Az Ige ihletettsége

A teljes írás Istentől ihletett (2Tim 3,16)

De mit mond az Írás?(Gal 4,30)

Ő pedig felelt, és mondta: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik. (Mt 4,4)

Ebben az írásban ismét az Ige ihletettségével foglalkozom, mert olyan sok támadás éri ebben a tekintetben az igét, hogy úgy érzem, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem egy emberi alkotásról van szó, amikor a bibliát olvassuk. A témával már korábban foglalkoztam egy kicsit más szempontból, amikor azt néztük végig, hogy „szövegtechnikailag”, vagyis a szavak használata alapján lehet-e ihletett az írás. 2019. áprilisban írtam erről Az írás ihletett? cikkben. Szintén hasonló téma volt, amikor azt néztem végig, hogy egy fordítás lehet-e ihletett. Abban az írásban azt vizsgáltuk, hogy a kéziratok másolatai, illetve a fordítások lehetnek-e egyenértékűek az eredeti kéziratokkal, valamint létezik-e tökéletes fordítás. (A bibliafordításokról, 2020. április)

Sajnos ma már általános nézet teológus körökben, és emiatt az egyházakban is általában, hogy Isten a szerzők gondolatait ihlette, és ők a saját szavaikkal leírták mindazt, amire emlékeztek, vagy amire megvolt az ismeretük és a szókincsük. Legtöbbször a Bibliában található „hibákat” és ellentmondásokat hozzák fel erre érvként. Ennek a nézetnek maga a Biblia mond ellent, és ezt mindjárt meg is fogjuk látni.

De miért is fontos ez?

Azért, mert ha ez így lenne, akkor nem lehet tudni, hogy a Biblia melyik része az, ami valóban Isten kijelentése, és melyik rész az, ami emberi alkotás. Akkor ki tudná megmondani, hogy melyik részt kell komolyan venni, és melyik rész az, amit az írt oda, aki leírta a szöveget. Ha nem minden egyes szót Isten ihletett, és benne vannak az emberi tökéletlenségből származó hibák, akkor hitünk alapjai inognak meg. Akkor valóban szükség lenne a bibliakutatók verejtékes munkájára, hogy kihámozzák, hogy valóban mit is akart Isten mondani. De ha nincs így, – és remélem ez az írás elolvasásának a végére sokaknak nyilvánvaló lesz – akkor viszont nyugodtak lehetünk, mert az isteni gondviselés megőrizte számunkra Isten beszédét, és nem csak az üzenetét, ahogyan ezt az Egyszerű Fordítás borítóján olvashatjuk.

Az Írás bizonysága

De mit mond az Írás?(Gal 4,30)

Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Szellemtől indíttatva szóltak az Istennek szent emberei. (2Pt 1,21)

Az apostolok által szóló Szent Szellem arról tesz bizonyságot, hogy úgy forgatták az Ószövetséget, mint Isten hiteles szavát. Az Újszövetség tele van ószövetségi idézetekkel, és egyszer sem bizonytalanok azok, akik az igéket idézik. Mindig teljes hitelt adnak az igének, és nem kérdőjelezik meg annak helyességét. Péternél arról tesz bizonyságot az Úr Szelleme, hogy egyetlen ige sem származott saját magyarázatból, hanem a Szent Szellem ihletéséből szóltak Isten prófétái. Azt írták le, amit Isten mondott nekik. Nem adtak hozzá személyes magyarázatot, még akkor sem, amikor nem értették, hogy mit is kaptak (Dán.12,8).

Azt mondja az ige, hogy két vagy három tanú bizonyságára megáll minden (2Kor.13,1). Ebben az esetben is, Péter levelén kívül, Pál apostol Timótheushoz írt levele is arról tesz bizonyságot, hogy a teljes írás Istentől ihletett:

A teljes írás Istentől ihletett és hasznos…, (2Tim 3,16) 

És nem is csak ihletett, hanem hasznos is. Hogyan másképp lehetne hasznos, ha nem úgy kezelnénk az egész írást, mint Isten beszédét. Ha nem tudnánk, hogy melyik rész az, ami Istentől van, és melyik rész az, ami nem, akkor nem lehetne hasznos az egész írás. Sajnos ma már megkérdőjelezik Mózes könyveit is, hogy egészében ő írta volna azokat. De annak, aki ezt állítja, két komoly kérdéssel kell szembenéznie, mert Jézus elismeri, hogy Mózes könyveit maga Mózes írta:

Mert Mózes azt mondta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: Aki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg. (Mk 7,10)

Akkor ha mégsem Mózes írta Mózes könyveit, meg kell tudnunk válaszolni ezt a két kérdést:

1. Ha Jézus nem tudta, hogy nem Mózes írta ezeket, mert a közvélemény abban az időben Mózesnek tulajdonította, és ezért ő is úgy gondolta, akkor hogyan mondhatja magáról, hogy Isten Fia, és honnan tudott olyan dolgokat kijelenteni, amelyeket csak Isten tudhat? Akkor annyira emberinek kellett volna lennie, hogy ezt a fontos körülményt nem látta. De akkor hogyan lehetne elhinni neki, hogy a többi kijelentése pedig igaz? Hogyan mondhatta akkor, hogy én és az Atya egy vagyunk (Jn.10,30), ha ezt nem tudta?

2. Ha tudta, hogy nem Mózes írta a könyveit, és mégis úgy tett, mintha Mózes írta volna, akkor pedig nem lenne bűntelen. Akkor hogyan tudott minket megváltani, ha nem volt bűntelen? Ez a kérdés önmagában is káromlás, mert az Atya tett bizonyságot arról, hogy Jézus bűntelen volt (2Kor.5,21; Ézs.53,9; 1Pét.2,22; Jn.10,25; ApCsel.17,31; stb).

Szóval Jézus, amikor azt mondja, hogy „Mózes azt mondta”, akkor Mózesnek tulajdonítja Mózes öt könyvét, és ebben semmit sem kételkedik. Később külön is megnézzük, hogy Jézus milyen bizonyságot tesz az Igéről.

Ha pedig Isten maga tesz bizonyságot az Igéjéről, mind Jézus személyében, mind a Szent Szellem által, és azt mondja, hogy ez az ő beszéde, akkor az úgy van! Ha az emberek mást mondanak, akkor lelkük rajta.

 ... Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug,…. (Róm 3,4)

Az ihletés

Isten emberei megkapták azokat a szavakat, amiket szólniuk kellett. Nem homályos gondolatokat kaptak, hanem kifejezetten megkapták a szavakat, amiket mondaniuk kellett. Isten beszédét adták tovább. Isten az, aki igazán ismeri az embert, és egy teremtménye sem leplezett előtte (Zsid.4,13; Péld.15,11), ezért Ő könnyedén tud úgy szólni hozzánk, hogy azt „megkapjuk”, és pontosan tudjuk, hogy mit mondott. Itt most csokorba szedek néhány igeverset, amelyek mind arról tesznek bizonyságot, hogy az Úr beszédét adták tovább, és írták le azok, akiket a Bibliában olvasunk.

Az ÚR Szelleme szólt énbennem, és az ő beszéde az én nyelvem által. (2Sám 23,2)

Hiszen Dávid maga mondta a Szent Szellem által: (Mk 12,36)

És mondta nekem: Ember fia! eredj, menj el az Izrael házához, és az én szavaimmal szólj nekik. (Ezék 3,4)

Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! mert az ÚR szól: … (Ézs 1,2)

, és valamiket parancsolok neked, megmondd. (Jer 1,7)

, és mondta nekem az ÚR: Íme, az én igéimet adom a te szádba! (Jer 1,9)

És szóld nekik az én beszédeimet, … (Ezék 2,7)

Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjen, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szól: (Mt 1,22)

És ott volt egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjen, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat. (Mt 2,15)

Amint szólt az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, (Lk 1,70)

Ismét azt kell látnunk, hogy a próféták által leírtakat Istennek a Szent Szellemtől átitatott újszövetségi szolgái is teljesen úgy fogadták el, mint valósággal Isten beszédét, és bizonyságot tettek arról, hogy valóban Isten adta azokat a szavakat, amelyeket leírtak.

Atyámfiai, férfiak, szükség volt betelni annak az írásnak, melyet megjövendölt a Szent Szellem Dávid szája által Júdás felől, ki vezetőjük lett azoknak, akik megfogták Jézust. (ApCsel 1,16)

Krisztus bizonysága

Jézus beszédei között is sok olyan van, amely megerősít bennünket abban, hogy bizalommal olvashassuk az Igét, mert az valósággal Isten beszéde. Sőt, arról tesz bizonyságot, hogy még a legkisebb írásjelek is a helyükön vannak.

Mert bizony mondom nektek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, amíg minden be nem teljesedik. (Mt 5,18)

 és az írás fel nem bontható (Jn 10,35)

Erős kijelentést ad arról, hogy minden, ami meg van írva, az be fog teljesedni úgy, ahogy meg van írva. Még a saját szolgálatában is úgy kellett meglennie mindennek, ahogyan meg volt róla írva (Lk.18,31; Lk.24,44).

És mondta nekik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon: (Lk 24,46)

Amikor az idők végéről szól, akkor is az írások beteljesedéséről szól:

Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, amik megírattak. (Lk 21,22)

A tanítványoknak pedig egyenesen felrója, hogy nem hiszik el mindazt, amit a próféták megírtak:

És ő mondta nekik: Óh balgatagok és rest szívűek mindazoknak elhívésére, amiket a próféták szóltak! (Lk 24,25)

Sokan állítják ma, hogy Jónás könyve nem igaz történet, hanem csak egy legenda. Jézus nem vonta kétségbe annak valóságát, és azt, hogy megtörtént:

39 Ő pedig felelve, mondta nekik: E gonosz és parázna nemzetség jelet kíván; és nem adatik neki jel, hanem csak a Jónás próféta jele. 40 Mert ahogyan Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában, úgy az ember Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. (Mt 12,39-40)

Azt is mondják, hogy Dániel könyvét nem Dániel írta. Erre általában azért hivatkoznak, mert annyira pontos leírását adja a történelmi eseményeknek, hogy azt feltételezik, hogy később írták. Egyenesen három szerzőt látnak bele Dániel könyvébe. Jézus azonban nem vonta kétségbe, hogy Dániel írta volna:

Mikor pedig látjátok a pusztító utálatosságot, amelyről Dániel próféta szólt, ott állni, ahol nem kellene (aki olvassa, értse meg), akkor akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; (Mk 13,14)

Ismét azt kell kijelentenünk, hogy ha ezekről a mai tudományos nézetet vallók állításait elfogadjuk, akkor meg kell válaszolnunk a fent már felvázolt két kérdést. Jézus egyáltalán nem kételkedett az Írások helyességében és hitelességében.

Még tovább vizsgálva az igét, azt a megnyugtató kijelentést találjuk Jézustól, hogy Ő is azt a protestáns ószövetségi kánont fogadta el, amit mi is olvasunk. Az apokrif írásokat nem sorolta a Szent Írások közé:

És mondta nekik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam nektek, mikor még veletek voltam, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megírattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem. (Lk 24,44)

A zsidó szerkezete ugyanis az Ószövetségnek úgy áll össze, hogy első a törvények, utána a próféták, majd a költői könyvek, vagy írások, amelyeket zsoltárok néven is szoktak említeni. Innen van, hogy amikor Jézus az ártatlan életekről szól, akkor Ábeltől Zakariásig (Mt.23,35) sorolja fel, amely a teljes Ószövetséget jelenti, mert abban az első Mózes első könyve, és a Krónikák második könyve az utolsó.

A szavak ihletése

A Biblia megdönti azokat az érveket, amelyek azt mondják, hogy csak gondolatokat ihletett Isten, és nem a pontos szavakat. Amit ma olvasunk az Igében, azokat a szavakat mind Isten ihlette. sokszor nem is értették, hogy miért írják le azt, amit leírnak, de mégis azt kellett leírniuk, amit Isten mondott.

10 Amely üdvösség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, akik a rátok következő kegyelem felől jövendöltek: 11 Nyomozódva, hogy mely vagy milyen időre jelentette azt ki a Krisztusnak ő bennük lévő Szelleme, aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről és az azok után való dicsőségről. (1Pt 1,10-11)

Valószínű, hogy Dávid sem volt tisztában a 22-es zsoltár jelentésével, amikor leírta, hiszen egyesszám első személyben írja le Jézusnak a kereszten gondolt gondolatait. Ráadásul Dávid idejében még nem is volt ismert a keresztre feszítés, mint kivégzés.

De több más vers is bizonyságot tesz arról, hogy Isten konkrét szavakat adott a szolgái szájába:

Ezért most menj el, és én leszek a te száddal, és megtanítalak téged mit szólj. (2Móz 4,12)

Szólj neki, és add a szájába ezeket a beszédeket, és én leszek a te száddal és az ő szájával és megtanítalak titeket, hogy mit cselekedjetek. (2Móz 4,15)

Az Úr megígérte Mózesnek, hogy menjen el nyugodtan, mert Ő fogja betölteni a szájukat azzal, amit mondaniuk kell. De Dánielt már fentebb említettem, hogy ő sem mindig tudta, hogy mit kapott, hanem annak ellenére lejegyezte, hogy számára értelmetlen volt.

És én, Dániel, elájultam és beteg voltam néhány napig, de felkeltem és a király dolgát végeztem; és álmélkodtam ezen a látáson, és senki sem értette. (Dán 8,27)

Én pedig hallottam ezt, de nem értettem, és mondtam: Uram, mi lesz ezeknek a vége? (Dán 12,8)

Nekünk, akik Krisztusban vagyunk, ugyanaz az ígéretünk van az Úrtól, hogy amikor nehéz helyzetben leszünk, akkor ne aggódjunk, hogy mit kell mondanunk, mert Ő fogja megadni abban a pillanatban, hogy mit kell mondani.

Mikor pedig fogva visznek, hogy átadjanak titeket, ne aggodalmaskodjatok előre, hogy mit szóljatok, és ne gondolkodjatok, hanem ami adatik nektek abban az órában, azt szóljátok; mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szent Szellem. (Mk 13,11)

Bálám is arról tett bizonyságot, hogy ő mást akart mondani Izraelről, mint ami a száján kijött, de Isten adta a szájába azokat a szavakat, amiket Izraelre kimondott:

Ha Bálák az ő házát ezüsttel és arannyal tele adná is nekem, az ÚR beszédét át nem hághatom, hogy akár jót, akár gonoszt cselekedjek az én szívemből: Amit az ÚR szól, azt szólom. (4Móz 24,13)

De még Pál esetében is, amikor magyarázza az írást, akkor kiemeli, hogy Ábrahám leszármazottainál nem többesszámban van az igéret, hanem egy magról kapta Ábrahám a kijelentést:

Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, aki a Krisztus. (Gal 3,16)

Itt csak ismét a felszínt tudtuk érinteni, de remélem, hogy sikerült egy valamennyire átfogó képet adnom, és megerősíteni a bizalmunkat abban, hogy valóban a teljes írás Istentől ihletett. Nem kell attól tartanunk, hogy hibás, és vannak benne az emberi gyengeségből származó hibák. Lehet, hogy vannak nehezebben érthető részek, de az akkor a mi gyengeségünk, ha nem értjük azokat.

Ez pedig ismét a modern szövegkritika és a modern Bibliák kritikája, mert nem kell helyreállítani a Biblia szövegét, mert Isten megőrizte azt számunkra. Nem kell keresni benne az emberi hibákat, mert az egész fölött Isten őrködik, ahogyan mindig is tette. Ő adott minden szót, ami le van írva, és Ő jelentette ki, hogy melyik könyvek vannak Tőle. Kijelentem, hogy Isten igéjét a reformáció korának fordításai maradéktalanul őrzik, szemben a modern kiadásokkal, amelyek a Biblia Herbraica Stuttgartensián, és a Nestle-Aland féle Újszövetségen alapulnak, amelyek felülírják az évszázadok alatt megőrzött szöveget azon az alapon, hogy azt állítják, hogy tele vannak emberi hibákkal. Tudományosnak látszó kejelentéseket tesznek, de ezek mögött túl sok a feltételezés, szemben a tényekkel, amelyek mást mutatnak. Ismét arra bátorítanék mindenkit, hogy a régi Bibliákat forgassa, ha valóban Isten igéjét akarja olvasni.

Az Isten teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak. (Péld 30,5)

Noé napjai napjainkban 4.rész – az elkövetkező nagy hitetés

Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehetne, a választottakat is. (Mt 24,24)

De amiképpen a Noé napjaiban volt, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. (Mt 24,37)

És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok. (Mt 24,22)

Noé napjaival már foglalkoztunk itt a blogon. De most újabb tények és események arra késztetnek, hogy ismét elővegyem a témát. Noé napjaival kapcsolatosan minden jel egyre erősödik, és érezhető, hogy a gonosz már nagyon szeretne megjelenni, de „aki még azt visszatartja”, az itt van a földön. Isten hatalma még nem engedi, mert még nem jött el az ideje. Szeretném újra átvenni mindazokat a jeleket, amelyek szinte „célegyenesbe” fordítják az Igében megírt földi történelmet.

1. A szellemvilág kapcsolódása az emberi társadalomhoz

Noé napjainak egyik legfontosabb jellemzője az volt, hogy a szellemvilág összekapcsolódott az emberi világgal. Erről már itt a blogon is sokat írtam, legutóbb az Asszony magvának és a kígyó magvának harcáról szóló írásban.

Ez a jellemző volt a legfontosabb Noé napjaira, hiszen ebből az összefonódásból jutott oda az emberiség, hogy a szívének minden gondolata gonosz volt (1Móz.6,5). Az Atya nem pusztította volna el az egész földet, ha lett volna még remény arra, hogy az embereket megváltoztassa. De hiába prédikált Noé is, senki sem tért meg a gonoszság útjáról.

A modernkori spiritualizmus szorosan kapcsolódik  Helen Blavatsky nevéhez, aki elhozta keletről, a keleti vallások eszméit, és megalapította a tTeozófiai társaságot 1875-ben. Ő csatornázáson keresztül egy szellemi lénytől kapott kijjelentéseket, amelyeket több könyvben meg is jelentetett (pl.: Izisz leleplezése; Titkos tanítások). A 19.században kezdtek egyre népszerűbbek lenni a szeánszok, és a spiritualista közösségek. Ilyen társaságot alapított még Westcott és Hort is, akik az új Újszövetséget kezünkbe adták. Ők is mélyen benne voltak a görög filozófiában és a spiritualizmusban. De a témánál maradva.

A spiritualizmus ma tömegesen elterjedt. Sokan nem is gondolják, hogy benne vanak, de tudtukon kívül mégis gyakorolják, például jóga gyakorlatokkal, vagy relaxációs, meditációs gyakorlatokkal. De ide lehet sorolni a zenehallgatást is, amely a gondolkodás átformálását célozza meg. Ezt a spiritualizmust segíti a kábítószerek fogyasztása is. Terence McKenna egyenesen azt tanítja, hogy a narkotikumokkal közvetlen kapcsolatba léphetünk a földönkívüliekkel. Egy populárisabb irányzat képviselője Graham Hancock, aki szintén azt mondja, hogy az amazonasi indiánok ayahuasca nevű sámán italával „utazott”, és több olyan „bölcsességet” kapott ezen az úton, amelyek megváltoztatták az életét, és másképp kezdte látni a világot maga körül.

Ha továbbmegyünk a vizsgálódással, akkor azt látjuk, hogy vannak úgynevezett „kristály gyerekek”.

Nézzük meg a jellemzőiket (forrás: fenyorveny.hu):

  1. Kifejezetten érzékenyek mindenre a környezetükben: hangokra, színekre, mások negatív érzelmeire, szagokra, ételre, vegyszerekre, szennyező anyagokra, a ruházat „érzésére”, az erőszakra, mások fájdalmaira, a csoport-tudatra, elektromágneses frekvenciákra, napkitörésekre.
  2. Mivel ennyire érzékenyek, nagyon sebezhetőek is, ugyanakkor nagyon erőteljesek.
  3. Szükségük van egyedüllétre. Nem jól működnek a hagyományos csoportokban, mivel kevesen értik meg a magányra, egyensúlyra, feltöltődésre és mély csendre való igényüket. Ettől még mások csodálják őket, és mágnesként vonzzák az embereket.
  4. Szükségük van arra, hogy napi kapcsolatban legyenek a természettel és az elemekkel. Ez segít nekik egyensúlyba hozni és kitisztítani azt a sok diszharmonikus energiát, ami éri őket és erős hatással van rájuk.
  5. Ha az élet túlságosan intenzív, vagy trauma éri őket, visszahúzódnak, és elszigetelik magukat a társadalomtól, hogy óvják magukat.
  6. Amikor a szemedbe néznek, úgy érzed, a lelkedig hatol a nézésük. Mintha a gondolataidat is látná – és valóban: annyira erős az empatikus készségük, hogy sokszor érzik mások gondolatait.
  7. Kevés hagyományos nevelésre van szükségük, mivel gyengédek, bölcsek, és készek elmondani, mire van szükségük, ahogy azt is, mi jó számukra és mi nem. Fontos komolyan venni az észrevételeiket, óhajaikat.
  8. Gyakran elkerülik a bevásárlóközpontokat vagy zsúfolt helyeket, tömeget, mivel ott túl sokféle energia van egyszerre jelen, amit nem tudnak kezelni.
  9. Mély szeretet táplálnak a gyerekek és az állatok irányába, és feltűnően jól kapcsolódnak bármilyen élő dologhoz.
  10. A vizet nagyon szeretik, és jó hatással van rájuk: tisztítja és nyugtatja a lelküket. Imádják a fürdést, a zuhanyt, a tengert, a vízesést, a szökőkutakat, vagy a vízben és a homokban játszani.
  11. Sok tiszta vizet kívánnak, és általában a friss, természetes ételeket részesítik előnyben, valamint a természetes anyagból készült ruhákat. Gyors az anyagcseréjük, és többnyire vegetáriánusok.
  12. Félnek az intimitástól, mert olyan gyakran érzik azt, hogy nem tisztelik őket. Inkább vannak egyedül, mint hogy valaki figyelmen kívül hagyja a személyes terüket. Sokszor a romantikus kapcsolatot is kerülik, mert annyira félnek attól, hogy fájdalmat okoznak a másiknak, ha vége van a kapcsolatnak.
  13. Ártatlanok, tiszták, naivak, szinte bűntelenek – ez az egó hiányának köszönhető.
  14. Sokszor magukra vállalják annak a felelősségét, ha valaki meghal, megsérül, vagy akár a két ember közötti veszekedését is.
  15. Okos lények, akik egyben látják a nagy képet, és ösztönösen értik a spirituális törvényszerűségeket, azok működését. Tisztán kapcsolódnak a felsőbb önmagukhoz, ismerik a szellemi Egy-ség igazságát.
  16. Természetes gyógyítók, békítők. Általában sokféle területen tehetségesek. Fontos a gyerekeknek segíteni, hogy leföldeljék az energiáikat harcművészetek, kertészkedés vagy tánc által.

A leírásuk alapján ezeket a hétköznapi társadalom autistának mondaná. Kiemelten fontos, hogy a leírások azt mondják, hogy minél autistább a gyerek, annál nagyobb valószínűséggel van egy vagy több „szellemi lény beszélgető partnere”.

Mit jelent ez ma?

Azt, hogy már a gyermekeink kepcsolatban állnak szellemi lényekkel, akik nem Istentől vannak! Sok gyerek elmondja, hogy a földi szülei nem is a szülei, hanem ő egy másik bolygóról származik. Őket már nem kell meggyőzni arról, hogy vannak a földön kívül más társadalmak és lakott bolygók! Őket pont arról lenne nehéz meggyőzni, hogy nincsenek. Az UFÓ hitetés ma már robbanás előtt van! Ha felnőnek ezek a gyerekek, akik nem tudnak normális emberi kapcsolatokat kialakítani, de a szellemvilággal már kora gyermekkoruk óta kapcsolatban állnak, akkor látnunk kell, hogy a hétköznapi ember a vesztes oldalon áll. A szellemvilág olyan erős valóság lesz ezeknek a gyerekeknek az életében, hogy ebből valóban csak Isten tudja őket kiszabadítani, ember nem.

Ez pedig azt jelenti, mint Noé napjaiban, hogy a szellemi lények együtt „laknak” az emberekkel. Sok ember már így sem tudja elválasztani a saját személyiségétől a testében lévő démonok tevékenységét. Sokan azt hiszik, hogy egyszerűen ők ilyenek, és nem tudnak a kényszeres cselekedeteikből megszabadulni.

A tudósok azt mondják, hogy 2030-ra minden gyerek autistának fog születni! Isten írgalmazzon az emberiségnek!

2. A tudomány és az ősi idegenek

Az UFÓ jelenség már nagyon régóta velünk van. Ha csak a modern kor észleléseit nézzük, akkor legalább 1948 óta, a híres Roswell eset óta, amikor lezuhant egy UFÓ a ma 51.-es körzetnek hívott területen. Ez a téma az űrutazások korával csak természetesebb lett. Azóta a sci-fi műfaj is megtette a maga hatását az emberek gondolkodásán, és az emberiség nagy többsége úgy gondolja, hogy bizonyosan van élet a földön kívül.

Bizonyos lények valóságos létezését nem lehet vitatni. Még régi magyar vadászpilóták is találkoztak velük az 50-es évek óta (Knoll Gyula – Az UFÓ-k köztünk járnak – video elérhető a youtube-on). Sorozatban filmezik őket, és az úgynevezett elrablások is egyre gyakoribbak. Ami azonban teljesen új, az az a tény, hogy a géntechnológia fejlődésével, ma már a hivatalos, vagy más néven a jelenlegi egyetemi és más világilag elismert tudományág, mint például a régészet is kénytelen beismerni, hogy a leletek alapján azt látják, hogy itt volt egy nagyon fejlett civilizáció.

A géntechnika feljődése bizonyította például, hogy az amerikai kontinenst nem a Bering-szoroson át népesítette be az ember, az utolsó jégkorszak után, hanem több mint százezer éves, és külön génállománya van, amely nem található meg Ázsiában. Ezzel kénytelen beismerni a régészet a régi elmélet valótlanságát, és kénytelen egy új magyarázattal előállni.

Ma sok olyan afrikai építményt találnak, amely a mai törzsi civilizációk előtt keletkezett, és összhangban vannak a sumér agyagtáblákon megírt történetekkel, amelyeket Zacharia Sichin fordított le. Az ő leírása alapján az Anunakik „hozták létre” az emert, hogy bányásszon nekik aranyat. Ennek nyomait látják ma régészek felfedezni Dél-Afrikában.

Mindez azt eredményezi, hogy ott állunk annak a bejelentésnek a kapujában, hogy az ősi idegenek termékenyítették meg itt az életet, és ezt tudományosan bizonyítva látják. Az elszigetelt UFÓ közösség tapasztalatai bekerülnek az iskolai tananyagba, és a tudományos életbe! Mindenkinek el kell fogadnia majd, hogy így alakult ki az élet a földön.

Ami még ezen a vonalon nagyon veszélyes az az, hogy ebben az elméletben megfér egy isten által teremtett első életforma, valamelyik bolygón. Eric von Däniken, aki egyik úttörője ennek az irányzatnak, maga is azt mondja, hogy ő minden nap imádkozik istenhez, és hisz abban, hogy az élet maga istentől van. De mivel csalódott a Biblia Istenében, mert más istenkép kell a földönkívüliekkel teli univerzumhoz, ezért elutasítja a Bibliát, és más istenképpel rendelkezik. Szintén ő mondja, hogy a Biblia úgy lenne jó, ha kicserélnénk pár szót, mint például az angyalt a földönkívülire, akkor a Biblia is teljesen helyes lenne.

3. Az UFÓ hitetés

Szeretnék itt újra leírni egy már korábban megjelent gondolatmenetet, amelyben összekapcsoltam az új Bibliákat, az elkövetkező UFÓ hitetéssel. Itt jelent meg korábban:

Helyi gyülekezetek, házi gyülekezetek és az elkövetkező hitetés

– idézet kezdete –

Ha valaki figyeli a tudományos világ híreit, akkor három fő irányt vehet észre. A génmanipuláció, DNS térképészet, fajok keresztezése, stb. az egyik fő irány. A másik, a mesterséges intelligencia. Ebbe is hatalmas propagandát, tőkét és energiát fektetnek. A harmadik irányvonal pedig az űrkutatás. Szinte hetente vannak újabb fontos bejelentések, egyre közelebb viszik a közvéleményt ahhoz, hogy egy földön kívüli életformát fogadjon el. Ha valaki olvasta a blogon a Noé napjai napjainkban 1. rész; Noé napjai napjainkban 2. rész ; Noé napjai napjainkban 3. rész írásokat, akkor elmékezhet rá, hogy milyen jellemzői voltak akkor ennek az időszaknak, és azok a jellemzők kezdenek ma is ugyanúgy felbukkanni. Hogy csak egy rövid kitérőt tegyek. A 3. részben megemlítetem az emberek feláldozását. A mai művészvilágban már megjelent a „spirit cooking”, vagyis a „szellem főzés”. Ha erre valaki rákeres, akkor felkavaró  képeket találhat. Egy blogon most megjelent erről egy tudósítás is, hogy már 2011-ben ezt nyilvánosan is megtették, és ahogyan a „művész” maga elmondja, az alkotásoknak „több szintű jelentésének kell lennie”. Az összeállítás itt látható is Végidőfigyelő – hajszálra a kannibalizmustól. (Vigyázat, felkavaró!) Ebből mindenki vonja le maga a következtetést.

Ugyanígy meg van a szerepe a mesterséges intelligenciának is a következő egyre egységesedő világtársadalomban, mégpedig az emberek „lelketlen” ellenőrzése. Hiszen egy gép nem fog mérlegelni, hanem végrehajtja a programját. De ha a DNS és gén programozásba gondolunk bele, akkor felismerhetjük, hogy a Noé előtti kor test nélkül maradt lényei próbálnak meg kétségbeesetten újra fizikai testet kapni. De a hitvilághoz legszorosabban mégis az űrkutatás kapcsolódik, méghozzá több szállal. Ha megfigyeljük a Vatikán kommunikációit az idegenekkel kapcsolatban, akkor egy hatalmas változást fogunk látni. Míg évtizedekkel ezelőtt azt mondták, hogy megkeresztelnének egy földönkívülit, addigra ez ma már oda jutott, hogy ők nem buktak el, mint mi, ezért nekik nincs szükségük a megváltásra. Tanulhatunk majd tőlük hit dolgában. És ezt ráadásul ki is olvassák a Bibliából. Tegyünk próbát. Itt most végigvezetek egy gondolatmenetet, amely ezen megy végig, és egy mai Bibliát használok az idézetekhez. (Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs ellenérzésem ennek a Bibliának a készítőivel szemben.) (Figyelem, ez nem az én véleményem, csak példa!)

Szóval a hit és az UFÓk

A katolikus egyház azt mondja, hogy lekorlátozzuk Isten teremtő erejét, ha azt mondjuk, hogy csak a földön van élet. Ezért is aktív ez az egyház abban, hogy UFÓ konferenciákat tartson, és mélyen beleássa magát a földönkívüli életformák tanulmányozásába. Sajnos az eredeti nyilatkozatokat nem sikerült megtalálnom, csak egy könyvben idézett változatukat:

„Ez magába foglalja Dr Christopher Corbally-t is, aki 2012-ig a Vatikán Obszervatórium Kutató Csoportjának alelnöke volt a Graham hegyen, aki hiszi, hogy az istenképünk meg fog változni, ha a tudósok hamarosan nyilvánosságra hozzák az idegen életet (beleértve a szükségét egy emberszerű Istenről egy „tágabb lénnyé”). A jelenlegi igazgató, Jose Funes, ugyanilyen messzire ment, sugallva, hogy az idegen élet nem csak létezik az univerzumban, hanem „testvéreink”. Amikor megjelennek, jóváhaggyák a kereszténység „igaz” hitét és Róma uralmát. Amikor a L’Osservatore Romano újságban, amely nem közöl semmi olyat, amelyet a Vatikán nem engedélyez, megkérdezte, hogy ez alatt mit ért, akkor így válaszolt: „Hogyan zárhatjuk ki, hogy máshol nem fejlődött élet? Ahogyan a földi teremtményeket „testvéreinknek” tekintjük, miért nem beszélünk „földönkívüli testvérekről”? Ez még mindig a teremtés része lenne” és hinni a létezésében nem ellentmondásos a katolikus tanoknak.”

(Tom Horn – Chris Putman: Exo-Vaticana, 2.fejezet)

Tehát, létezik más bolygón élet, amelyről tudomásunk is van, és ez teljesen alá is támasztható a Bibliából:

De vannak más juhaim is, amelyek nem ebből az akolból valók. Őket is vezetnem kell, és hallgatnak a hangomra. Így lesz majd belőlük egy nyáj, egyetlen pásztorral. (Jn 10,16 – Egyszerű fordítás)

Jézus így folytatta: „Ti lentről származtok, én fentről származom. Ti ehhez a világhoz tartoztok. de én nem. (Jn 8,23 – Egyszerű fordítás)

Jézus maga mondja, hogy más bolygókon is van élet, és ők majd hallgatnak a szavára, nem úgy, mint az emberek. Ráadásul még azt is mondja, hogy Ő fentről származik, az űrből, az univerzumból. Azt tudjuk, hogy akiket mi láttunk mint angyalok, azok UFÓK valójában, és Énokot is UFÓK vitték el más bolygóra, magukhoz.

Világra szóló tervemet ki homályosítja el oly szavakkal, amelyekből hiányzik a tudás? Nosza, övezd föl, mint a hős, a derekadat! kérdezni szeretnélek, világosíts fel! Mikor a földet alkottam, hol voltál? Mondd csak meg, ha egyszer oly nagy a bölcsességed! Ki határozta meg méretét? Hisz tudod! És ki feszített ki rá mérőzsinórt? Mibe eresztették sarokpilléreit, és a szegletkövét ki illesztette be, amikor ujjongtak a hajnalcsillagok, s amikor lelkendeztek az Isten fiai? (Jób 38,2-7 – Katolikus Biblia) (saját kiemelés)

Jól láthatjuk, hogy amikor Isten a földet megteremtette, akkor a más világokon lévő gyermekei már bőven megvoltak, és újjongtak a mi földünk megalkotásán. Ugyanők azok, akik az 1Móz.6. fejezetében már itt jártak, és próbáltak velünk nem csak kapcsolatot tartani, hanem tanítottak is minket mindarra az isteni bölcsességre, amelyet ők már ismertek. Ugyanígy, rajtuk keresztül született meg Jézus is. Máriát ugyanis elvitték az UFÓk, és úgy termékenyítették meg, ahogyan az ige is mondja, hogy nem férfitól született:

Mária erre így szólt: „Hogyan történhet meg mindez? Hiszen én még soha nem voltam férfival.” Az angyal így válaszolt neki: „Eljön hozzád a Szent Szellem, és a Mindenható Isten hatalma takar be. Ezért a szent gyermeket is, amely születni fog, Isten Fiának nevezik majd. (Lk 1,34-35 – Egyszerű fordítás)

Jézus, Isten fia lett, ahogyan a hajnalcsillagok, vagy ahogyan az 1Mózes 6.-ban lévő Isten fiak. Ezt támasztja alá az ige másutt is, hogy csak a formája volt emberi Jézusnak:

Kétségtelenül nagy a titka az istenfélő életnek, amelyet Isten kijelentett nekünk: Jézus Krisztus emberi formában jelent meg közöttünk, a Szent Szellem bizonyította, hogy igaz volt, és látták őt az angyalok. Hirdették a népeknek, szerte a világon hittek benne, és felment dicsőségben a Mennybe. (1Tim 3,16 – Egyszerű fordítás) (saját kiemelés)

Egészen bizonyos, hogy csak külsőre volt emberi a formája, hiszen vízen is járt, amit élő ember nem tud megtenni. Péter is csak úgy tudta megtenni, hogy Jézus adott az ő isteni erejéből. De minden más csodája is, azt bizonyítja, hogy egy másik világból kellett jönnie, mert e világ fölött teljes uralomról tett bizonyságot. A földi szolgálata végeztével elment, felemelkedett az égbe.

Miután Jézus ezt mondta, a szemük láttára felemelkedett az égbe, majd egy felhő eltakarta. (ApCsel 1,9 – Egyszerű fordítás)

Nekünk, akik itt vagyunk, elég ha hisszük, hogy ő itt járt, és máris tárt karokkal vár bennünket. Akik pedig még itt lesznek a földön, amikor visszatér, azok örömkönnyeket fognak ontani, hogy vége a szenvedésüknek.

Nézzétek! Jézus jön a felhőkkel körülvéve! Mindenki meg fogja látni, még azok is, akik átszúrták a lándzsával, és az egész világon mindenki sírni fog miatta. Igen, így lesz, ámen! (Jel 1,7 – Egyszerű fordítás)

Ki vádolhatja azokat az embereket, akiket Isten kiválasztott? Senki! Isten felmentette őket minden vád alól! (Róm 8,33 – Egyszerű fordítás)

Tudjátok, hogy Krisztus azért lett emberré, hogy a bűnt félretegye az útból, és őbenne egyáltalán nincs bűn. (1Ján 3,5 – Egyszerű fordítás)

A Fiú az Isten dicsőségének kisugárzása, és benne mutatkozik meg igazán, hogy Isten kicsoda és milyen. Hatalmas szavával a Fiú tartja össze és irányítja az egész Világmindenséget. Ő az, aki az embereket megtisztította bűneiktől, azután a Felséges Isten jobb oldalára ült a Mennyben. (Zsid 1,3 – Egyszerű fordítás)

Ez maga az örömhír! Jézus eltörölte a bűnöket, és senki sem vádolhatja az embereket, akiket Isten kiválasztott, mert felmentette őket minden vád alól! Jézus félretett minden bűnt, és megtisztította az embereket a bűntől. És ahogyan az utolsó idézetből is látjuk, Ő tartja össze a világmindenséget. Tehát a Biblia szerint nem egyedül vagyunk. Így még a multiverzumokra is nagy az esély, és mindez a Bibliából.

– Eddig tart a gondolatmenet a vatikáni közlemények alapján. (Újra hangsúlyozom, hogy ez nem az én saját meggyőződésem!)

– idézet vége –

Az idézett cikket 2017 márciusában írtam, és a helyzet azóta csak egyértelműbb lett. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a világot a sátán ebbe az irányba tolja. Szintén egyre gyakoribb a sürgetés azokon keresztül, akik rendszeres kapcsolatban vannak az UFÓkkal, hogy a nyilvánosság elé léphessenek. Volt, akit halálosan megfenyegettek, hogy írja meg könyvben 2018 március végéig, hogy hogyan kell velük kapcsolatot létesíteni. Az író nem mert ellenkezni velük, és megírta a könyvet. (Szándékosan nem idézem ide, hogy nehogy valakit kísértésnek tegyek ki.)

Ezért életbevágó, hogy Isten Igéje gazdagon éljen bennünk, mert csak azzal tudunk megállni a gonosszal szemben! Mert akkor tudunk csak az igazságban megmaradni, ami meg tud minket tartani hit álat! Mert amikor valamelyik város fölött megáll egy ufó, akkor ott nehéz bármit is mondani az embereknek, és ha nincs sziklaszilárd hitünk Isten Igéjében, akkor nagyon könnyen elhitethetnek minket! Hiszen mindenki a saját szemével fogja ezeket látni.

Akkor ezekről minden elmélet beigazolódottnak fog látszani! De éppen ez a hitetés lényege. A gonosz ezen már több mint 500 éve dolgozik. Egészen akkortól, mióta új, a Biblia világképétől eltérő kozmoszt és univerzumot tanít az emberekkel. Ma már szinte senki sem kérdőjelezi meg az iskolai világképet, és megpróbálja ehhez igazítani a Bibliát – és nem fordítva. Azok, akik a bibliai világkép mellett állnak ki, azokat olyan erőszakos és állandó támadásoknak teszi ki a gonosz, hogy eszükbe se jusson a témát mégegyszer felhozni. De mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a hazudni nem tudó Istennek hisz, vagy ennek a hazug világnak.

Korábbi részletes írások a bibliai világképről ezen a blogon:

A föld, ahol élünk

Kiterjesztett erősség

További írások a témában:

A föld alakja

https://drive.google.com/file/d/0B6DmKQsRQhfJOTE1anBwZmxIUzg/view?usp=sharing

A föld alapja és mozgása

https://drive.google.com/file/d/0B6DmKQsRQhfJaEk5eGJOVGE1dlU/view?usp=sharing

A fény és a csillagok

https://drive.google.com/file/d/0B6DmKQsRQhfJR0l3dkhGQ2wwN0E/view?usp=sharing

További videók az UFÓ hitetés témában:

A nagy hitetés sorozat 1.-4.

1. rész
https://www.youtube.com/watch?v=8U1fab6q-oY

2.rész
https://www.youtube.com/watch?v=nBYbSyjhba8

3.rész
https://www.youtube.com/watch?v=koBkyhHLag0

4.rész
https://www.youtube.com/watch?v=f4pqK3kpiZk

Negyedik típusú megtévesztések — A földönkívüliek leleplezése (forrás: idokjelei.hu)
https://youtu.be/GGkSu3CEqt0

Jézus nevére elmenekülnek az UFÓk!

– Hogyan lehet olyat látni, hogy felhők vannak a nap és a hold mögött, amikor azoknak kívül kellene esnie a légkörünkön? Vagy mégis a bibliai világkép az igaz?

Felhők a nap és a hold mögött

A nap mögött
https://youtu.be/XbiO2oOitdE

A hold mögött (a felvétel második része)
https://www.youtube.com/watch?v=AcUI-OxjGDE

Ráadásul ezek a „földönkívüliek” önkéntes alapon még a géntérképeket is gyűjtik, hogy az idők végén valóban olyan erős lehessen a hitetés, amit a Biblia leír.

myheritage.hu/dna – DNS minta gyűjtés önkéntes alapon!!

Területi szellemek

Az asszony magvának és a kígyó magvának harcáról szóló írásban már megemlítettem a szellemek területi felosztását, más szóval a területi szellemek létezését. Ott ezt a térképet is megmutattam, amely megmutatja, hogy a mai Izrael pontosan azokért a területekért harcol, amelyeket Józsué idejében nem foglaltak el. Ez egy elég nyilvánvaló példája a területi szellemeknek.

De mi alapján merem azt mondani, hogy ilyen területi szellemek léteznek? Nos, az Ige tele van a szellemi hatalmasságok területi felosztásával. A legnyilvánvalóbb Igehely ebben a témában Dániel könyvében van.

12 És mondta nekem: Ne félj Dániel: mert az első naptól fogva, hogy szívedet adtad megértésre és sanyargatásra a te Istened előtt, meghallgattattak a te beszédeid, és én a te beszédeid miatt jöttem. 13 De Perzsiának fejedelme ellenem állt huszonegy napig, és íme Mihály, egyike a fő fejedelmeknek, eljött segítségemre, és én ott maradtam a perzsa királyoknál; (Dán 10,12-13)

20 És mondta: Tudod-e, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a perzsa fejedelem ellen; és ha én kimegyek, íme Görögország fejedelme jön elő! (Dán 10,20)

Az angyal arról beszél, hogy azon az úton, amelyen jött Dánielhez az üzenettel, akkor útközben meg kellett küzdenie Perzsia fejedelmével, és a visszafelé vivő úton pedig Görögország fejedelme fog elémenni. Ezzel egyértelművé teszi az Ige, hogy az országok fölött szellemi hatalmasságok vannak. Amikor az angyal ezt mondta Dánielnek, akkor még Perzsia önálló hatalom volt, de mivel később Nagy Sándor által Görögország leigázta, ezért joga lehetett már Görögország fejedelmének ellene harcolnia.

Látható-e az igében, hogy mi az eredete ezeknek a szellemi hatalmaknak? Igen, látható. Elsősorban a 82.-es zsoltárban olvashatunk erről.

1 Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között. 2 Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? Szela. 3 Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot! 4 Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki. 5 Nem tudnak, nem értenek, sötétségben járnak; a földnek minden fundamentuma inog. 6 Én mondtam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan: 7 Mindamellett meghaltok, mint egy közönséges ember, és mint akárki, ti fejedelmek elhullotok. 8 Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert neked jutnak örökségül minden népek. (Zsolt 82,1-8)

Ez a zsoltár isteneknek nevezi azokat a fejedelemségeket, akik a népeket ítélik. Ha itt azonban már azt látjuk, hogy őket ítéli meg az Isten, akkor már a zsoltár megírása előtt a pozíciójukban kellett lenniük. Pálnál is azt mondja az Ige, hogy sok isten van a pogányok fölött.

5 Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, aminthogy van sok isten és sok úr; (1Kor 8,5)

Ez azt igazolja, hogy a népek fölött egy-egy szellemi hatalmasság van, aki alá van rendelve egy-egy adott terület. Ezek a területek lehetnek nagyobbak is és kisebbek is, mint egy ország. Az eredetükre egy újabb nyomot szolgáltat Dániel könyve, ahol Vigyázóknak nevezi őket.

10 Láttam fejem látásaiban az én ágyamban, és íme: egy Vigyázó és egy Szent szállt alá az égből; (Dán 4,10)

14 A Vigyázók határozatából van ez a rendelet, és a Szentek parancsolata ez a végzés, hogy megtudják az élők, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek birodalmán, és akinek akarja, annak adja azt, és az emberek között az alábbvalót emeli fel arra. (Dán 4,14)

A Vigyázók egy csoportja lett megbízva azzal, hogy őrizze a népeket. Mivel ők népekre vannak felosztva, ezért nézzük meg, hogy honnan is erednek a népek.

6 És mondta az Úr: Íme e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak magukban. 7 Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét. 8 És elszélesztette őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűntek építeni a várost. 9 Ezért nevezték annak nevét Bábelnek; mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette el őket az Úr az egész földnek színére. (1Móz 11,6-9)

Egészen Bábel tornyáig egy volt a nép, és egy nyelvet beszéltek. Ezt tudta kihasználni Nimród is, hogy összefogja az embereket egy – az akkori világ szerinti – szuperhatalomba. A Biblia nem írja le részletesen azt, hogy milyen magasra építettek, de Isten azt mondta, hogy véghezviszik, amit elkezdtek, ezért megállította őket. Ez az építkezés az egész akkori világot Isten elleni bűnbe sodorta, és az egész világ Isten elleni lázadását eredményezte. Ezért az Úr, miután összezavarta a nyelvüket, rábízta őket népenként egy-egy Vigyázóra. Később azonban sajnos ezek a vigyázók nem Istenről tettek igaz bizonyságot, hanem elkezdték magukat istenként imádtatni. Erről tesz bizonyságot fentebb az 1Kor.8,5 is. Az özönvíz után minden ember tisztában volt vele, hogy egy Isten van, mert csak Noé és családja menekült meg az előző világból. Az akkori egész emberiség tudta, hogy egy Isten teremtette az egész földet és mindent ami abban van. Hogyan lett akkor ebből egy olyan világ, amely több istent imádtat az emberekkel? Erre ad magyarázatot a 82.-es zsoltár, a Vigyázók léte, valamint a Dániel 10. fejezetéből idézett szakasz. De még számos helyen látunk a területi megoszlásra példákat. Nézzünk meg egy párat.

4 (Az egyiptombeliek pedig temették azokat akiket megölt az Úr ő közöttük, minden elsőszülöttjüket; az isteneiken is ítéletet tartott az Úr.) (4Móz 33,4)

Az egyiptomiaknak is valóságos szellemi hatalommal rendelkező isteneik voltak. A varázslók kígyóvá tudták változtatni a botjukat, ahogyan Mózes. Vérré tudták változtatni a vizet, ahogyan Mózes. Békákat is fel tudtak hozni, hasonlóan Mózeshez, de tetveket már nem tudtak felhozni, ahogyan Mózes. Ekkor beismerték, hogy ez bizony Isten ujja (2Móz.8,19). Az Egyiptom felett lévő szellemi hatalmasságnak „eddig tartott az ereje”. Az összes többi csapást már nem tudta leutánozni. Azokban Isten megmutatta, hogy Ő az egyedüli Isten, és minden olyan szellemiség fölött Ő uralkodik, akik magukat Egyiptomban isteneknek mondják.

De ott van Naámán példája is, aki Szíriában főember volt. Egy Izraelből fogságba vitt kislány mondta neki, hogy a Samáriában lévő próféta meg tudná gyógyítani a bélpoklosságból, vagyis a leprából. Ekkor engedélyt kért a királyától, és elment Elizeushoz. Mivel a Jordánban csodásan meggyógyult, felismerte, hogy Izrel Istene az igaz Isten.

15 Azután visszatért egész kíséretével az Isten emberéhez, és bemenve megállt előtte, és mondta: Íme, most tudom már, hogy nincsen az egész földön Isten, csak Izraelben! […] 17 És mondta Naámán: Ha nem; adj kérlek a te szolgádnak e földből annyit, amennyit elbír két öszvér; mert a te szolgád többé égőáldozattal, vagy egyéb áldozattal nem áldozik idegen isteneknek, hanem csak az Úrnak. (2Kir 5,15 és 17)

Naámán nagyon is tisztában volt vele, hogy az istenek hatalma adott területekhez kapcsolódik. Mivel meglátta, hogy Izrael Istene az igaz Isten, ezért számára teljesen természetes volt, hogy azon a földön akarja Istent imádni, amely annak az igaz Istennek a hatalma alatt van. Ezért vitt földet Izraelből. Az igaz Isten földjén akarta imádni az igaz Istent! De hasonlóan jártak azok az emberek is, akiket betelepítettek Samária földjére. Ők nem tudták, hogy hogyan kell tisztelni Izrael Istenét, ezért sok csapás zúdult rájuk.

24 És más népet telepített be Asszíria királya Babilóniából, Kutából, Avából, Hámátból és Sefárvaimból, és beszállította őket Samária városaiba az Izrael fiai helyett, akik birtokba vették Samáriát, és annak városaiban laktak. 25 És történt ott lakásuk kezdetén, hogy nem az Urat félték, és az Úr oroszlánokat bocsátott rájuk, amelyek többet megöltek közülük. 26 Mondták azért Asszíria királyának: A pogányok, akiket ide hoztál és Samária városaiba telepítettél, nem tudják e föld Istene tiszteletének módját, azért oroszlánokat bocsátott az rájuk, amelyek megölik őket, mert nem tudják e föld Istene tiszteletének módját. 27 Parancsolt azért Asszíria királya, mondva: Vigyetek oda egyet a papok közül, akiket onnan elhoztatok, aki menjen el és lakjon ott, és tanítsa meg őket ama föld Istene tiszteletének módjára. 28 És elment egy a papok közül, akiket Samáriából elvittek, és lakott Béthelben, és megtanította őket, hogy miképp tiszteljék az Urat. (2Kir 17,24-28)

Isten keze rájuk nehezedett, mert nem tudták, hogy azon a földön Őt kell tisztelni. Ekkor elkezdték Őt tisztelni, de mellette még a saját isteneiket is tisztelték. Izrael földjén egyértelműen a mi Urunk, az egy élő Isten az Úr. Az az Ő területe. Ez a valóság még Jézus idejében is, amikor testben itt járt a földön. Izrael felett az Isten az Úr, és ezt még a tisztátalan szellemek is tudták. Nézzük meg, hogy szólítja meg Jézust az egyik Júdeában lévő tisztátalan szellem:

23 Volt pedig azok zsinagógájában egy ember, akiben tisztátalan szellem volt, és felkiáltott, 24 És mondta: Ah! mi dolgunk van nekünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-e, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje. (Mk 1,23-24)

Egyértelműen az „Isten Szentjének” nevezte Jézust. Mivel Izrael ott az Istent imádta, ezért a területe fölött is Isten volt az Isten. Nem így szólítják meg Jézust a pogány területen élő démonok.

7 És fennhangon kiáltva mondta: Mi közöm nekem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem. (Mk 5,7)

Ez a démon Jézust a „magasságos Isten Fiának” nevezi. Tudta, hogy az ő területe fölött lévő istenség fölött még van más hatalom, ezért úgy nevezte meg, hogy az „én istenem fölött lévő magasságos Isten Fia”. Tudta, hogy a területe fölött lévő istenség nem a legmagasabb szellemi hatalom.

Egy-egy város fölött is vannak szellemi hatalmasságok. ilyennel küzdött meg Pál is Efézusban:

32 Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? […](1Kor 15,32)

Efézusban nem vadállatokkal küzdött. Szellemi hatalmasságokkal, amelyeket fenevadaknak nevez. Ez a hatalmasság indította fel az egész várost, hogy órákon át kántálják a nevét (ApCsel.19,34).

Ezek a szellemi hatalmasságok azok, akik rosszat tesznek az emberekkel, ha nem imádják őket. Ebből jön a sok babona is, hogy ezt és ezt kell tenni, nehogy baj történjen. Ezek mind-mind az adott területek szellemi hatalmasságainak a követlményei. Az ő hatalmuknak azonban Jézus a kereszthalálával véget vetett. Már csak arra várunk, hogy Jézus teljesen magához vegye a népeket, és teljesen átvegye tőlük a hatalmat.

8 Kérjed tőlem és odaadom neked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait. (Zsolt 2,8)

5 És szült fiú-magzatot, aki vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtatott annak fia Istenhez és az ő királyi székéhez. (Jel 12,5)

Végül minden uralom Jézus alá fog vettetni, és Ő fog uralkodni minden nép és nemzet fölött (Ézs.9,7; Ef.1,21-22;). Ő az a kő, amely ledönti a Nabukodonozor álmában bemutatott állóképet, amely az emberi birodalmakat mutatja be.

34 Nézted, amíg egy kő leszakadt kéz érintése nélkül, és letörte azt az állóképet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzta azokat. 35 Akkor eggyé zúzódott a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lettek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapta azokat a szél, és helyüket sem találták azoknak. Az a kő pedig, amely leütötte az állóképet nagy heggyé lett, és betöltötte az egész földet. (Dán 2,34-35)

24 Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; amikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt. 25 Mert addig kell neki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. 26 Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál. 27 Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alá van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, aki neki mindent alávetett. 28 Mikor pedig minden alá vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben. (1Kor 15,24-28)

Ő a mi Királyunk, az Uraknak Ura! Legyen most is és mindörökké minden dicsőség a mi Atyánké és az Ő szerelmes fiáé!

——–

Egy nagyon jó könyv a területi szellemekkel kapcsolatosan

Peter Wagner: Területi Szellemek

Az asszony magvának és a kígyó magvának harca a végidőkben

És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod. (1Móz 3,15)

Megharagudott azért a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadakozzon egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél volt a Jézus Krisztus bizonyságtétele; (Jel 12,17)

Több dolog is van, amikkel először a Teremtés könyvében, vagyis Mózes első könyvében találkozunk, és utána újra látjuk őket a Jelenések könyvében. Ilyen például az élet fája, de ilye a fenti két igehely is. Az asszony magva és a kígyó magva közötti harc végigkíséri az emberiséget. A harcnak két csúcspontja van. Az egyik már beteljesedett Jézus eljövetelével, ahogyan a kereszten legyőzte az Ő összes ellenségét (Kol.2,14-15), a kígyó fejére taposott. A prófécia azonban itt nem csak az Úrról szól, hanem az asszony magja és a kígyó magja közötti harcról is.

Ezt a két „magot” nem szabad egyesszámban értelmeznünk, mert akkor az azt jelentené, hogy az asszony egy magjáról és a kígyó egy magjáról volna szó. Akkor az egész emberiség csak csendesen figyelhetné, hogy a kettőjük harcának mi lesz a kimenetele. Akkor úgy is mondhatnánk, hogy Jézus küzd az antikrisztussal, de végignézve az emberi történelmet, ez nem így van. Ebben a harcban minden ember benne van, és mivel még a Jelenések könyve is szól erről a harcról, ezért közelebbről is meg kell vizsgálnunk, hogy kikről szól ez az ige. Először azt nézzük meg, hogy Jézuson kívül kik még az asszony magva.

Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett, (Gal 4,4)

Mert mondom nektek, hogy azok között, akik asszonytól születtek, egy sincs nagyobb próféta Keresztelő Jánosnál; de aki kisebb az Isten országában, nagyobb ő nála. (Lk 7,28)

Az emberek asszonytól születnek. Ahogyan Mózes első könyvében látjuk, minden teremtmény a maga neme szerint szaporodik a földön. Az ember is ember utódokat tud nemzeni. Ha belenézünk Ádám nemzetségtáblájába, akkor azt látjuk, hogy „férfiúvá és asszonnyá teremtette őket” (1Móz.5,2), és minden egyes generációnál azt olvassuk, hogy élt ennyi és ennyi évet, és nemzette az első fiát, majd még élt ennyi és ennyi évet, és nemzett még fiakat és lányokat (1Móz.5,3-32). Mindegyik ember Ádámtól örökli a mulandó hústestét (1Kor.15,47-50), és minden embernek férfi az atyja és asszonytól születik (1Kor.11,11). Minden ember az asszony magvaként kezdi az életét.

Könnyű lenne egyszerűen kimondani, hogy a gonosz emberek vannak a kígyó magvából, de ez közel sem ilyen egyszerű. Jézus is és Keresztelő János is csak a farizeusokra mondta ki, hogy a kígyó magvából valók (Mt.3,7; 12,34; 23,33). Hogy miért, arra még később visszatérünk. Az Ige szerint mindannyian gonoszok vagyunk, és senki sem jó (Mk.10,18),  és mindenki egyformán vétkes és bűn alatt van (Róm.3,9; 3,12; 3,23). Amikor az Úr az ellenségeskedésről szól Évának, akkor még nem volt egyetlen gyermekük sem. Logikusan akkor ennek azt kellene jelentenie, hogy mindannyian, akik bűnben születtünk (Zsolt.51,7) a kígyó magvának kellene lennünk, de az Ige nem ezt mondja, ahogyan a fenti két igevers is másról tesz bizonyságot (Gal.4,4; Lk.7,28). Az emberek, bár bűnösen születnek, attól még az asszony magvához tartoznak, még azok is, akik nem keresik Istent.

1 Titeket is megelevenített, akik holtak voltatok a vétkek és bűnök miatt, 2 Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama szellem szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik; 3 Amikben forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi hústestünk kívánságaiban, cselekedve a hústestnek és a gondolatoknak akaratát, és természet szerint haragnak fiai voltunk, mint egyebek is: (Ef 2,1-3)

Akik ma hívők, és újjászületettek Krisztusban, azok is holtak voltak a bűnök miatt, és azok is a világ fejedelmét szolgálták a megtérésük előtt. Ezért ki kell mondanunk, hogy a kígyó magvának mást kell jelentenie, nem a bűnös embert.

De akkor kik a kígyó magvai?

Erre két oldalról kell keresnünk a választ. Egyrészt az emberek között, másrészt a szellemi lények között. Először a szellemi lények oldaláról kell közelítenünk, mert hozzájuk hasonlítva fogjuk felismerni az emberek között a kígyó magvát.

Ehhez be kell határolnunk, hogy kik az ember ellenségei. Ezt a Szent Szellem egyértelműen elmondja:

Mert nem vér és hústest ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, e világ sötét urai ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak. (Ef 6,12)

És előszólítva tizenkét tanítványát, hatalmat adott nekik a tisztátalan szellemek felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erőtlenséget. (Mt 10,1)

Íme adok nektek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat nektek. (Lk 10,19)

Mivel az Ige azt mondja, hogy az asszony magva fog harcolni a kígyó magvával, ezért a harcnak a földön kell zajlania, mert az ember ide van kötve a földre. Ha itt zajlik a harc, akkor az ellenségnek is a földön kell lennie. Az írás egyértelművé teszi, hogy nem ember-ember elleni harcról van szó, mert nem hús és vér ellen harcolunk, hanem szellemi fejedelemségek, hatalmasságok, a gonoszság szellemei és e világ sötét urai ellen, ezért a fegyvereink sem hústestiek, hanem szellemiek (2Kor.10,4). Ez az ellenség két oldalról támad minket. Az egyik a hústest felől – a gonoszság szellemei – amelyek más szóval a démonok. Másrészről pedig a nemzetek fölött lévő szellemi fejedelemségek (Dán.10,13; Dán.10,20; Zsolt.82,1-8)

Tehát a bálványáldozati hús evése felől tudjuk, hogy egy bálvány sincs a világon, és hogy Isten sincs senki más, hanem csak egy. (1Kor 8,4)

Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, aminthogy van sok isten és sok úr; (1Kor 8,5)

Fontos különbséget kell tennünk a bálványok és az istenek között. Bálványok nem léteznek, azokat az emberek alkotják úgy, hogy bizonyos lényekhez (akár emberekhez) vagy tárgyakhoz hozzáragasztanak isteni tulajdonságokat, és azokat elkezdik imádni. Ezek önmagukban nem rendelkeznek természetfeletti hatalommal, maximum a mögöttük lévő szellemi erőnek van hatalma. Így értjük meg, hogy önmagában a magyar koronának sincs hatalma, hanem annak a szellemi fejedelemségnek van, aki imádatja az itteni emberekkel a koronát.

Az Ige viszont egyértelműen mondja, hogy van sok isten. Ha ebbe jól belegondolunk, akkor nem véletlen, hogy az özönvíz utáni egy Istenben hívő embercsoport – Noé és családja – később hogyan válhatott több istenben hívővé (2Móz.34,15; 4Móz.33,4; 2Kir.18,33-35; 1Móz.6,4). Itt most nincs mód a részletes magyarázatra, de Bábel után az Úr az országokat szellemi lények irányítására bízta, ahogyan a 82.-es zsoltárban is olvashatjuk. Ők azonban ezt a hatalmat a maguk imádtatására használták. Ők abba a kategóriába tartoznak, akik a népek közgondolkodásást befolyásolják. A legjobb példa erre talán az az esemény, ami Efézusban történt Pálékkal (ApCsel.19,27-34). Sokan nem is tudták, hogy miért támadt a zavargás, de mégis két óra hosszán át képesek voltak az kántálni, hogy „nagy az efézusi Diána”. Ezt jelenti a népek feletti fejedelemség befolyása. Ezek a hatalmasságok nem az egyes emberek életébe avaktoznak bele, hanem a területükön élők összességére vannak hatással. Egy másik bizonyság a területi szellemekre Izrael térképe.

Tisztán látszik, hogy azok a területek, amelyeket nem foglaltak el Józsué idejében, azok pontosan azok a területek, amelyek ma is palesztín kézen vannak (pl. Gáza övezet). Azt gondolom tudjuk, hogy a palesztín név a filiszteus név római változata, mert a filiszteusok után nevezték el ezt a területet a rómaiak (magyarul) Palesztínának.

De vissztérve témánkhoz, ezek a szellemi fejedelemségek az egyik csoportja a kígyó magvának. A másik csoport a démonok, akik a hústest felől, közvetlenül a földön harcolnak az ember ellen. Az eredetüket most részletesen nem taglalom, mert ez egy nagy lélegzetű munka lenne. De annyit mindannyian megállapíthatunk, hogy a démonok elleni harc valósággal testközelben zajlik (Mk.1,23; Mt.12,43; Mk.3,11; Lk.6,18; stb). A lényegen kívül, hogy ők a kígyónak az a másik magva, akik az ember ellen harcolnak, a démonokról most nem szükség többet mondanom.

De itt térjünk vissza azokhoz az emberekhez, akik szintén lehetnek a kígyó magva. Fentebb említettem a farizeusokat, akikre Jézus is és Keresztelő János is azt mondta, hogy mérges kígyónak fajzatai. Az Ige azokat nevezi a kígyó magvának, akik tudatosan végzik az egyik vagy mindegyik tevékenységet az alábbiak közül:

– megváltoztatják Isten parancsait

– nem engedik az embereket Istenhez

– tévtanításokat terjesztenek

– pusztítják az embereket (nem az egyes emberölésről van szó)

– nyiltan Isten ellenségei

– nyiltan üldözik az Isten népét (akár a zsidókat, akár az igaz keresztényeket)

A farizeusok közül sokan értették Jézus példázatait, hogy ellenük mondja (Mt.21,45), de mégsem volt bennük szándék a megtérésre. Elvégezték a szívükben, hogy inkább Jézus vesszen el, mint ők. Ezek azok az emberek, akiknek már nincs hely a megtérésre, hanem a Gyehenna vár rájuk.

Miután röviden, valóban csak egészen röviden tárgyaltuk, hogy hogyan harcol a kígyó magva az asszony magvával, most nézzük meg, hogy a Jelenések könyvében mi van leírva erről a harcról.

És vettetett a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vettetett a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetnek. (Jel 12,9)

Annak okáért örüljetek egek és akik laktok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállt az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint aki tudja, hogy kevés ideje van. (Jel 12,12)

Megharagudott azért a sárkány az asszonyra, és elment, hogy hadakozzon egyebekkel az ő magvából valókkal, az Isten parancsolatainak megőrzőivel, és akiknél volt a Jézus Krisztus bizonyságtétele; (Jel 12,17)

Iszonyú világ lesz a földön az első elragadtatás után. Ahogyan fentebb írtam, nem szabad egyesszámban értelmezni sem az asszony magvát, sem a kígyó magvát. Itt is azt látjuk, hogy az atyánkfiai (többesszámban) legyőzték a sárkányt a Bárány vére által, a bizonyságtételükkel és azzal, hogy nem kímélték az életüket mindhalálig (Jel.12,10-11).

A Sátán, ama régi kígyó (Jel.12,9) minden gonosz angyalával együtt levettetik a földre. Ehhez még csatlakoznak mindazok a lények, akik a föld mélyén vannak, amikor az ötödik angyal trombitál, és megnyílnak a mélység kútjai, és feljön mindenféle pokolfajzat. Olyan mértékű lesz a gonosz jelentléte a földön, amilyen korábban még sohasem volt!! Olyan világ lesz, amilyen még nem volt a világ kezdete óta (Dán.12,1; Mt.24,1). Olyan dolgok fognak történni, amik miatt az emberek „elhalnak a félelem miatt” (Lk.21,26)!

Ennek a végső harcnak érezzük és látjuk az előkészületeit. Sokan azt mondják, hogy a permetezés (chem-trail – kémiai csíkok) is azért van, hogy a nefilimeknek (bukottaknak) előkészítsék a légkört. Ezért vannak olyan törvények már, hogy például Kanadában elveszik azoktól a családoktól a gyermeket, akik nem hajlandóak a gyermekükkel a nemiségváltásban résztvenni (https://www.dailysignal.com/2017/06/27/new-law-canada-remove-kids-parents-reject-transgender-ideology/)

Már egy oxfordi professzor is elmondja, hogy léteznek UFÓ-emberi hibridek

 (https://www.thesun.co.uk/news/8950579/oxford-university-professor-aliens-breeding-hybrid-humans-earth/)

Mikor már „mindennapos”, hogy emberi-állati hibrideket tenyésztenek

(https://www.technologyreview.com/s/545106/human-animal-chimeras-are-gestating-on-us-research-farms/)

Az USÁ-ban már több államban engedélyezik az abortuszt egészen a 9. hónapig

(https://www.bbc.com/news/world-us-canada-46994583)

Amikor kórházakban gyermekvérrel vératömlesztést lehet kérni az öregedés ellen

(www.thedailysheeple.com/a-company-that-will-fill-your-veins-with-the-blood-of-young-people-has-opened-5-clinics-in-the-united-states_012019)

Amikor egyre több film szól a zombikról, vámpírokról, emberevőkről, óriásokról, más bolygón lévő életről, akkor ki kell mondanunk, hogy a közgondolkodás formálása gőzerővel folyik.

Nem is beszélve arról, hogy a démonok tanításaira egyre többen odafigyelnek (1Tim.4,1), és az úgynevezett kereszténység is egyre inkább elszakad az igaz hittől. A világ valóban afelé halad, amilyen Noé napjaiban volt, amikor eljött Isten ítélete és elvesztett mindenkit, aki nem akart megtérni. Az akkori világ jellemzői mai is igazak:

  1. Egy „teremtő” tisztelete a maguk módján ahelyett, hogy azt imádnák, aki teremtette a mennyet és a földet, úgy, ahogyan Ő akarja
  2. A női nem (prominence) szerepének erősödése, és a törvényes házasság elutasítása
  3. A mechanikus művészetek gyors fejlődése. Technikai fejlődés. Képzőművészet „fejlődése”
  4. A világ és az egyház szövetségkötése, amely a teljes leromláshoz vezet
  5. A népesség hatalmas növekedése
  6. Az igaz prédikáció elutasítása, amely az ember visszafordíthatatlan megkeményedéséhez vezet
  7. A Levegőég birodalmának lényei megjelennek a földön, és törvénytelen közösséget folytatnak az emberekkel

Mindegyik jel gyorsan és erőteljesen erősödik. A vég közelebb van, mint gondolnánk. Mindenkit arra bátorítok, hogy térjen meg és keresse az Istent amíg még van kegyelem! Egyedül Jézus Krisztusban van esély a megmenekülésre!

És nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk. (ApCsel 4,12)

Megjegyzés:

Itt ki kell emelnem egy fontos elvet a Biblia olvasásánál. A Biblia sem nem szórakoztatásra, sem nem regényként íródott (2Pt.1,20; 2tim.3,16). Ezért amikor valami furcsát vagy nagyon meghökkentőt olvasunk, akkor arra nagyon oda kell figyelnünk, mert amikor a Biblia könyveit írták, akkor nem az járt az írók fejében, hogy „Ide most tegyünk valami durvát, hogy a figyelmet magunkra vonjuk!”. Ezekből a részekből érthetjük meg alaposabban, hogy a teljes világkép hogyan áll össze a láthatóból és a láthatatlanból. Más szóval így érthetjük meg az Ige helyes és teljes világképét, így fog megnyílni számunkra az igazság is. Ahogyan Jézus is mondta, hogy boldog az, aki Őbenne nem botránkozik meg (Mt.11,6), ugyanígy ne botránkozzunk meg az Igén sem, mert minden a mi épülésünkre lett megírva (1Kor.10,11, Róm.15,4).Ezért ha furcsa lényekről ír, szilárd égboltról vagy bármi más „furcsaságról”, akkor azokon komolyan gondolkodjunk el.

Kapcsolódó írások:

A 82.-es zsoltár, a háttere és a következményei

82-es zsoltár és Septuaginta folytatás – 96.zsoltár

valamint a Noé napjai napjainkban sorozat.

Az írás ihletett?*

1 Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv. 2 Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob nemzette Júdát és testvéreit; 3 Júda nemzette Fárest és Zárát Támártól; Fáres nemzette Esromot; Esrom nemzette Arámot; 4 Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Naássont; Naásson nemzette Sálmónt; 5 Sálmón nemzette Boázt Ráhábtól; Boáz nemzette Obedet Ruthtól; Obed nemzette Jessét; 6 Jesse nemzette Dávid királyt; Dávid király nemzette Salamont az Uriás feleségétől; 7 Salamon nemzette Roboámot; Roboám nemzette Abiját; Abija nemzette Asát; 8 Asa nemzette Josafátot; Josafát nemzette Jórámot; Jórám nemzette Hóziást; 9 Hóziás nemzette Jóathámot; Joathám nemzette Ákházt; Ákház nemzette Ezékiást; 10 Ezékiás nemzette Manassét; Manassé nemzette Ámont; Ámon nemzette Jósiást; 11 Jósiás nemzette Jákimot, Jákim nemzette Jékóniást és testvéreit a babiloni fogságra vitelkor. (Mt 1,1-11)

A teljes írás Istentől ihletett […] (2Tim 3,16)

A modern korban egyre inkább el akarják hitetni velünk, hogy az Írások nem adják vissza az Istentől való ihletettséget, sok emberi elemet és hibát tartalmaznak. Sajnos a modern teológia is ebbe az irányba halad. Bár ennek cáfolatára számtalan bizonyíték van, most szeretnék egy olyan racionális, objektív bizonyítékot bemutatni, amely azt bizonyítja, hogy az írások valóban teljesen a Szent Szellem vezetése alatt íródtak. Ehhez hívjuk segítségül Jézus nemzetségtábláját, amely a Máté evangélium elején olvasható. Ennek első 11 versét.

Egy játékra is felhívnám az olvasót, hogy próbálja meg utánozni a nemzetségtábla írását. Írjon össze egy hasonló nemzetségtáblát, amely 42 nevet tartalmaz, ahogyan Máté evangéliumában le van írva.

Eddig nem látszik nagyon nehéznek, amíg el nem kezdünk szabályokat felállítani, amelyek mind igazak a Máté evangéliumában leírt nemzetségtáblára. Természetesen a görögül megírt eredeti szöveg szerint végezzük el az elemzést.

Főszabályként vegyük a hetes számot. Tudjuk, hogy a 7-nek fontos szerepe van Istennél. Hogy mást ne mondjunk, hat nap alatt teremtette az eget, a földet és mindent ami abban van, és a hetedik napon megpihent. Azóta is hetekre osztja az ember a naptárat, de több példát most nem is hoznék fel. Térjünk vissza a nemzetségtáblára.

Ez a nemzetségtábla a 17.-es vers szerint három tizennégyes részre oszlik. 14 nemzetség Ábrahámtól Dávidig, tizennégy nemzetség Dávidtól a fogságra vitelig, majd megint tizennégy nemzetség a fogságra viteltől Jézusig. 3 x 14, vagy 3 x 2 x 7. Ezek a nemzetségek oszthatóak héttel.

– 49 szót használ a leírásra (7*7)

– 28 szó kezdődik magánhangzóval (4*7); a maradék 21 szó kezdődik mássalhangzóval (3*7)

– 7 szó végződik magánhangzóra (1*7); 42 végződik mássalhangzóra (6*7)

– a 49 szóban 266 betűből áll (38*7); a karakterek összege a 266-ból 6+6+2=14 (2*7)

– a 266 betűből 140 magánhangzó (20*7); 126 pedig mássalhangzó (18*7)

– A 49 szóból 7 fordul elő több formában (1*7); 42 egyetlen változatban (6*7)

– 14 szó egyszer fordul elő (2*7); 35 többször fordul elő, mint egyszer (5*7)

– 42 szó főnév (6*7), 7 nem főnév; a 42 főnévből 35 személynév (5*7), a másik 7 nem (1*7)

– Ez a maradék 7 főnév pontosan 49 betűből áll (7*7)

– A 35 személynévből 28 férfi előd neve (4*7), 7 nem

– A férfinevek mindösszesen 56-szor fordulnak elő (8*7)

– 3 női név szerepel ebben a részben, és a neveket alkotó görög betűk száma 14 (2*7)

– Egyetlen város neve szerepel a listában, Babilon, amely pontosan 7 betűből áll

Ha valaki ezekkel a szabályokkal akar írni egy ilyen névsort, akkor a véletlen esélye 600 milliárd az egyhez! 13 szabályt írtunk itt fel. Egy-egy újabb szabály, meghatványozza a variációk lehetőségét. 2 szabályteljesítéséhez a variációk száma 7*7, vagyis 49. 3 szabály teljesítéséhez a variációk száma már 7*7*7, vagyis 343. A 13 szabály teljesítéséhez ennyi variációs lehetőség van:

2             = 7*7                                    49

3             = 7*7*7                               343

4             = 7*7*7*7                          2.401

5                                                            16.807

6                                                            117.649

7                                                            823.543

8                                                            5.764.801

9                                                            40.353.607

10                                                          282.475.249

11                                                          1.977.326.743

12                                                          13.841.287.201

13                                                          96.859.010.047

És mindezt számítógép nélkül, hiszen az apostolok idejében ez a lehetőség még nem létezett. Több szabályszerűséget nem is említettünk meg, amelyek még további tanulmányozás után kerülnek napfényre. Máténak több hónapig kellett volna napi 8 órában dolgoznia, hogy egy ilyen névsort összeállítson, már ha ez lehetséges lenne, hiszen a nevek már azelőtt megvoltak, MIELŐTT MÁTÉ MEGSZÜLETETT VOLNA!

De ezek a minták természetesen nem korlátozódnak a nemzetségtáblákra. A Biblia összes könyve, fejezete szakasza hasonlóan csodás szerkezetet mutat, ami azt jelenti, hogy emberileg egy ilyen szöveg összeállítása legalább ezer éveket venne igénybe, ami teljességgel lehetetlen. Csak abba gondoljunk bele, hogy a szöveg írása közben, ahogyan egyre több szót írunk le, úgy nehezedik hatványozottan a feladat.

A mai Bibliák sokszor egy megjegyzést tesznek Márk evangéliumának utolsó szakasza elé, a Mk.16,9-20 versekhez, hogy ez nincs benne a legrégebbi kéziratokban. Ez kizárólag azt jelenti, hogy nincs benne a Vatikáni és Sínai kódexekben. De ha tüzetesebben megvizsgáljuk, felér-e az Újszövetség szövegének mércéjéhez a számok alapján, akkor mit találunk?

– A felhasznált szavak száma – 175 (25*7)

– A szövegből adódó természetes tagozódás szerint, a 9-11 versek 35 szóból állnak (5*7), a 19-20 versek ugyanígy

– Formulák száma – 133 (19*7); melyek összege 1+3+3=7

– Ezekből a formulákból 112 egyszer fordul elő (16*7); 21 többször fordul elő (3*7)

– 98 szóból áll ez a rész (14*7)

– Krisztus 42 szót használ ezekből (6*7); 56 szó marad (8*7)

– Magánhangzók száma – 294 (42*7); mássalhangzók száma 259 (37*7)

és így tovább…

Máté második fejezete Jézus gyermekkoráról szól. Ez 161 szót tartalmaz, vagyis 23*7 szót. Ezek a szavak 896 betűből állnak, amely 128*7. Ez a fejezet négy logikai egységből áll, és mind a négy egyenként hasonló jelenségeket mutat, mint az egész fejezet. Az első hat vers 56 szót tartalmaz, amely 8*7. És itt ráadásul beszél Heródes, a bölcsek, és angyal is. Próbáljon meg valaki ilyen szabályokkal egy ennyire gördülékeny szöveget írni, ahogyan Máté ezt megtette. Máté evangéliumának minden része ugyanilyen!

Iván Panin 75 ilyen szabályszerűséget talált az Újszövetségben! Nevetséges a statisztikai esélye annak, hogy ez véletlenül történt. Márk, mivel a rómaiaknak írta, egy teljesen más szókészletet használt, mint Máté. Lukács és János is eltérő stílusban írtak, de az ő írásaikra is igaz ez a minta.

Egy másik, talán még fontosabb tény! Azok a szavak, amelyek csak Máté evangéliumában fordulnak elő, és sehol máshol az Újszövetségben, azok szintén megfelelnek ennek a hetes szabálynak. Az Újszövetség 7 másik szerzője nem használta ezeket a szavakat. Ez csak úgy lenne lehetséges, hogy összebeszéltek volna, hogy melyik szavakat ne használják a többiek. Vagy Máté írja meg utoljára az írását.

Márk egy másik csoda, mert azokat a szavakat, amelyeket senki más nem használt az Újszövetségben, hanem csak ő, ugyanezt a szabályszerűséget mutatja. Akkor Márknak kellett volna utolsónak írnia a maga könyvét. Így kölcsönösen azt bizonyítják, hogy a másik volt utolsónak írva. De ugyanez igaz Lukácsra és Jánosra is. Sőt! Jakabra, Pálra, Péterre és Júdásra is! Ezért már nem csak két matematikai zseniről van szó, hanem mindegyik újszövetségi íróról!

Milyen szoros együttműködés kellett a tanítványoknak ahhoz, hogy ilyen eredményre jussanak számítógép nélkül? Hogyan tudott egy adószedő, és halászemberek ilyen csodálatos struktúrában dolgozni? Egyetlen ember sem lett volna képes ilyen könyveket írni külső segítség nélkül! Az objektív bizonyíték elsöprő!

A héber Ószövetség is hasonlóan csodálatos jelenséget mutat. Például a Biblia legelső verse, amely szintén sok kritikát kap, hihetetlen mintákat rejt magában.

1Móz.1,1 – „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.”

                – 7 szóból áll, amelyek összesen 28 betűt tartalmaznak (4*7)

                – 3 főnév van benne (Isten, ég, föld) melyek gematriája pontosan 777 (111*7)

                               (gematria: a betűk számértéke a héber Ábécében)

– Az első 3 szó tartalmazza az állítmányt, és pontosan 14 betűből állnak; a többi 4 szó

  tartalmazza a tárgyat, és szintén 14 betűből állnak

– A két tárgy (ég és föld)pontosan 7 betűből áll; és ezek első, középső és utolsó

  betűjének számértéke 133 (19*7)

– A vers első és utolsó szavának a számértéke 1393 (199*7)

– A vers első és utolsó betűje összegének a számértéke 497 (71*7)

– az összes szó első és utolsó betűe összegének értéke 896 (128*7)

– A héber „at” vagyis a tárgyrag kétszer szerepel, összértéke 406 (58*7)

– Az első és utolsó szó utolsó betűjeinek összértéke 490 (70*7)

Több mint 30 hasonló számtani szabályszerűséget lehet találni ebben az egy versben. Ha csak az első 16 feltétel véletlenszerűségét számítjuk, akkor az egy a 33 trillióhoz. Valaki próbálja meg a nyilvánvaló tényt másképp megmagyarázni, mint hogy – ISTEN írta azt a könyvet, amely a nevét viseli.

Ezek a szabályszerűségek csak a Biblia 66 könyvére igazak. Egy más emberi könyv, egy más nyelven sem hordozza ezt a fajta struktúrát, mint a Biblia. Azok, akik valaha megpróbáltak hasonló számrendszer szerint verseket vagy más irodalmi múveket írni, azok csak siralmas eredményeket produkáltak, amelyek az összehasonlításban egyértelműen szembetűnőek.

TOVÁBBRA IS TÉNY MARAD:  Csak egy végtelen személy tudta a Biblia könyveit kidolgozni. A Biblia minden kétséget kizáóan Istentől van! Ezért hallgassuk meg, hogy személyesen nekünk mit akar mondani!

Egy megjegyzés az olvasóhoz:

Ezek a számtani szabályok egy egyszerű oknál fogva nincsenek semmi kapcsolatban a számmisztikával. Ezek mechanikus számolások, és a számolásokból nincs semmilyen következtetés levonva a nyilvánvalót leszámítva, hogy ilyet ember egyedül nem tud írni. Ezeknek a számoknak nincs további jelentősége, ezekkel a számokkal nem magyarázunk semmmi mást! Ez tisztán statisztikai összegzés, ezeknek a számoknak nincs mögöttes jelentés adva, ezért nincs köze az okkult praktikákhoz!

– – – – – – – – * A mostani írás Ivan Panin (1855-1942) munkásságából vett elemeken alapul.

Énok könyve – miért foglalkozom vele?

24 És mivel Énókh Istennel járt; eltűnt, mert Isten magához vette. (1Móz 5,24)

14 Ezekről is prófétált pedig Énokh, aki Ádámtól fogva a hetedik volt, mondva: íme eljött az Úr az ő sok ezer szentjével, (Júd 1,14)

8 És vessen sorsot Áron a két bakra; egyik sorsot az Úrért, a másik sorsot Azázelért. 9 És áldozza meg Áron azt a bakot, amelyre az Úrért való sors esett, és készítse el azt bűnért való áldozatul. 10 Azt a bakot pedig, amelyre az Azázelért való sors esett, állítsa elevenen az Úr elé, hogy engesztelés legyen általa, és hogy elküldje azt Azázelnek a pusztába. (3Móz 16,8-10)

Egyre többen róják fel nekem, hogy miért használtam Énok könyvét referenciaként, amikor az nem része a Bibliának, sőt mi több, nem is hiteles. Ahogyan a Váradi-Károli Biblia előszavában is írom:

„Egy olyan írást azonban kiemelnék, amelyet nem tartalmaz egyik kánon sem. Énok első könyve nem szerepel sem a protestáns, sem a katolikus kánonban. De sok olyan dolgot elmagyaráz, amellyel ma tisztában kellene lennünk. (Még a 3Móz.16,8 és 10. is feltételez olyan ismeretet, amely csak Énok könyvében található meg.) Hiszen ha nem tudjuk, hogy hol, milyen világban, milyen világegyetemben élünk, akkor csak rossz következtetéseket vonhatunk le. Erre a könyvre hivatkozik sok Újszövetségi igehely is. De ahogyan a Szent Szellem általi ószövetségi idézetekből tudjuk, hogy mely könyvek mellett tett bizonyságot, – ahogyan az 1660-as Váradi Biblia Jób könyvének 1. fejezetéhez írt bevezetőjében mondja: „Ez a történet igaz, bizonyítja az Isten Szelleme. Ezék.14., Jak. 5.” – így tesz bizonyságot Énok első könyvéről is (Júd.14.). Ezzel nem azt mondom, hogy a kánon részének kellene lennie, csak annyit, hogy az ismerete sok, a keresztények számára ma megválaszolatlan kérdést megválaszolna.”

Tehát nem állítom, hogy egyenértékű a kanonizált könyvekkel, hanem azt állítom, hogy tartalmának ismerete hasznos a mai keresztény hívők számára. Nincs erősebb bizonyíték az ihletettségére, mint Jób könyvének, vagyis idézi a Szent Szellem.

Szeretném kifejteni, hogy ezt a témát én hogyan látom. Itt a blogon már több írás foglalkozott azzal, hogy milyen földet ír le a Biblia. (A föld ahol élünk; Kiterjesztett erősség; Mikor megnyílik az ég) Ezeknek megfelelően, a Biblia elejétől fogva más világképet tár elénk az „univerzumról”, mint amit ma az iskolában tanítanak. De akkor miért is hiszi el a keresztények túlnyomó többsége az iskolai, és az ún. tudományos világképet, ha az nem egyezik meg a bibliai világképpel? Vagy Biblián kívüli forrásokat használnak erre? A világ leírására elfogadható Biblián kívüli könyveket használni, a történetekre nem?

De itt van Dániel könyvében a következő prófécia:

1 Én is a méd Dárius első esztendejében mellette álltam, hogy őt támogassam és segítségére legyek. 2 És most igazságot jelentek neked: Íme, még három király támad Perzsiában, és a negyedik meggazdagszik nagy gazdagsággal mindenki felett, és mikor hatalomhoz jut az ő gazdagsága által, mindent megmozdít Görögország ellen. 3 És támad egy erős király és uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint cselekszik. 4 De alighogy támadt, megrontatik az ő országa és elosztatik az égnek négy tája szerint, de nem száll az ő maradékaira, és nem az ő hatalma szerint, amellyel ő uralkodott, mert szétszaggattatik az ő birodalma, és másoknak adatik ezeken kívül. (Dán 11,1-4)

Honnan tudjuk, hogy ez igaz vagy sem, amikor Dániel idejében ennek még semmi nyoma nem volt, és a Biblia sem ír többet erről a próféciáról? Onnan, hogy a történelemkönyvek elmondják, hogy ez a Görög uralkodó Nagy Sándor volt, és amilyen fiatalon és gyorsan nagy hatalomra tett szert, olyan gyorsan bukott el, és a birodalma négy vezére között lett szétosztva. Ismét egy Biblián kívüli forrásból tudunk meg egy bibliai eseményről többet. Vagy inkább állnunk kellene bután, és azt mondani, hogy nem tudjuk, mert nincs benne a Bibliában?

Ezért most visszakérdezek mindazoktól, akik nem értenek egyet Énok könyvének a használatával. Ők is elutasítják a világi csillagászati könyveket és iskolai tananyagot a világképükkel kapcsolatban? Ők is elvetik a történelemkönyveket, amelyek leírják Nagy Sándor történetét, amely igazolja a Bibliát? Vagy nem vetik el?

Énok könyve pedig ha valaki szemében nem több ennél, akkor tekintheti úgy, mint egy történelmi leírást azokból az időkből. Se többnek, se kevesebbnek nem kell tartani. Egyébként pedig azt lehet vele tenni, amit minden Biblián kívüli könyvvel. Vagy elfogadom, vagy nem. Vagy olvasok egy könyvet, vagy nem. Így lehet kezelni a Biblián kívüli próféciákat is – vagy elfogadom, vagy nem. Azok nem szentírás. Bár lehet, hogy Istentől vannak, ahogyan lehet, hogy az Énok könyve is az, aminek mondja magát. Erről mindenkinek magának kell meggyőződnie, mint a próféciákról.

21 Mindent megpróbáljatok; ami jó, azt megtartsátok! (1Th 5,21)

Hiszem, hogy jobb, ha az Úrnak többször kell szólnia, hogy valami Tőle van, mintha mindenre ráugrunk, és azonnal elfogadjuk. Különösen a mai időben, még a legtisztább tanítók tanításaiban is lehetnek tévedések, ezért különösen fontos, hogy mindent megpróbáljunk.

Visszatérve Énok könyvére. Sok látomást ír le, amiknek az elképzelésével mindenki megküzd, aki nem élte át azokat a látomásokat, vagy legalább hasonló kijelentést nem kapott. Ezek a szellemi leírások mindig is sok kételyt támasztottak a többségben. A Jelenések könyve is sok vihart kavart a korai egyházban, mivel sok szellemi kijelentést tár elénk, melyeket csak szellemben lehet megérteni. Ezért elég későn került bele a kánonba, csak Kr.u. 419-ben. Még maga Luther is kétségbe vonta a Zsidókhoz írt levél, a Jakab levél, Júdás könyve és a Jelenések könyvének isteni eredetét és taglalta, hogy nem kellene benne lennie a Bibliában. A Biblia végig hivatkozik olyan könyvekre, amelyek ma nem részei a kánonnak, de úgy tűnik, hogy a kortárs szerzők utaltak rájuk. Jézus idejében, illetve az apostolok szolgálatának idejében nem volt meg a mai értelemben vett kánon, és sokkal szélesebb körben ismerték és olvasták ezeket az írásokat, amikből idéztek vagy hivatkoztak rájuk, például: 4Móz.21,14 – Úr hadainak könyve; Józs.10,13, 2Sám.1,18 – Jásár könyve; 1Kr.29,29 – Gád próféta könyve; 2Kr.9,29 – Nátán próféta könyve; 2Kr.12,15 – Semája próféta könyve; 2Kr.20,34 – Jéhu könyve; Mt.27,9 – Jeremiás apokrif; ApCsel.7,38 – Jubileumok könyve; 1Kor.2,9 – Origen szerint Illés apokalipszise; Ef.5,14-Illés apokalipszise; 2Tim.3,8 – Jásár könyve; Jn.7,38-; Lk.11,49 – Jásár, Sirák könyve; Júd.1,14-16, Jel.9,14 – Énok könyve (a felsorolt igehelyek hivatkozásai amelyek nem találhatóak meg közvetlenül a Bibliában Albert C. Sundberg – „The old Testament and the early church” revisited című írásából valók)

A jamninai zsinatig (Kr.u. 90-100) a mai Ószövetség írásai közül a Prédikátor, Énekek éneke, Eszter könyve nem számított egyértelműen isteni eredetűnek (megj.: ezt sokan még mindig vitatják, hogy egyáltalán zsinatnak lehet-e nevezni, vagy sem. Az általam megtalált források egy része szerint ennek a „zsinatnak” a végén nem adtak ki formális listát a kanonizált kőnyvekről. Más források pedig erre a zsinatra hivatkoznak, hogy innentől „végleges” a zsidó kánon.)

Már Jézus idejében is volt olyan zsidó közösség, a szadduceusok, akik tagadták az angyalokat és a szellemet is (Ap.Csel.23,8). Tehát ha csak a hivatalos körökre hagyatkozunk (1Tessz.5,21), akkor itt maradhatunk minden olyan kijelentés nélkül, amely a szellemvilágra vonatkozik. De az Úr nem akarta, hogy ezekről ne legyen tudomásunk. Két egyház például ma is a kánonja részének tekinti Énok első könyvét, és mindig is annak tekintette. Az Újszövetség írásának idején pedig nem volt olyan szigorúan összeállított ószövetségi kánon, mint ma. Szabadabban olvasták ezeket az írásokat, hiszen még sokszor az írányzatokon belül sem volt egység. (forrás: Michael Barber, Loose Canons: The development of the old testament -2006; Frölich Ida, Dobos Károly Dániel: Henok könyvei -15.old.)

Az Újszövetség is tartalmaz több olyan hivatkozást, amelyek ma apokrifnak számító írásokból származnak. Pl. Mt.27,9; Csel.7,38; 1Kor.2,9; Ef.5,14; 2Tim.3,8. De vannak olyanok is, amelyek ismeretlen forrásra mutatnak. Pl. Jn.7,38; Lk.11,49; Júd.1,9. (a felsorolt igehelyek hivatkozásai részben Albert C. Sundberg – „The old Testament and the early church” revisited című írásából valók)

A Holt-tengeri tekercsek között a Zsoltárok (39 másolat), és az 5.Mózes (33 másolat) után a harmadik

leggyakrabban megtalált tekercs az Énok könyve (25 másolat). Ezek mellet sok olyan írást is találtak, amelyek ma apokrifnak számítanak, mint például Sirák, Tóbiás (Tobit), Jubileumok. Az sem tisztázott, hogy a Zsoltárokban mely zsoltárok szerepeltek. De például Sirák könyve mint isteni ihletésű van idézve a Talmudban. Melito, Szárdisz püspöke, Kr.u.170-ben, a következő könyveket sorolja fel egy levelében, mellyel megadja a legrégebbi ószövetségi kánont: Mózes öt könyve, Józsué, Bírák, Ruth, a Királyság négy könyve, Krónikák két könyve, Zsoltárok, Salamon példabeszédei és bölcsességei, Prédikátor, Énekek éneke, Jób, a próféták Ézsaiás, Jeremiás, „a tizenkettő egy könyvben”, Dániel, Ezékiel, Ezsdrás (Nehémiás). Eszter és Jeremiás siralmai hiányoznak. (forrás: Albert C. Sundberg – „The old Testament and the early church” revisited)

Krisztus után a zsidóság hozzáállása megváltozott Énok könyvéhez, mert egyértelműen beszél az ember Fiáról, vagyis Jézusról. A Krisztus utáni második századtól kezdték mellőzni Énok könyvét. Egyébként akkor erősödött fel a júdaizmusban az egy istenhit hangsúlyozása is, de ez egy más téma. Krisztus megjelenése felforgatta az akkori zsidóságot, és akik nem fogadták el Őt, mint Messiást, azok igyekeztek eltüntetni minden közvetett vagy közvetlen utalást arra, hogy Jézus lehetett a Messiás. Ez történt Énok könyvével is. Hasonló a helyzet István bizonysága kapcsán is:

38 Ez az, aki ott volt a gyülekezetben a pusztában a Sinai hegyen vele beszélő angyallal és a mi atyáinkkal: ki élő igéket vett, hogy nekünk adja; (ApCsel 7,38)

Ha elolvassuk Mózes második könyvéből az ide vonatkozó részt, akkor azt látjuk, hogy végig Istennel beszélget Mózes, és nincs ott egy angyal sem. Akkor István miről beszélhetett?

István ismerte a Jubileumok könyvét, és azt a tanúbizonysága alapján igaznak hitte. A Jubileumok könyvét is Mózes írta. Abban azt találjuk, hogy a negyven nap alatt, amíg fenn volt a Sínai hegyen, a Jelenlét angyala elmondta neki dátumra pontosan, hogy mikor mi történt. Ezért a zsidók a Jubileumok könyvét kis Genesis-nek mondják. De gondolkodjunk el István bizonyságán. A hallgatóságból mindenki úgy ismerte ezt a történetet, ahogyan István. Mindenki ismerte a Jubileumok könyvét. Ha pedig – kijelentés nélkül – tovább gondolkodunk, akkor megérthetjük, hogy miért ilyen szűkszavú az 1Mózes. Hiszen mindenki elolvashatta a részletes leírást a Jubileumok könyvéből, ezért elég volt utalni azokra az eseményekre. De akkor még itt a Jásár könyve is, amelyik szintén más szemszögből mondja el ugyanazokat a történeteket. Szóval a történelmet meg lehet ismerni ezekből a Biblián kívüli könyvekből, amelyekre ráadásul még a Biblia is hivatkozik, mint Énok, és Jásár, ha azokat nem is olvasom el, ami a Bibliában nincs megemlítve. Például a Jásár könyvében le van írva, hogy hogyan lett az első fáraó, és hogy Osiris élő személy volt. Innentől az összes olyan bálványimádás lelepleződik, amelyik Osirist istenként imádja – beleértve a szabadkőműves hitvallást is. Nem érdekes? Az egész Orion, Apolló, Osiris, kultusztól hangos ma a világ, elég megnéznünk a naposzlopokat, és az űrporgramokban használt neveket. Ugyanígy lepleződik le Nimród is, akit különösen itthon figyelni kell. Róla is írtam már „az EGY” című írásomban. De az ő történetét igazán a Jásár könyvéből ismerhetjük meg. Onnan kiderül, hogy milyen birodalma is volt igazán. De kell, hogy ezek a könyvek a Bibliával egyenértékűek legyenek? Nem, viszont  az ismeretük sok dolgot leleplez, ami ma fontos lehet.

Már többször foglalkoztam az óriások témával is, mert ma igenis látszik egy tendencia a világban, ami az óriásokat „jó fejeknek” akarja beállítani. De aki ismeri ezeket az írásokat, az tudja, hogy (1) a visszatérésük veszélye fennáll, (2) az emberek semmi jót ne várjanak tőlük. Az óriások szellemei, vagyis a démonok vissza akarnak jönni testben. Erről szól az egész világűrrel, az értelmes civilizációkkal, és a nem humanoid lényekkel kapcsolatos összes világi téma. Azért, hogy az emberek nyitottak legyenek arra, hogy más testben eljövő lények, azok a földön kívülről érkeznek. Viszont ha valaki erősen gyökerezik a bibliai világképben, akkor azt nem lehet elhitetni. A kiterjesztett erősség alatt, egy zárt világban nincs végtelen univerzum, hanem csak az, amit Isten beletett. Ezt könnyebb megérteni az Énok, Jubileumok és Jásár könyvének ismeretében. Jézus korában, ahogyan István történetéből is láttuk, ezeket az írásokat széles körben szabadon olvasták. A kereszténység eljövetelével azonban a Sátán el akarta tüntetni a „nyomokat”, hogy az emberek ne is tudjanak ezekről a dolgokról. Énok könyve leleplezi a nagy UFÓ hitetést is.

Itt a blogon sokat foglalkoztam a Biblia változtatásaival. Ha a gonosz képes belenyúlni az Igébe olyan szinten, hogy az már teljesen más evangéliumot hirdessen, akkor miért gondolnánk, hogy nem tünteti el azokat a nyomokat is, amelyek leleplezik őt. Ahogyan „beletesz az igébe”, ugyanúgy el is tüntet más írásokat.

6 Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, elfeledkezem én is a te fiaidról. (Hós 4,6)

A tudatlanság mellett az emberiség legnagyobb ellensége a nem Istentől származó tudás.

8 Meglássátok, hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, e világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való: (Kol 2,8)

A világi ismeretek nem az Úrtól vannak. A tudományról is egyre több területen derül ki, hogy olyan szinten van, mint egy vallás, vagyis bizonyítékok nélküli állítások halmaza. Ez különösen igaz a fizika, azon belül a csillagászat, és a lélektan területére. Ha elfogadjuk ezeket a Biblián kívüli forrásokat a történelemre, a fizikára, biológiára, stb., akkor miért nem tudjuk elfogadni az Írásokkal kapcsolatos „háttérinformációt”? Ehhez senkinek sem kell elfogadnia a Biblián kívüli írásokat, mint isteni ihletettségű, ahogyan a próféciákat, vagy más tanításokat sem, csak „adalékok” lehetnek az ige jobb megértéséhez.

„Szövétnekeitek meggyújtva” – a 10 szűz példája, azaz élet a Róma 8.

Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek meggyújtva; (Lk 12,35)

Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jön el a ti Uratok. Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jön el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön. Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jön el az embernek Fia. (Mt 24,42-44)

Jézus többször figyelmeztet bennünket, hogy folyamatosan legyünk készen az Ő visszajövetelére, mert nem fogjuk tudni a pontos idejét. Ezek a példázatok azoknak szólnak, akik szeretnének készen állni az Ő eljövetelekor. Hogy az övéi közül ki hová tartozik (okos vagy bolond szűz, hű vagy hűtlen szolga), azt mindenkinek magának kell megkérdeznie az Úrtól. Ezt csak és kizárólag Ő tudja megmondani, és el is fogom mondani, hogy miért.

Ha valóban az Úrhoz készülünk, akkor Lk.12,35 két nagyon fontos dolgot árul el arról, hogy hogyan kellene nekünk itt a földön élnünk. „Legyenek derekaitok felövezve,” – vagyis ne rendezkedjünk be ebben a világban. Számos ige foglalkozik azzal, hogy ne szeressük ezt a világot (pl. 1Jn.2,15; Jak.4,4). Ha valóban várjuk Isten országát, hogy elköltözhessünk Hozzá, akkor legyünk állandóan útra készek. Ahogyan Ábrahám is sátorokban lakott, mert valami jobbra várt (Zsid.11,9-10). De ettől fontosabb, hogy mit jelent az, hogy „szövétnekeitek meggyújtva”. Ehhez meg kell néznünk, hogy mit jelent a szövétnek.

Az Úrtól való szövétnek az embernek szelleme, aki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét. (Péld 20,27)

Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek útja a tanító-feddések. (Péld 6,23)

Ezzel be is lépünk az újszövetség lényegébe. Az Úrtól való szövétnek, vagyis lámpás, az ember szelleme. Amikor újjászületünk, akkor Isten megeleveníti az ember szellemét, és onnan kezdve a szellemén keresztül újra közösségben lehet Vele.  Az értelmünket a szellemünk világosítja meg, amikor Istentől kap kijelentést, és bölcsességet (fentebb: Péld.20,27). Az újjászületett szellemünkben Isten Szent Szelleme lakozást vesz (2Kor.1,22; Ef.4,30), kicseréli a szívünket (hogy ez mit jelent, arról kicsit később), és megtölt minket a Tőle jövő világossággal. A tíz szűz példájában (Mt.25.) a szűzeknek mindvégig megmarad a lámpásuk, mert az újjászületett szellemet az Úr többé már nem veszi el. Viszont a lámpás fénye ki tud aludni, és erre figyelmeztet a bevezető igében Jézus, hogy legyenek a lámpásaink meggyújtva. A lámpásba, vagyis a szellemünkbe bekerülő isteni világosság két fő részből áll.

Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. (Zsolt 119,105)

Ismét szólt azért hozzájuk Jézus, mondva: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága. (Jn 8,12)

Jézus maga Isten világossága (Jn.1,1-5; Jn.1,9-10), aki teljes az Atyával, és akivel teljes a Szent Szellem is (Jn.16,14-15). Egyrészről Isten írott igéje ad az értelmünknek világosságot, amikor a Szent Szellem megértést ad egy-egy szakaszról. Másrészről az Úr követése ad világosságot, azaz a Szent Szellem egy-egy élethelyzetre adott kijelentése. A szellemünkön keresztül a Szent Szellem világosságot hoz az értelmünkbe (Zsolt.18,29), és csak ez a közösség hozhat fényt az életünkbe. Csak akkor tudjuk a lámpásunkat meggyújtva tartani, ha az Úrral való közösségen keresztül folyamatosan vesszük a Szent Szellem kijelentéseit, és engedelmeskedünk neki. Ezt úgy tudjuk megtenni, ahogyan az apostolok is megtették a kezdeti időkben:

És foglalatosak voltak az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben. (ApCsel 2,42)

Tehát az ige tanulmányozásával, az úrvacsorával, az imádkozással, és a szentekkel való közösséggel tudjuk a szellemünket, vagyis a lámpásunkat meggyújtva tartani. Ha az ember hármas felépítését, összevetjük a szent sátor felépítésével (test-udvar; szentély-lélek; szentek szentje-szellem), akkor látjuk, hogy a szentek szentje sötétben volt. Vagyis a mi szellemünk sem tudja elsőre eldönteni, hogy amit kapott, az az Isten Szent Szellemétől jött, vagy más szellemi befolyásra érkezett hozzánk. Ezt meg kell vizsgálnunk a lelkünkben, vagyis a tudatos gondolkodásunkkal. Ezt példázza a szentélyben álló, világosságot adó gyertyatartó. Az értelmünk ad világosságot a szellemi dolgokra. A szellemi kijelentéseket össze kell vetnünk az írott igével, és el kell bírálnunk, hogy az Úrtól kaptunk-e kijelentést, vagy más szellemtől (2kor.11,4; 1Kor.14,30; 1Th.5,21). Az ige mellett még figyelnünk kell egy belső „érzetre”, amely két részből tevődik össze. Az egyik a lelkiismeret, amely mint egy erkölcsi bíró, rögtön szól, ha valami Isten törvényével ellenkezik (Ef.4,18-19). A másik pedig a szellemi békesség (Róm.8,6). Ha az, amit a szellemtől kaptunk ezt a két próbát is kiállja, akkor az szinte bizonyosan az Úrtól kaptuk. Ez az újszövetség egyik alappillére, hogy „mindnyájan Istentől tanítottak lesznek” (Jn.6,45, Jer.31,34; Ézs.54,13). Ezt nem tudja senki senkinek átadni, mert a lelkünk legmélyén mindannyian másképpen érezzük a szellemi kijelentéseket. Másképp gondolkodunk, másképp működik a lelkünk. Mindenkihez egyénileg szól az Úr, és ezt mindenki másképp „hallja” a saját szellemében. Ezért hibás minden módszer, ami ezt általánosan át akarja adni! Ezt mindenkinek magának kell befelé figyeléssel megtanulnia. De ahogyan az ember elkezd járni az Úrral, és Isten Szelleme folyamatosan szól benne, akkor a tapasztalatok útján egyre határozottabban fel fogja ismerni az Úr hangját a szellemében, és egyre könnyebben megérti az Úr akaratát. Így folyamatosan tanít minket az Úr az Ő útjaira, és ezzel együtt a mi saját bölcsességünk is gyarapodni fog. Egyre inkább meg tud telni a lényünk Isten világosságával és ismeretével (Kol.1,9). A tíz szűz példájában ezért nem tudnak az okos szűzek olajat adni a bolond szűzeknek, mert az egyéni vezetést nem lehet átadni. Hogy kinek mikor mit mond az Úr, milyen cselekedeteket készített elő, azt mindenkinek magának kell az Úrtól elkérnie. De ez még csak az első lépés, mert még csak ott tartunk, hogy megértettük, hogy mit mondott az Úr. Amiről eddig írtam, az a belső folyamata annak, ahogyan a lámpásunkat megvilágítja az Úr. És ha már világít a lámpásunk, akkor annak kifelé is látszania kell.

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen építtetett város. Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, akik a házban vannak. Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Mt 5,14-16)

Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtettünk a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk. (Ef 2,10)

Kifelé az Úr által előkészített cselekedetekben kell ennek a belső világosságnak megnyilvánulnia. Ezzel hozzuk el a világosságot a világba. A Lk.12,35 után Jézus rögtön azoknak a szolgáknak a példáját meséli el, akiket megbíz az uruk a tennivalókkal, és azok hűségesen megmaradnak abban még akkor is, amikor késik az ő uruk (Lk.12,36-44). Ezzel azt üzeni Jézus, hogy azoknak fog égni a lámpásuk, akik folyamatosan az Úr elé járulnak, kérik a Szelleme vezetését, és megmaradnak azokban a cselekedetekben, amiket nekik parancsol. Azok lesznek a boldog szolgák (Mt.24,45-47), akik bemennek az ő uruk örömébe (Mt.25,21). A hűtlen szolgák pedig azok, akik megfáradnak az Úr keresésében, és más cselekedeteket keresnek. Ezzel kialszik a lámpásuk, és ők lesznek a bolond szűzek, akik végül nem tudnak bemenni a menyegzőre.

Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanem ha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, hanem ha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nélkülem semmit sem cselekedhettek. Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek. (Jn 15,4-6)

Az Úrban kell maradnunk, hogy Ő is bennünk maradjon. Ha nem tudunk benne megmaradni, akkor nem lesznek olyan „világító” cselekedeteink, amelyek a lámpásunkat meggyújtva tartják, és használhatatlanok leszünk az Úr számára. Ahogyan fentebb említettem, itt beszélnünk kell az új szív jelentéséről.

És hintek rátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok, minden tisztátalanságotoktól és minden bálványaitoktól megtisztítalak titeket. És adok nektek új szívet, és új szellemet adok belétek, és elveszem a kőszívet hústestetekből, és adok nektek hússzívet. És az én Szellememet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek. (Ezék 36,25-27)

Hanem ez lesz a szövetség, amelyet e napok után az Izrael házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejükbe helyezem, és az ő szívükbe írom be, és Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek. És nem tanítja többé senki az ő felebarátját, és senki az ő atyjafiát, mondva: Ismerjétek meg az Urat, mert ők mindnyájan megismernek engem, kicsinytől fogva nagyig, azt mondja az Úr, mert megbocsátom az ő bűneiket, és vétkeikről többé meg nem emlékezem. (Jer 31,33-34)

Ez a két igeszakasz leírja az új szövetségben végbemenő eseményeket. A megtérés megtisztít minket, és az újjászületéssel új szívet és új szellemet kapunk. Majd az új szívbe beírja az Úr az Ő törvényeit, és mindenkit személyesen tanít (ahogyan ezt fentebb leírtam). A szívünkkel két fontos dolog történik. Kapunk egy új, hússzívet, és abba beleíródik Isten törvénye. De mi ez a szív bennünk? A megtérés adja meg ehhez az egyik kulcsot. A megtérés előtt egy Isten nélküli világképpel rendelkezünk, emberi mérték szerint éljük az életünk (Ef.2,1-2), ez határozza meg a gondolkodásunkat is. Amikor az Atya elkezd vonni minket, és hitre juttatt, akkor felismerjük, hogy Ő létezik, és szükségünk van a bűneink bocsánatára. Ez a világnézeti változás a szívünkben megy végbe (Róm.10,10). A szív, a lelkünk, vagy helyesebben mondva a lényünk legmélye, ahol a meggyőződésünk van. Az összes korábbi tapasztalatunkat a szívünkben raktározzuk, és helyzetről-helyzetre hozzuk elő a meggyőződésünk szerinti döntéseket. A szívben bíráljuk el a hozzánk érkező ingereket, és a szívben döntjük el, hogy hogyan „kezeljük” azokat. Ahogyan gondolkodunk az életünkben elénk kerülő dolgokról, úgy fog a szívünkben ez elraktározódni. Ezért nagyon fontos, hogy miről, és hogyan gondolkodunk (Fil.4,8). Emiatt olyan nagy horderejű a megtérés és a hitre jutás – (már ha nem csak elméleti hitről beszélünk, amikor csak elhiszi valaki, hogy Jézus az Isten fia), mert a világ megítélése onnantól kezdve más alapokon nyugszik, mégpedig egy Isten által írt új szabály szerint.

Sőt felette közel van hozzád ez ige: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsd azt. (5Móz 30,14)

Ezért van hozzánk olyan közel Isten igéje. Mindkettő, az írott és a kijelentett (logosz és rhéma) ige is a szívünkbe tud íródni, és azt immár benn hordozzuk magunkban. Így ismerhetjük fel a kemény szív jelentését is:

Kik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük; (Ef 4,18)

Mert nem okultak a kenyereken, mivelhogy a szívük meg volt keményedve. (Mrk 6,52)

Jézus pedig észrevéve ezt, mondta nekik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-e be és nem értitek-e? Mégis kemény-e a szívetek? Szemeitek lévén, nem láttok-e? és füleitek lévén, nem hallotok-e? és nem emlékeztek-e? (Mrk 8,17-18)

Azok tudnak elidegenülni az isteni élettől, akiknek kemény a szívük. Jézus is a tanítványok szemére veti, hogy kemény a szívük. Látták és hallották Isten csodáit Jézuson keresztül, és mégsem értik. Akkor keményedik meg a szívünk, ha nem az új, Istentől kapott „normák” és „törvények” szerint élünk, hanem a régi emberi normák szerint hozzuk meg a döntéseinket, vagy azok szerint cselekszünk. Ahogyan Jézus mondja, hogy „nem emlékeztek-e?”. A tanítványok szívében már benne volt a sok bizonyság Jézusról, és a mennyek országáról, de még olykor a régi, Isten nélküli gondolkodásmóddal ítéltek meg egy-egy helyzetet. Amikor visszatérünk az újjászületés előtti gondolkodásmódunkhoz, akkor keményítjük meg a szívünket. Mert akkor hiába ad az új szívünkbe Isten bármilyen cselekedetet, vagy kijelentést, mert olyankor azt elvetjük, és a régi „mérték” szerint ítéljük meg. Ugyanez a viselkedés a hitetlenség alapja is, amikor a régi ítélőképességünk szerint próbálunk meg egy helyzetet kezelni, és nem az új szívünk szerint. Ezért lehet éles különbséget tenni a régi és az új szívből kijövő dolgok között:

Amik pedig a szájból jönnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert. (Mt 15,18-20)

És itt érjük tetten a régi, kőszív dolgait, amelyek szinte teljesen ugyanazok, mint a hústest cselekedetei (Gal.5,19-21). Ezek az óember cselekedetei. Az óember, vagyis másik bibliai kifejezéssel a hústest, az újjászületett és immár szabad lélek ellen törekszik.

Akiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkőzve az lelki bűnök testét a Krisztus körülmetélésében; (Kol 2,11)

Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a hústesti kívánságoktól, amelyek a lélek ellen vitézkednek; (1Pét 2,11)

Ahogyan a Péter leveléből vett idézetből láthatjuk, bennünk van az óemberi (hústesti) bukott lelkünk is, amelyik az újjászületett lelkünk ellen törekszik. Az újjászületett lelkem az, amely immár szabad a hústesti bűnök erejétől (Róm.6,6). Rajtam áll – mivel szabad akaratom van – hogy mit cselekszem. A lelkemben hozom meg a döntést, hogy engedek-e a régi óembernek, vagyis kemény szívvel élek, vagy a Szent Szellemtől kapott új világosság által előkészített cselekedeteket cselekszem.

Ez jelenti igazán az új szövetség megélését. Amikor benn, az újjászületett szellemünkben Isten megadja az Ő vezetését, és azt megértve megcselekedjük. Ez a Róma 8. szerinti élet, amikor nem a hústest szerint (vagyis nem az óember normái és gondolkodásmódja szerint), hanem a szellemtől kapott új meggyőződésből végrehajtott cselekedeteket tesszük. Ha ebben életünk végéig megállunk, akkor okos szűzek leszünk, akiknek a lámpása mindvégig meggyújtva marad.

Ahogyan fentebb írtam, a lámpásunk, az újjászületett szellemünk, melyet már nem veszi vissza az Úr. Viszont ezt a lámpást, nekünk kell olajjal „megtöltenünk”, a Vele való közösségen keresztül. Minél többet és gyakrabban vagyunk az Úrral, illetve maradunk Őbenne, annál több olajunk lesz, amely kitarthat arra az időre is, amikor késik a vőlegény. Így tudunk olajat „raktározni”. Mivel figyelmeztet minket az Úr, hogy nem tudjuk mikor jön el, ezért nem szabad felhagynunk az Ő keresésével, és az általa adott cselekedetek megcselekvésével. Csak akkor tudunk elég olajjal rendelkezni a visszajövetelekor. (Sok tanítás az olajra figyel, de a lényeg nem igazán az olaj, hanem az, hogy a lámpásunk életünk végéig égjen.) Akkor alszik ki a lámpásunk, ha az Úr keresését és az engedelmességet elhanyagoljuk, és újra a hústest cselekedeteit kezdjük el megcselekedni. Ha nem keressük az Urat, akkor automatikusan a hústestből, vagyis az óemberből élünk. Mivel elfordulunk az istenitől, ezért onnan nem is kapunk új életet. Ilyenkor felerősödik az óemberünk, és visszaesünk a szellemi fejlődésben.

Ha ebben a szellemi világosságban járunk, akkor általa változunk el belülről egyre inkább Krisztus hasonlatosságára, és jön el az Isten országa a mi szívünkbe. Mindvégig keressük az Úr akaratát az életünkben, és annak engedelmeskedve járjunk, hogy legyen elég olajunk a lámpásunkba. Ehhez a szívünkben szükség van az Isten iránti szeretetre, és egy élő reménységre, hogy mindaz, amit Ő mondott, az igaz. Csak ez a hit tud minket végigvinni egy ilyen életen, mert közben még meg is fog próbálni minket az Úr, hogy valóban tiszta szívből követjük-e Őt.

És emlékezz meg az egész útról, amelyen hordozott téged az Úr, a te Istened immár negyven esztendeig a pusztában, hogy megsanyargasson és megpróbáljon téged, hogy nyilvánvaló legyen, mi van a te szívedben; vajon megtartod-e az ő parancsolatait vagy nem? (5Móz 8,2)

Hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dicséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtasson a Jézus Krisztus megjelenésekor; (1Pét 1,7)

Hatalmas örökség vár azokra, akik végül az Úr menyasszonyai lehetnek. Ne gondolja senki, hogy ez olcsó lesz. Aki inkább választja a földi élet a gyönyöreit és kényelmét, és él a hústest kívánságai szerint, az ne várja, hogy megkapja a teljes örökséget, amit csak a menyasszony fog megkapni. Balgaság elcserélni 70-80 év jólétére egy örökkévalóság csalódását, mert az örökkévaló jót dobja el az, aki nem az Isten Szent Szelleme szerinti életet választja. Attól nincs semmi csodálatosabb, mint amit az Úr megígért az Őt félőknek.

Aki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nekem. (Jel 21,7)

Hanem, amint meg van írva: Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek. (1Kor 2,9)

Aki azt visszatartja…

Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, aki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia. (2Thessz 2,7)

Illés ember volt, hozzánk hasonló természetű; és imádsággal kérte, hogy ne legyen eső, és nem volt eső a földön három esztendeig és hat hónapig: (Jak 5,17)

Krisztus testének, vagy mondhatjuk úgy is, hogy Isten népének, fontos szerepe van az emberiség történetében. Amikor Jézus itt járt, akkor bizonyságot tett arról, hogy eljött az Isten országa (Mt.9,35; Mt.12,28). Nem csak beszéddel, hanem bemutatva az Isten országának erejét és hatalmát.

Bár az írások nem sokat árulnak el a mindennapi keresztény élet gyakorlatáról, hanem inkább az útmutatásról, hogy hogyan éljük meg a hitünket, az Új Szövetség írásai mégis kifejezetten erős támaszt adhatnak nekünk, hogy hogyan éljük meg a hitünket. Nem szó szerint idézve, Gerhard Eberling írta, hogy a keresztény egyház története virtuálisan szinomímája a Biblia értelmezés történetének. Ez azt jelenti, hogy a korszakok egyházi élete tükrözte a Biblia értelmezésének állapotát. Ez a megállapítás teljesen helytálló. Ma, amellett, hogy már sokan nem tartják tévedhetetlennek Isten igéjét, már abban sem biztosak, hogy van-e abszolút igazság. Ha nem tudjuk elfogadni, hogy az igazmondó Isten ihlette a Bibliában lévő írásokat, és az mind igaz, ami meg van írva, akkor sohasem fogjuk tudni az életünk „horgonyát” Istenbe vetni. Nem lesz szilárd alapja az életünknek. Mit is mond Jézus,

Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak. (Mrk 13,31)

Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonló lesz a bolond emberhez, aki a fövenyre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása. (Mt 7,24-27)

Azt mondja, hogy még ha a körülöttünk lévő világ elmúlik is, amit mond, az örökké megáll. Azért alapozhatjuk rá az életünk, mert az Isten semmilyen körülmények között nem vonja vissza a szavát. Ahogyan Jézus mondja, hogy az a bölcs ember, aki nem csak hallgatja, hanem meg is tartja az Ő beszédeit. De mit is jelent ez? Azt, hogy aszerint él. Alkalmazza az életében. Az vezeti az élete döntéseit. Az Isten igéjébe vetett hit alapján áll az élete, és elenged minden mást maga körül.

Ne ijedjünk meg, nem azt mondom, hogy egyik napról a másikra mindent megváltoztat az életében. Nem erről van szó. Erre nincs konkrét szabály, csak egy. Az a szabály, hogy az Úr vezetését kell követnünk ebben is. Ha valakit hív, és többet akar neki adni, akkor a legbölcsebb dolog, hogy megyünk vele, és az Ő kijelentéseire alapozzuk az életünket.

Ezután a kis kitérő után, térjünk vissza az egyházhoz. Már sokan nem is tudják, hogy az egyház, azt jelenti eredetileg, hogy a „kihívottak”, vagyis a világból kihívottak. Ennek sok oldala, területe van. Például, hogy ne a világ normái szerint éljen a gyülekezet, vagy ne a világ erkölcsei szerint éljen, vagy gyűlölje a gonoszt, stb. Emberként Jézusnak is meg kellett tanulnia gyűlölni a gonoszt (Ézs.7,15).

Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; (Péld 8,13)

Akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt! (Zsolt 97,10)

Ha megnézzük, hogy a szolgálata idején Jézus milyen példát adott a tanítványainak, és milyen utasításokkal küldte ki őket, akkor megláthatjuk, hogy a tanítványoknak mi a dolga.

Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, démonokat űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok. (Mt 10,8)

Elmenve azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében, Tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen! (Mt 28,19-20)

Nem olyan példát ad elénk, amelyben csak tétlenül nézzük, hogy mi zajlik a világban. A gonosz tevékenységét kell egyértelműen visszaszorítani, azzal, hogy kiszabadítsuk az embereket a gonosz hatalma és befolyása alól. És ami talán még fontosabb, arra szólítja fel a tanítványokat, hogy megtartsák mindazt, amit parancsolt nekik. Itt persze most könnyen mondhatja valaki, hogy ezt teszi, hogy hírdeti az evangéliumot, és arra nincs hatása, hogy valaki azt elfogadja vagy sem. A probléma ezzel azonban az, hogy legtöbb esetben nem tanítványokká tesszük az újakat, hanem csak hívőkké. Elhitetjük őket, hitetők vagyunk (1Thessz.2,3-4). Hiszen ha valaki maga nem gyakorolja a halottak feltámasztását, a betegek gyógyítását, és a démonok kiűzését, akkor az nem tudja erre megtanítani a másikat. Ahogyan egy mesterember is csak arra tudja megtanítani a tanítványát, amit maga is tud és csinál. Ha nincs tapasztalatom a szellemi világban, akkor nem tudok arra másokat megtanítani. Ha nem ismerem az Urat, akkor nem tudok másokat az Úr ismeretére megtanítani.

valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lesz. (Mt 5,19)

Az Úr azt értékeli, ha valaki nem csak hallgatója az igének és a parancsolatoknak (Jak.1,23), hanem cselekvője is. Ezért nagy a felelőssége a tanítóknak (Jak.3,1). Csak beszél Isten országáról, vagy jó példát mutat (1Pét.5,3). Ha konkrétabban akarunk a nyitó igéről beszélni, akkor azt kell észrevennünk, hogy Krisztus teste az, aki vissza tudja tartani a gonoszságot a földön. Krisztus menyasszonya az, akin keresztül az Úr uralkodik a gonosz fölött. Ezzel át is térhetünk arra, hogy mit mond az írás a hívő harcáról.

Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében. Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. Mert nem vér és hústest ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak. (Ef 6,10-12)

Mert noha hústestben élünk, de nem hústest szerint vitézkedünk. Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem hústestiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; Lerontva okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, (2Kor 10,3-5)

Mert még vérig nem álltatok ellent, tusakodva a bűn ellen. (Zsid 12,4)

A Szent Szellem ajándékai között ott szerepel a szellemek megítélése. Ez nagyobb kincs, mint ahogyan elsőre gondolnánk. Az Efézus levélből a fenti idézet azt mondja, hogy nem hús és vér ellen küzdünk, hanem szellemi hatalmasságok ellen. Ezért nagyon fontos, mondhatnám elengedhetetlen, hogy egy adott helyzetben felismerjük, hogy milyen szellemi erők állnak velünk szemben. Ismét Jézus példájával élve, amikor Péter kijelenti az Atyától, hogy Jézus az Isten fia, akkor azt a Szent Szellemtől kapja (Mt.16,17), de pár perccel később, amikor Péter szól, akkor a Sátánt dorgálja meg Péterben (Mt.16,23). Ilyen gyorsan változhat egy emberben a szellem, aki szól rajta keresztül. Ez még akár egy mondaton belül is megtörténhet. Ha ennyire gyorsan változik a szellemvilág, akkor nem teheti meg egyikünk sem, hogy kivonja magát a szellemi harcból, mert azzal rögtön áldozattá teszi magát. Ezért nem lehet feltenni a szemellenzőt, és azt mondani, hogy én szeretem az Urat, békében élem a magam kis életét, és nem veszek tudomást a világ szörnyűségeiről, illetve nem akarok tudni a szellemi dolgokról.

Ha nem akarom meglátni, hogy a világban milyen erők, mit tesznek, akkor ezzel szabad utat adok a gonosz terjedésének.  Az Úrral erősebbek vagyunk a gonosz erőknél. Ezért lett a második ige a cikk elején Illés példája, aki imádkozott, és nem esett eső három és fél évig. Igenis egy ember imája is jelentős erőt képvisel Isten országában.

És közületek öten százat elűznek, és közületek százan elűznek tízezret, és elhullanak előttetek a ti ellenségeitek fegyver által. (3Móz 26,8)

Az Apostolok cselekedeteinek leírásában is észre kell vennünk, hogy egész tájegységeket, egész régiókat tudott egy ember szellemileg befolyásolni. De az evangélium hírdetésének egyenes következménye, hogy a hitre jutással, az ember már tudatosan is belép ebbe a szellemi harcba, és szükséges, hogy Isten országának erejét megtapasztalja, hogy megszabadulhasson a gonosz erők befolyása alól.

Hát ezt, az Ábrahám lányát, kit a Sátán megkötözött íme tizennyolc esztendeje, nem kellett-e feloldani e kötélből szombat napon? (Lk 13,16)

Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanem ha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát? (Mt 12,29)

És felocsúdnának az ördög tőréből, akitől fogva tartatnak az ő akaratának cselekvésére. (2Tim 2,26)

És Filep lemenve Samária városába, prédikálta nekik a Krisztust. A sokaság pedig egy szívvel-lélekkel figyelmezett azokra, amiket Filep mondott, hallva és látva a jeleket, melyeket cselekedett. Mert sokakból, kikben tisztátalan szellemek voltak, nagy hangon kiáltva kimentek; sok gutaütött és sánta pedig meggyógyult. (ApCsel 8,5-7)

A magvető példája is remekül bemutatja ezt a szellemi harcot (Mk.4,14-20). Két fő területe van ennek a harcnak. Magunkban, a bukott önmagunk ellen, önmagunkért, illetve kifelé, másokért és a teremtett világért. A belső harc egyfajta befelé fordulással, az Úr Szellemének vezetése alatt zajlik, ahol először meg kell tanulnunk megismerni a különböző szellemi hangokat. Különbséget kell tudnunk tenni a saját, a démonok vagy gonosz erők, és az Úr hangja között. Ha ez megvan, akkor lehet utána már harcról beszélni. Amíg ez nincs meg, addig az ember nem tudja, hogy miért is gondolt vagy tett bizonyos dolgokat. De a Szent Szellem egyik ajándéka, a szellemek megítélése (1Kor.12,10), amely segít ennek elsajátításában és kezelésében.

Mert a hústest a Szellem ellen törekszik, a Szellem pedig a hústest ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok. (Gal 5,17)

Akik pedig Krisztuséi, a hústestet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt. (Gal 5,24)

Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem. (Lk 9,23)

Az óember (Ef.4,22; Kol.3,9) mindig a Szent Szellem munkája ellen törekszik, ezért küzdenünk kell ellene, hogy ne tudja a cselekedeteit véghezvinni. Ez egy belső harc, a hívő életének végéig. A külső harcok kicsit mások. Ott kijelentés nélkül egy tapodtat sem tehetünk, mert különben nem tudjuk, hogy kivel állunk szemben. Szeretném leszögezni, hogy itt nem a közbenjáró imákról van szó. Annak természetesen van helye, még akkor is, ha az Úr nem adott külön kijelentést a másik személyről (1Jn.5,16; Jak.5,13-15).

A másik személyén túlmenően, lehet bizonyos helyekért vagy területekért is imádkozni. Helyért imádkozva gondolhatunk itt Salamonra, amikor a templomszentelési imát mondja a Királyok Első könyvének 8. fejezetében. Azt a 82.-es és a 96-os zsoltárokból tudjuk, hogy Isten a népeket szellemi lényekre bízta. De a világ ura, a Sátán maga is szellemi lény. Ahogyan korábban olvashattuk az efézusbeliekhez írt levélből „nem vér és hústest ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen. Ennek megfelelően a világ eseményeit is csak kétféle erő irányíthatja. Vagy az Úr áll a dolgok mögött, vagy a gonosz. Ahogyan Jézus is mondja, hogy nem lehet két úrnak szolgálni (Lk.16,13). Nincs több, csak kettő. Minden olyan esetben, amikor nem az Úrnak szolgálunk, akkor közvetve, vagy közvetlenül a gonoszt szolgáljuk. Ha befolyással szeretnénk lenni a körülöttünk lévő világ eseményeire, akkor imádkoznunk kell.

És igyekezzetek a városnak jólétén, amelybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érte az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek. (Jer 29,7)

Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, Királyokért és minden méltóságban lévőkért, hogy csendes és nyugalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. (1Tim 2,1-2)

Az imáinkkal tudunk befolyást gyakorolni a világ történelmére. Az imáinkat, könyörgéseinket még nyomatékosabbá tehetjük böjtöléssel. Akár egy démon kiűzése érdekében (Mt.17,21), vagy bármely más könyörgésünk megerősítéséért az Atya felé, ahogyan a niniveiek is könyörögtek a bűnbocsánatért (Jón.3,5). Igenis lassíthatjuk a gonosz terjedését, de még az Úr által elvégzett dolgok bekövetkezésének idejét is befolyásolhatjuk, mint például itt:

Mivel a te szíved meglágyult, és magadat megaláztad az Isten előtt, mikor hallottad az ő beszédeit e hely ellen és az ő lakosai ellen; mivel magadat megaláztad előttem, és ruháidat megszaggattad és sírtál előttem: én is meghallgattalak, ezt mondja az Úr. Íme én téged a te atyáid közé takarítalak, és tetetsz a te sírodba békességben, és nem látják a te szemeid azt a veszedelmet, amelyet én hozok e helyre és ennek lakóira. És e szerint beszélték el ezt a királynak. (2Krón 34,27-28)

Egy egész nép életére, hogy ne mondjam egy egész generáció életére hatással volt a király cselekedete, mert nem az ő életében jött el a veszedelem, hanem csak utána. Ugyanígy, amikor a világ gonoszságának erői ellen imádkozunk és könyörgünk, akkor a világ sorsára vagyunk hatással. Ne higgyük, hogy ha nem veszünk tudomást a gonosz erők munkájáról, akkor elkerülnek minket a gonosz tevékenységének hatásai. De akkor könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem is értjük miért történhet meg velünk a rossz. Akkor nem irányítóivá, hanem elszenvedőivé válunk a környezetünknek. A bevető ige, a 2Thessz.2,7-ben szereplő erő, aki visszatartja a veszedelem fiát, az nem más, mint Krisztus teste, aki igenis imában és böjtben ellene megy a világi erőknek, és ezzel késlelteti a gonosz kiteljesedését. Ha a menyasszony, vagy más néven a győztesek, ahogyan a Jelenések könyve nevezi őket, elragadtatnak a földről, akkor már nem lesz itt az az erő, amely visszatartja a gonosz kiteljesedését, és el tud jönni a veszedelem (máshol: a kárhozat) embere.

Ha valaki hívőként mégis felteszi ezt a szemellenzőt, és nem hajlandó harcba bocsátkozni a világban lévő gonoszság ellen, akkor azzal kiszolgáltatja nemcsak a saját, hanem mások életét is a gonosznak. Ne várja senki, hogy ha nem harcol, akkor őt sem éri támadás. Ha a Sátán a Bibliát is támadja, akkor az élő embereket méginkább. Már csak abból is észre kellen vennünk, hogy harc van, hogy a gonosz támadásai nem állnak le. Sőt, ha valaki felveszi a harcot, akkor még nyilvánvalóbbá válnak ezek a támadások. Lássuk meg, hogy Pál mi mindent kapott egy-egy városban, azért, mert a gonosz szellemi erők felindították a lakosságot, hogy megakadályozza az evangélium hírdetését. Az Úr nem jólétet ígér a földi életre, és nem a világ szerinti békességet ígéri.

Jézus pedig felelve, mondta: Bizony mondom nektek, senki sincs, aki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit én értem és az evangéliumért, Aki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet. (Mrk 10,29-30)

Békességet hagyok nektek; az én békességemet adom nektek: nem úgy adom én nektek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjon a ti szívetek, se ne féljen! (Jn 14,27)

Meg kell döbbennünk, hogy amint a menyasszony elragadtatik a földről, eltűnik az az erő, amely képes a gonosz kiteljesedését megakadályozni, pedig maradnak még itt vallásos emberek, hívő keresztények.

Hogy mennyire nem szereti a Sátán, ha a végidőkre való felkészülést prédikálják, álljon itt példának id.Zimányi József prédikációjának egy részlete (12 perc). Amikor a fenevad bélyegének felvételénél arról tanít, hogy a hívők milyen szívvel adják oda az életüket. Lélekben igenis fel kell készülnünk arra, hogy az Úrért oda merjük adni az életünket! De ez a Sátánnak sohasem fog tetszeni, mert azt akarja, hogy felkészületlenül érjen minket az az idő.

https://drive.google.com/open?id=0B6DmKQsRQhfJODF3ZWl4a0JSa2c