta, hogy sokasodjanak, és meghatározta azt is, hogy minden mag a maga nemében fog sokasodni, ahogyan a Korinthusiakhoz írt első levél 15. fejezetében is olvassuk. A földi, fizikai hústest, ugyanolyan hústestet fog nemzeni. Két ember egyesüléséből lehetetlen, hogy óriás szülessen. Ennek más okának kell lennie.

6. Az állatok elvesztése

Attól, hogy az emberek emberekkel keveredtek, még nem kellett volna Istennek minden hústestet kiirtania a földről. Azonban az ige úgy fogalmaz, hogy minden hústest megromlott.

Tekintett azért Isten a földre, és íme az fertőzött lett, mert minden hústest megfertőzte az ő útját a földön. (1Móz 6,12)

Itt valami nagyobb dologról kell, hogy szó legyen, mert az állatok önmagukban hogyan tudták megrontani magukat? Erről nem szól a Biblia, és nem lehet rá más magyarázat, mint hogy valaki tett valamit az állatokkal, hogy ők is megromlottak. Emberként egy okot lehetne találni, mégpedig azt, hogy közösültek az állatokkal. Mózes harmadik könyvében olvashatunk arról, hogy amelyik állat az emberrel közösült, azt is meg kellett ölni (3Móz.20,15-16). Akkor viszont erről kellene szólnia itt az igének, és nem arról, hogy emberek lányait vették el. Vagy kifejezetten arról kellene szólnia, hogy az ember megrontotta az állatokat is, de nem ezt mondja.

7. Az özönvíz előtti hatalmas épületek

Ha az Isten fiainak és az emberek lányainak leszármazottai csak emberek, akkor ki építette azokat a hatalmas ősi építményeket, amelyeket még a mai technológiával sem lenne lehetséges? Mint például

– Piramisok

– Stonhenge

– Puma Punku

– Heliopolisz alsó szintje

– Gilgal Refaim

– Baalbek

Mindenütt azt látni, hogy minél régebbi egy építmény, annál hatalmasabb kövekből épült, és olyan technológiával, amelyet még ma sem tud az ember megvalósítani.

A Séth vonal magyarázat eredete

Julius Africanus (Kr.u. 160-240) megírta a Világ története című művét, amely csak töredékekben és későbbi szerzők idézeteiben maradt fenn. Ebben egyik helyen így ír:

„Amikor az emberek sokasodtak a földön, a menny angyalai összegyülekeztek az emberek lányaival. Néhány másolatban az „Isten fiait” találtam. Véleményem szerint a Szellem itt azt értette, hogy Séth leszármazottait nevezi Isten fiainak amiatt, hogy az igaz emberek és a pátriárkák származtak tőle, egészen magáig a Megváltóig; és Kain leszármazottait azért nevezi az ember magjának, mert semmi isteni nincs bennük…” (Forrás: The ancient exegesis of Genesis 6.1-2 and 4 by Robert C. Newman)

Mivel Julius Africanus munkájának nem ismerjük a körülményeit, arra gondolhatunk, hogy egyedül jutott erre a következtetésre. Később Ágoston (Kr.u. 354-430) felkarolta a „Séth vonal” elméletet. Az Isten városa művében beszél az 1Móz.6,1-4 versekről:

„Ez volt az eredménye ennek a szeretetnek, hogy akkor ez a jótékonyság, vagy odaadás, amely megzavarta Isten fiait, amikor elhagyták Istent, és megszerették az emberek lányait. És ezzel a két névvel (Isten fiai és az emberek lányai) a két város (Isten városa és az emberek városa) megfelelően meg volt különböztetve. Mert bár az előbbiek természetüknél fogva emberek gyermekei voltak, de kegyelemből egy másik nevet kaptak.” (Forrás: The ancient exegesis of Genesis 6.1-2 and 4 by Robert C. Newman)

Ágoston befolyása elért egészen a középkorig, és a reformáció tanítói is átvették. Még ma is általánosan tanított magyarázat.

Összefoglalás

A Séth vonal magyarázat problémái:

– A szöveg maga nem támasztja alá

– Séth és Kain vonalának bizonyítatlan elkülönülése

– Séth egész nemzetségének bizonyítatlan istenfélelme

– Káin leszármazottjainak bizonyítatlan megkülönböztetése Ádámtól

– A természetellenes leszármazottak indokolatlan felbukkanása (nefilimek, óriások)

– Az Újszövetség nem erősíti meg egyértelműen

– Özönvíz utáni és prófétai problémák

Nem is szeretnék ezen a vonalon tovább gondolkodni, hanem nézzük meg, hogy milyen magyarázatot találunk az Igében arra, hogy valóban angyalok jöttek le a földre és párosodtak az emberek lányaival.


Az angyal nézet magyarázata

1. Mit mutat a szöveg maga

A szöveg egyértelműen Isten fiairól beszél, amelyek az egész Ószövetségben angyalokat jelent. Ugyanígy, amikor a szöveg emberekről, vagy Ádám leszármazottairól szól, akkor azok külön megkülönböztetés nélkül mind az egész emberiségre vonatkoznak.

Nézzük meg konkrétan az 1Móz.6,4 verset:

A szöveg egyértelműen „Bene ha-Elohim” kifejezést használ, amely nem jelenthet mást, mint Isten Fiait. Emiatt ezt a szöveget valóban csak belemagyarázva lehet úgy érteni, mint az embereknek azok a fiai, akik Istennel jártak, mert maga a szöveg egyértelműen fogalmaz.

Egy másik érdekesség, a Nefilim szó használata. Ezt az Ószövetség csak két helyen használja. Itt, és a 4Móz.13,34-ben (Ez a versszám Károli fordításokra igaz. Máshol ez a vers a 4Móz.13,33). Ugyanis az óriás szóra van egy héber szó, a refaim. A nefilim szó az egy átvett szó az arámi nyelvből, amely óriást jelent, de úgy tűnik, hogy az óriásoknak csak kifejezetten egy bizonyos „fajtájára” használták. Csak azokra az óriásokra használták, akiket ki kellett irtaniuk Kánaán földjéről. A későbbi óriások már a refaim, illetve a gibborim szóval vannak megemlítve.

Ez a szóhasználat is megmagyarázza, hogy miért vonta maga után ez a tisztátalan kapcsolat Istennek az ennyire súlyos ítéletét. A későbbi óriások miatt már nem volt Istennek ilyen súlyos ítélete a földön, bár azok az óriások is mindenképpen olyan kapcsolatból származhattak, amelyekben nem tiszta emberi gének működtek közre.

2. Flavius Josephus

Flavius Josephus tanult rabbi volt. Számunkra ez azt jelenti, hogy tisztában volt az Ige magyarázatával, korának rabbinikus nézetével. A Zsidók története című művében így ír:

„Most Istennek sok angyala érintkezett a földi asszonyokkal, gőgös fiakat nemzettek, akik erejükben bizakodva minden jót megvetettek, és éppen úgy, mint ahogy a görögök gigászairól mondják, gonosztettekben jeleskedtek.” (A zsidók története, 7.oldal)

3. Igei megerősítés

Ettől a ponttól kedve szeretnék részletesebben foglalkozni azzal, hogy más igerészeken keresztül maga a Biblia hogyan utal erre az időszakra. Az igében angyalok különböző csoportjait találjuk. Vannak Isten szent angyalai, akik nem estek bűnbe, és megtartották eredeti helyüket a teremtésben. Azután vannak azok, akik fellázadtak Istennel szemben, és elhagyták az Istentől kijelölt helyüket. Ez a csoport több részre oszlik, és ez adja meg számunkra az igazi magyarázatot ehhez az igeszakaszhoz.

a) Léteznek azok, akik a Sátánnal együtt fellázadtak Isten ellen, de nincsenek megkötözve

7 És az égben viaskodás lett: Mihály és az ő angyalai viaskodtak a sárkánnyal, és a sárkány is viaskodott és az ő angyalai, 8 De nem vehettek diadalt, és az ő helyük sem találtatott többé a mennyben. 9 És vettetett a nagy sárkány, az a régi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak neveznek, aki elhiteti az egész föld kerekségét, vettetett a földre, és az ő angyalai is levettetnek vele. (Jel 12,7-9)

Csak akkor tudnak a Sátán oldalán részt venni ebben a harcban az őt szolgáló angyalok, ha nincsenek megkötözve, nincsenek rabságban. Ez nekünk azt mondja, hogy az Isten elleni lázadásnak nem volt egyenes következménye, hogy a lázadókat Isten úgy bünteti, hogy megkötözi őket az ítélet idejéig. Ezt bizonyítja a következő igeszakasz is:

4 És az első hónap huszonnegyedik napján, íme a nagy folyóvíz, azaz a Hiddekel partján voltam. 5 És felemeltem szemeimet és láttam: Íme egy férfi gyolcsba öltözve, és dereka ufázi arannyal övezve. 6 És teste olyan mint a társiskő, és arca olyan mint a villám, és szemei olyanok mint az égő szövétnekek; karjai és lába tájéka mint az izzó érc színe, és beszédének szava olyan mint a sokaság zúgása. 7 És egyedül én, Dániel láttam ezt a látomást, a férfiak pedig akik velem voltak, nem látták a látomást, hanem nagy rettegés szállt rájuk, és elfutottak, hogy elrejtőzzenek. 8 És egyedül hagytak, és láttam ezt a nagy látomást, és semmi erő nem maradt bennem, arcom eltorzult, és odalett minden erőm. 9 És hallottam beszédének szavát; és mikor hallottam a beszédének szavát, ájultan arcomra estem, és pedig arcommal a földre. 10 És íme egy kéz érintett engem, és felsegített térdeimre és tenyereimre; 11 És mondta nekem: Dániel, kedves férfi! Értsd meg a beszédeket amelyeket szólok neked, és állj helyedre, mert most hozzád küldtek! És mikor ezt a szót szólta velem, felálltam reszketve. 12 És mondta nekem: Ne félj Dániel, mert az első naptól fogva, hogy szívedet megértésre és sanyargatásra adtad Istened előtt, meghallgattattak a beszédeid, és én a te beszédeid miatt jöttem. 13 De Perzsia fejedelme ellenem állt huszonegy napig, és íme Mihály, egyike a fő fejedelmeknek, eljött segítségemre, és én ottmaradtam a perzsa királyoknál; (Dán 10,4-13)

20 És mondta: Tudod-e, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a perzsa fejedelem ellen; és ha kimegyek, íme Görögország fejedelme jön elő! (Dán 10,20)

Egy angyal arról számol be, hogy más „szellemi lényekkel”, vagyis angyalokkal kellett megküzdenie, hogy elhozhassa az üzenetet Dánielnek. Ebből a szakaszból azt is kiolvashatjuk, hogy az egyes országok felett szellemi lények is uralkodnak, akiket fejedelmeknek nevez az angyal. Az Új Szövetség is megerősíti ezt a hierarchiát, amikor azt mondja, hogy:

Mert nem vér és hústest ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, e világ sötét urai ellen, a gonoszság szellemei ellen, amik a magasságban vannak. (Ef 6,12)

Szellemi fejedelemségek segítik a Sátán uralkodását, akik területek felett uralkodnak. A szellemi világ felépítése az egy külön téma, amelyre most nem térek ki külön. Mostani témánk szempontjából azt fontos megállapítanunk, hogy mindezek a gonosz szellemi lények szabadon vannak, és egészen az utolsó ítélet idejéig kifejthetik ártó tevékenységüket.

Volt amikor maga az Úr használta azokat a gonosz angyalokat, akik szintén nincsenek megkötözve:

Rájuk bocsátotta az Ő haragjának tüzét, a felgerjedt haragot és szorongatást, és rájuk bocsátotta a gonosz angyalok seregét. (Zsolt 78,49)

Egyiptomban az elsőszülötteket a gonosz angyalok sokasága ölte meg. Nem tudjuk pontosan, hogy ez előtt meg voltak-e kötözve, vagy ez után a cselekedetük után meg lettek-e kötözve, de az bizonyos, hogy ezt a mészárlást ők hajtották végre, tehát nem voltak bilincsekben.

b) Léteznek azok, akik egy bizonyos ideig vannak megkötözve, de nem a végítélet idejéig

13 A hatodik angyal is trombitált, és hallottam egy szózatot az aranyoltár négy szarvától, amely az Isten előtt van, 14 Ezt mondva a hatodik angyalnak, akinél a trombita volt: Oldd el azt a négy angyalt, akik a nagy folyóvíznél, az Eufrátesznél vannak megkötve. 15 Eloldatott azért a négy angyal, aki el volt készítve az órára és napra és hónapra és esztendőre, hogy megölje az emberek harmadrészét. (Jel 9,13-15)

Ez a négy angyal is „bukott” angyal, akik elhagyták az Isten igaz szolgálatát, és ezért meg vannak kötözve egy bizonyos napra és órára. Ezeknek az angyaloknak súlyosabb az ítélete, mint az előbb említett angyaloknak, mert Isten őket már megkötözte.

c) Létezik a bukott angyaloknak az a csoportja, akik az örök ítélet idejéig meg vannak kötözve

És az angyalokat is, akik nem tartották meg az ő eredetüket, hanem elhagyták az ő lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartja. (Júd 1,6)

Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítva, a sötétség láncaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre; (2Pt 2,4)

Ezek az angyalok valami olyan szörnyű dolgot tettek, ami miatt igen súlyos ítéletet hoztak a saját fejükre. Isten teljesen megkötözte őket, hogy még véletlenül se tudják megismételni azt, amit tettek. Olyan gonoszságot tettek, amelyet Isten igen szigorúan büntetett meg. Júdás leveléből érthetjük meg pontosabban, hogy mit is tettek.

A lakóhely kifejezés a Júdás levél 6. versén kívül egyetlen más helyen fordul elő, mégpedig a 2Kor.5,2-ben:

1 Mert tudjuk, hogy ha ez a földi sátorházunk elbomlik, épületünk van Istentől: nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben. 2 Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtva felöltözni erre a mi mennyei házunkat; (2Kor 5,1-2)

Itt az ige a mi testünkről szól, mint a házunkról. Ebben a földi „házunkban” sóhajtozunk, és szeretnénk felöltözni a mennyei „házunkat”. Az itt lévő görög szó az „oiketerion”, amely lakóhelyet, lakást jelent, de ez a test is, mint a mi szellemi lényünk „lakása” is. Így válik érthetővé ez a vers, hogy Isten azokat az angyalokat büntette ilyen súlyosan, akik elhagyták az ő angyali testüket és fizikai testet öltöttek magukra, hogy az emberek lányaihoz bemehessenek, hogy azok utódokat szüljenek nekik.

Ezen a gondolatmeneten megy tovább Júdás levele is, amikor Szodoma és Gomora bűnéről ír:

Ahogy Szodoma és Gomora és a körülöttük lévő városok is, amelyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak és idegen hústest után jártak, például vannak előttünk, örök tűz büntetését szenvedve. (Júd 1,7)

Nem jelenthet mást az „idegen hústest után jártak” kifejezés, mint azt, hogy itt nem egyszerűen homoszexualitásról van szó. Azt addig sem, és azután sem büntette Isten ilyen súlyosan, mint ahogyan Szodomát és Gomorát büntette. Az ókori kultúrákban elterjedt volt a bűnnek ez a formája, és sehol nem látjuk azt, hogy Isten kiirtotta volna azokat a népeket, ahol ez felbukkant. Ezért az idegen test után való járásnak valami sokkal, de sokkal súlyosabb dolognak kell lennie.

4. Magyarázatot ad a természetellenes lények megjelenésére

Amikor Isten megteremtette az életet, akkor azt mondta, hogy minden a maga „neme” szerint szaporodjon (1Móz.1.fejezet). Amennyiben ez így maradt volna, akkor nem lett volna szabad megjelennie az óriásoknak a földön. Egyértelműen látszik, hogy az ember minden tekintetben alul marad az óriásokkal szemben, az emberi külsejük pedig arra enged következtetni, hogy az embernek van valami köze a származásukhoz. A teremtés történetében nem találkozunk egyetlen más olyan teremtménnyel, aki Isten képére és hasonlatosságára lett volna teremtve, kizárólag az ember ilyen. Az angyaloknak hasonló a külseje az emberéhez, ahogyan Dániel könyvében is úgy fogalmaz, hogy „És felemeltem szemeimet és láttam: Íme egy férfi gyolcsba öltözve, és dereka ufázi arannyal övezve.” De ők Isten teremtményei. Ha pedig megjelent más olyan lény, aki hasonlít ránk, emberekre, de nem Isten teremtette, akkor az valamilyen más, illegális módon jött létre.

Óriások voltak a földön abban az időben, még azután is, mikor az Isten fiai egyesültek az emberek lányaival, és azok szültek nekik. Ezek azok a hatalmasok, akik régen híres-neves emberek voltak. (1Móz 6,4)

Annyit mond az Isten fiai és az emberek lányai közötti kapcsolatról, hogy az emberek lányai szültek nekik. Nem mondja ki, hogy mit szültek nekik! Vagyis „valakiket” szültek nekik. Nem emberi gyermeket, hanem valami mást. Mivel az angyalok kinézetre hasonlóak az emberekhez (Zsid.13,2; Dán.10,5), ezért lehetséges, hogy az angyalok és emberek házasságából olyan külsejű lények szülessenek, akik kinézetre emberszerűek, de igazából nem emberek.

Összefoglalva

Az Igéből azt látjuk, hogy Isten ilyen súlyosan csak a „magok” keveredését büntette. Az özönvíz után pedig csak azokat a népeket, ahol felbukkantak az óriások.

Pedig én irtottam ki előlük az emoreusokat, akik magasak voltak mint a cédrusok, erősek mint a cserfák. Mégis kiirtottam gyümölcsét felül és gyökerét alul. (Ámós 2,9)

Ezért kellett a Kánaán földjén lévő népeket olyan alapossággal kiirtani, ahogyan egy másik népet sem. A Kánaán földjén lévő népekre azt mondja az Úr, hogy mindenestől ki kell irtani, de később, amikor arról beszél, hogy hogyan viselkedjenek háborúban, ott kifejezetten eltiltja őket attól, hogy mindenkit kiirtsanak.

10 Mikor valamilyen város alá mész, hogy bevedd azt, először kínálj neki békét. 11 Ha békével felel neked és megnyitja neked a kaput, akkor az egész nép amely a városban van, adófizetők legyenek és szolgáljanak neked. 12 Ha pedig nem köt békét veled, hanem harcol veled, vedd körül azt: 13 És a te URad Istened kezedbe adja azt: akkor vágj le abban a városban minden férfit fegyver élével. 14 De az asszonyokat és a kicsinyeket, és az állatokat, és minden ami a városban lesz, minden vagyonát magadnak prédáld: és edd a te ellenségedtől zsákmányoltat, amit neked ad a te URad Istened. 15 Így cselekedj minden várossal, amik tőled igen messze vannak, amik nem ennek a népnek városai közül valók. 16 De ezeknek a népeknek városaiban, amiket a te URad Istened ad neked örökségül, ne hagyj élni egy lelket sem; 17 Hanem mindenestől veszítsd el őket: a hitteust, az emoreust, a kananeust, a perizeust, a hivveust és a jebuzeust, ahogy megparancsolta neked a te URad Istened. 18 Azért, hogy meg ne tanítsanak titeket az ő mindenféle utálatosságaik szerint cselekedni, amiket ők cselekszenek az ő isteneiknek, hogy ne vétkezzetek a ti URatok Istenetek ellen. (5Móz 20,10-18)

Még a Jordánon való átkelés előtt megvívtak Izrael gyermekei Szihonnal és Óggal, akik mindketten óriások voltak:

Mert csak Óg, a Básán királya maradt meg a többi óriás közül: Íme, az ő ágya vaságy, és nem itt Rabbátban az Ammon fiainál van? Aminek kilenc sing a hosszúsága és négy sing a szélessége, a férfi könyök mértéke szerint. (5Móz 3,11)

Óg ágya kilenc sing volt, vagyis kb. 4 és fél méter hosszú volt, és két méter széles. Az Úr meghagyta az Ammon fiainak földjét is, és Ézsau leszármazottainak földjét is a saját birtokukban, mert azok kiirtották azoknak a földeknek az óriásait, és úgy laktak ott.

19 És mikor közel jutsz az Ammon fiaihoz, ne háborgasd őket, ne is ingereld őket: mert nem adok neked az Ammon fiainak földjéből semmi örökséget, mert a Lót fiainak adtam azt örökségül. 20 (Óriások földjének tartották azt is; óriások laktak azon régen, akiket az ammoniták zanzummimoknak hívtak. 21 Ez a nép nagy, sok és magas mint az anákok, de kivesztette őket az ÚR előlük, és birtokukba vették őket, és az ő helyükben laknak; 22 Ahogy az Ézsau fiaival is cselekedett akik Szeir hegyén laknak, akik elől kivesztette a horeusokat, hogy birtokolják azok örökségét, és lakjanak azoknak helyén mind e mai napig. 23 Az aveusokat pedig akik Házerimben laktak egészen Gázáig, a káftoreusok akik kijöttek Káftorból, kivesztették és azok helyén laknak.) 24 Keljetek fel azért, induljatok és költözzetek át az Arnon patakján; Nézd: kezedbe adtam Szihont, Hesbon királyát, az emoreust és annak földjét; foglald el és harcolj ellene. (5Móz 2,19-24)

Azzal, hogy Izrael nem irtott ki minden népet Kánaán földjén, ahogyan az Úr parancsolta neki, „meghagyta” ezt a magot a földön, de Isten már nem büntette még egyszer a földet olyan súlyosan, mint az özönvíz idején. Ha a Séth vonal magyarázat lenne az igaz, akkor Istennek többször el kellett volna törölnie az emberiséget a földön, mert Isten népe újra és újra keveredett az „istentelen” népekkel. Ahogyan ezt Ezsdrás és Nehémiás könyvében is olvashatjuk. Ez igaz lehetne a gyülekezet korára is, amikor hívők házasodnak nem hívőkkel. De még csak fel sem merül az Igében, hogy egy ilyen globális méretű büntetést tervezne Isten ezekre az esetekre.

Az, hogy a bukott angyaloknak a büntetése többszintű, bizonyítja azt, hogy a Sátán lázadásában való részvétel még nem vonta maga után az ítéletükig tartó megkötözöttséget a mélységben. Ahhoz az így megbüntetett angyaloknak valami sokkal nagyobb gonoszságot kellett elkövetniük, hogy ilyen komoly ítéletet kapjanak Istentől.

“ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg”

admin Hitélet ,,,,,
“ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg”

Én parancsoltam felszentelt vitézeimnek, és elhívtam erőseimet haragomnak véghezvitelére, akik én bennem büszkén örvendenek. (Ézs 13,3)

I order and I lead them; giants come to fill my rage, rejoicing together and insulting. (Ézs 13,3 – Septuaginta, Apostolic Bible Polyglot)

Én parancsoltam és vezetem őket; óriások jönnek haragomnak véghezvitelére, akik együtt örvendenek és sértenek. (Ézs 13,3 – Septuaginta, Apostolic Bible Polyglot fordítása)

Már töbször taglaltuk, hogy a Septuaginta fordítás miért jelentős a Bibliák történetében. Először azért, mert zsidó rabbik fordították a héber szöveget görögre. Másodszor azért, mert Krisztus előtt tették mindezt, és végül mert ez a változat volt akkoriban a pogányok körében „az ószövetség”. Itt meg kell említenem, hogy a keleti ortodox egyházban, sokáig, ha nem mind a mai napig (erről sajnos nincs információm) ez az ószövetség. Sok újszövetségi szakasz ebből idéz, és nem a héber szövegből. Sok eltérés van a kettő között, amelyekre most már nem térnék ki részletesen. A tárgyalt téma vonatkozásában azonban fontos, hogy a héber szöveg fordításaiból a mai ember számára nem jön elő az a jelentéstartalom, amely Jézus kortársainak még egyértelmű volt.

Az a szó, amelyet a Septuagintában óriásként fordítottak, az a héber gibbor.

– Original: גּבּר גּבּור- Transliteration: Gibbowr – Phonetic: ghib-bore’ – Definition: adj

1. erős, hatalmas

2. erős ember, bátor ember, hatalmas ember

– Strong’s: Intenzív ugyanabból a szóból, mint a H1397; erőteljes; hallgatólagosan harcos, hős: – bajnok főnök óriás hatalmas (ember) erős (ember) bátor ember.

Mivel ennyire árnyalt a jelentése, azért egy nem hébernek nehéz eldönteni, hogy mikor melyik jelentést kell alkalmazni. A Septuaginta ezért nagy segítség nekünk ebben az esetben, mert az írásokat ismerő héberek mondták meg, hogy melyik helyen melyik jelentéssel találkozunk. Ennek megfelelően, az alábbi helyeken jelent meg az óriás szó:

1Móz 6:4; 1Móz 10:8; 1Móz 10:9; 1Móz 14:5; 4Móz 13:33; 5Móz 1:28; Józs 12:4; Józs 13:12; 2Sám 21:18; 2Sám 21:22; 1Krón 1:10; 1Krón 11:15; 1Krón14:9; 1Krón 20:4; 1Krón 20:6; 1Krón 20:8; Jób 26:5; Zsolt 19:5; Zsolt 33:16; Péld 21:16; Ézs 3:2; Ézs 13:3; Ézs 14:9; Ézs 49:24; Ézs 49:25; Ezék 32:12; Ezék 32:21; Ezék 32:27; Ezék 39:18; Ezék 39:20;

Így már másképp vélekedhetünk Nimródról is, „aki kezdett óriássá lenni”(1Krón.1,10; 1Móz.10,8) Gilgamesről, aki Nimród is, azt mondják, hogy 1/3 ember volt, és 2/3 isteni. Ezzel mindjárt érthető lesz, hogy miért kezdett el fizikailag is nőni, óriássá válni. Ezért érdekes, hogy amikor az amerikai hadsereg bevonult irakba, akkor rögtön „lecsaptak” Gilgames sírjára, valószínűleg a DNS minták megszerzéséért. A Noé napjai napjainkban című sorozatban már foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy mi is az eredete az óriásoknak, és mi a története, amelyet megérthetünk az írásokból. Érdemes felidéznünk, hogy nem véglegesen lettek elpusztítva.

15.11 És az óriások szellemei gonoszul cselekszenek, romlottak, támadnak, harcolnak a Földön, és bánatot okoznak. És ők nem esznek ételt, nem szomjaznak meg, és nem lesznek láthatóak.

15.12 És ezek a szellemek felemelkednek az emberek fiai ellen, és a nők ellen, mert belőlük jöttek ki a mészárlás és a pusztulás napjaiban.

16.1 És az óriások halála, amikor a szellemük elhagyja testüket, a hústest elpusztul, az ítélet végrehajtása előtt. Ezért így lesznek amíg a végrehajtás nagy napja el nem jön, a Nagy Korra, a Vigyázókra és az istentelenekre. (1Énokh 15,11-16,1)

Énokh könyve szerint az elpusztult óriások lettek a démonok, akiknek a szelleme a mai napig „él”. És innen kezd érdekes fordulatot venni a visszatérésük gondolata. Két oldalról közelítsük meg a témát. A világi médiában, különösen a szórakoztató iparban, egyre több az óriásokkal foglalkozó film, stb. Ezekben gyakran pozitív szereplő az óriás. Legjobb esetben is ledegradálják őket mesefigurává vagy legendává, hogy ne vegyük őket komolyan.

Az írásokban egyértelműen gonoszok, akik egymást is és az embereket is írtották. Észre kell vennünk a tendenciát, hogy ezzel is kondicionálnak bennünket, hogy fogadjuk el őket, mint a földönkívülieket. A másik oldala a megközelítésnek a Biblia illetve a Septuaginta oldaláról. Egyértelműen kiolvashatjuk, hogy vissza fognak térni az óriások.

A világ mostani korszakának végét az Úr visszajövetele zárja le. Az ezt megelőző korszakot két fontos jellemző írja le a Bibliában. Az egyik, hogy akkora hitetés jön erre a világra, amilyen még nem volt.

Ő pedig mondta: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jönnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánuk. (Lk 21,8) (saját kiemelés)

Akinek eljövetele a Sátán ereje által van, minden hatalommal, és jelekkel és hazug csodákkal, És a hamisságnak minden álnokságával azokon, akik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő üdvösségükre. És azért bocsátja rájuk Isten a tévelygés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak; (2Thessz 2,9-11)

Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehetne, a választottakat is. (Mt 24,24)

Ezt a hitetést az Atya engedi meg azokra, akik nem gyönyörködtek az igazságban, hanem inkább szerették az Isten és az isteni törvények nélküli életet. A másik jellemzője ennek a korszaknak, hogy olyan lesz, mint Noé napjaiban. És itt kell megvizsgálnunk az óriások visszajövetelét. Ézsaiás könyvének 13. fejezete ír Babilon pusztulásáról, amely az első 8 versben, kifejezetten Babilonról szól, és a 9. verstől kezdve pedig az Úr napját írja le. Ez egybevág a Jelenések könyvével, ahol Babilon pusztulását a 16.-18. fejezetig taglalja. A hetedik haragpohár kiöntetése után említtetik meg Babilon az Isten előtt:

És a nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai elestek; és a nagy Babilon megemlíttetett az Isten előtt, hogy adjon annak inni az ő búsult haragja borának poharából. (Jel 16,19)

Babilon pusztulása közvetlen az Úr visszajövetele előtt lesz. És ezért érdekes, amit a Septuaginta szerint olvashatunk Ézsaiásnál.

Én parancsolok és én vezetem őket; óriások jönnek haragomnak véghezvitelére, egyszerre örvendeznek és sértegetnek. (Ézs 13,3 – Septuaginta) (saját kiemelés)

Tehát az Úr napja előtt megjelennek az óriások, mint az Úr haragjának eszközei. Ezt erősíti meg, szintén a Septuaginta szerint, Ezékielnél az ige:

És te, embernek fia, így szól az Isten, mondd a madaraknak, minden szárnyas állatnak és minden mezei vadnak: Gyűljetek egybe és jöjjetek el, seregeljetek egybe mindenfelől az én áldozatomra, mert én nagy áldozatot szerzek nektek Izrael hegyein, és egyetek húst és igyatok vért! Óriások húsát egyétek, s a föld fejedelmeinek vérét igyátok, kosok, bárányok és bakok, bikák, Básánban hízottak mindnyájan; S egyetek kövérséget jóllakásig, és igyatok vért megrészegedésig az én áldozatomból, amelyet szerzek nektek; És lakjatok jól az én asztalomnál lovakból és paripákból, óriásokból és minden hadakozó férfiakból, ezt mondja az Úr Isten. (Ezék 39,17-20) (saját kiemelés)

És láttam egy angyalt állni a napban, és kiáltott nagy szóval, mondva minden madaraknak, amelyek repdestek az égnek közepette: Jöjjetek el, és gyűljetek egybe a nagy Istennek vacsorájára; (Jel 19,17)

Ahogyan látjuk, az Ezék. 39,17-20 egybevág a Jelenések könyvének azzal a szakaszával, ahol az armageddoni csatátánál az angyal felszólítja a madarakat a húsevésre.

A Septuaginta szerint egyértelműen látszik, hogy újra meg fognak jelenni az utolsó időkben az óriások.  A hegyek mélyéről fognak előjönni, hústestben. Az armageddoni csata a Jelenések 9. fejezete után következik időben, ahol azt látjuk, hogy a pokol kapui is megnyílnak. Jézus maga is említést tesz a pokol kapuiról.

De én is mondom neked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én egyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalt. (Mt 16,18)

És az Élő; pedig halott voltam, és íme élek örökkön-örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai. (Jel 1,18)

Egyértelmű, hogy az Úr fogja elengedni a pokol lakóit a földre, amikor eljön annak az ideje. Ma, ha valaki egy kicsit tájékozódik mondjuk CERN ügyben, hogy valójában dimenziók közötti átjárót próbálnak nyitni, vagy megnézi, hogy hogyan működnek a kvantum számítógépek, vagy elolvas régi pokoljárásról szóló könyveket (mint például a Magyar Ritkaságok sorozatból – Tar Lőrinc pokoljárása), akkor nem csak a Bibliából, hanem más forrásból is megbizonyosodhat arról, hogy a föld mélye rejti a halottak birodalmát.

Mert tűz lobban fel haragomban és leég a Seol fenekéig; megemészti a földet és gyümölcsét, és felgyújtja a hegyek alapjait. (5Móz 32,22)

És megnyitotta a föld az ő száját, és elnyelte őket és az ő háznépeiket: és minden embert, akik Kórééi voltak, és minden jószágukat. És alászálltak azok és mindaz, ami az övék, elevenen a pokolra: és befedezte őket a föld, és elvesztek a közösség közül. Az Izraeliták pedig, akik körülöttük voltak, mind elfutottak azoknak kiáltására; mert azt mondták: netalán elnyel minket a föld! (4Móz 16,32-34)

Sok nép mondája ismer olyan helyeket, amelyeket ma átjárónak hívnánk. Ezek adott földrajzi helyek a seol, az alvilág felé. De a bibliai történetnél maradva, amikor Jézus mondja, hogy az egyházán a pokol kapui sem vesznek erőt, akkor azt a Hermon hegynél mondja, amely a zsidó hagyományok szerint a pokol kapuja volt. Történet szerint ott szálltak le a bukott angyalok a 1Móz.6.fejezetben, amikor eljöttek az emberek lányai miatt.

A Septuaginta szerint van még egy érdekesség az Ézsaiás könyvének 13. fejezetében:

Mert az ég csillagai, és Orion, és az ég minden seregei nem ragyogtatják fényüket, sötét lesz a nap támadásakor, és a hold fényét nem tündökölteti. (Ézs 13,10 – Septuaginta) (saját kiemelés)

Nimród, (más néven Orion, Osiris, Apolló, Gilgames, Jupiter) eljövetelének is köze lehet ehhez a korszakhoz. Sok okkult forrás őt nevezi meg, mint akit visszavárnak, hogy elhozza az „aranykort” az emberiségnek. Mivel ő is óriás volt, ezért érdemes felfigyelni arra, hogy A Septuaginta szerinti fordításban külön megemlékeznek az Orion csillagképről. Most, 2017. szeptember 23.-án lesz az égen egy olyan jelenség, amely állítólag még nem volt, és a föld történetében nem is lesz (legalábbis bibliai időszámítás szerint). Meg fog születni a Jupiter, a Szűz csillagképből. Jupiter nem más, mint Apolló, római változatban. Ha megfigyeljük, akkor a csillagászatban nagyon sok a pogány istenség. Nem véletlenül. Az okkult asztrológiával is foglalkozó spiritualista körökben, ez a csillagászati esemény, az „ahogyan fenn, úgy lenn” alapelvéből kiindulva jelentőségteljes. Nem állítom, hogy ez a dátum fix Nimród megszületésére, mert az időket csak az Atya tudja. Az érdekesség csak az, hogy ez az együttállás Nimród, vagyis Apolló megszületését mondja el, aki valószínűleg, már a nevéből ítélve is, hatalommal fog rendelkezni a démoni seregek felett.

Királyukul pedig a mélység angyala volt felettük; annak a neve zsidóul Abaddon, görögül pedig Apollion, azaz Vesztő a neve. (Jel 9,11)

Apollo, vagyis Nimród, vagy Osiris a vezetője a démoni seregeknek. A Jelenések könyve nem zárja ki, hogy ez az Apolló ne lehetne ugyanaz, mint a „veszedelem embere” (2Thessz.2,3), aki a hittől való szakadás után fog lelepleződni. Ez azt jelenti, hogy a személye már korábban ismert lehet, és a hittől való szakadás után fog lelepleződni, hogy kicsoda is ő valójában. Ez a személy is Armageddonnál fog meghalni, az Úr szájának lehelletétől (2Thessz.2,8). És itt vág az ő személye egybe az óriásokkal. Hiszen ha ő egy közülük, akkor érthető, hogy miért tudja az óriásokat is elvinni Armageddon mezejére, hogy az Úr ellen harcoljanak.

A Septuaginta többet mond el nekünk az óriásokról, mint a héber szövegekből készült fordítások. Az, hogy ott megjelentek az óriások, és végigvonulnak Isten kijelentésén, alátámasztja Énokh könyvének a leírását a történetükről, amely történet, mint minden más gonosznak a története ezen a földön, Armageddonnál ér véget. Az Úr visszajövetele után már csak a Sátán marad egyedül megkötözve, a többiek nem cselekedhetnek semmit az Úr uralkodása alatt.

Visszatérve a médiából felénk sugárzott programozásra, hogy „barátkozzunk meg” az óriások gondolatával, ez már nem csak onnan jön felénk, hanem az utcáról is. Ha elfogadjuk, hogy ezeknek, mint a földön mindennek szellemi háttere van, akkor azt vehetjük észre, hogy az óriások készülnek a visszatérésre. Különben a szobrokat sem úgy neveznék el, mint „Ébredés”.

Mivel az óriások testben éltek ezen a földön, de egy olyan fajt képviseltek, akik nem szerepelnek Isten tervében. Úgy tűnik, hogy az ítéletükkel vár az Úr egészen Armageddonig. (lásd fenn – Énokh 16,1-verset) Az Úr napját követően már ők sem és a démonok sincsenek megemlítve.

Nem tudom, hogy mennyi időnk van addig, amíg az óriások megjelennek. Ha figyeljük a dátumokat, amikkel manapság globális szinten találkozunk, akkor két fontos dátum van. Az ENSZ új programja 2030-ig akar befejeződni. A transzhumanizmus pedig 2045-re mondja, hogy halhatatlan lesz az ember. A Szent Szellem is azt sugallja, hogy nincs sok idő hátra. Valóban olyan idők előtt állunk, amelyek még nem voltak a földön. (javaslom ezeknek az igéknek a folyamatos egybeolvasását)

És lett az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodtak a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodott és az ő angyalai; De nem vehettek diadalt, és az ő helyük sem találtatott többé a mennyben. És vettetett a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vettetett a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetnek. (Jel 12,7-9)

Ezért megerőtlenednek minden kezek, és elolvad minden embernek szíve; (Ézs 13,7)

Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállt az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint aki tudja, hogy kevés ideje van. (Jel 12,12)

Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, amik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek. (Lk 21,26)

És az ember, aki megmarad, ritkább lesz a színaranynál, és a férfi ritkább lesz Ofir kincsaranyánál. (Ézs 13,12 – Septuaginta)

És ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egyetlen hústest sem menekülne meg; de a választottakért, akiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat. (Mrk 13,20)

Szörnyű képet fest elénk az Úr! Ha egybeolvassuk a fenti igéket, akkor igencsak meg kell döbbennünk, hogy le van írva az igében, hogy milyen idők lesznek itt a földön. Gondoljunk bele, hogy a levegőég minden gonosz fejedelme, hatalmassága, vilgábírója, gonosz szelleme, a pokol démonai, és még az óriások is itt lesznek, hogy pusztítsák az emberiséget. Ma még nem is tudjuk, hogy mindezek milyen formában, testben fognak megjelenni (manifesztálódni), de akit ez váratlanul ér, az le fog bénulni teljesen a félelemtől.

Ebben a helyzetben csak az Úr tud bárkit is megtartani. komolyan kell vennünk az Úrral való együttjárást, és kérnünk kell a kegyelmét arra, hogy elkerülhessük ezt az időt.

Noé napjai napjainkban 1/3 rész

admin Hitélet ,,,

Noé idejének jellemzői

Mielőtt a témába belekezdenénk, néhány dolgot tisztázni kell, mert a téma csak egy bizonyos szemszögből lesz érthető. Az írásom alapja a Biblia és annak kijelentései. A Bibliát, mint isten kijelentését fogadom el, és nem mint kultúrtörténeti szöveggyűjteményt. Péter és Pál apostol szavaival élve:

A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, (2Tim 3,16)

Tudva először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Szellemtől indíttatva szóltak az Istennek szent emberei. (2Pét 1,20-21)

A bibliai világkép is más, mint amit ma tanítanak az iskolában. Ez a világkép azonban az írások körén belül teljesen egységes. Onnan indul, hogy Isten teremtette ezt a földet, és mindent, amit magunk körül látunk. De nem csak ezeket, hanem az írásokban szereplő más helyszíneket is (pl. mennyet), és más lényeket is (pl. angyalokat). A teremtés leírása is egységes. Egyes részek szűkszavúbbak az egyik  írásban, míg más írásokban más részek a részletesebbek, úgy hogy kiegészítik egymást. Ha arra gondolunk, hogy Mózes írta a Jubileumok könyvét, és a Teremtés könyvét (1Mózes) is, akkor érthető, hogy miért nem írta le többször ugyanazt a történetet.

Ezért érthető okokból az özönvíz történetét, a Teremtés könyve (1Mózes) nem taglalja olyan részletességgel, mint más írások —Jubileumok, Jásár és Énokh könyvei —, hiszen ott részletesen le vannak írva. Sőt, Énokh könyve tartalmaz egy szakaszt, mint Noé könyvét is.

A mai kanonizált bibliai könyvek idéznek több olyan könyvből, amelyek nem részei a kanonizált könyveknek, de hivatkoznak rá. A kanonizálás folyamata előtt, nem voltak ilyen szigorú szabályok, hogy mely írásokat lehet kijelentésként olvasni és melyeket nem. Ezért az írások sokkal szélesebb körben ismertek voltak. Például hivatkozik Péter is és Júdás is Énokh könyvére. Jézus idejében ezek a könyvek mind szabadon olvasottak voltak. De ha a fenti hivatkozások mintáját követve megnézzük, hogy Isten Szelleme bizonyságot tesz Jób történetének igazságáról, hiszen a Jak.5,11 és Ezékiel könyvének 14. fejezete is hivatkozik rá, akkor ez alapján Énokh könyvének is meg kell állnia. De van hivatkozás Jásár könyvére is. Ahol azonban a nem kanonizált írások ellent mondanak egymásnak vagy a Bibliának, ott természetesen a Biblia könyveit tekintjük mértékadónak.

A Bibliából kiindulva Noé idejének jellemző vonásait, más forrásokkal összevetve, elég részletesen megérthetjük, hogy mi is történt akkoriban. De miért is szeretnénk ezzel foglalkozni? Jézus mondja, hogy az Ő visszajövetele idején olyan lesz a világ, mint Noé napjaiban. De ennek a kijelentésnek két oldala van. Az egyik, hogy akik nem az Úrral járnak, azok nem vesznek észre semmit, ahogyan ezt Jézus is kifejti, hogy adnak-vesznek, házasodnak, élik a mindennapi életüket, és az Úr napja számukra úgy jön el, mint a tolvaj (Mt.24,39; 1Thessz.5,2; 2Pét.3,10). De a másik oldalról, a föld Noé napjaiban teljesen — hangsúlyozom teljesen — megtelt erőszakossággal és gonoszsággal.

És látta az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz. (1Móz 6:5) [saját  kiemelés]

Tekintett azért Isten a földre, és íme meg volt romolva, mert minden hústest megrontotta az ő útját a földön. (1Móz 6:12) [saját kiemelés]

Nem csak egyszerűen létezett gonoszság is a földön, mint ma, hanem minden és mindenki megromlott. Sokan felróják Istennek, hogy a fajtalankodás, és egyéb bűnök miatt kiírtotta az egész földön az életet, kivéve Noét, és a bárkában lévő embereket és állatokat. De ez így nem fedi a valóságot. Isten nem írtja ki a teremtményeit csak úgy. Szereti őket, és mivel igazságosságban és jogosságban uralkodik, ezért minden teremtményének megvan előtte az esélye egy teljes életre. Ezért szeretnénk jobban megvizsgálni, hogy mi is történt akkoriban valójában.

Hogyan kezdődött?

A teremtéstől számítva, a Mózes első könyve alapján előrehaladva az időben, Járed idejéig, folyt az élet a maga rendjében a földön. Akkor, amikor elkezdtek sokasodni az emberek, akkor a  felügyeletükkel megbízott angyalok, akiknek jóra kellett volna tanítani az embereket, elkezdtek „gyönyörködni” az emberek lányaiban,  és elkezdtek vágyakozni utánuk, majd eljöttek hozzájuk. Nem simán történt meg ez közöttük, mert előre féltek az Úr büntetésétől, ezért a vezetőjük megeskette a többieket is, hogy együtt fognak ezért a bűnért felelősséget vállalni. Ez valamikor a teremtéstől számítva kb. 600-800 között kezdődhetett. Az időszámítástól visszaszámolva, kr.e. 3400-3200 között, bibliai kronlógiát követve.

És látták az Istennek fiai az emberek lányait, hogy szépek azok, és vettek maguknak feleségeket mind azok közül, kiket megkedveltek. (1Móz 6,2)

Teljes számban kétszázan voltak, akik Járed idejében alászálltak az Árdiszra, ami a Hermon hegyének csúcsa. Azt a hegyet azért Hermonnak hívják, mert annak csúcsán esküdtek meg és vetették magukat közös átok alá. (1Énokh. 6,6)

És Mahalalel feleségül vette Dinah-t a tizedik jubileum második (év)hetében, Barakiel lányát az apja fitestvérének a lányát, és szült neki fiút a harmadik hét hatodik évében, és Járednek nevezte, mert az ő napjaiban szálltak le az Úr angyalai a földre, azok akiket Vigyázóknak hívnak, akiknek az emberek gyermekeit kellett volna tanítani, és ítéletet és egyenességet gyakorolni a földön. (Jub. 4,15)

Az óriások voltak a földön abban az időben, sőt még azután is, mikor az Isten fiai bementek az emberek lányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitől fogva híres-neves emberek voltak. (1Móz 6,4)

Ezek azok az angyalok, akikről Júdás így ír: „És az angyalokat is, akik nem tartották meg fejedelemségüket, hanem elhagyták az ő lakóhelyüket,”(Júd 1,6) Júdás sem tudhatna ezekről a dolgokról, ha kizárólag a mai kanonizált könyveket olvasta volna. De szerencsénkre Júdás levelét a Szent Szellem „beválogattatta” az ihletett könyvek közé. Régebben az „Istennek fiai” kifejezést Seth leszármazottaira vonatkoztatták, de ez nem állja meg a helyét. Mert azt a kérdést nem tudja megválaszolni, hogy akkor honnan jöttek az óriások. És miért terjedt volna el a gonoszság olyan gyors ütemben és mértékben. Az óriások létezésére azonban a világszerte feltárt számtalan régészeti lelet a bizonyság. Ha Seth leszármazottai, mint Isten gyermekei, vettek volna feleséget Káin leszármazottai közül, akkor az még nem eredményezne óriásokat, mivel Isten a szabályokat a teremtéskor megszabta, hogy minden mag csak a maga fajtáját szaporítsa:

Azután mondta az Isten: Hozzon a föld élő állatokat nemük szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemük szerint. És úgy lett. Teremtette tehát Isten a szárazföldi vadakat nemük szerint, a barmokat nemük szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemük szerint. És látta Isten, hogy jó. (1Móz 1,24-25)

Emellett a keveredés mellett, a leszállt angyalok, elkezdtek nekik mennyei titkokat feltárni, és mindenféle gonosz dologra buzdították az embereket.

És Azázel megtanította az embereket arra, hogy hogyan csináljanak maguknak kardokat, késeket, pajzsokat, mellvérteket, és megismertette velük a föld mélyén rejlő különböző fémeket, és azok megmunkálásainak műveleteit, és a karkötők, ékszerek, és az öntvények használatát, a szemhéjak kifestését, és mindenféle értékes drágakövek (megmunkálását), és minden színeknek festéshez való keverését. És a világ megváltozott. (1Énokh. 8,1)

Erre nem kizárólag Énokh könyvéből találunk magyarázatot, hanem a Bibliában is. Ha megfigyeljük az 1Móz.4. és 5. fejezetében lévő két külön családfát, akkor látszik, hogy Káin ágán indulnak meg a világi cselekedetek, míg Ádám és Séth ágán semmi ilyen cselekedetre való utalás nincs.

És ismerte Kain az ő feleségét, az pedig fogadott méhében, és szülte Hánókhot. És épített várost, és nevezte azt az ő fiának nevéről Hánókhnak. És lett Hánókhnak fia, Irád: És Irád nemzette Mekhujáelt: Mekhujáel pedig nemzette Methusáelt, és Methusáel nemzette Lámekhet. Lámekh pedig vett magának két feleséget: az egyiknek neve Háda, a másiknak neve Czilla. És szülte Háda Jábált. Ez volt atyjuk a sátorban-lakóknak, és a barompásztoroknak. Az ő atyjafiának pedig Jubál volt neve: ez volt atyja minden lantosnak és síposnak. Czilla pedig szülte Tubálkaint, mindenféle réz- és vasszerszámok kovácsolóját: és Tubálkain húgát, Nahamát. Akkor mondta Lámekh az ő feleségeinek: Oh Háda és Czilla, hallgassatok szavamra, Lámekh feleségei, halljátok beszédem: embert öltem, mert megsebzett; ifjat öltem, mert megütött. (1Móz 4,17-23)

Úgy tűnik, hogy azoknak az embereknek, akik Isten nélkül képzelték el az életüket, volt szükségük  védelemre, szórakozásra, más munkákra is. Ezzel szemben Ádám családfájájánál csak anyi van, hogy élt ennyi és ennyi évet, majd nemzette ezt és ezt, utána még élt ennyi évet, majd meghalt. Ez két dologra engedhet következtetni. Az egyik, hogy Istennél a mi emberi tevékenységünk valóban semmit nem számít. A másik, hogy akik az Úrral járnak, azoknak Ő a teljesség, és minden más csak sokadrangú kérdés. Úgy látszik, hogy Istennél az élet maga a fontos, és annak kioltása ezért különlegesen nagy bűn.

Ebben a megváltozott világban azonban elindult az események egy visszafordíthatatlan folyamata.

Mi is történt

A Káinnal és Lámekkel kezdődött emberölések egyre nagyobb méreteket öltöttek, és ehhez hozzájárult még az angyal-ember kereszteződésből születettek, a Nefilimek, elszaporodása és sajátságos életvitele. Isten eredeti tervében nem volt benne az ember és angyal kereszteződése. Ennek a kereszteződésnek az eredménye fokozódó erőszak lett, mely nemcsak az óriásokat és embereket érintette, hanem minden élőlényt.

És elhatalmasodott a törvénytelenség a földön, minden test megrontotta a maga útját, az emberek, és a háziállatok, és a vadállatok, és a madarak, és minden ami a földön jár elhagyta az adott rendjét s minden élő romlottá lett, és még egymást is enni kezdték, és igazságtalanság hatalmasodott el a földön, és az emberiség minden képzelete és minden cselekedete állandóan a gonoszság volt. És az Isten letekintett a földre és íme, az romlottá vált, és minden test megronotta a maga rendjét, és minden ami a földön volt gonoszságot cselekedett mindenben az Ő színe előtt.. És ezért azt mondta, hogy minden embert és minden testet elpusztít a föld színéről, amelyeket megteremtett. (Jub. 5,2-4) [saját  kiemelés]

És fiakat szültek, a Nefilimet, és azok mind különböztek egymástól, és felették egymást: az óriások ölték a Nefilt, és a Nefil ölte az Eljót, és az Eljó az embereket, és egyik ember a másikat. És mind odaadta magát a gonoszság munkájára, hogy sok vért ontson, és a föld bűnnel telt meg. Majd ezek után vétkeztek a vadállatok, a madarak és minden mozgó ellen a földön: és a sok vér betöltötte a földet, és az ember minden gondolata, képzelete és vágya folyton csak gonosz volt. (Jub. 7,22-24) [saját  kiemelés]

És azokban a napokban, miközben megsokasodtak a földön fiakkal és lányokkal, az emberek fiai mindannyian elhagyták az Úrnak az útjait és megtanították egymásnak a gonosz gyakorlataikat és tovább vétkeztek az Úr ellen. És minden ember készített magának istent és megrabolták és kifosztották az emberek a felebarátjaikat és a rokonaikat is és megrontották a földet, és megtelt a föld erőszakkal. És a bíráik és uradalmaik bementek az emberek leányaihoz és kedvük szerint feleségeket vettek magukhoz, elragadva azokat a férjeiktől, és azokban a napokban az emberek fiai vették a föld állatait, a mezők vadjait, az egek madarait, megtanulva annak módját, hogy miként keverhetik az állatok egyik faját a másikkal, hogy azáltal felingereljék az Urat; és Isten látta, hogy az egész föld romlottá lett, mert minden test romlottá vált a földön, minden ember és minden állat. (Jás. 4,16-18) [saját  kiemelés]

Ők, és a velük lévő többi angyal feleségeket vettek magukhoz, mindegyik azt, akit választott magának, elkezdtek bejárogatni hozzájuk, és velük háltak. És megtanították őket varázslatokra (mágiára), bűvöletekre és a gyökereket vágni (oltani), és megismertették velük a növényeket. Azok teherbe estek tőlük, és hatalmas óriásokat szültek, kiknek magassága háromezer könyöknyi volt. Ezek felélték az emberek minden termését, amíg azok nem bírták őket tovább eltartani. Ekkor az emberek ellen fordultak, hogy azokat falják fel. És kezdtek bűnöket cselekedni a madarak, állatok, csúszómászók, és halak ellen is, és egymásnak estek, hogy egymást felfalják és megitták a vért. A föld pedig vádat emelt a törvénytelenek ellen. (1Énokh. 7,1-6)

Látjuk, hogy az angyalok, semmi jót nem hoztak az akkori földi lakosságnak. Sok tudást átadtak, de mind istentelen volt. Büntetésük is kivételes volt, amelyre még a legerősebb angyal, Mikháel (Mihály) is megilletődve reagál:

És azon a napon Mikháel válaszolt Rafaelnek, mondván: „A szellem ereje hatalmába kerít és remegésre késztet engem a titkok büntetésének súlyossága miatt, az angyalok büntetése miatt. Ki tudja elviselni az ítélet szigorát, amit végrehajtottak, és amitől azok olvadoznak?” És ismét szólt Mikháel, és mondta Rafaelnek: Ki az, akinek szíve nem olvad meg ettől, és akinek bensője nem nyugtalankodik az ítéletnek e szavai miatt, (amely) kimondatott rájuk azok miatt, akik így kivitték őket? (1Énokh. 68,2-3)

Ez a büntetés pedig úgy kezdődött, hogy végig kellett nézniük, ahogyan a gyermekeik kiírtják egymást. Csak ezután lettek megkötözve hetven nemzedék idejéig (1Énokh.10,12), majd akkor el lettek engedve a végső ítéletig. Erre a hetven nemzedéknyi időre még később visszatérünk.

De az Úr még ekkor sem azonnal hozta el az ítéletet, hanem adott Noénak és Matuzsálemnek 120 évet, hogy hirdessék a megtérést az embereknek.

És miután sok év telt el, Noé életének négyszáznyolcvanadik évében, amikor mindazok az emberek, akik követték Istent meghaltak az emberek fiai közül, csak Matuzsálem volt az, aki maradt, Isten szólt Noénak és Matuzsálemnek, mondva: Szóljatok, és hirdessétek az emberek fiainak, mondva: Így szól az Úr, térjetek vissza gonosz útjaitokról és hagyjátok el műveiteket, és az Úr megbánja majd a veszedelmet, amelyet kijelentett, hogy megteszi veletek, így nem fog az megtörténni. Mert így szól az Úr: Íme, adok nektek időt, százhúsz évet; ha visszatértek hozzám és elhagyjátok gonosz útjaitokat, akkor én is elfordulok a veszedelemtől, amelyet mondtam, és akkor nem lesz az, mondja az Úr. És Noé és Matuzsálem elmondta az Úr minden szavát az emberek fiainak, nap nap után, folyamatosan mondták nekik. De az emberek fiai nem hallgattak rájuk, sem nem hajtották fülüket szavaikra, és keménnyakúak voltak. És az Úr adott nekik százhúsz évnyi időszakot, mondva: Ha visszatértek, akkor az Isten is megbánja a gonoszt, hogy így ne pusztuljon el a föld. (Jás. 5,6-11)

Ezután jött el az özönvíz, melynek történetét a Biblia is leírja. Az özönvíz után nem maradt életben egy óriás sem, egy keresztezett faj sem, és egy ember sem, aki nem volt a bárkában. Csak azok az állatok maradtak meg, amelyek eredetileg is Isten teremtésének a részét képezték. Az állatokkal rendben mentek tovább a dolgok, de az embereknél ez nem így történt.

Noé igaz, tökéletes férfiú volt a vele egykorúak között. Istennel járt Noé. (1Móz 6,9)

Az itt szereplő tökéletes szó, nem csak erkölcsi tökéletességre vonatkozik, hanem testi tökéletességre is. Az áldozati állatokat is ugyanezzel a szóval írja le a Biblia: A bárány ép, hím, egy esztendős legyen; (2Móz 12,5) A versben szereplő ép szó, az ugyanaz, mint a tökéletes szó az 1Móz.6,9-ben. Mivel csak Noé családja volt tiszta, ezért a fiainak feleségei között lennie kellett olyannak, aki nem volt genetikailag tiszta. Ez a tisztátalanság külsőleg nem látszódhatott, mert emberként vették el feleségül azokat Noé fiai. Hordozói lehettek a rossz géneknek. Ezért lehetett az utódaik között óriás, de nem minden utódjuk lett óriás.

Összefoglalva. Angyalok elhagyták a helyüket, mert látták az emberek lányait, és közülük feleségeket vettek. Az ő angyal-ember leszármazottaik lettek az óriások, akik, mivel nem volt elég élelmük, ezért pusztítottak mindent, ami a kezük ügyébe akadt. Emellett, az emberek gátlástalanul ölték egymást, és mindent elvettek a másiktól, amit csak megkívántak. A bukottak leszármazottai megtanították az embereket a fajok keresztezésére, amely által nem maradt érintetlen az állatvilág sem, és még azok is egymást ölték. Mai nyelven szólva, a génmanipuláció is mindennapos volt. Ilyen állandó erőszak és éhinség közepette csak Noé és családja maradt tiszta az Úr előtt, ezért kapott kegyelmet, hogy átmenekülhessen az ép állatokkal az özönvízen. De mint később látni fogjuk, a fiai feleségei közül nem volt mindenki genetikailag tiszta.